Már a sokadik piroslámpás negyedből származó hűtőmágnest kaptam amszterdami kiruccanásról hazaérkező ismerőstől. Gondolhatok bármit arról, hogy miként válhat elfogadott szimbólummá a prostitúció, mit jelent ennek legalizációja (s miért tartom ezt elfogadhatatlannak), ettől még tény: Amszterdam türelmi zónája turisztikai látványosság, míg Budapest vigalmi negyede egy hatalmas illegális hulladéklerakó. A főváros piroslámpás negyedében – ami valójában egy kisebb facsoporttal övezett cserjést jelent – nappal csak a használt kotonok, papírzsebkendők és papírtörlők mutatják, mi is történhet itt sötétedés után, amúgy csupán a megszokottnál is rendezetlenebb szeméttelepként üzemel.
Jelenleg Budapesten a rákospalotai Felsőkert utca, a ferencvárosi Szabadkai út, a kőbányai Gyógyszergyári út, valamint a budafoki Kamaraerdei út egyaránt türelmi zónának számít, ahol legálisan dolgozhatnak a prostituáltak.
Véleményem szerint a türelmi zónák kijelölése nem megoldás, hiszen a prostituált maga is áldozat, és a törvénynek nem szabadna még ennyire sem elősegíteni e tevékenység legalizálását. A Szabadkai úton létesített türelmi zóna azonban emellett számos más sebből is vérzik, egy rozsdaövezet szélén található Ferencvárosban, Pesterzsébet legnagyobb lakótelepe mellett. Budapest „piros lámpás negyedét” mindenféle infrastrukturális létesítmények kiépítése nélkül engedélyezték, se WC-k, se tisztálkodási lehetőségek, se egyéb higiéniai feltételek nem biztosítottak.
Ennek köszönhetően Budapest vigalmi negyedét valójában néhány fa és egy kisebb cserjés jelenti Ferencváros mintaértékű közösségi kertjének kerítése mellett. A "légyottok" helyszíne azonban a legkevésbé sem tűnik romantikusnak: használt kotonok, injekciós tűk, papírzsebkendő-hegyek, zsákban kihordott illegális kommunális hulladék, szemét szemét hátán.
Nyilván nagy kérdés, hogy az Illatos úti Vegyi Művekhez közeli közösségi kertben milyen minőségű a talaj, s szennyezett-e a talajvíz. Ezt a kertet üzemeltetők annak idején nagyon remélem teljes körűen bevizsgálták, de azt nehezen tudom felfogni, hogy Ferencváros Önkormányzata miként képzeli, hogy egy illegális hulladéklerakó mellett működik Dél-Pest legnagyobb kertje.
Jelentsd be az illegális hulladéktelepeket nekünk, mi segítünk, hogy eltűnjön!
A környezet értékeinek és a lakosság egészségének megvédése az állam felelősségi körébe tartozik. Az egészséges környezethez való alkotmányos jog biztosítása a hatályos alaptörvény és a vonatkozó alkotmánybírósági határozatok szerint is az állam alkotmányos kötelezettsége, amelynek nem tesz eleget.
Ezért indítottuk el a gazdátlan vegyibombák felszámolása céljából a veszélyes hulladék bejelentő oldalt. Vállaljuk, hogy a bejelentéseitek alapján utánajárunk bárhol is található az országban, majd kezdeményezzük és nyomon követjük az államnál az egészség- és környezetkárosító méreglerakatok felszámolását.
Márpedig az Illatos út nem büdös, nincs környezetszennyezés, ez csak a baloldali politikusok média és hecckampánya. Minden erőfeszítés Pesterzsébet Önkormányzata és a helyiek részéről: talaj-, rétegvíz-, por- és légszennyezettség mérések, a lakosság tájékoztatása, a kármentesítéssel kapcsolatos egyeztetések mind hiábavaló és haszontalan dolgok voltak. S cseppet sem örvendetes, hogy ennek költségeit az önkormányzatnak kellett fizetnie. Ezt a pénzt bizony lehetett volna más, jobb célra is költeni. Stadion sem épült már évtizedek óta a kerületben, nyilván fordíthatták volna inkább arra. Így foglalható össze a pesterzsébeti FIDESZ véleménye az Illatos úti szennyezéssel kapcsolatban.
A testület többsége decemberben ennek ellenére megszavazta az előterjesztést, így folytatjuk a talaj- és rétegvíz- méréseket a kerületben.
A kezdeményezésemre Pesterzsébeten is elfogadták egy új átláthatósági szabályozás kidolgozását. A közpénzekkel történő átlátszó gazdálkodás egyik legfontosabb eszköze annak, hogy visszatérjen az emberek politikába vetett bizalma. Egyben ez a legjobb megelőző, visszatartó eszköz a korrupciós piszkos kezek ellen. A pesterzsébeti döntésnek köszönhetően, közösen, a hivatallal együttműködve új rendszerét alakíthattuk ki az információk biztosításának és a közérdekű adat-kikéréseknek. Részvételiség ugyanis csak ott van, ahol az helyi lakosok az információkhoz hozzá férhetnek, bölcs döntések ugyanis csak a kellő tudás birtokában hozhatóak. 
Pesterzsébet önkormányzata a kezdeményezésemre két éve úgy döntött, támogatja közösségi kertek létrejöttét a kerületben. A Duna-part rekonstrukciójának részeként pedig most meg is valósul. A kertet egy közösségi tervezés projekt keretében hozzuk létre, úgy hogy a kert funkcióiról, formavilágról is annak használói, a lakóközösség tagjai , az itt kertészkedők dönthetnek. Az első lakossági fórumon és a tervezési folyamat első szakaszán már túl is vagyunk, tavasszal birtokba vehetjük a kertet.
A környezetvédelmi bizottság elnökeként többször napirendre vetettem a kérdést. Pesterzsébeten összesen 14 ponton mérte meg az Önkormányzat a talajvíz minőségét, a Greenpeace-szel együttműködve pedig a szállópor szennyezettségét mértük meg. A mérési eredmények megnyugtatóak, és az eddigi ismereteinket igazolják. A lakott területekről vett talajvíz mintákban Vegyiművekből származó szennyezőanyagok kivétel nélkül az ivóvizek minőségéről szóló jogszabályi határérték alatti koncentrációban voltak jelen. Az elmúlt egy év munkájának köszönhetően január elejéig elszállítják a területről az utolsó méreghordót is. Majd megkezdődhet a terület kármentesítése is.
Pesterzsébeti képviselők kezdeményezésének és a média érdeklődésének köszönhetően Soroksár Önkormányzata 4 év után végre intézkedik, 15 millió Ft forrást biztosít a kármentesítésre és méréseket végez a Lenke - Bólyai utca sarkánál. Bár az Illatos úti Vegyi Műveknél kisebb környezetszennyezésről van szó, a telephely azonban jóval közelebb van a lakóházakhoz, pesterzsébeti lakóövezet közvetlen szomszédságában található. Olajjal szennyezett alapzat, széttört vegyszeres üvegek, rothadó hordók, szétfolyó akkumulátorok és elemek. A telepet csak egy kerítés választja el a soroksári erdősávtól és az utca túloldalán pedig családi házak találhatók. Számos ponton szembetűnő a hasonlóság a két terület között: a legrosszabb állapotban is a laboratóriumi vegyszerek vannak, a fémhordók itt is rohadnak, a műanyaghordók repednek, a zsákok szakadnak, a betonra itt is kifolyt a hordók tartalma.
2012 őszén kezdetem először foglalkozni a pesterzsébeti menzakérdéssel, mert szeptemberben a szülők jelezték, hogy ismét romlott az óvodákban az ebéd minősége. 
A képviselő-testület márciusi ülésén döntött és azóta fel is épült egy „fittpark” a Kulcsár-lakótelepen, egy gumiburkolatú futópálya veszi körül a középre épített sportpályákat. A futópályát és a kosár és focipályákat a szomszédos általános iskola tanulói, az ESMTK birkózószakosztályának sportolói és az itt élők közösen használhatják. A kerületi futótársadalom jelentős része azonban eddig is és ezt követően is máshol fog futni és azt kérték a képviselő-testülettől, hogy további futópályák kialakítását is kezdeményezzük. Módosító indítványom alapján jövőre folytathatjuk a futópályák tervezését a kerület más pontjain is.
A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló rendelet megalkotásakor számos állat-, és természetvédelmet erősítő módosítóindítványt nyújtottam be. Énekesmadarak etetéséről, illetve kóbor macska, kutya, vadászgörény etetéséről., amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését vagy tartását.
A BKK - buszvezetői kérésére - felmaratta az egyetlen gyalogátkelőt, amely akadálymentes megközelítést biztosított Pesterzsébet vasútállomásához és biztonságos gyalogos forgalmat biztosított a Duna-parti lakótelepek és sportintézmények és a centrum között. Javaslatomra az új, most már szabályos és közvilágítással, táblákkal kiegészített zebra tervezése megtörtént és jövőre el is készül.
Javaslatomra a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 2015. március 10-én határozott arról, hogy az új Topánka utcai pavilonsor önkormányzati forrásból megvalósuló, bérelhető üzletekből álljon és a tervezés a lakosság bevonásával induljon meg.
Budapest a bűnös város: hiába szavazták meg immár másodszor is Tarlóst főpolgármesternek az itt élők, a miniszterelnök nem felejti el, hogy egyszer miattunk veszítette el a választást, s kellett 8 évre ellenzékbe vonulnia. A fővárosnak a tömegközlekedéssel kapcsolatos kiadásait a helyi adókból kell fedeznie – mondja ki a kormány által most beterjesztett „gazdaságélénkítő” megszorítás-csomag. A főváros több mint száz milliárd forintos helyi iparűzési adóbevételre tesz szert évente - ezentúl ezt jogszabályban meghatározott módon és mértékben erre kell majd fordítaniuk. Kemény választ kapott tehát Tarlós István főpolgármester sürgető levelére, amelyben a BKV/BKK, illetve a tömegközlekedés veszteségeinek részbeni megtérítését kérte a költségvetéstől.
Ami viszont ennél is komolyabb gondokat okozhat, hogy két év alatt az IPA bevételek 3%-át vonják el a kerületektől. A törvényi változtatás szerint a jövőben a helyi iparűzési adó kerületek és főváros közti elosztás a főváros javára történő módosítása nagyjából 6 milliárdos elvonást jelent, kerületenként is százmilliós nagyságrendű megszorítást.
Minden tiszteletem mellett: ha két frusztrált, kielégületlen csődör egymásnak megy a nyilvánosság előtt, akkor utána ne a pesterzsébeti szociális rendszertől, a zöldfelületeink gondozásától, az óvodáinktól vonják meg a forrásokat! Oldják meg a problémáikat egymás között, vagy kesztyűzzék le. 
2012 őszén kezdetem először foglalkozni a pesterzsébeti menzakérdéssel, mert szeptemberben a szülők jelezték, hogy ismét romlott az óvodákban az ebéd minősége.
Három év hiába való küzdelme után pedig kiderült, végre nem vagyok egyedül, az első ciklusukat kezdő baloldali képviselőtársaim értetlenül álltak ugyanis azzal a hatalmas szülői panaszáradattal szemben, ami már a testület felállítást követően megjelent. Szülőként, óvodai pedagógusként pedig megértették: valami nagy baj van Pesterzsébeten a menzával és foglalkozni kell az üggyel. Az intézményekből éhesen távozó óvodások és iskolások, az ehetetlen meleg ételről inkább lemondó kisnyugdíjasok száma aggasztó méreteket öltött. Valami elpattant a képviselőtársaimban: elérte azt a színvonalat (a béka segge) a pesterzsébeti közétkeztetés, hogy azonnali cselekvésre szánta el magát a képviselő-testület baloldali többsége.
Pesterzsébeten a fideszes képviselők a törvényben szabályozott minimumnál jóval magasabb mértékben szerették volna meghatározni a népszavazás kiírásának kritériumát, hogy esélyünk se legyen részvételi alapon dönteni bármiről is a kerületben (szerencsére elbuktak).
Félnek tehát piszkosul. A félelemnek persze van alapja is: 
Azóta sem értem igazán a történteket, ugyanis a kerületben a Fidesz van ellenzékben. A többséget biztosító képviselők bíznak a választók bölcsességében és nem akarják ellehetetleníteni a népszavazás intézményét – hiába dolgozza ki annak lehetőségét a hivatal -, az ellenzéki fideszesek azonban bérrettegnek és el akarják venni ennek lehetőségét. Azon kívül, hogy félnek a választóktól sok értelmét nem látom cselekedetüknek, a fideszesek ellenzékiként az őket is segítő népszavazás intézményét próbálják gyengíteni.
Ötvenes éveket idéző abszurd színjátékként kétszer is szavaztak a javaslatról, először ugyanis három fideszes polgármester is támogatta a javaslatot. Kocsis Máté azonban új szavazást kért, Tarlós főpolgármester pedig jelezte, hogy ki fogják elemezni a narancsközpontban ki miként szavazott az ügyben. Így aztán a bátorság hamar elfogyott, fülüket és farkukat behúzva szavaztak a renitensek is, másodszorra már egyetlen fideszes képviselő sem merte támogatni a javaslatot. Bátorság elvtársak, bátorság! Lesz ez rosszabb is ha hagyják magukat ilyen mértékben megalázni.
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő, hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt.
4) Ön szerint hány darab új egység elégítené ki az igényeket?
5) Ön szerint milyen megjelenésű pavilonok illeszkednének a helyhez?
