Organikus káosz

Vigyázat, vendégszerző! - Völgyesi Krisztián írása

Amikor az ember a belváros betontengeréből egy olyan zöld kerületbe érkezik, mint Pesterzsébet, úgy érzi, hogy közelebb került a természethez. A sok hatalmas fa, a nagy zöldterületek, a Duna-part közelsége mind-mind azt az érzetet erősítik, hogy itt egy kicsit visszatalálhat az ember abba a világba, amit a modernizáció elvett tőle. Ez fokozottan érvényes azokra, akik kutyát tartanak, hiszen a belső kerületekben egy-egy park felújítása azzal jár, hogy kitiltják kedvencüket az adott területről. Pedig a kutya nem betonra teremtett lény, jobban érzi magát egy füves-fás környezetben, mint az aszfalton.

Szóval, amikor ideérkezik egy kutyatartó, úgy érzi, jó helyen jár. Egészen addig, amíg nem szembesül a valósággal: nincs hol szabadon engedni a kutyáját! A nagy lakótelepi füves placcok pedig hívogatják őt és kedvencét egy jó kis labdázásra, szaglászásra, játszadozásra. De sajnos ezt nem lehet. Egy kormányrendelet értelmében

„Belterület közterületén - kivéve az ebek futtatására kijelölt területet - ebet csak pórázon lehet vezetni.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kutyafuttatókat kivéve mindenhol kötelező a póráz használata. Pedig a „hanyatló nyugaton” létezik olyan megoldás, hogy aki levizsgázik kutyájával, mentesülhet a pórázkötelezettség alól, hiszen, mint köztudott, az ebek tanítható, okos állatok.

Viszont egy Önkormányzatnak nincs lehetősége más úton járni, mint amit a kormány kijelölt számára, szabályait a „magasabb rendű jogszabályokhoz” kell igazítania. Így tehát egy lehetősége marad: kutyafuttatókat kijelölni erre a célra.

Sajnos Pesterzsébet Önkormányzata ebben is, mint sok más kérdésben, maradi. Van egy kialakult rendszer pár körbekerített, piszkos kutyafuttatóval, amin eddig senki sem akart változtatni. Pedig a lakosok nagy része igényelné! Ezt az igényt szeretnénk pontosan felmérni, ezért Gémesi Emese, Somodi Klára és Mach Péter képviselőtársammal közösen készítettünk egy kérdőívet, amit szeretnénk, ha minél több kerületi lakos kitöltene.

Mert úgy érezzük, hogy az állattartás területén is eljött az ideje a megújulásnak!

Egy olyan javaslattal készülünk, ami sokak számára meglehetősen újszerűnek hangzik, de mégsem az. Sőt, már más – Pesterzsébethez hasonló adottságokkal bíró – budapesti kerületben létezik.

Mivel nem szeretném befolyásolni Önöket a kérdőív kitöltése előtt, erről a javaslatról később írok. Most, első lépésként segítsen nekünk és töltse ki a kérdőívünket, hogy megtudjuk, mi a véleménye a kutyafuttatók állapotáról, a meglévő esetleges feszültségekről, problémákról, hogy milyen irányba látja célszerűnek a további fejlődést, s legfőképp, hogy mi az, amiben leginkább tudnánk segíteni.

Kitöltheti a blogon, vagy erre a linkre kattintva.

Segítségét előre is köszönjük!

Gémesi Emese
Mach Péter
Somodi Klarissza
Völgyesi Krisztián

Augusztusban készítettünk egy felmérést a Megújuló Pesterzsébet frakció tagjaival, hogy megismerjük az Önök véleményét, javaslatait, s hogy azok figyelembe vételével alakíthassuk át Pesterzsébet hulladékgazdálkodását, az illegális szemét elleni harcot, parkjaink, zöld felületeink védelmét.

Aktualitását az adta, hogy akkor kezdődött az éves lomtalanítás a kerületben, alighogy csökkenni kezdtek a tavaszi lakásfelújítások miatti illegális hulladékhegyek, ismét komoly problémát jelentett az idő előtt kipakolt, felhalmozott lom lakókörnyezetünkben. Akkor Gémesi Emesével és Völgyesi Krisztiánnal a Pesterzsébeti Polgárőrség és a Rendvédelmi Osztály segítségének köszönhetően egy éjszakát a lomisok világában tölthettünk. A járőrözés legfontosabb tapasztalata az volt, hogy a lakók odafigyelésének köszönhetően, ahol szervezetten, pontosan határidőre és az utcában egyetlen helyre pakoltak ki, ott élhető maradt a városrész. Ahol persze nem, ott viszont egész utcákat temetett el a lom. Ahol a lakókat nem zavarta, hogy a házuk elé pakolják a szemetet, ott az életterük részévé vált és volt, ahol a parkoló autót is ellepte a szemét.

Érdekes tapasztalat volt az is, hogy a jó és eredményes járőrnek csak sokadik és nem is a leghasznosabb eszköze a büntetés, az időben érkezés, a kellő hangsúly, a problémák kezelése több eredménnyel jár, amihez azonban a járőrszolgálat létszámának növelése elengedhetetlen.

A kérdőív kiértékelése szeptemberben értékes tapasztalatokat hozott:

A pesterzsébetiek átalakítanák az évenkénti lomtalanítás rendszerét, de nem szüntetnék meg. Több kamerát, közterület-felügyelőt és szemetes edényt szeretnének az utcákon. Hatékonyabb szankciókat akarnak a szemetelőkkel szemben, komolyabb ellenőrzéseket, hogy ki fizet a helyi vállalkozások, kifőzdék, boltok, éttermek és itt lakók közül szemétszállítási díjat. Megtartanák a szelektív szigeteket, de körbekeríttetnék, kamerával védenék és gyakrabban takaríttatnák a környezetüket – így foglalható össze a kerületben élők véleménye.  

A hatékonyabb ellenőrzések, büntetések, adott helyi viszonyokon alapuló javaslatok mellett a leggyakrabban említett javaslat egy komplex újrahasznosító központ, hulladékudvar létesítése volt a kerületben. 

Akkor azt ígértük, hogy a beérkezett vélemények alapján megkezdjük az illegális szemét elleni harcot, megújítjuk Pesterzsébet hulladékgazdálkodását, biztosítjuk parkjaink, zöld felületeink védelmét.

Völgyesi Krisztián képviselőtársam javaslatára már szeptemberben úgy döntött a képviselő-testület, hogy megvizsgáltatja a Rendvédelmi Osztály létszámbővítésének és a térfigyelő kamerarendszer bővítésének lehetőségeit, hogy arról novemberben határozhasson.

204/2017. (IX. 14.) Ök. sz. határozat

a Képviselő-testület

I./ felkéri a polgármestert, hogy vizsgáltassa meg a Hivatallal a Rendvédelmi Osztály létszámbővítésének lehetőségeit, és ezzel kapcsolatosan készítsen javaslatot a képviselő-testület 2017. novemberi ülésére.

II./ felkéri a polgármestert, hogy vizsgáltassa meg a Hivatallal a térfigyelő kamerarendszer bővítésével kapcsolatos lehetőségeket (különös tekintettel a játszóterek környezetére), és ezzel kapcsolatosan készítsen javaslatot a képviselő-testület 2017. novemberi ülésére

III./ felkéri a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére.

A novemberi testületi ülésen pedig a javaslatnak köszönhetően:

• 2 fővel megemelték a közterület-felügyelők létszámát,
• A BRFK XX.-XXIII. Kerületi Rendőrkapitányságon üzemeltetett térfigyelő kamerarendszert 8 kamerával bővítik, valamint elvégzik további 29 kamera korszerűsítését.
• A Rendvédelmi Osztály technikai fejlesztésének keretén belül, a meglévő 4 mobil térfigyelő kamerát további 8 db napelemes mobil térfigyelő kamerával bővítik.

Ráadásul frakciónk módosító indítványának köszönhetően jövő májusban áttekintjük a változtatások hatásait és annak figyelembe vételével dönthetünk a további fejlesztésekről.

A mostani döntésnél a játszótereink védelméről is gondoskodtunk, a kamerák egy részét játszótereink környezetében helyezzük ki és folyamatosan vizsgáljuk majd a mobilkamerák hatékonyságát. Mindamellett fontosnak tartom, hogy kerüljük a kamerafetisizmust, csupán egyik eszköze a bűnmegelőzésnek, ráadásul nem is a leghatékonyabb. Ilyen eszköznek minősül a jó közvilágítás is, amely a kamerarendszereknél is nagyobb biztonságot nyújt, ráadásul segíti azok működését is. A testületi ülésen több képviselő által is említett Tátra téri problémára pedig a KEF a jelenleginél aktívabb működése nyújthat valós megoldást. Véleményem szerint ez elsősorban nem bűnügyi kérdés, hanem pontosan az, hogy a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak teljesítenie az elvárásokat, és megelőző feladatokat kell ellátnia annak érdekében, hogy kezeljék a Pesterzsébeten is a drogproblémát. A képviselő-testület csütörtökön ismételten támogatásáról biztosította a fórum munkáját, nagyon várom, hogy érdemi előrelépésről, munkáról és sikerekről számoljanak be.

Novemberben pedig a szelektív szigetek problémáinak kezelését is megkezdték a képviselők. Kérdőívünk kitöltői szerint Pesterzsébeten a többség szelektíven gyűjti a szemetet, környezetének állapotával azonban senki sem elégedett.  A többség ugyan megtartaná őket, de körbekeríttetné, bekamerázná, gyakrabban takaríttatná a környezetét, néhányan a Nyugat-Európában divatos műszaki cikkes, elemes konténerrel is kiegészítenék.

Szeptemberben a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnökeként megígértem, a beérkezett véleményeket javaslatokat fokozatosan beépítjük az elkövetkező hónapokban a munkánkba, így végigjárjuk az összes problémás szigetet, s mindegyik esetben külön keresünk megoldást a problémára (áthelyezés, körbekerítés vagy egyéb védelem, zöldfelület rendezése vagy végső esetben a megszüntetés).

Az ígéret szép szó: október közepén bizottságunk 6 szelektív szigetet járt be és mérte fel az állapotokat, kérte be az FKF Zrt. véleményét, illetve kérte meg a körzetek képviselőit, hogy mérjék fel a lakossági igényeket. A Mediterrán lakóparkban és a Gubacsi lakótelep Zodony utcához közeli részén végzett felmérés eredményei itt olvashatóak.

Novemberi ülésünkön pedig döntöttünk is a felmért szelektív szigetek esetén arról, miként teljesíthetők a lakossági kérések. Négy helyen az áthelyezést, esetleg ideiglenes megszüntetést fogadta el a bizottság, két helyen pedig a megtartását a terület védettségének növelésével.

• Az Orsolya utca – Károly utca sarkán található szelektív hulladékgyűjtő szigetet ideiglenesen megszünteti, továbbá felkéri a Hivatalt, hogy a Bizottság 2018. januári ülésére az FKF Zrt-vel egyeztetett új, Vécsey lakótelepi helyszínre tegyen javaslatot.
• A Helsinki út – Alsóteleki utca sarkán található szelektív hulladékgyűjtő szigetet áthelyezi a lakóházaktól kissé távolabb, de az eddiginél a lakótelep közepéről könnyebben megközelíthető helyre.
• A Vizisport utca 28. előtt található szelektív hulladékgyűjtő szigetet ideiglenesen megszünteti, majd a két épülő társasház átadása után 2018-ban az ott lakókkal és az FKF Zrt-vel egyeztetve új helyszínt keres a házak környezetében a Vízisport utcában.
• A János utca – Baross utca sarkán található szelektív hulladékgyűjtő sziget üveggyűjtő konténereit megtartja, a papír- és műanyaggyűjtő edényeket pedig a Baross utcai kis SPAR üzlet melletti szigethez helyezteti át.
• A Zodony utca – Közműhelytelep utca sarkán található szelektív hulladékgyűjtő szigetet megtartja a konténerek körbekerítésével úgy, hogy ne zavarja a sarkon a kilátást és javasolja a sziget közelébe mobil kamera kihelyezését.
• A Köteles utca 65. előtt található üveggyűjtő konténereket megtartja.

A bejárásokat pedig a beérkező lakossági panaszok alapján folytatja a bizottság, eddig két új helyszínről kaptunk bejelentést:

• Nyáry Pál – Balassa sarok
• Alsóhatár út – Török Flóris sarok

Ha Ön szerint a bizottság a lakókörnyezetében található sziget problémáit is körbe kell járja, jelezze panaszát ide kattintva, az Önkormányzat hivatalos hibabejelentőjén!

Folytatjuk!!!

A héten jelentkezünk újabb kezdeményezéseinkkel hulladékügyben:

Gémesi Emese
Mach Péter
Somodi Klarissza
Völgyesi Krisztián

Pesterzsébet képviselőtestülete elfogadta javaslatomat és teljesítette a pesterzsébeti kerékpárosok és futók kéréseit, így az összes kerékpárosok és futók által használt közkút megmarad!

Októberben tettem fel a kérdést az erzsébeti futóknak, kerékpárosoknak, mely közkutakat használják, hogy a fontosabb kerékpáros nyomvonalak mentén és a futók kedvelt útjain is biztosított legyen az ivóvízellátás. Az éghajlatváltozásnak köszönhetően ugyanis nyáron szükség van a kerékpárosok által használt utakon is közkutakra.

Köszönöm mindenkinek, aki vette a fáradságot és kitöltötte a kérdőívemet!

A Fővárosi Vízművek Zrt. csökkenteni szeretné a számukat, és csak ott tartaná meg ahol a legrászorultabb családok élnek. Szerintem és lokálpatrióta képviselőtársaim szerint viszont, ahol valós igény van rá ott mindenhol meg kell tartanunk azokat, sőt az átalakuló kerületi igényeket kielégítve egyes helyeken akár növelni is kell a számukat.

Ezért is készítettek a körzetek képviselői felméréseket, és ígéretük szerint járták, kérdőívezték végig, hogy a körzetükben mely kutakat használják az ott lakók, hol van kevésbé szükség rá.  

A képviselőtestület döntése során ezeket a felméréseket megvizsgálva, és javaslatomnak köszönhetően a kerékpárosok, futók véleményét figyelembe véve hozta meg döntését.

Jövőre folytatjuk: megvizsgáljuk hol kell esetleg tűzcsapokból, vagy más új kutakból, csapokból ivóvizet biztosítani. Ilyen helyek lehetnek a játszóterek, kutyafuttatók, parkok, buszmegállók...

Amikor 7 éve elindultam a 2010. évi önkormányzati választáson, azt vállaltam, hogy tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel állok ki a kerületben élők ügyeiért.

Meggyőződésem ugyanis, hogy politikusként "legelemibb célunk rácáfolni arra a mélyen rögzült tévhitre, amely szerint ép eszű és erkölcsű embernek nem szabad politizálásra adnia a fejét. Akkor mondhatjuk magunkat sikeresnek, ha közéleti szereplésünkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy az állampolgárok visszanyerjék hitüket az elvhű, polgárbarát, közérdeket szolgáló, tisztességes politika lehetőségében."

• Mit tehet egy lokálpatrióta, zöld politikus egy fővárosi peremkerületben ezért?
• Miként alakulhat át Pesterzsébet egy élhetőbb és szerethetőbb kerületté az itt élő környezettudatos polgárok összefogásával?

A válasz: 42! - vagy inkább az, hogy alkalmazkodnom kell az új kihívásokhoz, új értékeket kell teremteni: az együttműködést, a párbeszédet, a közös munkát, a különböző társadalmi értékek szintézisét.

Mert kell egy csapat! Egyedül nem megy, ezért lokálpatrióta, zöld politikusként csatlakozom a Megújuló Pesterzsébet frakció tagjaihoz, hogy velük együtt, pártpolitikától függetlenül képviseljem Pesterzsébeten a változást, és közösen dolgozzunk egy fenntartható, élhetőbb Pesterzsébetért.

Nem épül fedett vizistadion a Duna-parton, nemet mondott ugyanis Pesterzsébet képviselő-testülete a Mediterrán lakópark mellé tervezett bódévárosra és óriáslelátóra. A kormány lelátófetisizmusa egy olyan perverzió, amely láthatóan a foci után más sportágakat is megfertőz. Pedig minden tiszteletem mellett jelezném, a szotyi köpködésén túl is érdemes funkcióval megtölteni sportlétesítményeinket.

A Pesterzsébeti Uszoda rendszeres használójaként, akinek mindkét fia itt tanult meg úszni nagy reményekkel támogattam az ESMTK és a vízilabda szövetség elképzeléseit, hogy egy kültéri medencét építsenek, bővítve a helyi egyesületek és az itt élők sportolását biztosító vízfelületet tavasztól őszig. Szerettünk volna egy olyan kültéri medencét, amihez pénzügyi tervet készítenek a működtetésre vonatkozóan, biztosítja a most hiányos mosdó és öltöző szükségleteket, amely megoldást nyújt a parkolási gondokra, de megőrzi a zöldfelületeket is.

A lelátófetisizmus azonban fertőz, az elkészült tervek egy hatalmas vizistadionná torzították az eredeti koncepciót. Megalelátó épült volna egy medencével méregdrágán az első ütemben, sohanapján kiskedden a sokadik ütemben készült volna hozzá öltöző, mosdó, parkoló és be is fedték volna, addig pedig konténerek és közlekedési káosz. A lelátó méreteit jellemzi, hogy a tervek szerint egy későbbi fázisban az öltözők, mosdók és egyéb kiszolgáló helyiségek mind beférnének alá. A beruházás esetleges teljes befejezése esetén pedig (amire semmilyen fedezet nem állt amúgy rendelkezésre) valójában két különálló, egymásmellé épült fedett uszodaként funkcionált volna a létesítmény.

A szeptemberi képviselőtestületi ülésen jeleztem képviselőtársaim és a polgármester úr felé, hogy riasztó hírek érkeznek és megítélésem szerint a Zodony utcai sporttelep uszodafejlesztése rossz irányba halad. A Képviselő-testület a 141/2016. (VI.09.) Ök. sz. határozatával tulajdonosi hozzájárulását adott ugyanis kültéri medence létesítéséhez, azzal, hogy az ESMTK pályázatot nyújt be TAO támogatásra, majd a pályázat elbírálása után visszakerül a kérdés a testület elé, egyrészt mert az önrész biztosítása érinti a költségvetést, másrészt, mert az előzetes tervek „nem tükrözték pontosan” a testület elképzeléseit és ígéret szerint nem a tervekben szereplő vízistadion, hanem egy az erzsébetiek igényeit kielégítő kültéri medence épül majd meg.

Arra kértem a testületet, hogy az októberi ülésen tárgyaljuk újból ezt az ügyet, addig pedig vonjuk vissza (függesszük fel az eredeti határozatot) és később, a szükséges információk birtokában hozzuk meg az új döntést. Döntsünk a felfüggesztésről, amely innentől kezdve nem ad lehetőséget arra, hogy ezt a beruházást az ESMTK elnöke saját hatáskörében elkezdje az építésre vonatkozóan. Jelenleg ugyanis úgy tűnik sem a képviselők, sem az ESMTK nincsenek tisztában azzal, hogy mihez adták az engedélyüket.

Szabados Ákos polgármester akkor válaszában egy kicsit ugyan értetlenkedett és nem tudta, hogy  mire alapozom a félelmeimet, szerinte a döntés majd visszakerül és minden jó úton halad. Egy jó politikus ismérve, ha belátja, hogy tévedett. Ezúton is köszönöm, hogy a Polgármester úr revideálta álláspontját és az októberi ülésen napirendre vettük a kérdést.

Hiányos anyagok, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok, bódéváros mosdó és öltöző konténerekből, irreális vízfelületígéretek, „elfelejtett” parkolófejlesztések, eltűnő majd újra előkerülő tízmilliók fémjelezte bizottsági ülések. Minden tiszteletem és elismerésem a hivatal munkatársai és Somodi Klára képviselőtársamé, a Sport Bizottság elnökéé, akik próbáltak eligazodni a katyvaszban, az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokban, hiányosan benyújtott engedélyezési anyagokban, számok nélküli pénzügyi elszámolásokban, csak szóban létező pénzügyi terveken. Nem rajtuk múlt, hogy nem lehetett. Érdekes esettanulmány készülhetne abból, miként estek ki bizottsági ülésről, bizottsági ülésre a csontvázak a szekrényből. Bár többen a hatalmas lelátóba sem voltunk szerelmesek, de a képviselők többsége az öltöző- és mosdókonténereknél engedte el véglegesen a projektet és jutott arra, hogy ebben a formában nem támogatható a beruházás.

Részletek Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság jegyzőkönyvéből:

Völgyesi Krisztián: Az a problémája az egésszel, hogy üzemeltetési költség becslés nélkül, bevétel becslés nélkül nem lehet felelősségteljesen dönteni. Elvileg jövő évben az uszoda mellett megnyílik a stand a jódos-gyógyfürdő helyén, mert ígéretet kaptak rá, hogy jövőre elkészül, ami befolyásolná az uszoda bevételét.

Mach Péter: Nagyon tudna támogatni egy olyan beruházást, ami egy kültéri medencét hoz létre. Aki délelőtt jár úszni pontosan tudja, hogy üres az uszoda, 15-20 óra között viszont túltelített Akik nem az ESMTK úszóiskolájához tartoznak, nehezen jutnak úszósávhoz, amit érdemes lenne bővíteni. Azonban azt is érdemes tudni, hogy már most kevés az öltöző, akinek edzésre vagy úszóiskolába jár a gyereke, annak már most sincs megfelelő átöltözési lehetőség. Bár tudja, hogy elnök úr mindent megtett, hogy minden egyes négyzetcentimért kihasználjon, de ön is tudja, hogy ez így is kevés. Támogatna egy olyat, ami biztosítja az öltözőhelyiségek számának növekedését a toilettekkel együtt, de ez a terv egyáltalán nem erről szól. Az új medencének hatalmas lelátója lenne, befedés nélkül, így a zaj is jóval nagyobb. Zavarja, hogy a most is kevés öltöző és wc bővítése helyett konténer wc-vel és öltözővel oldanák meg a problémát. Épp ezért nem támogatja a javaslatot.

Harót János: Akik nyugodt körülmények között szeretnének úszni, relaxálni, azok számára ez megfelelő lehet. A pénzügyi részét illetően, amikor megkapta az uszodát sem tudta megtervezni a költségeit, nem tudta, hogy mennyi volt a bevétel. Ez az üzemeltető problémája. A konténer kiszolgálóhelyiségek nem állandó megoldások lennének, hanem addig, amíg kialakul a megfelelő forgalom.

A képviselőtestület a fentiek miatt felfüggesztette a tulajdonosi hozzájárulását és megkérte az ESMTK-t térjen vissza a megállapodás szerint kültéri medence koncepciójához: ne vizistadiont, hanem úszómedencét építsen Pesterzsébeten!

251/2017. (X. 12.) Ök. sz. határozat

a Képviselő-testület

úgy dönt, hogy

I.           felfüggeszti a 042/2017. (II.09.) Ök. számú határozattal módosított 141/2016. (VI.09.) Ök. számú határozatában az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Bp. XX. Zodony u. 1. szám alatti (170187/91 hrsz) ingatlanon létesítendő uszoda kültéri medence – a Magyar Vízilabda Szövetség által biztosított TAO támogatás igénybevételével, az Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör Sportegyesület (Bp. XX. Ady E. u. 150., a továbbiakban: ESMTK) beruházásában történő – megvalósítása érdekében adott tulajdonosi hozzájárulását és úgy dönt, hogy a beruházás csak abban az esetben kezdődhet meg, ha

-       a Magyar Vízilabda Szövetség (a továbbiakban: MVLSZ) 2017. október 9. napján kelt ki/JH01-01121/2016/MVLSZ/1 ügyiratszámú levelében foglaltak szerint a kültéri medence létesítésének dokumentumai – ideértve az engedélyes terveket, valamint a költségvetést – átdolgozásra kerülnek és a beruházás 1. üteméből a további ütemek (ideiglenes fedés) megvalósításához szükséges műszaki megoldások elhagyásra kerülnek az MVLSZ által az eljárásba bevont igazságügyi szakértő által is jóváhagyottan, és

-       a létesítmény megvalósításához szükséges TAO forrás, valamint a szükséges önerő teljes összege igazoltan, szerződésekkel alátámasztottan a beruházó ESMTK rendelkezésre áll, valamint

-       a létesítmény jövőbeni üzemeltetésére és az üzemeltetés finanszírozására vonatkozóan az ESMTK elnöke által előterjesztett, számításokkal alátámasztott koncepciót a Képviselő-testület jóváhagyta.

II.    a tulajdonosi hozzájárulás megerősítése érdekében felkéri az Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör Sportegyesület elnökét, hogy a beruházás megkezdését megelőzően, az I. pontban írtak maradéktalan teljesülése után soron következő testületi ülésen számoljon be a Képviselő-testületnek a finanszírozáshoz szükséges pénzeszközök rendelkezésre állásáról, a beruházás tervezett ütemezéséről, határidejéről, az elkészült létesítmény üzemeltetéséhez szükséges kalkulált költségekről, és a mindezeket alátámasztó dokumentumokat terjessze a Képviselő-testület elé.

III. felkéri a polgármestert, hogy a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Felelős: Szabados Ákos polgármester

Határidő: adott

Bezárt a hírhedt Ady konyha, így végre a kispestivel azonos minőségű ételhez juthatnak a pesterzsébeti gyerekek is. Üröm az örömben, hogy ez 2018-tól 10%-os áremeléssel is jár, ami 40-50 Ft többletköltséget jelenthet a szülőknek ételadagonként és 82 milliót az Önkormányzatnak. Nyilván szükség is volt rá, hiszen idén áprilisban csak 305 millió Forint osztalék kifizetéséről dönthettek ennek hiányában a cég tulajdonosai.

Szeptember elején foglalkoztam utoljára a pesterzsébeti menzahelyzettel. Nyáron ugyanis a csökkenő gyermeklétszámok miatt bezárt az Ady konyha és az erzsébeti gyerekek is a kispesti Puskás konyhából kapták a kaját. Két hónapig ugyanazt ehették tehát az erzsébeti gyerekek, mint Kispesten. Húst főztek a húslevesbe, kalácsot és császárzsemlét kaptak uzsonnára, halból készült a halrudacska és kifli alakja volt a kiflinek, sőt jutott szőlő és barack is minden óvodásnak. Majd jött az évnyitó, vége lett a vakációnak, megjöttek a szürke hétköznapok és visszatért az Ady konyha, az erzsébeti gyerekek pedig megint mást esznek, mint belvárosi barátaik, - írtam akkor.

A nyári szünet azonban egy dolgot bebizonyított: létezik olyan, hogy ehető menza. A reformkonyha és az egészséges étel is lehet finom és tápláló, sőt a Pensió Kft is képes azt megfőzni, csak akarnia kell. 

El is mentem szeptemberben a Pensio Kft. Ady konyhájába, találkoztam a konyhafőnökkel, a séffel és a szállító munkásokkal is. Több oktatási intézményt is felkerestem, hogy személyesen is felmérjem a helyzetet: mennyit és mit esznek meg a gyerekek a menzából.

Akkor azt ígértem, semmilyen áremeléssel kapcsolatos javaslatot nem szavazok meg addig, amíg a problémát nem kezelik, ha pedig októberig sem oldják meg a felmerült súlyos problémákat akkor kezdeményezni fogom a szerződések teljes felülvizsgálatát. 

S akkor eljött október: részben meg is tartottam az ígéretemet, én nem is szavaztam meg semmilyen áremelést, de sajnos egyedül maradtam azzal a véleményemmel, hogy egy esetleges áremelés a szerződés teljes felülvizsgálatával egyidőben történhet csak meg. A minőség javulásának és annak ellenőrzésének, illetve biztosításának bele kellett volna kerülnie a szerződésbe, vagy új megállapodást kellett volna kötni ennek elérésére.

Ezzel szemben furcsa megoldást találtak a felek Pesterzsébet menza problémájára: 

• Pesterzsébet Önkormányzata drasztikus, 10%-os áremelést szavazott meg, miközben a KSH adatai szerint a közétkeztetés inflációja várhatóan 2017-ben csupán 3,4% lesz. Az emelésnek köszönhetően a térítési díjak utolérték, sőt meg is előzték a környező kerületekét (a hivatal által készített térítési díj összehasonlítást az alsó táblázat tartalmazza).
• A PENSIO Kft. pedig a jó hírre reagálva azonnal bezárta pesterzsébeti konyháját. Tette ezt úgy, hogy 2010 végén a közbeszerzési eljárás során benyújtott győztes pályázatának, majd a 2010 december 21-én aláírt szerződésnek is fontos eleme a közétkeztető cég által vállalt főzőkonyha fejlesztések programterve. A folyamatos ígéretek ellenére sem tudta azonban kezelni a szakmai hiányosságokat és a munkaerőhiányt, így a konyha bezárása mellett döntött a szolgáltató.

Néha az elsőre meghökkentőnek tűnő döntések is eredményezhetnek rövid távon érdemi előrelépést, hozhatnak jelentős javulást. Most is ez történt: mivel a kerületi díjak utolérik néhol magasabbak is lesznek a környező kerületekénél, semmi nem indokolta, hogy más, gyengébb minőségű menüt főzzenek az Ady konyhában mint a kispesti Puskásban, így, ha nem is jobb, de legalább ugyanolyan minőségű ételt kell kapjanak a pesterzsébetiek mint a Kispesten vagy más „Pensio”-s kerületekben élők.

A döntésre válaszként adott pimasz konyhabezárás pedig ezt az állapotot állandósította is, megoldotta az erzsébeti gyengébb kontra kispesti finomabb menza koszt problémát, hiszen ezentúl a Kipszer, a Puskás, a Hofherr és a Lampart konyhák szállítják ide is ezentúl az ételt. Ez persze még mindig nem közelíti meg a soroksári minőséget, de érdemi javulást jelent. Részben ennek köszönhetően az önkormányzat oktatási osztálya szerint az elmúlt napokban jelentősen csökkent is a minőségi panaszok száma. 

Ennek ellenére a novemberi testületi ülésen kérni fogom a szerződés teljes felülvizsgálatát a vállalt fejlesztések és a bezárt főzőkonyha miatti lehetséges kompenzációs igények tekintetében. Az szerintem nem járja ugyanis, hogy azért nyer valaki el egy szerződést, hogy jelentős fejlesztéseket ígér a kerületben, majd később bezárja a konyhát.

A pesterzsébeti nevelési-oktatási intézményekben (óvodákban, általános iskolákban) az intézményi és szünidei gyermekétkeztetést, a gyermekek átmeneti otthonában és az idősek átmeneti gondozóházában biztosított ellátás keretében az étkeztetést, valamint az egyéb szociális étkeztetést a PENSIO Minőségi Közétkeztetés Kft. (továbbiakban: PENSIO Kft.) által, vállalkozási szerződés keretében biztosítja Önkormányzatunk 2011. január 1. napjától. Öröm az ürömben, hogy a bölcsődékben nem a PENSIO Kft. szolgáltat, hanem saját főzőkonyha működtetésével folyik a bölcsődei szünidei és intézményi gyermekétkeztetés

A PENSIO Kft. szeptember elejei menzacsődje miatti feszültséget azzal kívánta tetőzni, hogy  2017. szeptember 13-án levelet írt az Önkormányzatnak azzal, hogy a vállalkozási díjában emelést kíván érvényesíteni.

Ha már szar, legyen drága is!

Megkeresésében a díjemelési igényét részben azzal indokolta, hogy a 2017. január 1. napjától bevezetett, megemelkedett kötelező legkisebb munkabér, valamint a garantált bérminimum következtében jelentősen emelkedtek a közétkeztetési feladatok ellátásával kapcsolatos költségei. A béremelések árfelhajtó hatása álláspontja szerint az egyéb költségek, így különösen üzemanyagár, gépkocsi karbantartási költségek, stb. vonatkozásában is megfigyelhető.

A PENSIO Kft. a KSH által közölt 2017-ben várható infláció, a 2018-ban várható kötelező béremelés és a korábban elmaradt béremelés alapján a díjemelés kívánt mértékét legutoljára 21,2 %-ban jelölte meg. A kérés jogosságát alapjaiban kérdőjelezi meg, hogy a cég a romló menzaminőség, a késedelmes szállítások mellett 2016-ban 499 Millió Forint adózott nyereséget produkált, ami a 2015-ösnek is a duplája. Magyarul a gyenge minőségű, alacsony tápanyagtartamú, íztelen menzán vannak, akik meggazdagodnak. Talán ennek az információnak is köszönhető, hogy a testület a pimasz 20% feletti emelésnek csak a felét szavazta meg. 

Ennek a döntésnek köszönhetően így alakulnak a térítési díjak:

A 10 %-os tervezett nyersanyagköltség emelés a szülőknek a következő többletköltséget jelent ételadagonként:

• óvodában: 46,88 Ft
• általános iskolában egyszeri étkezés esetén: 40,73 Ft
• általános iskolában háromszori étkezés esetén: 58,75 Ft

Az Önkormányzatnak pedig megközelítőleg 48 millió forint többletkiadást jelent éves szinten.

Pesterzsébet Önkormányzatának 2017. október 12-én hozott határozata:

A Képviselő-testület úgy dönt, hogy:

I. a PENSIO Minőségi Közétkeztetés Kft. által biztosított étkeztetések jelenlegi nyersanyagnormájának összegét valamennyi ellátotti kategóriában egységesen 10%-kal megemeli, mely alapján 2018. január 01. napjától az egyes kategóriákban az alábbi nyersanyagköltségek érvényesek a kerekítés szabályainak alkalmazásával:

 

KATEGÓRIA	nettó nyersanyagköltség Ft/fő/nap
bölcsődei étkezés	359
óvoda háromszori étkezés	406
általános iskola egyszeri étkezés	353
általános iskola háromszori étkezés	509
gyermekek átmeneti otthonában biztosított étkezés	900
szociális étkeztetés egyszeri étkezés (ebéd)	366
Idősek Átmeneti Gondozóháza háromszori étkezés	838
Idősek Átmenti Gondozóháza - diétás étkezés esetén ötszöri étkezés	982

II. felkéri a polgármestert, hogy a nyersanyagnorma emelése miatt szükséges rendeletmódosítást terjessze a Képviselő-testület elé, legkésőbb a 2017. decemberi képviselő-testületi ülésre, a 2018. évi költségvetés tervezése során pedig vegye figyelembe a normaemeléssel járó többletkiadásokat.

III. kinyilvánítja azon szándékát, hogy a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 9/2012. (III. 23.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 1/2015. (I.30.) önkormányzati rendeletnek a 15 %-kal megemelkedett nyersanyagköltséget átvállaló rendelkezését hatályában fenntartja, ugyanakkor a jelen határozat II. pontjában meghatározott mértékű nyersanyagköltség emelkedést nem vállalja át.

Kronológikus előzmények: 

http://machpeter.blog.hu/2017/09/02/becsongettek_ujra_ehetetlen_a_menza_pesterzsebeten

http://machpeter.blog.hu/2015/12/14/eleg_volt_a_gyermekeheztetesbol 

http://machpeter.blog.hu/2013/11/19/megsem_kaptak_a_zoldbabfozelekbol_a_kepviselok

http://machpeter.blog.hu/2013/02/21/mint_a_menza_fent_a_fan_101

http://machpeter.blog.hu/2012/11/08/lehet_mas_a_menza_507

Miért mindig a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház botrányai kapnak ekkora nyilvánosságot? Tényleg ennyivel rosszabb az ellátás? Miért itt a legnagyobb a gond a sürgősségi ellátással, miért itt érzik meg legjobban a betegek az orvoshiányt?

Miért mindig a Dél-Pestit bántják? - teszik fel a kérdést egyre többször a pesterzsébetiek.

Minden tiszteletem a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban dolgozó orvosoké, ápolóké és nővéreké, akik ebben a méltatlan helyzetben is végzik a munkájukat, gyógyítanak minket dél-pestieket. Ettől függetlenül tarthatatlan ez az állapot, hetente jelennek újabb és újabb negatív hírek a sajtóban az intézményről. Botrány, botrány hátán.

Szombaton ismét a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház sürgősségi betegellátásáról olvashattunk egy nagyon elszomorító bejegyzést a Facebookon. Fotók: http://20.kerulet.ittlakunk.hu

Egy asszony a családtagját kísérte be, 16 órakor érkeztek és másnap 10:45-kor távoztak.  Az asszony fényképeket készített a várakozás ideje alatt, amiken az látszik, hogy betegek - mint átszállásra váró turisták a reptéren - a legkülönbözőbb pózokban próbálnak aludni a váróteremben, míg sorra nem kerülnek. A hölgy szerint volt, aki kritikus állapotban volt kénytelen 10-15 órákat várakozni mielőtt egyáltalán megvizsgálták volna. 

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ gyorsan olajat is öntött a tűzre és azt válaszolták a problémára, hogy a sürgősségi osztályon naponta 90-100 embert látnak el az orvosok legjobb tudásuk szerint, folyamatosan, biztonságosan, magas színvonalon.

Miközben mindenki tudja Dél-pesten: kevés az orvos és szakápoló, s emiatt hatalmas a várakozási idő a sürgősségin és aki teheti elkerüli, hogy odamenjen.  Az 1980-ban megnyílt, csaknem félmillió lakos egészségügyi ellátásáért felelős intézmény 1263 ágyán évente több mint 41 ezer beteget gyógyítanak; a járó-betegek száma pedig meghaladja az évi 660 ezret. Az orvos és nővérhiány azonban alapjaiban veszélyezteti az intézmény működését, kiemelten a sürgősségi ellátást.

A probléma sokrétű, s nyilván nem is megoldható azonnal, az azonban biztos: a kormány választások előtti sikerpropagandája és az elkövetkező hónapok látványos ígéretei és esetleges alapkőletételei nem oldanak majd meg semmit.

Egyfelől megérkeztek az egészségügyi fejlesztésekről szóló választási ígéretek kívülről szépen felújított, diagnosztikai eszközökkel gazdagon felszerelt kórházakról, sürgősségi osztályokról. A kormány a választási igéretcunami szerint az idei költségvetéséből 1,3 millárd forintot talált az intézmény diagnosztikai és terápiás orvostechnológiai eszközparkjának és informatikai hátterének fejlesztésére, 1,7 milliárd forintértékben sor kerül energetikai fejlesztésekre és 1,6 milliárd forintot egy új sürgősségi ellátást is magába fogadó műtéti diagnosztikai és járóbeteg-szakrendelői tömbépület építésének tervezésére fordít.

Igen jól értik: ebben a ciklusban csak a tervezésre és összesen 1,6 milliárdot, miközben közbeszerzést írt ki a Magyar Labdarúgó Szövetség sportpályák és öltözők építésére, tervezésére Budapesten összesen 8 milliárdért.

Vagyis még a választási kampányban az ígéretcunami ellenére is ötször annyit költ a fővárosban stadionra a kormány, mint a csődközeli állapotba került sürgősségi ellátás fejlesztésére.

Az ígéretek értékét ráadásul az is erősen csökkenti, hogy Orbán Viktor két cikluson át kizárólag brüsszeli forrásokból és kizárólag vidéki kórházakat volt hajlandó fejleszteni, mert a magyar adóforintokat sajnálta azoknak a gyógyítására, akik azt befizették, a fővárosiak pedig amúgy is nyaljanak sót.

A kérdés persze ettől még jogos: miért mindig a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház botrányai kapnak ekkora nyilvánosságot? Tényleg ennyivel rosszabb az ellátás? Miért itt a legnagyobb a gond a sürgősségi ellátással, miért itt érzik meg legjobban a betegek az orvoshiányt?

Gémesi Emese képviselőtársam még tavaly télen javasolta, hogy a kerületi lakosok legalább elfogadható mértékű ellátása érdekében egyeztetés kezdődjön a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházzal. A testület egyhangúlag elfogadta a javaslatot, melynek eredményeként meghallgatjuk az intézmény főigazgatóját is. Közel egy évnek kellett eltelnie, de november 9-én tényleg ellátogat Dr. Ralovich Zsolt, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház főigazgatója a testületi ülésre és beszámol a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház 2017. évi feladatainak ellátásáról.

Így választ kaphatunk a fenti kérdésekre is.

Nyilván fontos ügy volt tavaly a kórház mosdóinak rendbetétele. Amikor a média fellépésének és a karácsonyi nagytakarításunknak köszönhetően megoldották a Jahn Ferenc WC gondjait, újra elkezdték takarítani és elvégezték a legszükségesebb fejlesztéseket, akkor egy elemét kezeltük a problémának.

De a helyzet nem javult: havi rendszerességgel jöttek az újabb és újabb botrányok:

• IKEA nyitás miatt részleges osztálybezárás,
• eltévedt mentőautó,
• feladatát ellátni nem képes portaszolgálat.

Az egy hónappal ezelőtti beázásos fényképemre nyilván érdemi választ nyújt a kormány 3 milliárdos fejlesztési üteme, persze ha valóban új épületet kap majd egyszer a sürgősségi ellátás.

Ennek ellenére azt állítom ezek csak részleges megoldások, részsikerek, a rendszer rossz. A kormány pedig nem tudja és nem is akarja kezelni a valódi problémákat. Mindaddig ugyanis, amíg egy bútoráruház megnyitása részleges osztálybezárást jelent egy kórházban, amíg az rendben van, hogy a banki ügyintéző többet keressen egy szakápolónál és az egészségügyi intézmények HR-esei összepisilik magukat egy IKEA reklámtól, addig a főváros legnagyobb körzetét ellátó kórházában mindig gondot fog okozni a sürgősségi ellátás.

S ez bizony csak rosszabb addig, „amíg az orvoselvándorlást nem képes a kormányzat kezelni, amíg nincs önálló minisztériuma az egészségügynek és ezt a pozíciót egy imbecillis pap látja el, amíg a pálinkafőzés kiemeltebb prioritás, mint az egészségünk, amíg az erkölcs-, hittan oktatás előbbre való. mint az egészségkultúra oktatása!” - ahogy ezt Dr. Kunetz Zsombor is írja Facebook falán.

Az Orbán-kormány ugyanis 2010 óta évente nagyjából négyszázmilliárd forintot vont el az ágazatból. Lerohasztották a kórházainkat, tönkretették az alapellátást, nem hajlandóak érdemi béremelést adni a dolgozóknak.

Napjainkban többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetben, az orvos-elvándorlás miatt az is előfordulhat, hogy az évtized végére a magyarok felének nem lesz megfelelő ellátása. Elég a hazug ígéretekből: be kell fejezni ezt az ámokfutást, mert most már a betegek élete forog kockán!

EGÉSZSÉGES ÉLETET, EURÓPAI SZÍNVONALÚ EGÉSZSÉGÜGYET!

A nyár végi éves lomtalanításkor készítettünk egy kérdőívet Gémesi Emese és Völgyesi Krisztián képviselőtársaimmal, hogy megismerjük az Önök véleményét, javaslatait, s hogy azok figyelembe vételével alakíthassuk át Pesterzsébet hulladékgazdálkodását, az illegális szemét elleni harcot, parkjaink, zöld felületeink védelmét. A kérdőív kitöltői szerint Pesterzsébet szemetes és ezen nehéz lenne vitatkozni, a szelektív szigetek kérdése osztotta meg talán a legjobban a választ adókat, bár a többségük szelektíven gyűjti a szemetet, környezetének állapotával senki sem elégedett.  A többség ugyan megtartaná őket, de körbekeríttetné, bekamerázná, gyakrabban takaríttatná a környezetét, néhányan a Nyugat-Európában divatos műszaki cikkes, elemes konténerrel is kiegészítenék.

Szeptemberben a Környezetvédelmi Városfejlesztési Bizottság elnökeként megígértem, a beérkezett véleményeket javaslatokat fokozatosan beépítjük az elkövetkező hónapokban a munkánkba, így végigjárjuk az összes problémás szigetet, s mindegyik esetben külön keresünk megoldást a problémára (áthelyezés, körbekerítés vagy egyéb védelem, zöldfelület rendezése vagy végső esetben a megszüntetés).

Az ígéret szép szó: október közepén bizottságunk 6 szelektív szigetet járt be és mérte fel az állapotokat, kérte be az FKF Zrt. véleményét, illetve kérte meg a körzetek képviselőit, hogy mérjék fel a lakossági igényeket. Novemberi ülésünkön pedig döntünk is a felmért szelektív szigetek esetén arról, miként teljesíthetők a lakossági kérések.

Az októberi bejáráson érintettük a Mediterrán lakópark két sarkán található szelektív szigetet is.

Az elmúlt hónapokban rengeteg panasz érkezett ugyanis a Duna-parti sziget környezetének állapotáról (köztük tőlem is), a másik szelektív sziget megszüntetését pedig az egyik társasház közös képviselője kezdeményezte. A helyzetet fokozta, hogy október idusán pedig (szombat és vasárnap) este a lakópark két szélén elhelyezkedő szelektív szigeteket fel is gyújtották. Sajnos az FKF ZRt. mind a mai napig nem távolította el a romokat és nem pótolta a konténereket.

Október 20-án készítettem egy kérdőívet a Mediterrán lakóparkban élők részére a lakópark két sarkán található szelektív szigetek használatáról. Most ennek kiértékelését osztom meg:

A kérdőívet 88 lakó töltötte ki, 96%-uk a lakóparkban, 4%-uk pedig a Gubacsi-lakótelepen a Zodony utcai sziget környezetében lakik.:

A kitöltők közül mindenki szelektíven gyűjti a szemetet, négyen komposztálnak is, a választ adók 16%-a azonban csak a műanyagot és a papírhulladékot gyűjti külön, ők nem használják a szelektív szigeteket, a többiek valamiféle gyakorisággal igénybe veszik azokat, van aki csak az üveggyűjtőket, vannak akik a többit is.

Fenti okok miatt, 52 % szerint szükség van rájuk, 38% szerint csak az üvegkonténerekre, 10% szerint pedig nincs.

.

Baba park melletti (Zodony utca) szelektív sziget:

A választ adók csupán 10%-a szüntetné meg a szigetet, közel 20%-uk csak az üvegkonténereket tartaná meg, a többség azonban megtartaná az eredeti funkciókkal, viszont nagyobb védelmet biztosítanának nekik (körbekerítés, mobilkamerák...) és gyakrabban takaríttatnák.

Vizisport utcai (Duna-part) szelektív sziget:

A szelektív sziget közvetlen környezetében két új társasház is épül, aminek a környezetében felhalmozott építési hulladék vonzza az illegális hulladékot elhelyezőket. Az adott szigetet ráadásul eddig sem az itt lakók használták, hanem a környező sporttelepek egyesületei és sport és egyéb vállalkozásai, miközben annak környezetének karbantartásában nem vettek részt.

A Facebook sajátossága, hogy míg a gyorsan, egyetlen kattintással lezavarható FB szavazás esetében 87% szüntette volna meg az adott szigetet, addig az 5 perc alatt kitölthető kérdőív esetében (érdekes módon a kérdőívet többen töltötték amúgy ki, mint ahányan szavaztak) az arány a részleges vagy, ideiglenes megszüntetést támogatók esetében 59%-ra csökkent, a megtartást azonban ebben az esetben  is csak 36% támogatta.

A novemberi bizottsági ülésen, a felmérések alapján az alábbi javaslatot teszem:

1. A Duna-parton található szelektív sziget ideiglenes megszüntetést javaslom, hogy a két társasház átadása után az ott lakókkal egyeztetve keressük meg a helyét a házak környezetében a Vízisport utcában.
2.  A Baba park melletti szelektív sziget esetében javasolni fogom:
   1. a Zodony utcában a konténerek körbekerítését úgy, hogy ne zavarja a sarkon kilátást.
   2. a sziget közelébe mobilkamera telepítését.

Köszönöm a kérdőív kitöltőinek a segítséget!

No Pasaran! - Nem törnek át! 

Szeptemberi ülésén Pesterzsébet képviselő-testület egyhangúlag megerősítette azon döntését, hogy nem támogatja a Szabadköz – Alsóhatár út – Vasút sor – Kéreg u. útvonal településszerkezeti jelentőségű gyűjtőúttá tervezett kialakítását. Nem hagyjuk bántani a Kiserdőt, a kockás siklót, a vöröshasú unkát, a dunai tarajos gőtét, a zöld küllőt, a szürke gémeket, a barátposzátát, a tövisszúró gébicset, az erdei pityert. Nem adjuk a Szánkózó-dombunkat, a családi házaink előkertjét. Nemet mondunk a zajszennyezésre.

A Pesterzsébeti Kiserdő kerületünk és a főváros egyik kiemelt természeti értéke. A terület értékét emeli élővilágának változatossága: juharfákból, nyárfákból álló erdőrészt váltanak sűrű sövények, partmenti ligetek és és mélyfekvésű lápmaradványok. A tölgyerdőrész aljnövényzetében ékeskedik két orchidea fajunk, a fehér madársisak, és a kislevelű nőszőfű is. A területen számos védett emlős, madár, kétéltű és hüllő faj él. A teljesség igénye nélkül: közönséges kései denevér, közönséges vakond, barna rétihéja, egerészölyv, vörös vércse, gyurgyalag, fekete harkály, nagy fakopáncs, zöld küllő, barát-, mezei- és kis poszáta,, csilipcsalp-, fitisz- és sisegő füzike, foltos nádiposzáta, tengelic, sarlós fecske, sárga billegető, sárgarigó, héja, fenyőpinty, pettyes gőte, dunai tarajos gőte, vöröshasú unka, zöld levelibéka, nagy tavibéka, mocsári teknős, kockás sikló, erdei sikló.

A terület kiemelten alkalmas rekreációs, oktatási és nevelési célok betöltésére egyaránt, ráadásul Tóth Marietta természetfotós és a Madártani Egyesület kezdeményezésére folyamatban van helyi védetté nyilvánítása is. Akit érdekel a Kiserdő élővilága ezen a linken nézelődhet.

Zöld képviselőként hatalmas öröm számomra, hogy ciklusokon átívelően, ezt az ügyet pártpolitikától függetlenül a testület egésze támogatja. A Kiserdő védelméért számos képviselőnk dolgozik szorgosan: ha kell takarít, ha kell egyesületeknél, országgyűlési képviselőknél vagy a fővárosnál lobbizik (Nagy Éva, Fekete Kata, Komoróczy Laci).

Ritkán hallani tőlem (no pláne a blogomon olvasni �) fideszes képviselőkről dicsérő szavakat, de ebben az ügyben öröm együtt dolgoznom Juhász Lajosné alpolgármester asszonnyal, aki ezt az ügyet szintén fáradhatatlanul, folyamatosan és hatalmas energiákat befektetve képviseli az egyeztetések során.

Ezért sem volt meglepő, hogy a képviselő-testület mostani döntését is egyhangú szavazással hozta meg: pártoktól függetlenül mindenki elveti az útépítést.

A testületi ülésen ráadásul Szabados Ákos polgármester megerősítette, hogy a Fővárosi Közgyűlés képviselőjeként a testület döntése egy erős mandátumot nyújt számára ahhoz, hogy amikor ez a téma a Közgyűlés elé kerül, akkor ezt ott a többszöri képviselő-testületi döntésekre hivatkozva megvétózhassa, illetve felhívja a figyelmet arra, hogy hiába voltak egyeztetések, hiába jelezték folyamatosan, hogy veszélyeztetik a tervek a főváros egyik kiemelt természeti értékét és rontanák az ott lakók életkörülményeit a tervezők mégis ezt figyelmen kívül hagyták. Pedig ez nem az a probléma, amely pusztán a tervezőasztalon kezelhető.

De sajnos egyik szemem nevet, a másik viszont sír: az elstartolt országgyűlési kampány nyitányaként a Kiserdő és a tervezett út ügye is belecsúszott egy félresikerült „kubatov-listás” aláírásgyűjtésbe, nem kis riadalmat és feszültséget keltve.

Szeretném, ha a pártok felül tudnának emelkedni Önös érdekeiken és visszatérnénk az elmúlt évek hagyományaihoz: a Kiserdő ugyanis, Pesterzsébet minden lokálpatrióta, a környezetét védő és óvó polgár közös ügye! Ráadásul riadalomra semmi ok: NO PASARAN!, nem törnek át - ez az út, ebben a formában nem épül meg.

Utoljára tavaly októberben a 220/2016. (X.13.) önkormányzati határozatában jeleztük a Főváros felé, hogy nem támogatjuk a Szabadköz – Alsóhatár út – Vasút sor – Kéreg u. útvonal településszerkezeti jelentőségű gyűjtőúttá tervezett kialakítását. Ez egy kerületközi út tervét jelenti Soroksár – Helsinki Út – Nagykőrösi út összeköttetéséről. Ezt a több évtizedes elvetélt tervet olyan régen görgeti maga előtt a főváros úgy, hogy pontosan tudja ezt a projektet ebben a formában lehetetlen megvalósítani, úgyhogy ideje lenne végre elengednie.

Egyrészt, mert a Pesterzsébet-alsón lakók részére komoly életminőség romlást jelentene, másrészt, mert veszélyezteti Kiserdő élővilágát.

Persze a tervezőasztalok mögül nem látni el a Kiserdő természeti értékeit, orchideáinkat, a mocsári nőszirmot, a májusi gyöngyvirágot, nem hallani énekes madarainkat. Budapest Fővárosi Önkormányzata süket és vak, ezért egyelőre nem akar lemondani a gyűjtőút tervéről. Indoklásban kifejti, hogy kerületközi útként szerinte szükség van a tervezett nyomvonal kiépítésére. Szerintük a Kéreg utca mentén található ingatlanok új beépítése esetén a telkek építési lehetőségei nem csökkennek, a szabályozás végrehajtását megelőző telekméret szerinti terület lesz beépíthető.

A valóság ezzel szemben az, hogy: jelenleg az említett útvonal több részből áll, alapvetően kevés átmenő forgalommal. A Budapest XX. kerület, Virág Benedek utca és az Eperjes utca között a közúti közlekedés megszakad, a szánkózódombnál közvetlen kapcsolatba kerül a terület az Újtelepi Parkerdővel. A kiszabályozott, tervezett út a természetközeli területeket kettévágja, a környező lakóterületek életminőségét rontva. A Budapest XX. kerület, Kéreg utca menti telkeket a kiszabályozott útszélesség miatt rendezni kellene, az utca déli oldalán fekvő telkek pedig elvesztenék előkertjüket.

Sajnos Kispest Önkormányzata egyelőre támogatja a tervet (de remélem Ferenczi Isti és Varga Attila elkötelezetten zöld kispesti képviselőtársaim kiállnak ezért a Kiserdőért is, nemcsak a Wekerle-telep mellettiért és ez hamarosan megváltozik �). Egyelőre a tervezett közút felüljárón vagy alagúton keresztül kötné össze Pesterzsébetet Kispesttel. A tervezett fejlesztési útvonal mentén a zajterhelés fokozatosan nőne, amely kihatással lenne az útvonal mentén élő lakosokra.

Persze a Fővárosi Önkormányzatot jogilag nem kötelezi semmi, de meggyőződésem ezt az elavult, a közlekedési problémákra választ nem nyújtó, súlyosan környezetkárosító tervet el kell engednie és az érintett kerületeket bevonva kell megtalálni az alternatív nyomvonalat.

NO PASARAN!

Határozat:

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy:

1.      nem fogadja el Budapest Főváros Önkormányzatának javaslatát, amelyben elfogadásra nem javasolja a 220/2016. (X.13.) számú önkormányzati határozatot.

2.      továbbra is fenntartja a 220/2016. (X.13.) önkormányzati határozat szerinti véleményét, amelyben nem támogatja a Szabadköz - Alsóhatár út – Vasút sor – Kéreg utca útvonal településszerkezeti jelentőségű gyűjtőúttá tervezett kialakítását.

3.      felkéri a Polgármestert a szükséges intézkedések megtételére.

Szerintetek is szükség van a kerékpárutak, futóösvények közelében közkutakra?

• Merre jártok futni?
• Mely útvonalakat használjátok a leggyakrabban a kerületben kerékpárral?
• Szükség van-e útközben vízvételi lehetőségre?
• Elég közkút van-e a kerületben?
• Mely közkutakat használjátok most?
• Hol hiányzik szerintetek ivóvízvételi lehetőség?
• Milyen változtatást szeretnétek?

A kérdőívet a lenti felületen a blogon, vagy ezen a linken is kitölthetik.

  

Pesterzsébet közigazgatási területén jelenleg 132 db közterületi közkút, közkifolyó található. Ezenkívül ennél sűrűbben helyezkednek a kisebb (bár költséges) átalakítással ivóvízcsapként használható tűzcsapok. Ezek az úgynevezett ivócsapok a lakott területen mindenhol, legalább 150 méterenként jelenlévő föld feletti tűzcsapokra telepíthetőek. Felszerelésük egyszerű, a helyi vízművek munkatársai néhány perc alatt tudják üzembe helyezni. A piros színű tűzcsapokra felszerelt feltűnő kék színű Ivócsapokból a nyomógomb benyomásával az ivóvíz 15 másodpercen keresztül folyik. Az Ivócsapon egyetlen felső kifolyási pont van, ehhez közelhajolva lehet közvetlenül inni vagy a lehulló vízsugárból könnyedén megtölthetjük a kulacsunkat.

2016-ban az érintett képviselők készítettek egy felmérést (már amelyikük végzi a dolgát és teljesíti az esküjében foglaltakat), hogy a körzetükben mely kutakat használják az ott lakók, hol van kevésbé szükség rá.  Érdemes ugyanis áttekinteni, hol kell megtartani azokat, hol lehet megszüntetni és hol kell esetleg tűzcsapokból ivóvizet biztosítani. Ilyen helyek lehetnek a játszóterek, kutyafuttatók, parkok, buszmegállók…

A közkutakat rendszeresen kizárólag háztartási célú használatra lehet igénybe venni és csak azon lakosoknak van erre lehetősége, akiknek lakásába az ivóvíz nincs bekötve, vagy az az ivóvíz-szolgáltatás korlátozás alá esik. Nem rendszeresen viszont bárki használhatja, így a kerékpárosok, buszra várakozók, futók, kutyasétáltatók is.

Állandó vita a hivatal és a képviselők között, hogy a közkutak vizét a lakosság nem mindig a rendeltetésének megfelelő célra használja fel, abból nem a rászorultak lakossági igényét elégítik ki, hanem például gépjárművek mosására, öntözésre használják sok helyen azt. A Fővárosi Vízművek Zrt. csökkenteni szeretné a számukat, és csak ott tartaná meg ahol a legrászorultabb családok élnek. Szerintem és képviselőtársaim szerint viszont ahol valós igény van rá ott mindenhol meg kell tartanunk azokat, sőt az átalakuló kerületi igényeket kielégítve egyes helyeken akár növelni is kell a számukat.

Javaslatomra így vizsgálni fogja a hivatal a döntés előkészítésekor, hogy a fontosabb kerékpáros nyomvonalak mentén és a futók kedvelt útjain is biztosított legyen az ivóvízellátás. Az éghajlatváltozásnak köszönhetően ugyanis nyáron szükség van a kerékpárosok által használt utakon is közkutakra.

Azért készítettem ezt a kérdőívet, hogy megismerjem az Önök véleményét, javaslatait, hogy a kerékpárosok, futók véleményének figyelembe vételével alakíthassuk át Pesterzsébet közkút hálózatát.

A kérdőívet a fenti felületen a blogon, vagy ezen a linken is kitölthetik.

Kérem, a kérdőív kitöltésével segítsétek az én és közvetve képviselőtársaim munkáját! Előre is köszönöm mindenki segítségét!

 A pesterzsébeti közkutak listája: