Organikus káosz

Amikor a levegő elfogy s a hang elakad: nincsenek szavak a párizsi támadásra. Nincs a világon gyalázatosabb dolog a terrorizmusnál, ártatlan életek kioltásánál, legyen az bármilyen. Durva terrortámadás történt péntek este Párizsban. Koncerten, étteremben, utcán lövöldöztek terroristák átlagos civil emberekre, egy koncertteremben túszokat ejtettek, és egyenként kezdték el kivégezni őket. A 128 áldozatot követelő párizsi vérengzést az Iszlám Állam vállalta magára.

Most gyászoljuk az áldozatokat, imádkozzunk a franciákért, és hajtsunk fejet az előtt a bátorság, segítségnyújtás és szolidaritás előtt, amit a franciák mutattak egymást iránt.

A Párbeszéd Magyarországért politikusai és szimpatizánsai is mécsest gyújtanak ma 17:00 órakor a Francia Intézet előtt, így emlékezve a tegnap esti, párizsi merényletek áldozataira.

Helyszín: Francia Intézet (Budapest, I. Fő utca 17.)
Időpont: 17:00 óra

Holnap pedig újra kell gondolnunk cselekedeteink: egységet kell mutatnunk, úgy kell fellépnünk a terrorizmus ellen hogy aközben nem nem adhatjuk át magunkat a gyűlöletnek és a félelemnek. A tegnap este fellángolt idegengyűlölet, menekültellenesség, a kollektív bűnösség elve ugyanis nem egy élhető Magyarország alternatívája. Félelemre és gyűlöletre nem építhető erős és hosszútávon sikeres közösség sem hazánkban, sem Európában. Egy sikeres Magyarország ugyanis egymás megbecsülésén, elismerésén alapul. Közösen legyőzhető az ISIS, megállítható a terrorizmus, de aki gyűlöletet szít és ártatlanok elleni erőszakra buzdít az valójában az ISIS-t támogatja.

A Párbeszéd Magyarország kitart álláspontja mellett: sem az ISIS, sem más alávaló terrorszervezet nem tántoríthat minket el attól, hogy higgyünk a békében, az egymásnak nyújtott segítségben. Martin Luther Kinget idézve: "Úgy döntöttem, hogy ragaszkodom a szeretethez. A gyűlöletet túl nagy teher elviselni".

A határzár bevezetése után ugyan csökkent a járványveszély, ám az eltérő kulturális környezetből érkező ember letelepítése veszélyes lehet egészségügyi szempontból is, mondta Beneda Attila az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában.

Szerinte eltérő belső baktériumflórával rendelkeznek és nem természetes számukra az egészségügyi szűrés, illetve az oltások alkalmazása. Emiatt véleménye szerint a menekültek elosztására vonatkozó kvótarendszer hasonló veszélyeket rejt járványügyi szempontból, mint a menekültáradat.

Meggyőződésem, hogy mind a bevándorlás, mind a menekült kérdésre (ami nem ugyanaz) Európában közösen, felelősségteljesen, a tényekre alapozva, és nem a polgárok félelmeire és előítéleteire építve kell megoldásokat találnunk. Az ún. nemzeti konzultáció Magyarországon, amely a bevándorlást a terrorizmussal kötötte össze, a félelemre és gyűlöletkeltésre alapozott fideszes aláírásgyűjtés és a mostani egészségügyi kockázattal való riogatás ugyanis minden csak nem felelős politizálás eredménye.

Újabb Guinness-rekord kísérlet tanúi lehetünk? Úgy tűnik nem csak fajlagosan a legdrágább, de az ország leghosszabb kisvasútja is épülhet Felcsúton. Október elején még drámai hírekről számolt be a sajtó, az eredetileg október végi átadással tervezett építkezés nagyon rosszul állt, sok helyen még a síneket sem lehetett látni, s senki nem tudta mikor roboghatunk el először az alcsútdobozi arborétumtól a felcsúti stadionig.

Mára kiderült november közepére csúsztatják az átadást, ráadásul a sorozatos támadások miatt Magyarország miniszterelnöke is megszólalt az ügyben: Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha ezután is támadják, akkor Lovasberényig - mondta Orbán Viktor szombaton Felcsúton, a helyi óvoda ünnepségén.

Ön meddig hosszabbítaná a felcsúti kisvasutat, mennyit áldozna még a miniszterelnök hóbortjaira?

Az 1800 fős faluban 857 millió forintból épül kisvasút. A kivite­lező a Swietelsky Vasúttechnikai Kft., amelyet közbeszerzési eljárás nélkül választottak ki. A Mészáros Lőrinc vezette Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány egy hónapja írta alá a szerződést az építőipari vállalkozással. A közbeszerzés mellőzésére az adott lehetőséget, hogy a 857 millió forintos költségből 600 millió (azaz 70 százalék) uniós támogatás, közbeszerzés pedig csak 75 százaléknál nagyobb arány felett kötelező.

A Figyelő korábban arról írt: az unió vizsgálja a felcsúti kisvasút támogatását, az EU csalás elleni hivatala azonban nem válaszolt a nyomozás megindítását firtató kérdésekre. Pedig ha vizsgálják, akkor nagy bajba kerülhet a hatszázmillió forintos elszámolható közkiadási kerettel, kiemelt projektté emelt, felcsúti beruházás.

A Figyelő áttekintette ugyanis a tervezett beruházást, amelynek megvalósulásával a közel kétezres falu teljes lakossága naponta akár négyszer is megfordulhatna a kisvasúton. A beadott dokumentáció szerint ugyanis a 600 millió forintért építendő felcsúti kisvasúton naponta várhatóan 2500-7500 ember utazik majd. Többek közt ilyen marhaságok miatt már az EU-nak is feltűnt a projekt, és jelezte, hogy utólag is vissza lehet kérni a hülyeségre adott uniós pénzt.

Már a német közszolgálati tévé is beszámolt az Orbán Viktor vidéki háza körül növekedő falu fejlesztéseiről. A négyezer fős stadion látványa egy feleakkora faluban már önmagában elég bizarr lehetne, de hogy még ráadásul ez a miniszterelnök háza mellett is van, igencsak érdekes a német nézőknek. Azt azonban, hogy az ő adójukból finanszírozzák egy hibbant, megalomán kormányfő családi kisvasútját már nem nyelik le.

Nem baj: Orbán Viktor érti a kritikát: ha senkinek nem tetszik a felcsúti kisvasút ötlete és nagyzolásnak tartják, akkor emeli a tétet: legyen sokkal drágább és hosszabb.

Ez már nem pártpolitikai kérdés, nem arról szól, hogy valaki jobboldali vagy baloldali, konzervatív vagy liberális - ez pusztán az öntetszelgő pofátlanság netovábbja.

A miniszterelnök telke végébe építteti stadionját, majd fűtött pályákat kér mellé és gyermekkori álmát egy kisvasutat is kap hozzá ajándékba, majd pályázik a világ leghosszabb kisvasútja címre.

Vajon ő vesztette el józan ítélőképességét vagy a magyar választópolgárok, akik ezt hagyják?

Ön szeretné-e, hogy képviselője beszámoljon a körzetében végzett munkájáról, a megvalósuló kezdeményezésekről, programokról? A blogomon, 2013 januárjában készült felmérés alapján a pesterzsébeti polgárok többsége igen.

Fontosnak tartom, hogy az állampolgárok ne csak közvetve, hanem közvetlenül is részt vehessenek a helyi döntéshozatalban. Ezt nagymértékben tudná elősegíteni az önkormányzat, és az önkormányzati képviselő, ha az állampolgár látná, hogy a körzetében milyen kezdeményezések, és programok indultak el, és valósultak meg az önkormányzati képviselője által. A Párbeszéd Magyarországért képviselői a képviselő-testületekben emiatt javasolni fogják, hogy az önkormányzatok biztosítsák a feltételeit az éves képviselői beszámolók nyilvánosságának.

Kerületünk ismét az élre állt és példát mutat: a jogi és az oktatási bizottság 2015 őszi döntéseinek, munkájának köszönhetően Pesterzsébet képviselői évente beszámolnak tevékenységükről, a körzetében végzett munkájukról, megvalósuló kezdeményezéseikről, programjairól s ehhez felületet biztosít Pesterzsébet Önkormányzata a pesterzsebet.hu felületén.

Nincs itt semmi látnivaló, semmi különleges: a képviselők végzik munkájukat, teljesítik jogszabályi kötelezettségüket, az önkormányzat pedig biztosítja hozzá a feltételeket.

A képviselők ezen kötelezettségét ráadásul jogszabály is előírja:

2011. évi CLXXXIX. törvény (Magyarország helyi önkormányzatairól) 32. § (2) k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.

Vagy mégis? Vajon miért telt el kezdeményezés és a megvalósulás között majdnem 3 év?

A válasz egyszerű: 2013 tavaszán ezzel kapcsolatos javaslatomat a fideszes többség leszavazta. A pesterzsébeti helytartótanács ugyanis megismerve javaslatomat reszketni méltóztatott majd elutasította kezdeményezésemet. Összenőtt, tehát akkor ami összetartozott: ha dolgozni kellene a képviselőknek és a beszámoltatásuk kerül szóba, hamar egymásra találnak a lusta bizottsági tagok.

• 
• 
• 
• 
• 
• 

A 2014-es választások után felálló városvezetés azonban új alapokra helyezte működését: ellenőrizhető, átlátható önkormányzatot építünk. A kezdeményezésemre januárban elfogadtuk egy új átláthatósági szabályozás kidolgozását. A közpénzekkel történő átlátszó gazdálkodás egyik legfontosabb eszköze ugyanis annak, hogy visszatérjen az emberek politikába vetett bizalma. Egyben ez a legjobb megelőző, visszatartó eszköz a korrupciós piszkos kezek ellen.

Most pedig biztosítottuk a képviselők éves tevékenységéről készült beszámolók nyilvánosságát.

Ennek köszönhetően ezentúl minden év decemberében felkerül a képviselők adott évi beszámolója. Köszönet az új városvezetésnek és a „Csak Pesterzsébet!” testületi többségnek, hogy az elmúlt évek fideszes, „csak csendben, csak halkan” mutyi politikája helyett a nyilvánosságot választotta.

Folytatjuk! Mert mi betartjuk, amit ígérünk!

A Kormányhivatal nem lát, nem hall, nem szagol. Válaszolt a Pest Megyei Kormányhivatal is a Ferencvárosban és Pesterzsébeten érezhető bűzszennyezés ügyében beadott adatigénylésemre.

A helyszíni ellenőrzésekről 3 db hivatalos feljegyzést is csatoltak. Október 5-én, 15-én és 21-én is tartott szemlét a hivatal munkatársa. 

"Olyan maró szagfelhőket érezni időnként, mint a régi termelés idején. Az elmúlt két hétben mintha még sűrűbben fordulna ez elő – állítja a Borsnak egy pesterzsébeti asszony, aki még újféle szagokat is felfedezni vélt az eddig – főként nyaranta – érzett szúrós szag mellett." Több tucatnyi hasonló lakossági panaszról tudok, s közülük tucatnyit hivatalosan is benyújtottak

S vajon mire jutott a Kormányhivatal az ügyben? Nos, ők a Soroksári út mentén érezhető kipufogógázokon kívül nem érzékeltek semmit.

A Pest Megyei Kormányhivatal válaszlevele.

A levél mellékletei.

Egy ember halad a sztrádán és hallgatja a közlekedési híreket:

– Figyelem, az autópályán egy őrült sofőr szemben megy a forgalommal!
– EGY? Hát mindenki szembe jön velem!!!

Így érezheti magát a Kormányhivatal is: van ugye az a bűz, amitől mindenki szenved (több tucatnyi panasz, tucatnyi hivatalos bejelentés), csak a hivatal munkatársai nem éreznek semmit.

 Bezárult tehát a kör:

• Ferencváros Önkormányzata nem hajlandó foglalkozni a kérdéssel, őket nem érdekli a ferencvárosi és pesterzsébeti polgárok egészsége és áttolták az ügyet a Kormányhivatalhoz.
• A Katasztrófavédelem további 30 nappal meghosszabbította a panaszokkal kapcsolatos ügyintézést.
• A Kormányhivatal munkatársai pedig a kipufogógázokon kívül nem éreznek semmit, a lakók persze érzik, néha fullasztó bűz, lehetetlen szellőztetni, képtelenség nyitott ablakkal autózni a Soroksári úton, de a hivatal nem lát, nem hall, nem szagol.

A PE/KTSZ/37338/2015 ügyiratszámon összesített panaszbeadványok
kapcsán az alábbi kérdésekkel fordultam a Kormányhivatalhoz:
- a panaszok kivizsgálásakor hányszor végeztek a helyszínen
vizsgálatot,

Illetve az alábbi adatkérésekkel:
- a panaszok kivizsgálásához kidolgozott cselekvési terv,
- a helyszíni vizsgálatkor felvett jegyzőkönyvek,
- a helyszínen folytatott mérések jegyzőkönyvei.

A Kormányhivatalhoz a közérdekű bejelentésekben megjelölt területeken eddig háromszor tartott helyszíni szemlét. A helyszíni szemléken azonban a közérdekű bejelentésekben foglalt (ammónia, penész, doh, vegyszerszag, égetett műanyag) szaghatást nem tapasztaltak, így annak forrását és jellegét sem találták meg.

A Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya Levegő- és Zajvédelmi Osztálya jelenleg is folytatja a vizsgálatokat. Az adott terület több négyzetkilométeres, számos telephely található rajta. Az elmúlt másfél hónapban semmilyen mérést nem végzett a hivatal, így arról jegyzőkönyv sem készülhetett.

S mindez az Illatos úti Vegyi Művek közvetlen közelében. Vajon valóban képtelenek másfél hónap alatt megtalálni egy bűzszennyezés forrását vagy titkolnak valamit? Mi folyik az Illatos úton? Miért nem engedik be a kerület önkormányzati képviselőit, hogy ellenőrizhessék a kármentesítést és a hordók biztonságos elszállítását?

Büdösben még nem fagyott meg senki: Ferencváros nem foglalkozik a bűzszennyezéssel. A múlt héten írtam: valami bűzlik Ferencvárosban, penészes, dohos szagot áraszt magából, Bácskai János ferencvárosi polgármester pedig most is hallgat. Nos, azóta válaszolt Ferencváros Önkormányzata a megkeresésünkre: ráadásul tömören, precízen és lényegre törően tették azt. 

Hatáskör hiányában továbbították a panaszt a Pest megyei Kormányhivatalnak. Ennyi, egyetlen sort, mondatot sem pazaroltak arra, hogy milyen további lépéseket tesznek az ügyben. Egyetlen gondolat erejéig sem merült fel, hogy a szennyezéssel kapcsolatban bármilyen teendője lenne Ferencváros Önkormányzatának. Senkiben fel sem merült, hogy felelősséggel tartoznak az itt élőkért. S amúgy is: büdösben még nem fagyott meg senki.

Bácskai Jánost, a Ferencvárosi Önkormányzatot és a kerületi képviselőket ugyanis nem érdeklik a lakók panaszai. Nem zavarja őket, hogy a kerületből mérgek árasztják el a fővárost. Nem zavarja őket a bűz, a légszennyezés. Bátran játszadoznak az itt élők egészségével, nem érdekli őket, hogy a környéken tanuló diákok, a szomszédos lakóházakban élő gyermekek, az ipari területen dolgozók mit lélegeznek be.

A szaghatás a Soroksári úton a legerősebben a Soroksári út 160. szám alatti Opel Duna Budapest autószervíz környékén észlelhető, de elér Pesterzsébet városközpontjáig, sőt még azon is túl. Az ügyet az teszi pikánssá, hogy a szennyező bűzforrás ismét az Illatos úti Vegyi Művek közelében, azzal egyvonalban, a Soroksári és Gubacsi út mellett valószínűsíthető.

A múlt héten nyílt levelet írtam ferencvárosi képviselőtársaimnak, hogy segítsenek megoldani a problémát, lépjenek az ügyben. A bűz- és légszennyezés kerületeken átívelő probléma, csak velük együttműködve tudjuk rendezni. Bár a szennyezés forrása Ferencvárosban van, közösen kell fellépnünk, mert ha mi nem állunk ki az itt élőkért, más nem fog helyettünk. Arra kértem Őket, hogy álljanak fel a bársonyszékekből, fotelekből, mozgassák meg zsibbadt végtagjaikat és tegyenek végre valamit. Válasz még nem érkezett.

Nem baj, én nem hagyom abba!

Október 17-én adatkikéréssel fordultam a Kormányhivatalhoz is.

A PE/KTSZ/37338/2015 ügyiratszámon összesített panaszbeadványok kapcsán az alábbi kérdést tettem fel:
- A panaszok kivizsgálásakor hányszor végeztek a helyszínen vizsgálatot?
Illetve az alábbi adatkérésekkel fordultam hozzájuk:
- a panaszok kivizsgálásához kidolgozott cselekvési terv,
- a helyszíni vizsgálatkor felvett jegyzőkönyvek,
- a helyszínen folytatott mérések jegyzőkönyvei.

November 2-án jár le a határideje a Kormányhivatalhoz benyújtott adatkikérésemnek is, addig kell beszámolniuk arról, mit tettek a szennyezés forrásának feltárásáért eddig, és mi módon próbálják azt felszámolni.

November 3-án pedig a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság ülésén újra napirendre vetetem a kérdést, s folytatom a harcot, nem létezik, hogy hónapokig szabadon, büntetlenül lehessen ezt megtenni.

Meg kell találni a szennyezést okozó üzemet, telephelyet, és azonnal be kell zárni!

Valami bűzlik Ferencvárosban, penészes, dohos szagot áraszt magából, Bácskai János polgármester pedig most is hallgat.

Szeptember végén kérdeztem, hogy: "Ön is érzi a szúrós, penészes szagot a Soroksárin vagy a Pesterzsébet lakótelepen?"

Akkor érkeztek az első panaszok, s azóta tömegek ostromolják a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Osztályát: - bár megkezdték az Illatos úti hordók elszállítását - Ferencváros most máshonnan támad, ismét szennyezi a környező kerületeket, elsősorban Pesterzsébetet.

A szaghatás a Soroksári úton a legerősebben a Soroksári út 160. szám alatti Opel Duna Budapest autószervíz környékén észlelhető, de elér Pesterzsébet városközpontjáig, sőt még azon is túl. Az ügyet az teszi pikánssá, hogy a szennyező bűzforrás ismét az Illatos úti Vegyi Művek közelében, azzal egyvonalban, a Soroksári és Gubacsi út mellett valószínűsíthető.

S a hatóságok ismét tehetetlenek, Ferencváros Önkormányzata hallgat és sunnyog, a Kormányhivatal pedig tehetetlen, bár munkatársai folyamatosan elérhetőek, felveszik a panaszokat, kimennek a területre, de a szükséges erőforrások hiányában, műszerek nélkül szaglásznak a Soroksári út mentén.

Szeptember utolsó hetében érkezett az első lakossági panasz, majd sorban jött a többi, napról napra egyre több. Október elsején már én is éreztem, így én is panaszt nyújtottam a Kormányhivatalnál, majd kerületi képviselőként, a környezetvédelmi bizottság elnökeként is felvettem velük a kapcsolatot.

Október 6-án Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság ülésén jeleztem a problémát és hogy többszöri telefonos egyeztetés után sem kezdte még meg a Kormányhivatal a méréseket, a bűzforrás megkeresését, kértem tehát a hivatalt, hogy segítsen a továbblépésben.

A kerület kérésemre meg is kereste a Kormányhivatalt, hogy milyen lépéseket tettek eddig és hol tart a kármentesítés. A múlt héten pedig, megunva a szomszédos kerület hallgatását Pesterzsébet Önkormányzata levélben fordult Ferencváros Önkormányzatához és tájékoztatást kért milyen intézkedéseket tett a bűz forrásának feltárására és a szennyezés megszüntetésére.

Mivel érdemi információkhoz egyik irányból sem jutottak, október 17-én adatkikéréssel fordultam a Kormányhivatalhoz. 

A PE/KTSZ/37338/2015 ügyiratszámon összesített panaszbeadványok kapcsán az alábbi kérdést tettem fel:

- A panaszok kivizsgálásakor hányszor végeztek a helyszínen vizsgálatot?

Illetve az alábbi adatkérésekkel fordultam hozzájuk:
- a panaszok kivizsgálásához kidolgozott cselekvési terv,
- a helyszíni vizsgálatkor felvett jegyzőkönyvek,
- a helyszínen folytatott mérések jegyzőkönyvei.

Az eddigi egyeztetések azt mutatják, egyetlen lehetőség a Fővárosi Katasztrófavédelem segítsége lenne, nekik műszereik, mobil laborjaik, szakképzett embereik vannak. Tudják, azé a Katasztrófavédelemé, akinek a képviselője anno nem létező mérésekre hivatkozva állította, hogy nincs szükség az Illatos úton sem beavatkozásra, hiszen nincs katasztrófahelyzet.

Géczi Béla a Katasztrófavédelem Közép-pesti kirendeltségének vezetője április 21-én röviden, két mondattal elintézte az Illatos út ügyét: közvetlen katasztrófa-helyzet nem áll fenn. Így a katasztrófavédelem nem is rendelkezik hatáskörrel az ügyben.

Ha Orbán Viktor kádárjánosbácsis sapkáját felhúzva nem állt volna szóba Baranyi Kriszta képviselőtársammal, hogy meghallhassa a nép szavát és megtudhassa mérgektől szenvednek alattvalói, bizony akkor még ma is vegyi bombák füstölögnének a főváros közepén.

Bácskai polgármester úr pedig még mindig mondogathatná: „Ej, ráérünk arra még!”. De Orbán Viktor meghallotta a nép szavát és azóta szállítják is folyamatosan a hordókat. A kármentesítés első üteme tehát megkezdődött.

Apropó Illatos út:

Ma hozta nyilvánosságra a Greenpeace az Illatos út környéki lakott területeken vett porminták mérési eredményeit. Nagyon köszönöm azoknak, akik a megkeresésemre megengedték, hogy lakásukból, házukból mintát vegyenek. Sokan jelentkeztek, szülők, aggódó pesterzsébetiek, így segítségükkel Pesterzsébeten három helyszínen vett mintát Simon Gergely a Greenpeace szakértője.

A vizsgálat a három kerületből (Pesterzsébet, Ferencváros, Kispest) 11 mintában háromféle szennyezőt is kimutatott, melyek közül kettő szinte biztos, hogy a volt Budapesti Vegyiművek területéről juthatott ki. Ezek a DNBS (4-klór-3,5-dinitro-benzoesav), illetve a trifluorometil-benzaminok (más néven amino-benzotrifluoridok). Ezen veszélyes anyagok irritatívak, lenyelve mérgezőek.

Akut, egészségre közvetlenül káros mennyiségben nem találtak szennyezést, ám a kimutatott veszélyes anyagok megjelenése a környezetben aggodalomra ad okot. A további szennyezés megelőzése érdekében halaszthatatlan a kockázatok részletes felmérése és a terület teljes kármentesítése. A mérések eredménye ugyanis azt bizonyítja, hogy az Illatos úthoz közeli lakások, családi házak belső tereiben, szekrények alatt, erkélyeken, padlásokon még ma is jelen vannak a mérgek, pedig a Vegyiművekben már 2007 óta nem gyártanak semmit. 

További vizsgálatokra van tehát szükség a szennyezettség okának, és a Budapesti Vegyiművek által okozott szennyezés kiterjedésének megállapítására. Várhatóan egy-két héten belül a talajvíz minták eredményét is nyilvánosságra tudom hozni.

A Greenpeace követelései a kormánytól, amivel maradéktalanul egyetértek:

• Haladéktalanul vizsgálja ki, hogy az Illatos út mérgei veszélyeztetik-e a környéken élő
  lakosokat – és ha igen, hogyan.
• Tegyen meg mindent azért, hogy az egykori BVM területén mielőbb megkezdődjön a teljes kármentesítés. Fontos, hogy a hatóságok garantálják: ne történjen az elszállítás során kiporzás, mert a felszedett hordók alatt és környékén maradt vegyi anyagokat szabadon kiviheti a szél.
• Követeljen meg valós pénzügyi garanciát a veszélyes anyagokkal, technológiákkal dolgozó cégektől. Ez szavatolná „a szennyező fizet” elvének gyakorlati érvényesítését, és a károkért felelős vállalkozások pénzügyi helytállását a környezetben általuk okozott károkért. Egy ilyen jogszabály biztosítaná, hogy a jövőben ne menjen el sok tízmilliárd forintnyi közpénz olyan kármentesítésekre, amikor az állam áll helyt a valódi felelősök helyett.

 

De visszatérve a ferencvárosi bűzszennyezésre:

Kedves ferencvárosi képviselőtársaim!

Fel kellene állni a bársonyszékből, megmozgatni zsibbadt végtagjaikat és rendet kellene végre rakni a kerületben, mert ami Önöknél van az nem csak büdös, de az egészségre is ártalmas!

Szennyezik a vizeinket, a levegőnket, a villamos vonalaik mellett pedig halomban áll az illegális hulladék.

Az OK, hogy kitakarítottuk Önök helyett a Határ úti kiserdőt, de ebből most már elég! Tegyenek végre valamit Önök is az itt élőkért, állítólag erre esküdtek fel!

Pesterzsébet nem kér a Tarsoly Csabákból!

Egy három éve húzódó történetet zárt le ma Pesterzsébet képviselő-testülete, határozatban rögzítette nem épít a a kerület legfontosabb természeti értékének tartott Duna-partra stadiont. Hosszú, néha reménytelennek tűnő küzdelem végéhez érkeztünk, a Mediterrán-lakóparkban és a Gubacsi lakótelepen élő szülőkkel és lokálpatrióta polgárokkal közösen megállítottuk a stadionépítést.

Határozat

A Képviselő-testület kinyilvánítja, hogy nem kíván a Zodony utcai sporttelepen futballstadiont építeni.

A Zodony utcai élőfüves nagypályát csak utánpótlás képzés és bajnokság, illetve tömegsport számára kívánja hasznosítani.

2012-ben Dr. Vas Imre alpolgármester javaslatára, az akkori fideszes többségű képviselő-testület 27 millió Ft + ÁFA összegű kötelezettségvállalásról döntött egy új futball stadion építésének tervezési költségeire.

Akkor egyedüliként álltam ki a testületben azért, hogy stadion helyett tömegsport- és rekreációs funkciók kellenek a Duna-partra. Az itt élők azonban velem értettek egyet és elutasították a stadion terveket, egy akkori 1000 fős felmérés szerint a megkérdezettek 75%-a ellenezte a beruházást.

2013 tavaszán ennek ellenére Pesterzsébet képviselő-testülete megszavazta, hogy a Zodony utcában, egy NB II-es követelményeknek megfelelő labdarúgópálya épüljön: egy 2500 néző befogadására alkalmas centerpálya, hozzá tartozó székház, valamint öltözőrendszerek, sportcsarnok.

Magyarország miniszterelnökének nem a sziklamászás, hanem a foci a hobbija, így nem hegyet, hanem futball stadiont akart építeni Földesi Gyula fideszes képviselő és frakciója egy zöldövezeti lakópark mellé a Duna-parti csónakházak közelébe. Akkor minden adott is volt ahhoz, hogy Felcsútnak méltó versenytársa akadjon, s futball nagyhatalommá váljon a Mediterrán-lakópark.

Három éve a testületi vitán elhangzottak szerint a beruházás legfontosabb indoka (az ingatlanmutyi - a régi ESMTK stadion ingatlanjának értékesítése mellett) az volt, hogy a kormány ma csak ezeket a sportberuházásokat támogatja. Földesi Gyula azonban korán ivott a medve bőrére: érthetetlen módon képtelen volt forrásokat találni a városvezetés a beruházáshoz. A lakossági tiltakozás is egyre nőtt, az országos média is felkapta az ügyet. Így miközben Orbán Viktor minden ismerőse, üzletfele, kollégium- párttársa stadiont építhetett, a pesterzsébeti fidesz hoppon maradt.

A választások után gőzerővel folyik tovább a stadionépítés, sőt miután nem fér több stadion az országba, épít a kormány Romániában is.

Pesterzsébet képviselő-testülete azonban ma úgy döntött, nem enged a szirének csábításának, nem épít stadiont.

Ha már nem épül tehát stadion egy csendes Duna-parti lakótelep mellett,  akkor találjuk ki együtt milyen legyen Pesterzsébet rekreációs övezete. Találjuk ki hol legyenek futópályák, fittparkok, kerékpárút, közösségi tereink!

Áprilisban Szabados Ákos polgármester úr elfogadta a javaslatomat és jövőre megkezdhetjük a futópályák tervezését a kerületben. Akkor javaslatomra úgy döntött a testület, hogy a kerületben élőkkel a helyi tömegsport egyesületekkel futókörökkel és a futótársadalommal együttműködve futópályák kialakítását kezdi meg 2016-tól. (Külön köszönet Somodi Klarissza bizottsági elnök asszonynak és Völgyesi Krisztián képviselőtársamnak, akik a sport bizottság ülésein képviselték az ügyet).

Első lépésként a Kulcsár lakótelep mellett épült fel egy fittpark gumiburkolatú futópályával. A további fejlesztések tervezéséhez pedig a lakosság véleményét becsatornázva lakossági fórumot tartunk és annak tapasztalatait leszűrve építünk további futópályákat. 

A kolontári vörösiszap-katasztrófa ötödik évfordulóján bámulatos ostobaságról tett tanúságot a Fidesz, amikor a vitát is elfojtotta arról, hogy miképp kezeljük a környezeti kockázatokat. Az Illatos úton, Zagyvaszántón és szerte az országban ma is elhagyott veszélyes hulladék-telepek mérgezik az embereket.

A PM javaslata egy 5 milliárdos környezeti kármentesítési alap létrehozásáról szólt, amit a szennyezők és kockázatos ipari tevékenységet végzők töltöttek volna fel. Ez az alap lehetővé tenné a mérgező telepek felszámolását, az egészséges és biztonságos környezet kialakítását – a Fidesz erre mondott nemet. Napirendre se vették az Országgyűlésben Szabó Tímea javaslatát.

Az Illatos úti kárelhárítás a felszínen lévő méreghordók egy részének elszállításával még csak elkezdődött, a további méreganyagok összegyűjtése, a talaj és a talajvíz ártalmatlanítása, a környezetbe kikerült mérgező vegyületek ártalmatlanítása még hátravan . Ez kormányzati becslés szerint is sokmilliárdos ráfordítást igényel. 

A „nincs vészhelyzet”, illetve „a kormány megoldotta a problémát a méreghordók elszállításával” típusú kormányzati kommunikációs állítások ellenére ugyanis katasztrofális állapotok uralkodnak az Illatos úti egykori vegyi üzem környékén: van olyan mérgező vegyület, amelyből az egészségügyi határérték több mint 200 ezerszerese mérhető a környezetben. 

Ráadásul a város közepéről, a sűrűn lakott erzsébeti és kispesti városrész szomszédságából a teljes gyártelepet ki kell telepíteni! A Vegyi Művek területének egy jelentős részét ugyanis 2007 előtt eladták és ott ma is veszélyes üzemek működnek. A kerületi önkormányzatok (Kispest, Pesterzsébet) saját hatáskörben megkezdték a mérések előkészítését, de egy teljes, a lakott területeket is mérő, átfogó kúthálózat kiépítésére (s a FIDESZ-kormány alatt gallyra vágott, másfélmilliárdból létrehozott kármentesítő-rendszer helyreállítására - ez egy 105 kútból álló rendszer volt: réteg-, talaj-, termelő és figyelőkutakat egyaránt tartalmazott -) nincs forrásuk.

Új egészségügyi kockázatértékelésre is szükség van, kockázatbecslést 2004-ben végeztek, akkor 120 családot kerestek fel a Határ út túloldalán, az illegális kutakat betömedékelték és 40 méternél mélyebb kutakat fúrtak locsolásra is. Azóta azonban már tíz év telt el, s azóta újabb felméréseket nem végeztek.

Bár javaslatomra Pesterzsébet Önkormányzata levelet is küldött az ÁNTSZ Tisztiorvosi Szolgálatnak, amelyben kértük, hogy az eddigi vizsgálatok és mérések alapján egészségügyi vizsgálatokat, kockázatbecslést is végezzen Pesterzsébeten. Felmérve, hogy ez a szennyezés milyen egészségügyi problémákat okozhatott, milyen módon csökkenthető az egészségkárosodás kockázata s tegye meg a szükséges lépéseket. Elsőre azonban lepattantunk: amíg nem történik meg a teljes kárfelmérése a területnek, mely területeken milyen mérgekkel szennyezett a talaj és talajvíz addig nem tudnak, s nem is akarnak segíteni.

Ugyanakkor az országban még számos, az Illatos útihoz hasonló gazdátlan méreg lerakat található, ahol a közvetlen veszélyhelyzet elhárítása, a környezet értékeinek és a lakosság egészségének megvédése az állam felelősségi körébe tartozik. Az egészséges környezethez való alkotmányos jog biztosítása a hatályos alaptörvény és a vonatkozó alkotmánybírósági határozatok szerint is olyan, az alkotmányból levezethető kötelezettség, amelynek végső felelőse az állam, illetve a környezet védelmét szolgáló kormányzati felügyeletű intézményrendszer. A benyújtott javaslatunkban szereplő keretösszeg egy óvatos becslés a feladat megkezdésének, a legsürgősebb kármentesítési teendők ellátásának forrásigényére.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A szavazás napján kaptam meg például Soroksár polgármesterének és a Pest Megyei Kormányhivatalnak a levelét a soroksári veszélyes hulladéklerakóról.

Soroksáron az Illatos úti Vegyi Műveknél kisebb környezetszennyezésről van szó, a telephely azonban jóval közelebb van a lakóházakhoz, pesterzsébeti lakóövezet közvetlen szomszédságában található. Olajjal szennyezett alapzat, széttört vegyszeres üvegek, rothadó hordók, szétfolyó akkumulátorok és elemek. A telepet csak egy kerítés választja el a soroksári erdősávtól és az utca túloldalán pedig családi házak találhatók. Számos ponton szembetűnő a hasonlóság a két terület között: a legrosszabb állapotban is a laboratóriumi vegyszerek vannak, a fémhordók itt is rohadnak, a műanyaghordók repednek, a zsákok szakadnak, a betonra itt is kifolyt a hordók tartalma.

Júliusban számoltam be arról, hogy Pesterzsébeti képviselők kezdeményezésének és a média érdeklődésének köszönhetően Soroksár Önkormányzata 4 év után intézkedik, 15 millió Ft forrást biztosít a kármentesítésre és méréseket végez a Lenke - Bólyai utca sarkánál.

A most érkező levelek azonban feketébb képet festenek: Soroksár és a Kormányhivatal továbbra is csak egymással hadakozik, ahelyett hogy a telepet számolnák fel és megkezdenék a környék kármentesítését. A kormányhivatal 2015. június 25-én kelt határozatában foglaltak szerint az adott ingatlanon jogellenese elhelyezett veszélyes és nem veszélyes hulladékot az önkormányzatnak kell besorolni majd megsemmisítésre elszállítani. Az önkormányzat pedig ezt természetesen megfellebbezte, a jogorvoslati eljárás pedig azóta is folyik. A mérgek és szennyező anyagokkal teli hordók pedig zavartalanul rohadnak a telepen.

A kormányhivatal arról is tájékoztatott (mondjuk ezt láttam enélkül is), hogy a területen talaj- és talajvíz vizsgálatok nem történtek, kármentesítési eljárás nem indult. Az ugyanis a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság kompetenciája. A Katasztrófavédelem pedig nemrégy  még az Illatos úton sem látta szükségesnek beavatkozni. S ha végre meg is kezdi az eljárást, pénze nem igazán lesz rá, hiszen kármentesítő alap nincs. 

A FIDESZ be van oltva józan ész ellen. A FIDESZ azzal, hogy nemet mondott a kármentesítő alap létrehozására, fontos üzenetet küldött Magyarországnak: ha rajtuk múlik, akkor maradnak a mérgező hulladéktelepek szerte az országban.

Felületes szemlélőként azt is gondolhatnánk, csupán egy kupac fekálián veszekszik a BKK és Pesterzsébet Önkormányzata. De nem kevésbé zavarba ejtő az ügy, ha a miértjét is megvizsgáljuk. A történet apropója ugyanis valóban csupán annyi, hogy a BKK évek óta képtelen megnyugtatóan megoldani az 52-es villamos végállomása melletti, úgynevezett kulcsos illemhelyének a takarítását és karbantartását és emiatt élhetetlenné váltak a környező házak.

Júliusban kaptam meg egy a szomszédban lakó panaszos levelét, melyet augusztusban ez a fénykép és két mondat követett:

 „Ez a látvány fogadott ma reggel munkába menet. A hétvégi kertben játszás a gyerekeknek elmarad mert ezt a bűzt nem lehet elviselni. Ti mit tennétek? Kihez forduljak?”

Pesterzsébet és a BKK között amúgy is számos megoldásra váró probléma okoz komoly konfliktust, a Pesterzsébeti Vasútállomáshoz vezető aluljáró ügyének rendezése, a 23-as busz menetrendjének reformja, a 23-as buszok minősége, és a lemaratott Zodony utcai zebra. Az elmúlt hónapokban több kiégett busszal találkoztam, mint lakástűzzel a kerületben. Ezt tetőzi most be a BKK illemhely problémája, melynek takarítása és felügyelete évek óta rendezetlen. Anno jegypénztárként és a vezetők pihenőjeként üzemelt, ma leginkább kulcsos illemhelyként, de belső információk szerint nem szívesen használják a dolgozók, mert büdös és koszos.

Az Önkormányzat ismét levelet küldött a BKK-nak, aki még válaszra sem méltatta a hivatalt és Szabados Ákos polgármestert.

A panaszt benyújtó lakos nagyobb szerencsével járt: ő kapott választ, bár okosabb nem lett tőle. A BKK nyilatkozata alapján a végállomási épületre szükségük van, és természetesen gondoskodnak a rendszeres és eseti takarításokról.

„ Társaságunk álláspontja szerint is indokolt a végállomási épület működtetése, a következő okok miatt:

• Hálózati változás: van olyan tervezet, melyben egy új viszonylatnak ezen a helyen lenne biztosítva a tartózkodási idő.
• Amennyiben a járművezetők pihentetési rendjét megváltoztatjuk (félreállásos pihenő) akkor arra csak ezen a ponton van lehetőség.
• A tartózkodót jelenleg is használják a járművezetők, mert a Határ úton található tartózkodónak (függetlenül az ott eltöltött idő hosszától) kényelmetlenebb az elérése.
• Hosszan tartó forgalmi zavaroknál (pl. hatósági zárás, felsővezeték-szakadás) másképp nem lehet biztosítani a járművezetők szükségleteit, ezért is fontos, hogy a villamos ágazatnál lehetőleg legyen több végállomás.

Kérjük tájékoztatásunk szíves elfogadását.”

Ez mind szép és jó, csak akkor ugye takarítani is kellene és biztosítani a rendezett körülményeket, erre azonban a BKK nem hajlandó. A választókörzet önkormányzati képviselője már a szerződés felmondását és a bontás elrendelést tartja egyetlen megoldásnak. Eredetileg ugyanis a kedvezményes bérleti szerződés jegypénztár üzemeltetésére született, ilyet pedig a BKK Pesterzsébeten régóta nem üzemeltet, a jegykiadó automaták telepítése is nehézkes, megoldatlan a kerületben. Ahogy a képviselő fogalmazott: „minden türelem, elfogy egyszer”.

Lassan az enyém is: tényleg képtelen a főváros közösségi közlekedését szervező és azért felelős vállalat egy illemhely rendszeres takarításának biztosítására? Tényleg éveket kell várni arra, hogy egy ilyen kérdést megoldjanak?

Ennél azért egyszerűbbnek látom a problémát: keresse meg a BKK a szervezetében felelősöket, vonják le a konzekvenciákat és vagy takarítsák az ingatlant és környezetét, vagy jelezzék, hogy képtelenek fenntartani!