Organikus káosz

Amikor jó Pesterzsébetinek lenni: örökbe fogadtak egy játszóteret és két kutyafuttatót a szülők és kutyások a kerületben. Eredményt hirdetett a bizottságunk és három nyertes pályázót díjazott a „Fogadd örökbe a játszótered, kutyafuttatód” közösségépítő versenyen.

Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága még a nyáron indított el egy közösségépítő versenyt kutyásoknak, szülőknek, nagyszülőknek. A szülői, vagy kutyatulajdonos közösségek „örökbe fogadhattak” egy-egy kerületi játszóteret, kutyafuttatót.

Most szeptemberben pedig a bizottság három pályázót díjazott:

• a Mátyás király téri nagy csapat
• a FÁNIKA
• és a Vasútállomási kutyafuttató

közösségeit.

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnökeként gratulálok minden győztes pályázónak! A színvonalas pályázatok bizonyítják: közösen meg tudjuk őrizni a kerületben a zöldet és a tisztaságot, hogy közösen képesek vagyunk parkjainkat, zöldfelületeinket, játszótereinket, közvetlen természeti környezetünket óvni és gondozni.  

A nyertes pályázók az általuk (az önkormányzattal szakmailag egyeztetett) tervezett felújításhoz, területrendezéshez, javításokhoz kapnak szakmai segítséget, valamint a munkák elvégzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket, míg ők végzik el magát a felújítást, tereprendezést.

Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy ahol erősebb szülői vagy kutyás közösségek alakulnak ki ott a játszóterek, kutyafuttatók állapota jobb, ritkább a szándékos rongálás és kevesebb a szemét. Pesterzsébeten egy egyházi közösség és az Átalakuló Duna-part is működtet magánjátszóteret, ahol az adott közösségek újítják fel a játszóeszközöket, ültetik körbe virággal, cserélik a homokot és festik át a festéket. Több Duna-parti játszótéren közösségi tervezés folyamatával határozták meg a házirendet, nyitvatartási időt, ezek a játszóterek azóta rendezettebbek. Gémesi Emese képviselőtársammal közösen elkészített javaslatunk pont erre épített. Az örökbefogadásnak köszönhetően a játszótéri baráti társaságoknak, szülői közösségeknek, kutyás közösségeknek módjuk van tenni a környezetükért, s ha kicsit a „sajátjuknak” érzik, úgy jobban odafigyelnek az állapotára, s az esetleges rongálókra.

Az adott közösség egy évig táblával is jelezheti, hogy a kutyafuttató, játszótér az adott kutyás vagy szülői csoport, közösség gondozásában áll, sőt pályázók közül többen házirendjüket is elkészítik.  A közös munkának köszönhetően, a tábla kikerülésével magukénak érzik az adott teret, az összetartozás érzése közösségformáló, továbbá sokkal aktívabb lehet a napi szintű „figyelőszolgálat” is, a szülők, kutyások figyelmeztetik egymást vagy a területet gondozó Önkormányzatot. Az örökbefogadóktól külön anyagi ráfordítás nem várható el, de ha a táblával jelezve van, hogy „sajátjuk”, nagyobb kedvvel fogják eltávolítani az ott hagyott idegen tárgyakat, s figyelnek a rongálókra

A nyertes pályázók az adott játszóteret egy éves időtartamra fogadhatták örökbe, de a most örökbefogadó csapatok a következő évben ismételt indulással meghosszabbíthatják az együttműködést.

„A jól végzett munka jutalma, hogy elvégezted.” Jó csapatépítést és kellemesen fárasztó, de eredményes munkát kívánok minden nyertes közösségnek!

A pesterzsébetiek átalakítanák az évenkénti lomtalanítás rendszerét, de nem szüntetnék meg. Több kamerát, közterületfelügyelőt (erre Völgyesi Krisztián képviselőtársam javaslatára már a szeptemberi ülésen reagált a képviselő-testület és a bővítésről döntött) és szemetes edényt szeretnének az utcákon. Hatékonyabb szankciókat akarnak a szemetelőkkel szemben, komolyabb ellenőrzéseket, hogy ki fizet a helyi vállalkozások, kifőzdék, boltok, éttermek és itt lakók közül szemétszállítási díjat. Megtartanák a szelektív szigeteket, de körbekeríttetnék, kamerával védenék és gyakrabban takaríttatnák a környezetüket. S zöld politikusként ami a legjobban esik: :-) növelni kívánják a környezetvédelemre fordítható forrásokat. – így foglalható össze a kerületben élők véleménye egy nemrég feldolgozott kérdőíves felmérés alapján.

• 
• 

 

S ami számomra a legfontosabb tapasztalat volt, hogy egy hulladékudvar (a területén egy személetformáló és újrahasználati központot is kialakítva, ahová a lakosság azokat a régi tárgyakat, használati eszközöket vihetné, amelyek számukra már nem kellenek, ugyanakkor mások azt még használni tudják) létesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy csökkenthető legyen az illegális szemét a Pesterzsébeten és élhető maradhasson a kerület lomtalanításkor is. Régi mániája Csaszny Márton képviselőtársamnak, hogy Soroksárral közösen sikerüljön találnunk egy helyszínt hozzá, a most beérkező vélemények is megerősítettek abban, hogy igaza van, egy szükséges és fontos beruházása lenne a két kerületnek. Ezért is lenne fontos, hogy felhívjuk az illetékes városvezetők és az FKF ZRt. figyelmét arra, hogy még ebben a ciklusban tervezzük és valósítsuk meg ezt a fejlesztést Dél-pesten.

A nyár végi éves lomtalanításkor készítettünk ugyanis egy kérdőívet Gémesi Emese és Völgyesi Krisztián képviselőtársaimmal, hogy megismerjük az Önök véleményét, javaslatait, s hogy azok figyelembe vételével alakíthassuk át Pesterzsébet hulladékgazdálkodását, az illegális szemét elleni harcot, parkjaink, zöld felületeink védelmét.

A kérdőív itt megtekinthető.

206-an töltötték ki a kérdőívet, ennyien válaszoltak kérdéseinkre, osztották meg véleményük az évenkénti lomtalanításról, a szelektív hulladékgyűjtés rendszeréről. A kérdőív fontos visszajelzés volt arról is, hogy milyennek látják a pesterzsébetiek a lakókörnyezetükben a játszóterek, kutyafuttatók állapotát. S arra is választ kaptunk szükség van-e a kerületben is komplex újrahasznosító központra, hulladékudvarra.

Külön köszönöm azok kimerítő válaszait és javaslatokkal, akik ötletekkel szolgáltak arra miként csökkenthető az illegális hulladékmennyisége, hogyan védhetőek meg zöld felületeink.

Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések, változtatások indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. Ezért is tartom fontosnak, hogy a beérkezett válaszok feldolgozását megosszam Önökkel is, ne csak a képviselő-testület tagjaival. Az első olyan részletes közösségi kérdőívezése volt a kerületnek, ahol a kérdések jelentős része a kitöltők közvetlen lakókörnyezetét érintette, kíváncsiak voltunk a szomszédos kutyafuttató, játszótér park, szelektív sziget állapotára is, az ezekre adott szöveges válaszok kiértékelése a körzet képviselőit  és a hivatal munkatársait segítik a munkában, az általános kérdésekre adott válaszok feldolgozását pedig most megosztom mindenkivel.

A kitöltők 96%-a itt is él, néhányan itt dolgozóként. átutazóként is kitöltötték. Az elektronikus kitöltési lehetőségnek hála a teljes kerületről is sikerült képet kapnunk, hiszen a kerület minden részéről részt vettek a felmérésben és kitöltötték a kérdőíveket.

A kérdőív kitöltői szerint Pesterzsébet szemetes és ezen nehéz lenne vitatkozni.

Legfontosabb problémája a kerületnek a közbiztonság, rögtön másodikként azonban a szemetet, a 3-4 helyen az oktatást és az egészségügyet említik a kitöltők. Sorban követi ezeket a munkanélküliség, a közlekedés és a szegregáció.

A lomtalanítás mai rendszerével senki nem elégedett, de a többség érdekes módon megtartaná az alábbi feltételekkel:

• ha több rendőr és rendész lenne a helyszíneken,
• a lakók a megadott időpontban raknák ki a lomot,
• az FKF még jobban megszervezné.

A kerületben élők többsége szerint a lakóhelyéhez közel is van illegális szemét lerakó. A legkoszosabbnak a szelektív szigetek környezetét tartják, ezt követi a Kiserdő, majd a családi házas részek, a buszmegállók és a Duna-part.

A kérdőív azt is megmutatta, hogy miért kisebbek egyelőre a civil takarítási akciók, játszótér, kutyafuttató és fa örökbefogadások a kerületben, mint a szomszédos Wekerlén: a lakosság fele ugyanis úgy gondolja nem feladata mások után takarítani, ennyire ugyanis nem érzi magáénak a környező zöldterületeinket.  A megkérdezettek negyede részt venne ilyen közösségi akciókban, negyed pedig inkább a tettenérést preferálná és a polgárőrök munkájában venne részt

Kutyafuttatóink, játszótereink gondozottságáról megoszlanak a vélemények, amit igazán az befolyásol, hogy a választ adó hol lakik. A nemrég felújított, vagy a szülői közösségek által óvott, őrzött játszóterek közelében lakók elégedettek, a lepusztult, a sorozatos rongálások és italozások miatt szemetes és használhatatlan játszóterek mellett lakók nem. Ezért is tartom fontosnak, hogy a lezárult „Fogadd örökbe a játszótered, kutyafuttatód! „pályázaton három nyertes csapat is akadt.

 

• 
• 

A szelektív szigetek kérdése osztotta meg talán a legjobban a választ adókat, a választ adók 95%-a szelektíven gyűjti a szemetet (talán ez az egyetlen adata a statisztikának ami kevéssé hihető).

Ráadásul, ha nem is rendszeresen, de a többség a szelektív szigeteket is használja (56%), ezért nem is szeretnék megszüntetni, bár nagyon szemetesnek tartják a környezetüket, tarthatatlannak a mai állapotokat.

Csak a megkérdezettek 16%-a szüntetné meg a szigeteket, 17%-a pedig csak az üvegkonténereket tartaná meg. A többség azonban megtartaná őket, de körbekeríttetné, bekamerázná, gyakrabban takaríttatná a környezetét, néhányan a Nyugat-Európában divatos műszaki cikkes, elemes konténerrel is kiegészítenék. S már itt is többen említették a hulladékudvar szükségességét. A Környezetvédelmi Városfejlesztési Bizottság elnökeként megígérhetem, a most beérkezett véleményeket javaslatokat fokozatosan beépítjük az elkövetkező hónapokban a munkánkba, így végigjárjuk az összes problémás szigetet, s mindegyik esetben külön keresünk megoldást a problémára (áthelyezés, körbekerítés vagy egyéb védelem, zöldfelület rendezése vagy végső esetben a megszüntetés).

Kerek százan osztották meg a kérdőív végén velünk ötleteiket, véleményüket Pesterzsébet zöldfelület-kezelésével, a szemétszállítással kapcsolatban. A hatékonyabb ellenőrzések, büntetések, adott helyi viszonyokon alapuló javaslatok mellett a leggyakrabban említett javaslat egy komplex újrahasznosító központ, hulladékudvar létesítése volt a kerületben.

A kérdőívek kiértékelését az arra adott válaszokat, megküldjük a Pesterzsébet Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottságának tagjainak, a Jegyző asszonynak, a Polgármester Úrnak és a kerület környezetvédelmi referensének is.

Még egyszer köszönjük a segítséget és a részvételt!

Tegnap esti életképek a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban.

• 
• 

A Párbeszéd politikusaként azt vallom, hogy mindenkinek, vagyoni helyzettől függetlenül joga van az egészséges élet lehetőségére, ha pedig megbetegszik vagy megsérül, a gyors, szakszerű és színvonalas ellátásra! Miközben az EU képviselők a felcsúti kisvasút mozdonyát vezetgetik, a kormányfő pedig végigszotyizza az ország összes stadionjának VIP páholyát, addig az bizony nem járja, hogy az iskoláinkban, metróinkban, a vasútállomásokon és kórházainkban vödrökkel orvosolják a beázást. 

Minden tiszteletem a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban dolgozó orvosoké, ápolóké és nővéreké, akik ebben a méltatlan helyzetben is végzik a munkájukat, gyógyítanak minket dél-pestieket.

Ettől függetlenül tarthatatlan ez az állapot, hetente jelennek újabb és újabb negatív hírek a sajtóban az intézményről. Botrány, botrány hátán: tavaly Szabó Tímea országgyűlési képviselővel télen nekünk kellett kitakarítani a WC-ket. Takarításunk és az egyre növekedő lakossági elégedetlenkedés részben elérte tehát célját:

• először munkaerőfelvételt hirdetett a kórhát takarítói munkakör betöltésére
• majd bocsánatkérő levelében újabb fejlesztésekre tett ígéretet.

Pesterzsébet képviselő-testülete pedig a kórház rossz pénzügyi helyzete miatt egyhangúlag 3 millió forint támogatást szavazott meg a dolgozók év végi jutalmazására és további 120 ezret eszközbeszerzésre. Pesterzsébet Önkormányzata azóta is negyedévente nyújt újabb és újabb támogatást nyújt: eszközt vásárol, jutalmakat finanszíroz, parkolót épít.

A fenntartó ellenben láthatóan továbbra sem biztosítja a forrást a normális működéshez. Így aztán tavasz végén, nyár elején jöttek ismét rossz hírek: a fejlesztések elmaradtak, az energiát pedig inkább egy lakossági promóciós verseny promózásába fektették, hogy ingyenesen hozzájuthasson a kórház 100 liter alkoholos kézfertőtlenítőhöz. A sikeren felbuzdulva gyorsan be is zárták a kórtermeket mondván, hogy a gyerekek nyaralni mentek. Most pedig vödrökkel védekeznek az eső ellen.

Ami igazán dühítő az egészben az az, hogy Gémesi Emese képviselőtársam javaslatára tavaly decemberben Pesterzsébet képviselő-testülete a kerületi lakosok elfogadható mértékű ellátása érdekében egyeztetés kezdeményezett a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházzal. A testület akkor egyhangúlag elfogadta a javaslatát, melynek eredményeként meghívta az intézmény főigazgatóját.

Az intézmény főigazgatója pedig cokit mutatott, szerinte ugyanis minden a legnagyobb rendben, nincs miért aggódnia a kerületi képviselőknek, így nem hajlandó egyeztetni és köszönettel, de visszautasította a meghívást.

Ha a kórház vezetése szerint ez így OK, akkor valami nagy baj van a fejekben. Szerintem ugyanis ez szégyen. Szégyen, hogy a képen látható összekötő folyosó évek óta beázik. Télen hideg, nyáron pedig üvegház jellegű és csak a fekete 23-as klimatikus viszonyaival összehasonlítható. Fejlesztése pedig a betegek szerint akkor lesz várható, ha hátraköltözik az igazgatóság. Úgyhogy hajrá, többen segítünk majd hátravinni az asztalokat!

Persze nem szeretném a kórház vezetésére rakni a felelősséget, a kormány az, amely szándékosan hagyja lerohadni az egészségügyet, hátradőlve nézi az orvos hiányt és hagyja működésképtelenné válni a kórházainkat.

Pedig ha a „kurv@anyázás” már megy a fideszes képviselőknek a Parlamentben, akkor megmutathatnák végre milyen férfiak, oszt felkaphatnák a malteres kanalat vagy az ácsszerszámokat és belevághatnának a Dél-pesti évtizedek óta húzódó felújításába.

Mert az ígéretekkel már tele a vödrünk, végre cselekedni kellene!

Naponta jelennek meg hírek fakivágásról, erdősávok átsorolásáról, mobilgátakról, veszélyben a Határ úti Kiserdő, a Városliget, a Római és most Budaörsön is elpusztítanak egy véderdőt. Amikor megjelennek a buldózerek, láncfűrészek akkor vesszük észre mi is vesz minket körül, s próbáljuk menteni értékeinket. Ferencvárosi környezetvédő barátaim is immár második takarítási akciójukat szervezik a Határ úti Kiserdőben, miközben évekig a kerület egyik illegális szemétdombjaként funkcionált és kispesti és erzsébeti aktivisták próbálták minden tavasszal kitakarítani.

Ezért is tartom nagyon fontos kezdeményezésnek a Pesterzsébet! Itt lakunk Facebook csoport kezdeményezését, akik fél éve elhatározták, hogy az ősi gubacsi testvérfákkal, - a két hatalmas platánunkkal, amelyek a Dobos utca és a Szent Imre herceg utca találkozásánál állnak – pályáznak az Év Fája versenyen.

A kerület számos professzionális és amatőr fotósa, festők, városvédők, tanárok és történészek féléves munkájának köszönhetően mára megismerhetjük a fák teljes történetét, láthatjuk miként pompázik tavasszal és milyen lombhullatás után télen. Mára egy élő közösség épült a fák megmentéséért, akik nyomon követik sorsát.

Méltán büszkék lehetünk e két védett pesterzsébeti fára, - túléltek kiegyezést, két világháborút, forradalmakat és néhány rendszerváltást – nemcsak mi pesterzsébetiek, de a főváros lokálpatrióta polgárai is. Még az egykori Erzsébetfalva elődjén, Gubacs pusztán telepítették őket az 1860-as években. A pesterzsébeti két platánt az egykori Magyarszéki Rédeky Redl Alajos garibaldista főhadnagy birtokán-birtokának bejáratánál ültették, ott nevelkedett évek során a két platánfácska. Szívből örülök, hogy nem a láncfűrész hangjára ébredtünk rá természeti értékeinkre, hanem már most. A kezdeményezők a ma még csupán kerületi védettségű fák fővárosi védettségét javasolják, amit én messzemenőkig támogatok, ezért is kérem olvasóimat, hogy támogassák (h)ős fáinkat a versenyen.

„Szívvel, lélekkel, szavazattal az ősi gubacsi testvérfákért!” - ahogy a mozgalom kezdeményezője fogalmazott.  Aki támogatni szeretné szavazatával a fánkat, vagy csak érdekli a többi induló, az ezen a linken megteheti:

AZ ÉV FÁJA

• 
• 
• 

• Miért nem képes működtetni közösségi közlekedését a főváros?
• Miért vannak dugók hétvégén is?
• Miért nincs nyáron légkondi a 23-asokon?

Erre kerestük a választ Pesterzsébeten.

Nyilván talán a legfontosabb szempont a forráshiány és az, hogy a Tarlós „tegnap nem is azt mondtam, mint amit mondtam" István vezetésű Fővárosi Önkormányzat legszívesebben megszüntetné a kötöttpályás közlekedést, hogy ne lassítsa a BMW-k forgalmát a belvárosban.

De ez nem elég magyarázat arra, hogy az egymás mellett működő fővárosi közlekedési cégek sok mindennel foglalkoznak, de azzal. hogy az utasok komfortosabban tudjanak közlekedni, - vagy hogy reagáljanak a kialakult közlekedési problémákra - nos azzal bizony semmit. A panaszokra, kérésekre, javaslatokra pedig bicskanyitogató módon reagálnak ahelyett, hogy a problémákat kezelnék.

Két ügy, két képviselői kérés, két érthetetlenül ostoba és pökhendi válasz:

1)

Az első csak a közvetlen lakókörnyezetemet érintő ügy, történt ugyanis, hogy a nyáron Gubacsi hídon a vízvezeték felújítása és a HÉV átjáró felújítása is szinte egyidőben zajlott. A Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark is – a kerülettől elzárt, kis természetközeli, Duna-parti lakóövezetek - két útvonalon megközelíthető csupán, a nyár végi felújításoknak köszönhetően ez egyre korlátozódott, ekkor a buszjárat útvonalát is megváltoztatták így ezen az egy kijáraton próbáltak kijutni a városba az itt lakók autón és tömegközlekedéssel egyaránt, a helyzetet súlyosbította, hogy ezt a kijáratot használták a Dél-pesti Szennyvíztisztítóba tartó és onnan távozó szippantós kocsik, illetve  a biogázüzem teherautói is. A kijutás így 15-30 percbe is beletelt, megoldást egy jelzőlámpa ideiglenes átállítása jelenthette volna. Mivel a legnagyobb lezárások a péntektől hétfőig terjedő időszakokra korlátozódtak a Soroksári út forgalmát sem befolyásolta volna nagyobb mértékben az átállítás.

Nyaralásra indulva már az autóból telefonon írtam meg a kérést, hogy segítsenek kezelni a problémát, mert egy gyors intézkedéssel jelentős segítséget nyújthatnának az itt lakóknak. 

• Vajon kimentek a területre megnézni a problémát?
• Kerestek alternatív megoldásokat?
• Sikerült csökkenteniük a torlódást?

Nem, dehogy, a nyár közepén küldött levélre szeptember 19-én válaszoltak és abban ügyesen megdicsérték magukat, hogy kivételesen tartották a határidőt, a lakók pedig nyaljanak sót.

Tisztelt Mach Úr!

A BKK Zrt-nek írt levelét, melyben a Helsinki út és Meddőhányó u-i csomóponton az augusztus hónapban kialakult torlódást kifogásolja, illetékességből szíves válaszadásra Társaságunknak – mint a főváros területén a forgalmi rend kialakításáért felelős szervezetnek - továbbították.

Társaságunk célja, hogy a jelentősebb forgalomkorlátozással járó munkálatok kivitelezésére lehetőség szerint a legkisebb forgalmú időszakokban kerüljön sor. Emiatt számos munkavégzés kapcsán hétvégi, vagy hosszabb kiviteli munkák esetén nyári munkavégzést írunk elő.

Augusztus hónapban, mivel a szabadságok miatt ez az év legkisebb forgalmú időszaka a környéken több felújítási munka is zajlott. Ekkor történt a HÉV átjáró felújítása és a Gubacsi híd vízvezeték felújítása is.  Emiatt ugyan valóban torlódások alakulhattak ki, azonban azok sokkal kisebb mértékűek, mintha bármelyik munka is átcsúszott volna a lényegesen nagyobb forgalmú őszi hónapokra.

A munkálatok a szeptemberi csúcsidőszak előtt befejeződtek.

Köszönjük türelmüket. 

Tisztelettel:

BUDAPEST KÖZÚT Zrt. Forgalomtechnikai Igazgatóság

 

Tisztelt BKK!

A pesterzsébeti HÉV felújítás miatt egyetlen útvonalon juthatnak ki Pest felé a Gubacsi lakótelepről és a Mediterrán lakóparkból az autóval közlekedők, a helyzetet rontja, hogy számos üzem, Dél-Pest legnagyobb kertészete és a Dél-pesti szennyvíztisztító is innen megközelíthető.

A feltorlódott autósor csak a 5-7. zöldlámpára jut át, annyira rövid a Soroksári útra kimenő Meddőhányó utcai felüljáró zöldlámpa idősávja. Kérem, hogy az itt lakók és a 119-es busz menetidejének biztosítása érdekében állítsák hosszabbra a zöldsávot!

Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat!

Köszönettel:

Mach Péter

Pesterzsébet önkormányzati képviselője

 A 2. ügy:

Most, hogy 20 fok alá csökkent a hőmérséklet és újra működnek a szellőztetők és a légkondi a 23-as buszokon talán történelem: Völgyesi Krisztián képviselőtársam kérésére Polgármesteri Hivatal levelet küldött az ügyben. Ezen a nyáron nekem sem sikerült napközben olyan fekete 23-asra szállnom Pesterzsébeten, ahol működött volna a légkondi, a gyorsjáratokon néha igen.

Úgyhogy megörültem amikor Krisztián jelezte, jobb későn mint soha: megérkezett a válasz a panaszára. A buszok klímával felszereltek voltak, működött mindenhol a klíma, ahol mégsem, ott az utasoknak kellett volna jelezni a buszvezetőnek, úgyhogy magukra vessenek ha melegük volt:

 Tájékoztatjuk, hogy a BKK Zrt. operatív ügyfélszolgálati feladatait 2017. május 1-jétől kezdődően a BKK Zrt. nevében és megbízásából, közreműködőként a BKK Zrt. kizárólagos tulajdonában álló, Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: BKÜ) végzi a közöttük létrejött Közszolgáltatási Keretszerződés alapján. 

 A BKK Zrt.-hez 2017. július 13-án érkezett „23 és 23E buszokon klíma hiánya” tárgyú bejelentését a közlekedési szolgáltató, a BKV Zrt. kivizsgálta, állásfoglalása alapján az alábbiakról tájékoztatjuk.

 A BKV Zrt. részére a klíma használatát a fődiszpécser rendeli el és szünteti meg a hőmérsékleti adatok és a meteorológiai előrejelzések ismeretében. A járművezetőnek a FUTÁR készülékén érkező utasítást végre kell hajtania, mérlegelési lehetősége nincs. Az utastéri klíma működésének a hatékonyságát a járművezető nem minden esetben érzékeli, így amennyiben az utasok egy alkalmas megállóhelyen szólnak a járművezetőnek, akkor ő a BKV Zrt. felé is jelezni fogja a problémát, és az esetleg hibás klímaberendezést legkésőbb a jármű beállásakor szakszerűen javítják, vagy a járművet lehetőség szerint lecserélik, mivel a berendezés az utcán legtöbb esetben nem javítható.

 A jelenleg érvényes menetrendek szerint a hétköznapokon és a hétvégi, ünnepnapokon is csak klímával felszerelt járművek közlekednek a 23-as és a 23E jelzésű járatok vonalán.

 Kérjük, hogy ha érdemi vizsgálat lefolytatására alkalmas adatokat (dátum, időpont, vonal, megállóhely, haladási irány, esetleg rendszám) kapnak a bejelentésekben, azt szíveskedjenek továbbítani felénk is, hogy az esetlegesen hibás készüléket a BKV Zrt. kiszűrhesse és megjavíthassa, vagy a mulasztást elkövető járművezetővel szemben az előírások szerinti eljárást megindíthassa.

 A munkáltató a terület és a járművezetők közvetlen irányítóját fokozott ellenőrzésre kérte a klímaberendezések és a szellőztetés szabályszerű üzemeltetésének érdekében.

 Jelzését köszönjük, a kellemetlenségért szíves elnézését kérjük.

Végre Pesterzsébeten is megjelennek az első elektromos gépjárműtöltő-állomások közintézményeink, bevásárlóközpontjaink közelében.

A légszennyezés, különösen a szállópor-szennyezés évente ezrek halálát és tízezrek megbetegedését okozza, a folyamatos határérték-túllépés miatt évek óta kötelezettségszegési eljárás zajlik Magyarország ellen. "Jövőnk a környezettudatos közlekedési módokban is rejlik, elsősorban a közösségi közlekedés fejlesztése, továbbá a fosszilis alapú egyéni közlekedés (benzines autók) visszaszorulása mellett az elektromos autók terjedése a jó irány."- ahogy V. Naszályi Márta képviselőtársam fogalmazott két hete.

A hatályos jogszabályok szerint a szállópor-szennyezés egy-egy esztendőben maximum 35 napon haladhatja meg az egészségügyi határértéket (ami jelenleg 50 µg/m3), ám Budapesten általában már februárban túllépünk a 35. szmogos napon. Meggyőződésem, hogy a P+R parkolók és a közösségi közlekedés fejlesztése utáni dugódíj bevezetése mellett ki kell majd dolgozni a dízel autók kiszorítását is a belvárosból, lakóövezeteinkből. Ehhez nyújt hosszú távon komoly segítséget, ha az elektromos és hibrid autók átveszik a hatalmat a közútjainkon.

2015-ben jelentette be a kormány, hogy a Jedlik Ányos Terv részeként 7 millárd forintot különítettek el 150 db villámtöltő berendezésre, amelyeket elsősorban az autópályák mentén valamint a megyei jogú városokban kívánt elhelyezni a kormány, hogy az ország minél előbb beautózhatóvá váljon az ilyen típusú járművekkel is. Persze nem teljesen önszántából, hiszen az Euróapai Parlament és Tanács 2014/94EU irányelveit alkalmazták csupán. Lassú munkához idő kell és Magyarországon csak a stadionok épülnek gyorsan, határidőre, de végre - két év teszetoszaság után - tényleg előrelépés történik az ügyben.

Pesterzsébet képviselő-testülete tegnap tárgyalta a kérdést.

Javaslatomra a töltők telepítésénél a műszaki feltételek biztosítása mellett a kerület 3 szempontot vett figyelembe:

• Könnyen megközelíthető és megtalálható legyen, hiszen nem csak az ott lakók használják.
• A kerület szempontjából hasznos, ha közintézményeink, nagyobb szolgáltató egységeink (piac, sportcentrum, Polgármesteri Hivatal…) mellett helyezkednek el, növelve azok népszerűségét, ismertségét, forgalmát.  Ráadásul ez winwin szituáció, hiszen a gyorstöltők szerepe is ezt indokolja (bemegyek ügyet intézni, vásárolni és közben töltöm az autóm).
• Ne okozzon parkolási gondokat az adott közösségben.

Emiatt idén 4 helyszínen támogatta és járult hozzá telepítésükhöz a képviselő-testület:

• Topánka utca
• Orsolya utca
• Bíró Mihály utca
• Vörösmarty utca

A testületi vita során javaslatomnak köszönhetően újragondolásra, új helyszín kijelölésére visszatartotta és nem adott rá engedélyt azoknak a helyszíneknek, ahol komoly parkolási gondot jelentett volna telepítésük (Gubacsi lakótelep...).

Ezeken a helyszíneken lakossági felmérés és gondos tervezés, esetleg parkolóbővítés előzi meg majd az esetleges telepítést.

Az elektromos töltőoszlopok telepítését és üzemeltetését az e:Mobi Elektromobolitás Nonprofit Kft. végzi, az összes költséget (beleértve a töltőpontokon vételezett villamos energia költségét is) ő állja, így a szolgáltatás a felhasználók és a kerületi önkormányzat számára is ingyenes.

A beruházó ígérete szerint már idén telepítik a töltőket és legkésőbb a karácsonyi bevásárlásokkor használni tudjuk azokat.

ÁCIO-KÁCIÓ-AKÁCIÓ-EHETŐ MENZA!

• 
• 
• 
• 

A vakáció alatt Pesterzsébeten is ehető és finom volt a menza (mintha eddig csak a hangos gyerekzsivaj zavarta volna a szakácsokat), de pénteken becsöngettek, a NER megrázta magát és helyreállt a rend: ismét rosszabb ételt ehetnek a Dél-pesten élő gyerekek a belvárosban élőknél. Becsöngettek, megérkeztek tehát az egyre dráguló ingyen tankönyvek, a szétvert, tönkretett és emiatt nem működő e-napló rendszer, a pedagógushiány és az ehetetlen menza.

Még 2015 végén kezdtünk bele a kerületben a közétkeztetés ellenőrzésének átszervezésébe, nem kértünk ugyanis a libatollas pulykapörköltből, a kukoricafőzelékekből és a felismerhetetlen „vízlevesekből”. Három év hiába való küzdelme után akkor kiderült, végre nem vagyok egyedül, az első ciklusukat kezdő baloldali képviselőtársaim (Fekete Katalin, Nagy Éva, Somodi Klára) értetlenül álltak ugyanis azzal a hatalmas szülői panaszáradattal szemben, ami már a testület felállítást követően megjelent. Szülőként, óvodai pedagógusként pedig megértették: valami nagy baj van Pesterzsébeten a menzával és foglalkozni kell az üggyel. Az intézményekből éhesen távozó óvodások és iskolások, az ehetetlen meleg ételről inkább lemondó kisnyugdíjasok száma aggasztó méreteket öltött. Robbant is a bomba, a képviselők nemet mondtak a szolgáltató újabb áremelési ultimátumára és a teljes közétkeztetés felülvizsgálatát kezdeményezték. A fideszes képviselőkön kívül mindenki egyetértett abban, hogy ez nem folytatható tovább: változtatni kell a szolgáltatás minőségén. 

Azóta folyik a munka: Fekete Katalin képviselőtársam, az oktatási bizottság elnöke folyamatosan látogatja az iskolákat és óvodákat és veszi fel a panaszokat, kóstolja meg a napi menüt, az önkormányzat él kötbérezési jogával és egyre hatékonyabb ellenőrzési módszereket dolgoz ki. A képviselő-testület több tagja is azon dolgozik, hogy a gyermekek többsége már ne éhesen távozzon délutánonként az iskolákból és óvodákból, ráadásul az idősgondozottak és a szociális ellátásban részesülők panaszai is csökkenjenek.

Idén a képviselők miután még mindig nem éreztek érdemi javulást újra cokit mutattak tehát a Pensio Kft. áremelési igényeire és  szigorították az ellenőrzést, már gyakorlatilag kéthetente egyeztet az önkormányzat a Pensio Kft-val a kerületi gyermekétkeztetésről, ilyenkor az óvodavezetők, az iskolák és a szociális, idősellátó intézmények képviselői bemutatják az adott időszak beszámolóit, elmondják panaszaikat, jelzi az önkormányzat milyen esetekben él a nem teljesítés miatt kötbér igénnyel.

A májusi egyeztetések még a nyers tarhonyáról vagy a másnapi szétfőtt tésztáról, visszaküldött ebédekről, híg tejről, miniatürizált kiflikről, szőrkefe darabokról a badellákben szóltak. A Marót utcai központban már aláírást gyűjtöttek a gondozottak az ehetetlen és késedelmesen érkező étel miatt. A minőségi kifogások mellett az étel mennyisége sem volt elfogadható: két dekás piskótszeleteket mértek az óvodákban, a kiflik összementek, a tej hígult. A nemzeti hagyományok ápolását pedig nem a vadhús megjelenésével próbálták biztosítani az étlapon, hanem heti két alkalommal szervírozott szétfőtt lebbencslevessel. Fontos tapasztalat volt, hogy különböző minőségben főztek és szállítottak a cég Kondorosi és Ady konyhájában, az utóbbi kritikán alul teljesített, a problémák zöme hozzájuk volt köthető.

Fontos kérés volt az óvodavezetők részéről, hogy a tízórai mennyiségét és tápanyagtartalmát növeljék akár az uzsonna rovására, mert sajnos a kerületben a gyerekek többsége reggelizés nélkül érkezik az óvodába és éhesek maradnak.

A teremben a szokatlan májusi hőség ellenére is megfagyott a levegő, ez volt az a pont, amikor tudni lehetett komoly változások jönnek heteken belül vagy végre eltűnik a kerületből a Pensio Kft, a kerület azonnal kötbérigényeit jelezte és hogy vége a dalnak, ez így tovább nem folytatható.

A nyári, záró egyeztetésen már valódi javulásról számoltak be az intézményvezetők, a vakáció beköszöntével pedig soha nem tapasztalt változások következtek be. Az ügyeleti időszakban a csökkenő gyermeklétszámok miatt bezárt az Ady konyha és az erzsébeti gyerekek is a központi Puskás konyhából kapták a kaját. Két hónapig ugyanazt ehették tehát a peremkerületi szegény gyerekek, mint a belső kerületek elitiskoláiban. Húst főztek a húslevesbe, kalácsot és császárzsemlét kaptak uzsonnára, halból készült a halrudacska és kifli alakja volt a kiflinek, sőt jutott szőlő és barack is minden óvodásnak. Minden alkalommal megérkezett a kisérő dokumentáció, a krémek állaga is megfelelő volt, esztétikusabb volt a tálalás.

Majd augusztus 31-én a Hajós Alfréd Általános Iskolában tartotta a Külső-Pesti Tankerületi Központ és Pesterzsébet Önkormányzata központi kerületi tanévnyitó ünnepségét, vége a vakációnak, megjöttek a szürke hétköznapok és visszatért az Ady konyha, az erzsébeti gyerekek pedig megint mást esznek, mint belvárosi barátaik.

Tej helyett limonádé, összecserélt diétás ételek, ehetetlen ebédek. Dühös intézményvezetők, őrjöngő szülők, éhes gyerekek.

A nyári szünet egy dolgot bebizonyított: létezik olyan, hogy ehető menza. A reformkonyha és az egészséges étel is lehet finom és tápláló, sőt a Pensió Kft is képes azt megfőzni, csak akarnia kell.. 

Egyet ígérhetek, amíg a Pensio Kft, nem hajlandó ugyanolyan ételt főzni és kiszállítani a Pesterzsébeten tanuló gyermekeinknek, mint a belső kerületben élő szerencsésebbeknek, addig mindent megteszek, hogy távozzanak a kerületből.

Semmilyen áremeléssel kapcsolatos javaslatot nem szavazok meg addig, amíg a problémát nem kezelik, ha pedig októberig sem oldják meg a felmerült súlyos problémákat akkor kezdeményezni fogom a szerződések teljes felülvizsgálatát. Elég az iskoláinkból és óvodáinkból éhesen távozó gyermekekből, elég az időskorúak átveréséből!

Addig is ossza meg velünk tapasztalatát a kerületi közétkeztetésről:

Írja meg kommentben a véleményét, vagy küldjön levelet Fekete Katalin képviselő társamnak vagy nekem az alábbi címek egyikére:

mach.peter@pesterzsebet.hu
fekete.katalin@pesterzsebet.hu

Hétfő este, még nyaralás közben írtam cikket a lomtalanításról, mit kellene változtatni, miért tartom rossznak a mai rendszert. Majd másnap nyaraltam tovább és bejártuk az eplényi bringaréna temérdek pályáját a fiúkkal. Állítólag a cselekvő politikus nemcsak dumál, hanem beleugrik a közepébe, néha még olyankor is ha nincs a közelében kamera, pláne ha van. Úgyhogy illett egy éjszakát a lomisok között töltenem.

• 
• 
• 

Meggyőződésem, hogy a Budapesten bevezetett kerületre bontott évenkénti lomtalanítás rendszere kényelmetlen, és hetekre csatatérré változtatja a kerületek bizonyos részeit. Természetesen túlélhető, sőt az erősebb lakóközösségek, a lakók együttműködésének köszönhetően jelentősen csökkenthetik a problémákat. A rendvédelmi osztály, a rendőrség és a polgárőrség pedig közös járőrözésekkel, a bejelentések utáni gyors és hatékony helyszíni intézkedéseivel segítheti a zökkenőmentesebb lomtalanítást.

Az elmúlt években nem bántam kesztyűs kézzel sem a pesterzsébeti polgárőrökkel, sem a rendvédelmi osztály munkatársaival az illegális hulladék elleni harc kapcsán. Többször jeleztem elégedetlenségemet, méltatlankodtam, hiányoltam a komplex akcióikat, keveselltem az eredményeket. Gyanítom, nem én vagyok körükben a legnépszerűbb kerületi képviselő.

Pedig ráadásul az elmúlt másfél évben valóban komoly változások történtek, beindultak a tavaszi, mindhárom szervezet közös munkáján alapuló akcióhetek. Nőtt a tettenérések száma, mobilkamerákat helyeztünk ki a legfertőzöttebb lerakókhoz… A szemét mennyisége persze ennek ellenére csak nő.

Ezért is készítettünk képviselőtársaimmal egy a kérdőívet, hogy megismerjük az Önök véleményét, javaslatait, s hogy azok figyelembe vételével alakíthassuk át Pesterzsébet hulladékgazdálkodását, az illegális szemét elleni harcot, parkjaink, zöld felületeink védelmét. Erre a linkre kattintva kitölthető.

Ekkor vágta a képembe Gémesi Emese polgárőr képviselőtársam, hogy ne csak dumáljak, hanem nézzem meg, mit csinálnak valójában ilyenkor a polgárőrök és a rendészek. Ezúton is köszönöm neki, a Pesterzsébeti Polgárőrség vezetőjének és Puskás Péter Pálnak a rendvédelmi osztály vezetőjének, hogy lehetőséget biztosítottak rá.

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Úgyhogy négytől tízig a járőrökkel tartottam, örök pacifistaként az elején kissé bizonytalanul üldögéltem a hátsó ülésen egy hatalmas öv és tomtonfa mellett, de kiszállva a rendvédelmi osztály vadiúj  járőrautójából és lemerülni a lomisok világába valóban érdekes volt, s talán a jelenlétünk segítette, hogy az adott körzetben kevesebb konfliktus alakuljon ki, járhatóbb maradjon a közút és ne váljon nyilvános WC-vé néhány parkunk.

A lomizás 2012 óta ezeken az FKF által szervezett lomtalanításokon akár bűncselekmény is lehet, hiszen lopásnak minősül. Ha egy-egy megrakott kisfurgonba vagy utánfutóba halmozott lomhulladék értéke meghaladja az 50 e Ft-ot akár két évet is kaphat ha az üzletszerűséget is bizonyítják.

Vajon kinek jó ez? A lakóknak biztos nem, mert az egyszerű szabálysértési bírságok helyett komoly intézkedéseket igényel a jogszabály, így vagy egy-két helyszínre szűkíti a rendőrjárőrök tevékenységét, vagy nem élnek a büntetés lehetőségével és más módszerekhez folyamodnak. Egy hatalmas, kapufás öngólt lőtt magának az állam a szabályozással.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 43. § (2) bekezdésében szerint a lomtalanításkor kihelyezett tárgyak a kihelyezés pillanatában értéktől függetlenül a szolgáltató  – Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. – tulajdonába kerülnek. Ebből következik, hogy aki ezekből a dolgokból eltulajdonít, az lopást követ el. Lomhulladékok jogtalan eltulajdonítása során előfordulhat, hogy az FKF Zrt.  kára meghaladja az 50.000 Ft-ot. Ilyen esetben a Btk. és a 2012. évi C. törvény alapján az elkövető lopás vétsége miatt akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, ha a szabálysértési értékre elkövetett lopást üzletszerűen követik el, vagyis ha lopások által valaki rendszeres haszonszerzésre törekszik. (Kisebb értékre elkövetett lopás vétsége esetén a kár 50.000 – 500.000 Ft közötti.)

A Btk. és a 2012. évi II. törvény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerint amennyiben a lopást 50.000 Ft-ot meg nem haladó értékre követik el, akkor nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg. 

A szabálysértési törvény az elzárással is büntethető szabálysértések között rendelkezik a tulajdon elleni szabálysértésről. Főszabály szerint a szabálysértési elzárás legrövidebb tartama 1 nap, leghosszabb tartama 60 nap. A pénzbírság legalacsonyabb összege 5.000 Ft, legmagasabb összege szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén 300.000 Ft. 

• 
• 
• 
• 
• 

Ráadásul a rendőr is csak ember: nem szívesen ültet le nehézsorsú embereket, veszi el a megélhetésüket. Nem is csökkent tehát az elmúlt években a lomisok száma, a járőrözés legfontosabb tapasztalata azonban, hogy a lakók odafigyelésének köszönhetően, ahol szervezetten, pontosan határidőre és az utcában egyetlen helyre pakoltak ki, ott élhető maradt a városrész. Ahol persze nem, ott viszont egész utcákat temetett el a lom. Ahol a lakókat nem zavarta, hogy a házuk elé pakolják a szemetet ott pedig életterük részévé vált, volt, ahol a parkoló autót is ellepte a szemét.

Érdekes tapasztalat volt, hogy a jó és eredményes járőrnek csak sokadik és nem is a leghasznosabb eszköze a büntetés, az időben érkezés, a kellő hangsúly, a problémák kezelése több eredménnyel jár.

Persze az éjszakai munka gyakran túlmutat a kedves beszélgetéseken, mosolygós figyelmeztetéseken. A végén megmutatta magát az erzsébeti éjszaka másik oldala is: sikerült a kutyaharapást egy láncos-baseballütős akcióval gyógyító utcai páros szétválasztásával és egy rendőri intézkedéssel zárni a járőrszolgálatot. A járőrök ilyenkor hajnalig tanúskodnak, jegyzőkönyveznek, túlóráznak, cserébe persze egy betört koponyával kevesebb lett a munkájuknak köszönhetően.

Aki polgárőrnek állna, ne habozzon, jelentkezzen itt, aki viszont másként szeretne tenni egy tisztább és élhetőbb Pesterzsébetért, azt várjuk szeptember 17-én a Duna-parton egy lakossági fórummal egybekötött takarítási akción.

Ma kezdődött az éves lomtalanítás a kerületben, alighogy csökkenni kezdtek a tavaszi lakásfelújítások miatti illegális hulladékhegyek, ismét komoly problémát jelent az idő előtt kipakolt, felhalmozott lom lakókörnyezetünkben.

Joggal vagyunk ilyenkor dühösek, az egyik szomszéd több nappal hamarabb kipakol, a másik a házunk elé teszi és oda virágágyásunk. Félünk a lomizóktól, nem szeretjük a "Foglalt!" táblákat a parkolóhelyünkön. Ráadásul többemeletes magasságú halmok épülnek néha a kerület határain.

• Mi a véleménye az évenkénti lomtalanításról?
• Mi a véleménye a szelektív hulladékgyűjtés rendszeréről?
• Hogyan csökkentené az illegális hulladékmennyiségét a kerületben?
• Milyen a lakókörnyezetében a játszótér, kutyafuttató állapota?
• Szükség van-e a kerületben is komplex újrahasznosító központra, hulladékudvarra?

Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések, változtatások indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges.

Ezért is készítettük képviselőtársammal ezt a kérdőívet, hogy megismerjük az Önök véleményét, javaslatait, s hogy azok figyelembe vételével alakíthassuk át Pesterzsébet hulladékgazdálkodását, az illegális szemét elleni harcot, parkjaink, zöld felületeink védelmét.

Kérjük, a kérdőív kitöltésével segítsék képviselőtársaink és a mi munkánkat! Erre a linkre kattintva, vagy akár itt a blog felületén:

A lomtalanítás sok bosszúságot okoz, ugyanakkor sok család megélhetését is biztosítja. Szerintem nem lehet megoldani rendészeti eszközökkel egy környezetvédelmi és egyben szociális problémát. A rossz gazdaságpolitika miatt sajnos egyre többen szorulnak rá a guberálásra és lomizásra. Sok országban terjed az intelligens lomtalanítás módszere. Újrahasználati központokban felújítják a tárgyakat, majd szociális áron értékesítik azokat. A válogatásba, felújításba be lehet vonni a hátrányos helyzetű embereket, így legalább annyi embernek nyújthat megélhetést a lomhulladék, mint amennyi most él belőle.

Célzott gyűjtőakciókkal, a hulladékudvarok bővítésével, konténerekkel vagy gyűjtőketrecekkel el lehetne ezt érni. Karácsony Gergely javaslatára Zugló képviselő-testülete már 2015-ben kezdeményezte az FKF-nél az ún. intelligens, házhoz menő lomtalanítást, melyre a hulladéktörvény is lehetőséget ad. Ennek lényege, hogy a lom nem kerül ki közterületre, hanem a lakótól egy előre egyeztetett időpontban közvetlenül viszi el azt a szolgáltató évente egyszer ingyen.

Ha a  háztól-házig lomtalanítás mellett újrahasznosító központot, hulladékudvart is létrehoznánk Pesterzsébet és Soroksár határán, hogy a kerületiek az év során bármikor le tudják adni akár a veszélyes hulladékot is. Az felválthatná az elmúlt évek lomi-augusztusait. Ráadásul egy ilyen újrahasznosító központ nem csak a lomtalanítás problémáját enyhítheti, hanem munkahelyeket is teremt.

A lom tele van hasznos anyaggal. Meg kell találni a módját, hogy a rászoruló emberek ebből bevételre tegyenek szert, alternatívát nyújthassunk hagyományos lomizás helyett.

De ez csak egy vélemény, ossza meg Ön is velünk a sajátját!

Tegnap két hír is foglalkozott a 3-as metróval:

• újra bekrepált egy panda: ma 17 óra körül a Forgách utcai metrómegállónál leszállították az M3-as vonalon utazókat, ugyanis nem záródott be a felújított metrószerelvény ajtaja.
• Nincs elég pénz a 3-as metró déli és középső állomásainak felújítására.

Az mfor.hu hírei szerint a 3-as metró állomásainak felújításának kálváriája újabb fejezethez érkezett el. Úgy tűnik ugyanis, a BKK-nak nincs annyi pénze, amennyiért meg tudnák csinálni a déli és középső szakasz felújítását.

Nem elég a rendelkezésre álló anyagi forrás, ezért eredménytelennek nyilvánította a Budapesti Közlekedési Zrt. a 3-as metró középső és déli szakaszának állomásaira kiírt közbeszerzési eljárást - találtak rá a hatóság honlapján az összefoglaló dokumentumokra, mely alapján pár napon belül a hivatalos hirdetmény is megjelenik majd a közbeszerzési értesítőben. A középső szakasz a Nagyvárad tér és a Lehet tér állomások közötti szakaszt foglalta magába, déli szakaszra kiírt közbeszerzés pedig a Kőbánya-Kispest és Népliget állomások közötti rész felújítására vonatkozott.

Az északi rész építése természetesen megkezdődhet, a szakértők egyöntetű véleménye szerint persze az a rész a legkevésbé amortizált, de arra van pénz, a dél-pestiek közlekedésére pedig nincs. A főváros déli peremkerületei ugyanis büntetésben vannak, a többségük vagy baloldali többségű önkormányzattal rendelkezik, vagy a fideszes polgármestereik túl önjáróak, fulladjanak hát meg a benzingőzben vagy a metró szaunaszerelvényeiben.

A déli szakasz felújítása nagyjából 20 md-ba kerül a beadott pályázatok szerint, de ennyi pénze nincs Budapest legrosszabb állapotában lévő metrószakaszának felújítására. Nyilván populista lózung stadionokra, felcsúti kisvasútra és vizes VB-re átszámolni, de Pesterzsébeten élőként, aki a helyszínen szurkolta végig Hosszú Katinka győzelmét és egy NB2-es csapat vadiúj stadionjába megy ki este a fiaival, annyit kijelenthetek: lemondtam volna ezekről, ha a gyermekeim biztonságban, normális körülmények között utazhatnának edzésre vagy iskolába a metrón.

Persze ha akad pénz akkor pedig fakockákra költik és mozgószaunákra, működőképes, légkondis és biztonságos metrószerelvények helyett. Az Index információi szerint tegnap 17 óra körül a Forgách utcai metrómegállónál ismét leszállították az M3-as vonalon utazókat, ugyanis nem záródott be a felújított metrószerelvény ajtaja.

Engem egyáltalán nem érdekel, hogy miért kellett Tarlósnak ezeket a használhatatlan, ajtóhibás, mozgószaunákat vásárolni az oroszoktól, hogy kik kire és milyen nyomást gyakoroltak az ügyben. Az sem érdekel, hogy valóban fakockákkal blokkolható Dél-pest egyik legfontosabb közlekedési eszköze, vagy ennél azért jobban elbaltázták a szerelvényeket.

Elegem van Tarlós István hisztijéből és az azt követő blabláiból, elegem van abból, hogy negyedévente hősiesen elsírja a sajtónak a problémákat, majd hetekkel később kihátrál az ügyek mögül. Álljon ki végre a fővárosiakért, álljon ki a Dél-Pesten élőkért, tegye meg a szükséges lépéseket, vonja le a konzekvenciákat!

"A felújító orosz Metrovagonmas korábban közölte: leváltják az eddigi vezetőt, és újat hoznak a metrójavítások irányítására." - tehát még az oroszoknál is van következménye mindennek. Csak Budapest maradt a következmények nélküli ország következmények nélküli fővárosa.

Elég volt a kettészakított fővárosból!
Elég volt abból, hogy a gazdag belső kerületek rovására lezüllesztik déli peremkerületeket!
A Dél-pestieknek ugyanolyan joguk van a biztonságos közlekedéshez, mint a belvároshoz közelebb élőknek!
Így augusztus 20. előtt egy nappal csak azt tudom mondani:

"Valakinek holnap le kell mondani hivataláról!"