Organikus káosz

Megírta az első zárthelyiét a fásszászárú növények védelmét biztosító rendeletünk. Sajnos egyelőre egy sittes konténer nagyobb értéket képvisel, mint egy fa, de végre nyilvántartjuk a fakivágásokat és facsonkításokat és a rendeletben szabályozott módon az adott határidővel és adott területen pótolva lesznek.

A múlt héten is azt írtam: egy rendelet nyilván nem állítja meg a fák csonkítását és kivágását, de ha szigorúan betartjuk és betartatjuk akkor segíthet annak visszaszorításában. A történtekhez az is hozzátartozik, hogy a rendeletünk most lépett hatályba és annak betartatása várhatóan hosszabb folyamatot igényel majd.

Van honnan elindulnunk, de a célok változatlanok: kapjanak a többi közműével vagy egy mászókával, sittes konténerrel azonos jogokat a fák és a fasorok is.

A történet röviden: Völgyesi Krisztián frakciótársam hívott, hogy a Pesterzsébeti lakótelepen, a Nyitnikék Óvoda Boróka tagóvodájának felújításakor egy fát kivágtak, egyet pedig megcsonkítottak, amint kimentem megnézni mi is történt, rögvest érkeztek cseten a lakossági panaszok is.  A helyszínen már megmenteni nem volt mit, úgyhogy fotóztam és a kerület jegyzőjéhez fordultam a történtek miatt. 

2018. november elsejétől hatályos ugyanis a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló rendeletünk, eszerint afa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén is.  Rendeletünk 6. §-a szerint: fás szárú növényt kivágni – néhány meghatározott kivétellel – csak végleges fakivágási engedély alapján szabad, e szerint az engedélyt a jegyző adja ki, a fakivágás engedélyezésének keretében rendelkezik a kivágott fa pótlásáról is. Az engedélynek tartalmaznia kell a kivágás indokát, a pótlásként elültetendő előnevelt fa darabszámát, fajtáját, a pótlás helyét és határidejét, vagy a pénzbeli megváltás összegét, valamint a befizetés határidejét is.

Kikértem tehát az adott fakivágásra készült engedélyt, bár gyanítottam, hogy ez az idő rövidsége miatt nem készülhetett el. 

Ezért az alábbi kérdéseket is feltettem: 

1. A két fa pótlására a rendelet mely pontja alapján kerül sor?
2. A pótlás során milyen helyszínre, mikor és pontosan hány facsemete kerül telepítésre?

A gyorsan érkező válaszhoz korrekt módon megkaptam egy szakértői véleményt is. Bár nem mindenben értek egyet a történtekkel (leginkább a számomra még mindig nehezen megmagyarázható facsonkítás fáj), azt le kell szögeznem a hivatal gyorsan és korrektül járt: a beérkezett kérdéseim alapján kivizsgálta az ügyet és szakértői véleményekkel alátámasztott választ kaptam.

E szerint a kivágott fa egy kanadai nyár, míg a csonkolt egy gömbjuhar volt.

A fakivágás még a régi eljárások szerinti módon, de pontosan dokumentált volt, az előzmények szerint felmérték az állapotokat és a fát az Önkormányzat kérésére vágták ki.

 magyar név:                     kanadai nyár

Fa magassága	12 m
Törzs magassága	2 m
Törzs átmérője	40 cm
Korona átmérője	8 m
Forintban kifejezhető faérték	37.500.-

A mostani helyszíni szemle során már csak a tuskót és a felaprított törzs néhány darabját találták meg. A fakivágás egy mászóka környezetének védelmében és balesetmentessé tételének érdekében történt. A kanadai nyár gyökérzete erőteljesen megemelte a mellette található mászóka gumiburkolatát és a betonszegélyeket is, valamint az óvodaépület udvari kijáratának burkolata alá is bekúszott.  

• 
• 
• 
• 

Szakvélemény szerint: A fa kivágása ingatlanvagyon rongálása, és az ennek következtében kialakult balesetveszély elhárítása céljából indokolt volt.

Ezt elfogadva a facsonkítás azonban valóban dühítő:

• 
• 

A fa a kerítés belső oldalán végig ültetett gömbjuhar fasor egyik tagját csonkolták ugyanis meg. Csonkolására pedig azért volt szükség, hogy az építési törmelék elszállításához szükséges konténer bekerülhessen az óvoda területére.

magyar név:                     gömbjuhar 

Fa magassága	4,5 m
Törzs magassága	2 m
Törzs átmérője	25 cm
Korona átmérője	4,5 m
Forintban kifejezhető faérték	210.000.-

A koronaalapból korábban eltávolított két vázág után az utolsót is lefűrészelték, a rendeletben rögzített csonkolás tehát a 90%-os koronacsökkentéssel megvalósult.

Öröm az ürömben, hogy a fasorban a csonkolt fa helyett egy fajtaazonos gömbjuhar, valamint a kanadai nyár helyett is egy gömbjuhar lesz elültetve az óvoda udvarán belül egy másik kijelölt helyszínen.

Tisztelt Mach Péter Képviselő Úr!

 Az alábbi megkeresése kapcsán egyeztettem a VGO-val, az általuk rendelkezésemre bocsátott információk alapján a következőkről tájékoztatom:

 A Nyitnikék Óvoda Boróka tagóvodájában történt fakivágás és csonkolás indokoltságát a mellékelt szakvéleménnyel támasztjuk alá.

Az óvoda területén a beruházás tervezése, a beszerzés lefolytatása még ez év  augusztus hónapban (tehát a hivatkozott önkormányzati rendelet hatálybalépése előtt) megtörtént, a  vállalkozó árajánlatában feltüntette a fakivágást és egyéb gallyazási munkálatot, melyek ennek megfelelően a szeptember 14-én aláírt szerződésében is szerepelnek.

Tekintettel arra, hogy mindkét esemény a 26/2018. (X.26.) önkormányzati rendelet hatálybalépését követően valósult meg, a rendelet alapján a fapótlási kötelezettség fennáll, mely a rendelet 8. § (2) bekezdése értelmében a kivágott illetve csonkított fa darabszámával azonos mértékben, azonos helyrajzi számon fog megvalósulni. A pótlást az Önkormányzat elvégzi/elvégezteti 2019. tavaszán.

Tisztelettel:

Demjanovich Orsolya jegyző 
Budapest Főváros XX. kerület, 
Pesterzsébet Önkormányzata 

November elsejétől rendelet védi a fákat Pesterzsébeten! Tavaly megígértem, hogy mindent megteszek, hogy megállítsuk a facsonkításokat és fakivágásokat a kerületben! Májusban pedig azt írtam, hogy Pesterzsébet nemet mondott a facsonkításokra, és azt ígértem, hogy ősszel már nem lehet majd engedély nélkül egészséges fákat kivágni vagy csonkolni a kerületben!

Jelentem, betartom, amit ígérek: októberben kihirdetésre került és november elsejétől hatályba is lépett „A fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló“ 26/2018. /X. 11./ rendelet.

November elsejétől fás szárú növényt kivágni – néhány kivételtől eltekintve – csak végleges fakivágási engedély alapján szabad. S ami talán újszerű a hasonló rendeletekhez képest: nagyon fontos eleme, hogy a fa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén. 

A közterületen kivágott fa pótlása nem történhet inváziós fajú fás szárú növénnyel, s a kivágott fa törzsátmérőjével azonos mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú területen kell majd gondoskodni. A rendelet a fás szárú növények védelme, és rongálásának, értékcsökkenésének és pusztításának megakadályozása mellett a zöldfelület növényállományának pótlásáról való gondoskodást is biztosítja.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, amennyiben most is henteseket és mészárosokat küldenek a közműszolgáltatók a fák gallyazására kertészek helyett, akkor kénytelenek lesznek később szakembereket küldeni, amikor a lombkoronájukat vesztett fák törzsátmérőjével azonos mennyiségű csemetét elültetik a kerületben.

A kora tavaszi ifjítások, fametszések során még barbár támadások tehetetlen szemlélői voltunk eddig, az egész országra jellemző az is, hogy a közműszolgáltatók a fák metszését kertész helyett hentesekre és mészárosokra bízza. Ők pedig hiba nélkül látják el a feladatokat: darabolnak, csonkítanak, madárfészket pusztítanak. Amikor megjelennek a buldózerek, láncfűrészek akkor vesszük észre mi is vesz minket körül, s próbáljuk menteni értékeinket.

Pesterzsébeten a strand és jódos-sós fürdő építésekor nem volt szempont a fák lombja és az árnyék, sajnos itt is áldozatul estek a parti fák a beruházásnak. A facsonkítások pedig havi rendszerességgel problémát okoznak. Tavaly a Fővárosi Munkaügyi Központ pesterzsébeti fiókjának és az ELMÜ-nek a facsonkításai okoztak komoly, de jogos felháborodást. Kettévágott törzsek, megfelezett lombkoronák, lassan pusztuló fák mutatták az ELMÜ gallyazási útvonalát.

Ilyenkor joggal merül fel, hogy kapjanak a többi közműével azonos jogokat a fák és a fasorok is, majd amikor az indulat csökken alább hagy a lelkesedés.  Szerencsére azonban Pesterzsébeten nem fogyott el,  első lépésben februárban a javaslatomra úgy döntött a képviselőtestület, hogy a használati szerződésben rögzíti, hogy amennyiben a Munkaügyi Központ az ingatlan területén gallyazási munkálatokat kíván végezni, azt 3 nappal a munkálatok megkezdése előtt köteles az önkormányzatnak bejelenteni, így a kerület kertésze is ellenőrizheti a gallyazást.

Majd javaslatomra a Madarak és Fák Napjára pedig többszörös egyeztetések után elkészült, és egy többlépcsős társadalmi egyeztetéssel záródó folyamat után november elsején hatályba is lépett a Fásszárú növények védelméről szóló rendeletünk rendeletünk.

Sajnos ma a kormányrendelet úgy szól, hogy a fa által okozott károkért a kezelő felel, amivel sikerült közellenséggé tenni a fákat, mind a közműcégek, mind a parkokat, közterületeket kezelők szemében. Emiatt egyre gyakoribb, hogy a gallyazás nem a fák ápolásának céljával történik, hanem a másik közmű védelmében (űrszelvény biztosítása). Vagyis nem arra figyelnek, hogy a fának mi volna jó, hanem arra, hogy minél messzebb legyen a vezetéktől és minél később kelljen legközelebb arra járni, minél csököttebbre visszavágott csonkok legyenek a területen. Ráadásul a nem szakszerű gallyazásnál (csonkítás, ifjítás), előfordul, hogy a kéreg szakad, a metszlap sérül és nincs sebkezelve. Ennek következtében a seb bekorhad idővel és veszélyessé válik a fa. Visszavágásnál persze az ezt jól tűrő fák ismét kihajtanak, de ezek a hajtások nem szervesülnek olyan jól a fa koronarendszerébe, mint az organikus ágak, ezek sokkal törékenyebbek.

Ezért a szakszerűtlen metszéseknél, csonklásoknál a fa értéke mind esztétikai, mind ökológiai szempontból erősen csökken. Ezért volt fontos a kerületi rendeletben szabályozni a facsonkítások és metszések közötti különbséget. Rendeletünk szerint a fa jelentős mértékű csonkítása: olyan mértékű beavatkozás a fa állagába, mely annak további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, ökológiai vagy esztétikai értékét jelentősen csökkenti, vagy amire közvetlenül visszavezethető két éven belül a fa jelentős mértékű pusztulása.

Ezúton is köszönöm Kernné dr. Kulcsár Dóra osztályvezető asszony segítségét és munkáját, Komoróczy László, Csaszny Márton és Fekete Katalin képviselőtársaim javaslatait, a Megújuló Pesterzsébet frakció támogatását és a képviselő-testületnek, hogy pártállástól függetlenül egyhangúan támogatta a rendelet megalkotását és elfogadását!

"Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek"

Az Önkormányzat mostani szabályozása megengedőbb a családi és társasházak területén fekvő fák esetében és jóval szigorúbb feltételeket szabott saját maga számára, de egy fontos üzenettel bír: közös felelősségünk környezetünk és egészségünk védelme, a tiszta levegő biztosítása.

Egy rendelet nyilván nem állítja meg a fák csonkítását és kivágását, de ha szigorúan betartjuk és betartatjuk akkor segíthet annak visszaszorításában. Sajnos egyelőre a Rendvédelmi Osztály nem alkalmazza engedély nélküli fakivágás esetén a helyszíni bírság gyakorlatát, de az engedély nélküli fakivágások esetén alkalmazandó szankciókat is érdemes rendeletbe foglalni, ezt a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 23/2015. (IX.21.) önkormányzati rendelet fogja pontosan tartalmazni.

• 
• 
• 
• 

S persze a puding próbája az evés: tegnap lakossági panasz érkezett, hogy a Nyitnikék Óvoda Boróka tagóvodájának felújítása során egy fát jelentős mértékben megcsonkítottak és egyet pedig kivágtak.

Ma levélben kértem felvilágosítást a kerület jegyzőjétől, hogy a beruházó rendelkezett-e fakivágási engedéllyel, illetve a két fa pótlására a rendelet mely pontja alapján kerül majd sor, és a pótlás során milyen helyszínre, mikor és pontosan hány facsemete kerül telepítésre.

A béke szelíd jelképe vagy szárnyas patkány?

Gyakran merül fel kérdésként a kerületben: vajon szabad-e a galambokat etetni? Büntetéssel jár-e, ha valaki ezt teszi, és ha igen, miért?

Tudatos állattartóként és állatvédőként azt bizton állíthatom: a galambok etetése a Pesterzsébeti lakótelepen káros a környezetünkre és egészségünkre.  A Magyar Madártani Egyesület szerint sem természetvédelmi, hanem humán- és állategészségügyi, köztisztasági, műemlékvédelmi és csak részben állatvédelmi kérdés.

„ Alapvetően nem magukkal a szelíden az emberek mellett szedegető, a nyugdíjasokat és a gyerekeket gyönyörködtető, fantasztikusan repülő, változatos színű, egyszóval kedvelhető galambokkal van baj. A gondot a csapatos, területhű életmódjuk miatt helyenként és bizonyos körülmények között (elsősorban zárt vagy csapadékmentes területeken: padlásokon, falfülkékben) felhalmozódó ürülékük okozza. Mivel a galambok nem szobatiszták, azaz nem használnak állandó ürítőhelyet, táplálékkeresés közben bárhol járjanak is, ürüléküket lépten-nyomon elpotyogtatják, függetlenül attól, hogy óvodáról, iskoláról, éttermi teraszról vagy száradó ruhákról van-e szó egy lakótelepi erkélyén. Ennél is nagyobb a gond a lakó- és irodaházakon, műemlék épületeken lévő fészkelő- és pihenőhelyeiken, ahol a galamb tömegek nap mint nap összegyűlve idejük jelentős részét töltik, és a guanó probléma koncentráltan jelentkezik. Ezért ha valahol sok a galamb, a kosz okozta kellemetlenség miatt az emberiség jótevőjéből, kedvencéből „szárnyas patkány” válik. 

Arról, hogy a parlagi galambok túlszaporodhatnak a városokban, alapvetően a nemtörődömség a felelős. Az ellen, hogy a településeken nem élnek meg a természetes ragadozóik és az épületek tökéletes fészkelőhelyül szolgálnak számukra, nemigen tehetünk. Az ellen azonban, hogy a nemtörődöm módon kezelt, szétdobált szerves hulladék vagy a célzott etetésük miatt korlátlanul rendelkezésükre áll a táplálék, már igen. Az előállt helyzetért nem a madarak, hanem kizárólag az emberi gondatlanság, nemtörődömség okolható, és csak ezen okok megszüntetésével lehet kezelni a parlagi galamb problémát.”

Ha pedig röviden akarok válaszolni az eredeti kérdésre, akkor: Pesterzsébeten a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki közterületen gazdátlan állatot etet.  Rendeletünk szerint ez alól kivételt képez kóbor macska, kutya, vadászgörény etetése, amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését vagy tartását. Illetve kivételt képez az énekesmadarak etetése is, amennyiben az madáretetőben és rendszeres időközönként történik  (erről majd lesz sző bővebben).

A közterület-felügyelő pedig a fenti szabályt megszegő személlyel szemben helyszíni bírságot szabhat ki.

2015. szeptemberében fogadta el a képviselőtestület a 23/2015. (IX. 21.) Önkormányzati  rendeletet „a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről”.

Akkor Árva Péter bizottsági tagtársammal és párbeszédes barátommal a rendelet X. fejezetét, az állattartásra vonatkozó szabályokat néztük át tüzetesebben és nyújtottunk be az eredeti előterjesztéshez módosításokat. A módosításaink megfogalmazásakor arra törekedtünk, hogy a tudatos állattartók érdekeit védjük, a természetvédelem szerepét növeljük, de biztosítsuk zöldfelületeink, lakókörnyezetünk védelmét is.

Így nem csak azt tartottuk fontosnak, hogy közintézményeink állatbarát munka- és szolgáltatóhellyé váljanak, de azt is, hogy az állattartók a kedvenceiktől származó, közterületen található szennyeződést takarítsák el.

Egy Facebook bejegyzésben találtam rá dr. Kajó Cecília jogi fórumos publikációjára, amely a fővárosi kerületek ez irányú szabályozását elemzi.

Jól esett olvasni az anyagban, hogy pont az egyik benyújtott és elfogadott módosítónk kapcsán kerül megemlítésre a kerület: „az állatvédelmi aspektusú etetés fontosságát egy kerület ismerte fel: Budapest XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (IX. 21.) önkormányzati rendelete 11. § (4) bekezdés szerint a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki közterületen gazdátlan állatot etet. Ez alól kivételt képez kóbor macska, kutya, vadászgörény etetése, amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik, és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését és tartását. Ez alól kivételt képez továbbá az énekesmadarak etetése, amennyiben az madáretetőben és rendszeres időközönként történik.”

Benyújtott és elfogadott módosító javaslataink:

11§   (1) d) Aki közintézménybe állatot - a vakvezető, illetve a segítő kutyát kivéve - bevisz vagy beenged, amennyiben az állat zavarja a közintézmény működését, vagy ha az intézmény házirendje erről rendelkezik.

Indoklás:

Javasoljuk, hogy ezt bízzuk az adott intézményekre, ők szabályozzák házirendjeikben, mi a csak a szankcionálást biztosítsuk hozzá. Egyrészt hosszú távon a kerület érdeke, hogy a ma még többségében ridegen, udvarokban tartott kutyák, gondozott és jól nevelt házi állattá, társsá váljanak. Ebben segíthet ha intézményeink közül az arra alkalmasak állatbarát munka- és szolgáltatóhellyé válnak. Másrészt az eredeti szabályozás az óvodák, iskolák, intézmények kis- és díszállatait is tiltanák.

Új pont:

11§   (1) f) aki az általa tartott állattól származó, közterületen található szennyeződést nem takarítja el

Indoklás: Úgy érezzük kimaradt.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki közterületen gazdátlan állatot etet. Ez alól a kivételt képez kóbor macska, kutya, vadászgörény etetése, amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését vagy tartását. Ez alól kivételt képez énekesmadarak etetése, amennyiben az madáretetőben és rendszeres időközönként történik.

Völgyesi Krisztián képviselőtársam hívta fel a figyelmemet arra, hogy a BKK a 123-as busz lerövidítését tervezi. A tervek szerint 2019. január 1-jétől ez a busz csak Auchanig járna, amennyiben Ön ellenzi a változtatást, illetve bármi egyéb észrevétele van az átszervezéssel kapcsolatban most  idekattintva megírhatja a véleményét!

Ha röviden szeretném felvázolni a problémát, akkor úgy is megfogalmazható, hogy a XVIII. kerület és Soroksár lakói fontosak a BKK-nak és az IKEA-nak, a pesterzsébetiek viszont nem. 

Addig is szavazhat itt is (de ez nem helyettesíti, hogy a linkre kattintva megírja a véleményét!):

A 135-ös autóbusz reggeli és késő esti járatai közül néhány nem érinti az IKEA áruházat, hanem csak az Auchanig közlekedik. A 123-as és a 135-ös autóbuszok részletes menetrendje a BKK honlapján olvasható.

A soroksári bevásárlópark térségét a 123-as és a 135-ös buszjárat szolgálja ki. 2017 nyarán a bevásárlópark területén új lakberendezési áruház nyílt, amelyhez kapcsolódóan a kereskedelmi partner kezdeményezte az említett járatok útvonalának meghosszabbítását Soroksár, Auchan áruháztól az IKEA áruházig. Azóta az IKEA az alábbi menetrend szerint (félóránkénti indulással) új IKEA-buszjáratot indított, a buszjárat finoman fogalmazva sem a pesterzsébetiek igénye szerint közlekedik.

Így a legtöbben a 123-as buszt használtuk eddig. Most azonban a soroksári önkormányzat hozzájárulásával – a bevásárlópark autóbuszos megközelíthetősége az alábbiak szerint módosulna 2019. január 1-jétől.

• az Auchan áruházat a 123-as és a 135-ös járat változatlanul kiszolgálja,
• a 123-as autóbuszjárat az IKEA áruházat nem érinti,
• az IKEA áruház továbbra is elérhető a 135-ös autóbusszal,
• az IKEA 2018. október elejétől dolgozói és vásárlói céljáratot közlekedtet, melyről a bútoráruház ad bővebb felvilágosítást.

Sajnos a pesterzsébetiek véleményét eddig nem kérdezte meg senki!

Most azonban lehetőségünk van, hogy mi is megírhassuk véleményünket, az alábbi linkre kattintva:

https://bkk.hu/tarsadalmi-egyeztetes-123-busz/

Amennyiben Ön ellenzi a változtatást, illetve bármi egyéb észrevétele van az átszervezéssel kapcsolatban írja meg véleményét november 13-ig a fenti linken!

• 
• 
• 

Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő, hanem a fejlesztés szereplőinek, egyetértése, elköteleződése az adott változtatás vagy fejlesztés iránt.

Az elmúlt hónap botrányaként ismertté vált Nagysándor József utca – Mártírok útja – Magyar utca – Nagykőrösi út által határolt forgalomszabályozása esetében pont ez nem valósult meg teljesen, s ennek köszönhetően sajnos mára egy mindenki számára megfelelő megoldást hozó, okos kompromisszum lehetősége a minimálisra csökkent. Amikor ismertté vált a probléma (megjelentek a lefóliázott táblák az utcákon), akkor a bizottság elnökeként azonnal napirendre vettem az általunk ismertté vált forgalomszabályozási terveket és   a KVB SZMSZ-nek 11. pontja alapján kértem a hivatalt, hogy ezentúl a forgalomtechnikai változtatásokkal kapcsolatos terveket időben megkaphassuk, hogy a bizottság véleményezhesse és megvitathassa azt.

Az SZMSZ szerint a bizottság hatásköre, hogy
megvitatja, véleményezi, valamint javaslatot készít:

• kommunális és közlekedési szolgáltatások javítására,
• a közlekedési infrastruktúrát, közlekedésszervezést és közlekedésbiztonságot javító intézkedések megtételére,
• utak, hidak fenntartására,
• zöldterület, parkolók fejlesztésére

A fent említett komoly visszhangot keltő forgalomszabályozásról a képviselő-testület hoz majd döntést 2018. november 8-án, az ülés nyilvános, az adott napirend anyagai ide kattintva letölthetőek. Aznap döntött a bizottság a Gubacsi lakótelep közlekedési gondjainak vizsgálatáról is, azt a testület decemberben tárgyalja, anyagai pedig itt olvashatóak:

Decemberben folytatjuk!

Újítsuk meg a Gubacsi lakótelep közlekedését!

Öröm az ürömben, hogy a kérésemet akkor figyelembe vették és a Vörösmarty téri piac körüli forgalomszabályozási terveket már időben megismerhetjük és véleményezhetjük. 

A Vörösmarty téri piac körüli utcák forgalomszabályozásának forgalomtechnikai tervét a körzet önkormányzati képviselője, Csaszny Márton képviselőtársam és környezetvédelmi ügyekben harcostársam kezdeményezésére készíttette el a Városgazdálkodási Osztály. A terv elkészítésére és a módosítás kivitelezésére a 2018. évi költségvetés külön soron nyújt fedezetet.

A helyszíni bejárást követően készült el a terv a Bp. XX. Frangepán utca és az Ábrahám Géza utca Vörösmarty utca-Köztemető utca közötti szakaszának forgalmi rend módosítására vonatkozóan. A módosítástól képviselőtársam és a hivatal is azt várja, hogy rendezni fogja a piacnapokon kialakult közlekedési és parkolási problémákat. Az előzetes felmérések szerint a Vörösmarty téri piac környezetében, elsősorban a Frangepán és az Ábrahám Géza utcák Vörösmarty utca és Köztemető utca közötti szakaszán, a piac  nyitvatartási ideje alatt kaotikus parkolási állapotok alakulnak ki, sokszor a forgalom lefolyását akadályozva. 

Ezért készítette el a FEFTERV Építőmérnöki Kft. a Budapest, XX. ker. Vörösmarty téri piac forgalomszabályozásának forgalomtechnikai tervét. 

A Forgalomtechnikai helyszínrajzon megtalálhatóak a meglévő és kihelyezendő táblák. A forgalomtechnikai módosítások alapelve az alábbi:

• Frangepán utca: A Köztemető utcától a Vörösmarty utcáig a Vörösmarty utca irányába egyirányúvá válik.
• Ábrahám Géza utca: A Vörösmarty utcától a Köztemető utcáig a Köztemető utca irányába egyirányúvá válik.

A javaslat szerint az érintett lakosságot a tervezett változtatásokról az Önkormányzat honlapján és Facebook oldalán keresztül tájékoztatni fogja és a tervezett forgalomtechnikai módosításról, a beérkezett esetleges lakossági véleményeket is figyelembe véve a Képviselő-testület decemberben dönt majd.

Az elkészült, előzetes tervekről készült beszámolót a bizottságunk november 6-án tárgyalja, most azonban csak arról döntünk, hogy az engedélyeztetési eljárás elinduljon és a lakossági tájékoztatók elkészüljenek. Ennek ellenére kérek minden érintettet, közlekedési szakértő barátaimat, hogy véleményüket osszák meg velem már most, hogy később a hivatal felé is megtehessék észrevételeiket!

• 
• 

A világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete, a Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) hétfőn közzétette a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos növekedésének várható következményeiről szóló jelentését. Szerintük bő egy évtizedünk van kezdeni valamit az éghajlattal, különben nekünk annyi.

Képviselőtársaimat is megdöbbentette a jelentés, annak tudata, hogy az évszázad század végéig eltűnhetnek a gabonafélék beporzásáért felelős rovarok, a hőség kipusztíthatja a növények természetes élőhelyeinek nagyjából a felét és a  korallzátonyok 99 százaléka is eltűnne komoly riadalmat okozott. Gyorsan le is csökkentették az InterSpar területén a zöldfelüleletek arányát 35-röl 10%-ra.

Pedig a jelentés alapján kimondható, hogy az emberi civilizáció ökológiai válságot okozott: tartós károk keletkeztek a természeti rendszerekben és aláástuk a hosszú távú fejlődés alapjait. Ha nem cselekszünk gyorsan és határozottan, nem csak gyerekeink és unokáink jövőjét lehetetlenítjük el, de a saját magunkét is.

Persze ilyenkor előjönnek a közhelyek, s szavak szintjén mindenki egyetért (na jó, Trump és Orbán nem, de ők ugye…): a megújuló forrásokra alapuló energiatermelés, a vízvisszatartáson alapuló vízgazdálkodás, a természeti erőforrásainkat megőrző mezőgazdaság támogatása, a helyi termékekre alapuló élelmiszeripar, a közösségi közlekedés fejlesztése és az épületek energiahatékonyságának javítása, zöldfelületeink védelme...  Ráadásul nem csak a jövő iránti felelősségünkből következő feladat ez, hanem saját életminőségünk, jól-létünk feltétele is. 

Mit tesznek tehát ilyenkor „környezettudatos” képviselőink? Természetesen tesznek a klímaváltozással fenyegetőkre, s miközben folyamatosan légkondiért és szellőztetésért panaszkodnak a Városháza fülledt Dísz termében, olyan KÉSZ módosítást fogadnak el, ami szerint 35%-ról 10%-ra csökkenhet az InterSpar területén a zöldfelület aránya, sőt még azt sem kell gondozni, a kipusztult fákat pedig szükségtelen pótolni. Ennek köszönhetően pont a városközpontban növelik az átlaghőmérsékletet, s emiatt nem bírják elviselni a hőséget még októberben sem a betonrengeteg központjában található munkahelyükön.

A szégyenteljes viselkedést még menthetetlenebbé teszi, hogy kedden a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság ülésén még mindenki egyetértett azzal, hogy borzalmas az InterSpar zöldfelületeinek állapota. Ahol még található zöldfelület az is leginkább gyom, a fák viszont szinte mindenhol kipusztultak.

Az áruházlánc amúgy egy új „webshop” funkcióhoz kötődő fedett rakodótér kialakítását és felette kisebb előtető építését tervezi az épület János utcai oldalán. A lakossági szolgáltatások körének bővítése a beépítettség növekedésével jár.

Akkor mindenki úgy gondolta, hogy a papíron 10% megléte önmagában is szégyenteljes, de az, hogy a valóságban még a gyomokkal sem valósul meg ez, az még szégyenteljesebb. A SPAR részéről is felelőtlen, káros, hogy az eddig az építési szabályzatban előírt 35%-ot meg sem kísérlik teljesíteni, hanem kérik, hogy hagyják meg a jelenlegi szinten. De nagyobb szégyen, hogy a mostani 10% állapota sem méltó sem a SPAR-hoz, sem a kerülethez és egyik okozója a lakótelep rossz, fülledt levegőjének.

Akkor a javaslatomra a bizottság úgy döntött, hogy felkéri a Polgármestert, hogy a hivatal készítsen egy tájékoztatást arról a testületi ülésre, hogy a most is érvényes szerződések, megállapodások szerint, mi az, amit a szerződés szerint teljesíteniük kellett volna zöldfelület-karbantartás, fejlesztés terén.A most kötendő településrendezési szerződés pedig   egészüljön ki azzal, hogy feltételként szerepeljen, hogy a helyszínrajzon szereplő fasorok, fák, zöldfelületek legyenek kialakítva és gondozva. 

Majd csütörtökön levették képviselőtársaim a zöld sapkát és hétvégi nagybevásárlásra készülve felvették a spárosat. Természetesen a hivatal sem készítette el a kért tájékoztatót,  homályos ígéretet tett arra ugyan polgármester úr, hogy bár éveken át nem tettek semmit, de most élni fognak a büntetés lehetőségével, azt, hogy milyen szerződésekre, szabályzatokra, rendeletekre hivatkozva teszik azt, persze jótékony homály fedi, s persze azt is miért nem lépett a hivatal eddig ha tehette volna. 

S immár szó sem volt klímavédelemről, zöldfelületek arányáról, a szerződés módosításáról. A Környezetvédelmi Bizottság javaslatait lesöpörték az asztalról, még szavazni sem voltak róla hajlandóak. Hiába kérte azt is Megújuló Pesterzsébet frakció, hogy halasszuk el a döntést egy hónappal, várjuk meg a hivatal beszámolóját, vizsgáljuk meg a lehetőségeket, próbáljunk meg változtatást elérni a SPAR-ra folytatott egyeztetéseken. A multi ugyanis nagy úr, a klímavédelem pedig úri huncutság. Külön szomorúság számomra, hogy rajtam kívül az érintett lakótelep körzetét képviselők (köztük Somodi Klára frakciótársam) is támogatták az előterjesztés elfogadását, cserébe azért, hogy immár harmadszor is döntött a testület a János utcában egy parkoló kialakításáról, - hátha most végre megépül, ha az előző két döntés után nem is történt semmi -. Pedig kiállhattak volna végre az ott élők életminőségéért is, a frissebb, tisztább levegőért, a hűvösebb nyári estékért.  

Nem baj, novemberben újrakezdjük, s újra javasolni fogom a probléma napirendre vételét, mert fontosnak tartom, hogy az itt élőknek a természeti értékeinkkel kapcsolatos jogosultságai kellő hangsúlyhoz jussanak.

Mi betartjuk, amit ígérünk: szeptember 25-én tartottunk egy lakossági utcafórumot Somodi Klára képviselőtársammal a Gubacsi lakótelepen, a Téglagyár téren a lakótelep közlekedési problémáiról, decemberben pedig már a képviselő-testület tárgyalja forgalmi rendjének, közlekedésfejlesztési lehetőségeinek felülvizsgálatát.

Megújul a Jódos-sós Fürdő, újra kinyithat a pesterzsébeti strand, fénykorát éli az evezőssport a Duna-parton. Megnyílt a Vakvarjú étterem, újra nyitott a Duna Garden. Új házak épülnek a Mediterrán lakóparkban, sőt a Gubacsi lakótelepen is. A fejlesztésekkel azonban nem tartott lépést a közlekedés fejlesztése. A mostani gyors és megállíthatatlan folyamatokra nincs egyelőre válasza az Önkormányzatnak. Pedig szükséges újra gondolni a lakótelep közlekedését és átfogó terveket készíteni egy új szabályozáshoz. Egyszerre kell ugyanis megoldani a parkolási gondokat és közparkjaink, zöldfelületeink védelmét. Egyszerre kell csillapítani a forgalmat és biztosítani a kijutást a területről.

A fórum előtt-után-közben összegyűjtött panaszokat és ötleteket összegyúrva készítettünk egy tájékoztatót. Itt elolvasható. Akkor azt ígértük, hogy a Környezetvédelmi Bizottság tagjaihoz és a Képviselő-testület tagjaihoz is eljuttatjuk elkészült anyagot, hogy azt az októberi bizottsági ülésen megismerhessék, megvitathassák.

A bizottság elnökeként napirendre is vettem, s a keddi Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság ülésén tárgyalta is a „Tájékoztató a Gubacsi lakótelep jelenlegi közlekedési rendjéről, illetve a Duna-parti fürdő-fejlesztéshez kapcsolódó közút és parkolófejlesztések terveiről” napirendet.

Köszönöm a képviselőtársaim és a hivatal képviselőinek figyelmét, támogatását, illetve azt is, hogy pozitívan álltak hozzá a kérdéshez és előremutató javaslatokkal, észrevételekkel kerestek meg minket.

A vita során a kerület főépítész asszonya jelezte, hogy az elemzésünkben felsorolt problémák és megoldási javaslatok között található csapadékelvezetés – zöldfelület és parkolófejlesztés témák miatt érdemes lenne nem csak a forgalomszabályozásra, közlekedésfejlesztésre koncentrálni, hanem egy teljes területrendezési tervet kellene készíteni.

Így Somodi Klára képviselőtársammal készített határozati javaslatunkat ezzel kiegészítettük, a bizottság pedig egyhangúan el is fogadta azt.

Az elfogadott határozat:

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság 

1       A beérkezett lakossági észrevételek és javaslatok és a hivatal tájékoztatója alapján indokoltnak tartja a Gubacsi lakótelep forgalmi rendjének, közlekedésfejlesztési lehetőségeinek felülvizsgálatát.

2       Felkéri a Polgármestert, hogy a decemberi testületi ülésre vegye napirendre a Gubacsi lakótelep forgalmi rendjének, közlekedésfejlesztési lehetőségeinek felülvizsgálatát.
3       Felkéri a Polgármestert, hogy az adott napirendhez - a 2019. évi költségvetés tervezését segítve - készítse elő Gubacsi lakótelep komplex forgalomszabályozási tervének és egy a területet érintő, átfogó szabályozási terv elkészítési költségeinek tervezetét.
4     Felkéri a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnökét, hogy a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjen.
Felelős: Mach Péter elnök
Határidő: adott.
Az előterjesztést készítette. Somodi Klára és Mach Péter 

A munkát folytatjuk, nyilván hosszú folyamat lesz, egy a lakótelepen élők egyéni, speciális érdekeit is figyelembe vevő, de a teljes lakótelep élhetőbbé tételét biztosító komplex szabályozást és forgalomváltoztatást létrehozni, de belevágunk.

A decemberi képviselő-testületi ülésig most a hivatal készíti el az eddig beérkezett javaslatok, vélemények és a mostani szabályozási tervek, forgalmi rend ismeretében az előterjesztést. Ha a képviselő-testület forrást biztosít majd a tervezési munkákra akkor megkezdődhet a lakossági igények szakemberek segítségével történő felmérése, forgalommérések, a parkolási szokások feltérképezése.

A folyamatot szeretnénk átláthatóvá és nyomon követhetővé tenni, hogy mindenki megismerhesse mi miért fog történni ha a tervek elkészülnek és annak megvalósítására forrást is talál majd az Önkormányzat.

Decemberben folytatjuk!

Somodi Klára és Mach Péter képviselők

Duna-parti kutyások régi kérése teljesülhet végre: a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság keddi döntése alapján a kutyafuttató bővülhet és vízcsap is kerülhet bele.

Többéves, hosszan tartó betegség után a múlt héten, csütörtök este kidőlt a vasútállomás melletti kutyafuttató betonkerítése a sínek mentén. Még este jeleztem a balesetveszélyt az üzemeltető felé és kértem a Rendvédelmi Osztályt is, hogy segítsenek megszüntetni azt. Kértem, hogy szalagozzák ki, mert ha valaki a kapun belépve nem figyel és elengedi a kutyát akkor a sínek között éri csak utol. 

Szombaton, „ha más nem teszi helyetted, akkor csináld magad” alapon kocogás közben megoldottam néhány gyorskötözővel és lezártam én a futtatót.

Hétfőn a Szociális Foglalkoztató felmérte a területet és kiderült, hogy a teljes betonkerítés cseréje szükséges (amúgy az lett volna már tavaly is). Öröm az ürömben, hogy ha már hosszabb időre bezár emiatt a futtató, akkor lehetőség nyílik végre annak fejlesztésére is. Így a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság keddi döntése alapján a kutyafuttató bővülhet és vízcsap is kerülhet bele.

A kutyafuttatóval ugyanis ez elmúlt években mostohaként bánt az önkormányzat, a tervek szerint ugyanis „Sóhajok hídja” néven elhíresült gyalogos-kerékpáros híd épült volna ide. Idén azonban kiderült, hogy a kormánytól kapott 1 md forint kevés lenne annak megépítésére (mára pontosan duplájára emelkedtek volna a költségei), így egyelőre letett a kerület annak megépítéséről. Ennek köszönhetően viszont megmenekült a kutyafuttató és így végre sikerült meggyőznöm mindenkit, hogy a felújítására is érdemes költeni.

Kicsit nagyobb türelmet kérek a kutyásoktól, várhatóan a kerítésépítés hosszabb időt vesz igénybe, de remélem tágasabb és élhetőbb területet vehetnek majd birtokba a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark négylábúi!

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság 2018. október 9-i ülésén hozott határozata

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság
 1.               A beérkezett lakossági észrevételek és javaslatok és a hivatal tájékoztatója alapján indokoltnak tartja Vasútállomás melletti kutyafuttató bővítését és fejlesztését, s egy új kutyafuttató létesítésének vizsgálatát a Vörösmarty téren.  
2.               A Vasútállomás kutyafuttató fejlesztéséhez (a betonkerítéssel szemközti oldalon a terület bővítése, a kerítés áthelyezése és vízcsap telepítése) 595.000 Ft -ot biztosít az Önkormányzat 2018. évi költségvetésről szóló önkormányzati rendeletében szereplő, a környezetvédelemmel kapcsolatos céltartalék sor terhére.
3.                „A Vörösmarty téri kutyafuttató tervezett helyszínének vizsgálata, annak véleményezése” címmel egy tájékoztató napirendet vesz fel decemberi bizottsági ülésére.
4.               Felkéri a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnökét, hogy a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjen.

 Készítette: Mach Péter önkormányzati képviselő

Lakossági (köztük képviselőtársaim) kérésére a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnökeként két új napirendet vettem fel az október 9-i ülésre, amely 3 területrész közlekedésszabályozásával foglalkozik. A János utcainak és a Nagykőrösiről érkező áthaladó forgalmat kiszorítani igyekvőnek már elkészültek a tervei, sőt meg is valósították azt, a Gubacsi lakótelep esetében az igényfelmérésnél tartunk. 

- " Tájékoztató a János utcai és a Nagykőrösi út, Magyar utca, Mártírok útja, Nagysándor József utca által határolt terület forgalomszabályozási terveiről",

- "Tájékoztató a Gubacsi lakótelep jelenlegi közlekedési rendjéről, illetve a Duna-parti fürdő-fejlesztéshez kapcsolódó közút és parkolófejlesztések terveiről".

A bizottsági ülés október 9-én, kedden 17 órakor kezdődik és nyilvános, az anyagok pedig elérhetőek a pesterzsebet.hu oldalon, ezen a linken.

 1)     A Nagykőrösi út, Magyar utca, Mártírok útja, Nagysándor József utca által határolt terület forgalomszabályozási fejlesztései komoly vihart kavartak, egy hosszabb lakossági egyeztetés és igényfelmérés után ugyanis a végleges, elkészült tervek nem kerültek nyilvánosságra és a lakosságot sem tájékoztatták időben, csak a letakart táblák kihelyezésekor tudták meg itt valami történni fog.

SZMSZ szerint a bizottság hatásköre többek között az is, hogy megvitassa, véleményezze, valamint javaslatot készítsen s közlekedési szolgáltatások javítására, közlekedési infrastruktúrát, közlekedésszervezést és közlekedésbiztonságot javító intézkedésekkel, parkoló fejlesztésekkel kapcsolatban.

Azzal, hogy csak a fejlesztések lezárulta után kerülhetett sor az egyeztetésre, s nem kapott előzetes tájékoztatást a bizottság, hogy véleményezhesse és megvitathassa azt a Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 37/2014. (XI./13.) önkormányzati rendelet alapján készített KVB SZMSZ-nek 11. pontja sérült.

Viszont most megérkezett a tájékoztató anyag, akit részletesen érdekel az a honlapról letöltheti. Röviden pedig most ismertetem a szakértő és a hivatal véleményét: „a szabályozásra az átmenő forgalom csökkentése érdekében lenne szükség. 2016. év elején lakossági bejelentés érkezett Önkormányzathoz 40 lakó aláírásával. A lakosság jelezte, hogy azokban az utcákban, melyek a Nagykőrösi utat kötik össze a Mártírok útjával, a jelenlegi sebességkorlátozást és az egyenrangú útkereszteződéseket figyelmen kívül hagyva közlekednek az autók, és rendkívül nagy átmenő forgalom van.

Az érintett utcák nagymértékben szakaszoltak, ezért a Bp. XX. Zobor és a Debrecen utcákban mintegy 24 db fekvőrendőr telepítésére lett volna szükség, ami azt jelenti, hogy ezen megoldás esetén közel minden ingatlan elé forgalomcsillapító küszöböt kellett volna telepíteni.

A forgalomcsillapító küszöb elhelyezésénél továbbá számolni kellett azzal is, hogy a Tempo 30 övezeten belül jelentős százalékban kedvezőtlen környezeti hatásokat generál, nagyobb zaj- és széndioxid kibocsátást eredményez a járművek erőteljesebb és sorozatos fékezése-gyorsítása miatt.

A Budapest Közút Zrt. forgalomtechnikai módosítások bevezetését elsősorban tömbökben, zónákban javasolja, illetve engedélyezi, ezért ebben az esetben sem lehetne csak egy utcával foglalkozni, az ügyet egész tömb problémájaként kell kezelni. Emiatt a területen szakaszos egyirányúsítás bevezetését tervezték meg.

A tervről a terület önkormányzati képviselője – tájékoztatása szerint – szórólapon és lakossági fórumon is tájékoztatta az érintett lakókat. A lakosság részéről a terület képviselője általi tájékoztatást követően a Hivatalhoz negatív visszajelzés, kifogás nem érkezett a terezett forgalomtechnikai módosítással kapcsolatban. Minden forgalomtechnikai változtatásnak vannak előnyei és hátrányai, de a bevezetést követően ezen a területen megszűnhetne, csökkenhetne a gyorshajtás és az átmenő forgalom.”

2)     A Budapest Közút Zrt. 2017. decemberében vizsgálta felül a Bp. XX. János utca Lajtha László utca – Török Flóris utca közötti szakaszának a forgalmi rendjét.

"A bejelentés alapján a Budapest Közút Zrt., mint forgalomtechnikai kezelő az alábbi intézkedésekről tájékoztatta az Önkormányzatot: „A XX. ker. János u.-ban lakossági bejelentés alapján megvizsgáltuk a forgalmi rendet. A bejelentés szerint a Török Flóris u. – Baross u. közötti szakaszon az egyenrangú útkereszteződések és a védett szakaszok nem konzekvensen voltak jelezve. A jelenlegi helyzetben ez rendezésre került, és a Török Flóris u. – Ady E. u. közötti szakasz egyértelműen védett, míg innen a Baross u.-ig minden útcsatlakozás és kereszteződés egyenrangú. Erre a forgalmi rend változásra 3 hónapig külön jelzőtáblákkal felhívjuk a figyelmet. Kérjük tájékoztatásunk szíves elfogadását.”

Az új forgalmi rend bevezetése 2017. decemberében történt meg. Az elmúlt időszakban 1 lakossági észrevétel érkezett az önkormányzathoz ezzel kapcsolatban, melyet a Budapest Közút Zrt. felé továbbított."

3)     A Gubacsi lakótelep jelenlegi közlekedési rendjéről, illetve a Duna-parti fürdő-fejlesztéshez kapcsolódó közút és parkolófejlesztések terveiről sajnos nagyon rövid anyagot kaptunk, a továbblépéshez kért hatástanulmány sem került fel egyelőre a tárhelyre. ha nem kapjuk meg, akkor kipereljük, ugyanis az adott fejlesztés hatástanulmányai nyilvánosak, nem dughatják el a lakosság elől. A hivatal tájékoztatóját most közzéteszem, de minden elfogultság nélkül azt ajánlom, hogy ide kattintva a anyagunkat is olvassák el.

"A parkolási problémáit már többször vizsgáltuk. Új parkolóhelyek kialakítása csak a meglévő zöldfelület rovására történhet. Az utcák többségében egyirányúak, így az út mellett biztosított a párhuzamos parkolás.

A Budapest XX. Vízisport utca forgalmi rendjének felülvizsgálata miatt megkerestük a Budapest Közút Zrt.-t, mint forgalomtechnikai kezelőt. Az utca jelenleg kétirányú, de a parkoló autók miatt a kétirányúság nem tartható fenn. A pesterzsébeti szakaszon több sportszövetség is tart kajak-kenu és evezés edzéseket, illetve nyár elejétől 2 vendéglő is nyílt. A vendéglőkbe érkező autósoknak általában biztosított a teleken belüli parkolás, de a sportolók továbbra is a közterületen parkolnak, részükre pedig nem biztosított a telken belüli parkolás lehetősége. Polgármester úr már 2018. 08.13-án kelt levelében megkereste a Magyar Evezős Szövetséget, hogy sportolóik részére ők is biztosítsák a telken belüli parkolást, de a megkeresésre eddig válasz nem érkezett.

Várhatóan a jövő évben a Jódos-Sós Gyógyfürdő felújítása is elkészül. Az Osztály tudomása szerint a fürdőhöz saját telken belül 98 gépkocsiparkoló kerül kialakításra, de arról, hogy az a szám elégséges lesz-e, jelenleg nincs információnk. A beruházó Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vizsgája a parkolóhelyek további bővítésének lehetőségét (átjáró alatti területen, illetve a Gubacsi-híd környéki egyéb területeken).

Fenti okok miatt megfontolandó az utca egyirányúsítása. Az egyirányúsítás miatt azonban figyelembe kell venni, hogy az ide érkezők és a Budapest XX. Vízisport utca 21. szám alatti Társasház lakói csak a soroksári Oázis felé egy jelentősen hosszabb útvonalon keresztül (Helsinki úton, vagy Zodony utcán keresztül) juthatnának be a városközpontba."

Évtizedek óta egy-egy kiadós eső után vízlépcsőként üzemel a Gubacsi lakótelep egyik lépcsősora, bár áramot nem termel, a lakótelep különlegességének számít. A lépcső mára balesetveszélyessé vált, korlátja eltört, fokai mozognak.

• 
• 

Az elmúlt évtizedekben nem sikerült csak részlegesen megoldani a csapadékelvezetést (ez a teljes lakótelepen hatalmas gondot jelent amúgy, számos útszakasza válik szinte járhatatlanná esőzések után).

A tehetetlenség persze nem okoz meglepetést a kerületben, a Zodony és a Meddőhányó utca sarkán kihelyezett új "köztéri szobor" elszállítását sem sikerült 9 hónap alatt megoldania a hivatalnak. Pedig néhány, a művészetek iránt érzéketlen autóvezető és kerékpáros (köztük én is) jelezte, hogy zavarja az útkereszteződésben a kilátást, amit ráadásul bokrok és fák is zavarnak.

A lakók azonban mára megunták a tehetetlenséget és szeretnék biztonságosan használni a lépcsősort. Bár többen nosztalgiával gondolnak vissza gyerekkorukra, amikor a zuhatagban sarazták össze magukat és kergették ezzel őrületbe szüleiket, sőt van aki pisztrángossá fejlesztené, de a többségük inkább a biztonságos közlekedésre vágyik.

Ön védetté nyilvánítaná-e a Vízisport utcai Gubacsi zuhatagot, vagy felújítaná a balesetveszélyes lépcsőt és megoldaná a vízelvezetést a fenti parkolónál?

Itt szavazhat róla: