Megér-e 5 milliárd forintot a kormánynak a dél-pestiek egészsége?

Csatát nyertek a pesterzsébeti környezetvédők (köszi Marci!): a katasztrófa-helyzet összehozta mindhárom érintett kerület vezetőit. Most jön azonban a neheze, egy kisebb stadion árából, kb. 4-5 Mrd forintból megoldható lenne a Budapesti Vegyi Művek kármentesítése: a tárolt veszélyes anyagok elszállítása biztonságos helyre és a talajban lévő szennyeződések felszámolása. Csak politikai akarat kéne tehát a kormányzat részéről, ennek megszerzésére fogtak össze az érintett kerületek.

BREAKING: V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztériumának államtitkára szerint stratégia jelentőségűvé minősíthetik át a Budapesti Vegyi Műveket, katasztrófavédelmi okokra hivatkozva. 

Tegnap egy másfél órás egyeztetés után végigjártuk a gyár telepét: a 444.hu képei sajnos valósak, a minket néha körülvevő erős, maró szag pedig még nyomasztóbbá tette a körülményeket,

A múlt héten nyílt levélben kértem Gajda Péter kispesti, Dr. Bácskai János ferencvárosi és Szabados Ákos pesterzsébeti polgármestert: vegyenek részt a Budapesti Vegyi Művek, Illatos úti veszélyeshulladék-tárolójának bejárásán és a három kerület közösen kezdje meg a szükséges egyeztetéseket a kormánnyal.

Ha Felcsúton stadion is jut a kert végébe kisvasúttal és csónakázó tóval, akkor a dél-pesti polgároknak is jusson tiszta levegő és ivóvíz!

Képek forrása: Erdős László

Bár a ferencvárosi polgármester és városvezetés nem vett részt a találkozón és a bejáráson, a másik két kerület vezetése komolyan vette a kérést és Szabados Ákos pesterzsébeti és Gajda Péter kispesti polgármester is eljött. Ferencváros polgármestere és országgyűlési képviselője ugyan zárt ajtók mögötti egyeztetésre hívta a szomszédos kerületek vezetőit (ami ennél azonban fontosabb, nyitottak ők is a közös munkára), a mostanin részvevők azonban bíznak a nyilvánosság erejében. Ezt felismerve úgy döntöttek, hogy önálló napirendi pont keretében tárgyalnak a kialakult helyzetről a soron következő testületi üléseken, és a későbbiek során is rendszeresen tájékoztatják a képviselő-testületeket és a kerületek lakosságát, bevonva az érintett hatóságokat, civilszervezeteket. A jelenlévő képviselők egy közös szándéknyilatkozatot is elfogadtak a közös munkáról. Az abban foglaltakkal pesterzsébeti lakosként, a Duna-parton élő szülőként, az ivóvízkészletünkért aggódó környezetvédőként én is egyetértek: én is a kooperációt, az együttműködést, az egymásra mutogatás helyetti közös cselekvést tartom a legfontosabbnak. Évtizednyi agyhalál után történjen végre valami.

A Budapesti Vegyiművek területén és közvetlen környezetében a közel két évszázados ipari tevékenység eredményeképpen súlyosan károsodott a környezet. Elszennyeződött a talaj, szennyezőanyagok találhatók meg a talajvízben, rétegvízben. A talaj- és rétegvízáramlás nem ismer kerület, település határt, veszélyezteti lakóterületeket. A területen tárolt veszélyes hulladékok, anyagok göngyölege oly mértékben károsodott, hogy ez ma folyamatosan jelentős mértékű légszennyezést, és ismételt talajszennyezést okoz. A kialakult helyzet felszámolása több milliárd forintot igényel, melyre a Budapesti Vegyiművek teljes vagyona már régen nem biztosít fedezete. A helyzet katasztrofális, s közvetlen beavatkozást igényel.

A találkozón Szabados Ákos pesterzsébeti polgármester tartott egy hosszabb beszámolót az erzsébeti küzdelmekről, beadványokról, levelezésekről. Szabados Ákos minimumfeltételnek tartja, hogy a hulladékot biztonságos helyre szállítsák, folytassák a kármentesítést.

A város közepéről, a sűrűn lakott erzsébeti és kispesti városrész szomszédságából a teljes gyártelepet ki kell telepíteni! A Vegyi Művek területének egy jelentős részét ugyanis 2007 előtt eladták és ott ma is veszélyes üzemek működnek. Tegyék ki a város szélére, ez nyilván plusz források bevonását igényli, de töredéke lehet az itt élők egészségkárosodását csökkentő intézkedések költségeinek!

Beszámolója szerint az igazi problémák az elmúlt négy évben kulmináltak: utoljára 2011-ben volt egy eredményes értékesítési pályázat, amit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség utólag leállított, sőt azóta pályázatot sem lehet kiírni. Ami akár indokolt is lehet: de akkor nem kellett volna az államot képviselő szerveknek stratégiát váltani? Vajon mire vártak az elmúlt négy évben, ha csak az értékesítést tartották egyetlen megoldásnak miközben azt megtiltották?

A telepen több, mint 2000 tonna veszélyes hulladék hever írták meg a napokban a lapok. A helyzet azonban ennél is súlyosabb: 1.304 tonna minősített veszélyes hulladék és 1.000 tonna vegyi anyag található ugyanis a cég szerint. Sőt szerepelteti is a mérlegében 200 M Ft értékben ez utóbbit. Minden tiszteletem mellett jelzem: a képen látható vegyianyag-készletet még Tarsoly Csaba sem tudná eladni a Vaterán. Bár 200 tonna kénsavat valóban szabályosan tárolnak, de valós értéket már nem jelentenek, annál nagyobb költséget elszállításuk és megsemmisítésük.

A gyár területén 2004 és 2008 között halmozódott fel a hulladék, 2004-ben pénzhiány miatt ugyanis leállították a hulladék elszállítását és megsemmisítését, ráadásul a Kén utcai üzem értékesítése után az ottani veszélyes hulladékot is ide szállították, a komoly veszély jelentő növényvédő szerek onnan érkeztek.

A gyár területén a talaj szennyezett és számos vízben oldódó méreg szennyezi környezetének talaj- és sajnos a vékony vízzáró agyagrétegen áthatolva rétegvizeit is. A vízszennyezés lakott területekig is elért. A vizsgált vegyületek: klórbenzol és benzol önmagában is komoly veszély jelent, de számos vízben rosszul oldódó méreg lesz jelenlétében jól oldódó, ilyen a nagyon veszélyes trifuralin is. A szennyeződés a területről DK irányban terjed, így a talaj és rétegvíz rövid távon nem veszélyezteti sem a Dunát, sem az ivóvízkészletünket, ez azonban egyetlen pozitív hír amiről beszámolhatok. A levegő, talaj és talajvíz szennyeződése azonban egyre csak nő.

Magyar Balázs az ELGOSCAR 2000 Kft. képviselője a kármentesítés-projektről tartott beszámolót. A sajtóban is olvasható milliárdos kármentesítő projekt valójában egy a talaj- és rétegvíz tisztítást eredményező rendszert jelent. Ez egy 75 kútból álló rendszer: réteg-, talaj-, termelő és figyelőkutakat egyaránt tartalmaz.

A rendszernek köszönhetően a talajvíz szennyeződést siekrült visszaszorítani a lakott területekről a gyár telepére, forrás hiány miatt az ELMÜ azonban kikapcsolta a gyár transzformátorát, azóta más cégek hálózatáról kap áramot a vegyi művek, ennek köszönhetően 2010-től csak a rendszer 30%-át működtették, kétharmada leállt a kutaknak.

Ennek köszönhetően a talajvízszennyezés ismét közelíti a lakossági területeket, a mélyebben található rétegvizek állapotát pedig csak becsülni lehet, de nagyon komoly problémák lehetnek. Az agyagos vízzáró réteg ugyanis nem állította meg benzol, klórbenzol, trifluor-anilin áramlását, 60-80 méteres mélységben is megtalálhatóak.

2013 óta semmilyen mérés, beszámoló nem áll rendelkezésre, s ilyen anyagokat a felügyeletek sem kaptak.

Egészségügyi kockázatról: kockázatbecslést 2004-ben végeztek, akkor 120 családot kerestek fel a Határ út túloldalán, az illegális kutakat betömedékelték és 40 méternél mélyebb kutakat fúrtak locsolásra is. Azóta azonban már tíz év telt el, s azóta újabb felméréseket nem végeztek.

Vajon miért nem? Mit csinált eddig Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár? Miért nem tesz semmit a dél-pesti gyermekek érdekében?