HTML

Organikus káosz - Mach Péter blogja

"Legelemibb célunk rácáfolni arra a mélyen rögzült tévhitre, amely szerint ép eszű és erkölcsű embernek nem szabad politizálásra adnia a fejét. Akkor mondhatjuk magunkat sikeresnek, ha közéleti szereplésünkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy az állampolgárok visszanyerjék hitüket az elvhű, polgárbarát, közérdeket szolgáló, tisztességes politika lehetőségében." Mit tehet egy lokálpatrióta, zöld politikus egy fővárosi peremkerületben? Miként alakulhat át Pesterzsébet egy élhetőbb és szerethetőbb kerületté az itt élő környezettudatos polgárok összefogásával? Erre keresem a választ és természetesen beszámolok az önkormányzati üléseken történtekről, az általam képviselt és felvállalt ügyekről, akciókról, a mindennapi élményekről, munkáról.

Kövess minket a Facebookon!

Címkék

Ábrahám Géza (4) adó (3) adósság (4) ajánlószelvény (3) akadálymentes (7) akadálymentesítés (6) alkotmány (4) aradi vértanúk (3) aszfaltrajz (3) Átalakuló Duna-part (4) átláthatóság (5) átlátható gazdálkodás (5) atom (3) Bánó Miklós (5) Baross-Topánka (4) beszámoló (7) BKK (5) BKV (4) bölcsőde (5) bolhapiac (3) Budapest (3) budapest (26) bűnmegelőzés (6) bűz (5) bűzszennyezés (4) Címkék (5) civil (3) csaszny márton (4) dél-pesti kórház (4) demokrácia (12) diktatúra (3) DK (3) Dr. Vas Imre (6) Dr Vas Imre (4) Duna (6) Duna-part (24) einstand (3) esélyegyenlőség (17) ESMTK (12) fa (3) facsonkítás (4) fakivágás (7) Felcsút (4) Ferencváros (5) fidesz (45) FIDESZ (31) FKF Zrt. (4) foci (6) fogadd örökbe (3) fogadóóra (5) földesi gyula (15) Földesi Gyula (26) fórum (4) futópálya (4) globális felmelegedés (3) Gubacsi-lakótelep (7) Gubacsi lakótelep (3) hajléktalan (7) Hiller István (4) hulladék (4) hulladékkezelés (6) hulladékudvar (3) időközi választás (3) Illatos út (12) illegális hulladéklerakó (3) ingatlan (3) iskola (4) Jahn Ferenc (5) játszótér (6) JOBBIK (5) jódossós (3) Juhász Lajosné (3) Kaiser György (4) kampány (8) képviselő (6) kerékpár (6) Kiserdő (3) kiserdő (4) költségvetés (33) környezet (3) környezetvédelem (55) korrupció (9) kosuti (4) Kosuti (5) közbiztonság (3) közélet (3) közétkeztetés (8) közlekedés (10) közösség (5) közösségi kert (8) közösségi közlekedés (5) közösségi rendőrség (4) közösségi tervezés (21) kutya (4) kutyafuttató (7) lakossági fórum (3) légszennyezés (5) lehet más a politika (89) lmp (67) LMP (8) lomizás (3) mach péter (74) Mach Péter (48) Madarak és fák napja (3) magánnyugdíjpénztár (3) máltai (3) média (3) mediáció (3) Mediterrán-lakópark (18) megszorítás (3) mszp (5) MSZP (5) munka (3) munkajog (3) munkanélküliség (4) mutyi (3) nagy tibor (4) napirend (16) Nőnap (5) Nyitnikék Óvoda (3) önkormányzat (105) önkormányzati választás (3) orbán (4) Orbán Viktor (14) orbán viktor (5) óvoda (6) Paks (4) pályázat (6) Párbeszéd Magyarországért (9) parlagfű (6) párt (5) pavilonsor (5) Pensio (3) pesterzsébet (133) Pesterzsébet (42) petíció (4) polgármester (7) polgárőrség (3) politika (60) program (10) rendezvény (4) részvétel (7) részvételi demokrácia (22) részvételi költségvetés (15) rezsicsökkentés (4) sport (5) stadion (8) Szabados Ákos (14) szabados ákos (20) szavazás (3) szegénység (3) szelektív (5) szelektívszigetek (4) szemét (18) szemétgyűjtés (6) szennyvíz (3) szociális (6) takarítás (11) tankönyv (3) TAO (3) Tarlós (3) testület (34) testületi ülés (36) topánka utca (4) trafik (4) trafikmutyi (3) transzparencia (3) tüntetés (4) tűz (3) uszoda (6) utca (3) üvegzseb (3) választás (27) vasárnapi zárvatartás (3) vasút (5) vasútállomás (6) vas imre (14) Vas Imre (11) xx. kerület (109) zajvédelem (3) zebra (4) Zodony utca (8) zöld (12) Címkefelhő

Rakjuk rendbe ősszel is a Duna-partot!

2017.08.15. 23:09 Mach Péter

Bár jelentősen csökkent az illegális hulladék mennyisége a pesterzsébeti Duna-parton, ennek ellenére korántsem fogadja ideális állapot az ideérkezőket. 

Szlovénai nyaralásom közepén jelezték többen is, hogy ismét megnőtt az illegális hulladék mennyisége a pesterzsébeti Duna-parton. Fényképeket is küldtek hozzá, amelyekről hamar kiderült, hogy nem nálunk, hanem a szemét fővárosában, a szomszédos Ferencvárosban készültek.

Ennek ellenére egyre jobban érdekelt a dolog, idén a civil takarítási akcióknak köszönhetően sikerült-e csökkenteni az illegális hulladék mennyiségét vagy nyár végére ugyanolyan állapotok várnak haza, mint tavaly ilyenkor. Változhat-e a helyzet?

Mindeközben ugyanis megdöbbenve tapasztaltam, hogy Ljubljanában működik a szelektív hulladékgyűjtés pedig nem is házhoz menő, a Bledi tó partján pedig enni lehet a szelektív szigetek környékén pedig jóval nagyobbak a hazainál, hiszen a komposztot, a kommunális és az elektromos hulladékot is külön gyűjtik, ennek ellenére senki nem borogatja fel, ellenben mindenki használja, így a vízpartok tiszták, gondozottak pedig le sincsenek térkövezve.

Így már a hazaérkezésem napján lekerekeztem megnézni a partot, s ambivalens érzések keringenek azóta is bennem. Egyrészt az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően, a tavaszi nagytakarításoknak, a horgászok bekapcsolódásának a part védelmébe, a szociális foglalkoztató áldozatos munkájának köszönhetően felszámoltuk az elmúlt évek legnagyobb illegális hulladéklerakóit:

Az út mentén összesen egyetlen helyen találtam egy nagyobb szemétlerakót és az úttól egy kicsit távolabb egy másikat. Ennek köszönhetően ma szemétmentes a kerékpárút erzsébeti részének nagy része. A közvetlen part és a nádasok azonban most is szemetesek, bár a horgászok is egyre többen figyelnek a környezetükre az idei akciójuk után, de sajnos még nem vált általánossá.

A közbiztonság pedig folyamatosan romlik a parton, gyakoriak a nőket, futókat érő atrocitások, nő a kutyások és a kerékpárosok közötti konfliktusok száma, egyre több az autó. Ráadásul a ferencvárosi szakaszon már nem ilyen „rózsás” a helyzet, szemét, szemét hátán, sitthalmok és szétszórt használt ruha bálák váltogatják egymást a parton.

Az illegális lerakókról készített felvételeket eljuttattam a kerület jegyzőjének és a segítségét kértem azok felszámolása mellett abban is, hogy közvetítse az itt élő kutyások, kerékpárosok és futók érdekeit a szomszédos Ferencváros felé is, hogy a part azon szakaszát is kitakarítsák.

BREAKING!

Ma választ kaptam a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályától:

  • A rendvédelmi osztály munkatársai felmérték a területet és a 6 db ferencvárosi kupac tekintetében továbbítják a problémát a IX. kerület felé.
  • A 2 db kisebb XX. kerületi kupaccal kapcsolatosan pedig a szociális foglalkoztatót kérték meg, hogy szállítsa el a szemetet.

Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy ahol erősebb közösségek alakulnak ki ott a környezet állapota jobb, ritkább a szándékos rongálás és kevesebb a szemét. 

Részben emiatt is szervezünk idén ősszel is takarítási akciót és lakossági fórumot a takarítási világnap alkalmából.

A fórumon takarítás előtt, után és közben megbeszélhetjük közös ügyeinket:

  • Miként lehet csökkenteni az autóforgalmat a parton, kiszorítva az illegális hulladékot ideszállítókat,
  • Miként lehet javítani a közbiztonságot a parton,
  • Milyen természeti értéket képvisel az ide érkező patak,
  • A vasúti híd felújítása után milyen fejlesztéseket szeretnénk a parton.

18194138_623495134512712_6813688785623693543_n.jpgMeggyőződésem ugyanis, hogy az ilyen és hasonló akcióknak köszönhetően eléri a kritikus tömeget a környezetéért cselekvő, a fenntarthatóságot és környezetvédelmet értéknek tekintő száma és közösen megmenthetjük a Duna ezen szakaszát is.

Idén az akció során nem csak a Duna-partot, hanem a kerület egyik eldugott kis gyöngyszemét, egy „a kosz, illegális szeméthalmok mellett csörgedező kristálytiszta patakot” is megpróbálunk kitakarítani.

Szólj hozzá!

Címkék: takarítás Duna-part

Veszélyben a soroksári kiserdő?

2017.07.23. 20:08 Mach Péter

Mentsük meg a soroksári kiserdőt! Tisztítsák meg a szennyezett talajt, fejezzék be a kármentesítést a Lenke - Bólyai utca sarkán!

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (esküszöm így hívják őket) szerint a talaj is szennyezett a felszámolt soroksári vegyibomba lerakó környezetében, így a szomszédos erdősávban is! Ráadásul a hosszú nevű hatóság végre lépett is: a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezte a környezetvédelmi hatóság részéről a Lenke – Bólyai utca sarkánál felszámolt illegális veszélyes hulladéklerakó környezetében mért talajszennyezés miatt.

Csaknem kétezer olyan helyszín van az országban, ahol az Illatos útihoz hasonló jellegű munka folyt az elmúlt évtizedekben. Hatalmas mennyiségű illegális veszélyes hulladék, vegyianyag lerakó van az országban, ilyen volt például a két éve nyáron feltárt soroksári illegális lerakat is.

Csaszny Márton képviselőtársammal közös kezdeményezésünknek és akciómnak köszönhetően a soroksári önkormányzat tavaly, 4 év után felszámolta a Lenke - Bólyai utca sarkánál az illegális veszélyes hulladéklerakót. Bár az Illatos úti Vegyi Műveknél kisebb környezetszennyezésről volt szó, a telephely azonban jóval közelebb volt a lakóházakhoz, pesterzsébeti lakóövezet közvetlen szomszédságában. A sikeres akcióknak és a média érdeklődésének köszönhetően Soroksár Önkormányzata akkor intézkedett, forrást biztosított a veszélyes hulladék elszállítására, a kármentesítésre és azt ígérte méréseket is végez a Lenke - Bólyai utca sarkánál.

Akkor a Centrum TV-vel közösen bementem a telepre és felvételeket készítettünk a környezetszennyezésről. Erős képi világ!!!

Az olajjal szennyezett alapzat, széttört vegyszeres üvegek, rothadó hordók, szétfolyó akkumulátorok és elemek azt mutatták, hogy a talaj és a talajvíz is szennyeződhetett. A legrosszabb állapotban a laboratóriumi vegyszerek voltak, a fémhordók rohadtak, a műanyaghordók repedtek, a zsákok szakadtak, a betonra itt is kifolyt a hordók tartalma. A telepet csak egy kerítés választja el a soroksári erdősávtól és az utca túloldalán pedig családi házak találhatók.

Ezért is volt fontos, hogy ne álljon meg a kármentesítés a hordók elszállításával, hanem talaj és talajvíz méréseket is végezzenek, s amennyiben szükséges végezzék el a terület talajszennyeződésének is a kármentesítését. Idén kimentem és megnéztem miként áll a kármentesítés folyamata, hogyan néz ki a telep.

gonczy.png

Elszállítás előtt:

Elszállítás után:

Sajnos az éve elején rossz hírek érkeztek: különböző indokokkal a méréseket nem végezték el, először azt állították, hogy a terület nagy arányú burkolt felülete miatt a mintavételezés meghiúsult, ezért arra a későbbiekben kerül sor, majd kimentek újra, de akkor sem vittek fúróeszközöket magukkal.  Ekkor a mintavétel a tájékoztatás szerint csak két ponton történhetett meg, ezért az ezekből származó adatok alapján nem valószínűsíthettek szennyezettséget.

Mivel az eddig beérkezett tájékoztatókat hiányosnak éreztem, ezért áprilisban a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság napirendjére vetettem a kérdést és újabb tájékoztatást kértünk az illetékes hatóságoktól, illetve a szomszédos soroksári önkormányzattól. 

Akkor az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján adatigényléssel is éltem a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat tulajdonában álló Budapest XXIII. kerület 184079/2 hrsz-ú ingatlanon lévő veszélyes hulladékokkal kapcsolatban.

Kikértem a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság által 2017. március 3.-án végzett mintavételezés eredményét, valamint a helyszíni szemle jegyzőkönyvét, illetve a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság által 2015. szeptember 17-én végzett mintavételezés eredményét. Akkor sajnos részlegesen elutasították a kérelmemet, de a lassan beérkező információk azt jelezték, hogy nem véletlenül nem kapjuk meg a mérési eredményeket.

Most beigazolódott a félelmünk:

Az FKI-KHO: 3233-5/2017. számú határozat indoklása szerint a „219/2004. (VII.21) Korm. rendelet 19. par. ba) pontja alapján szennyezettség akkor valószínűsíthető, ha talaj esetén 0,2m alatt legalább öt mintában, felszín alatti víz és talajnak nem minősülő földtani közeg esetén legalább egy ponton egy mintában a szennyezőanyag koncentrációja meghaladja a „B” szennyezettségi határértéket.

Az elvégzett mérések szerint mind a felszámolt telepen, mind a telep melletti erdősávban is a mintavételezések során a talajminták összes alifás szénhidrogén tartalma meghaladta „B” szennyezettségi határértéket.

A két terület tulajdonosa, kezelője, a kármentesítés felelősei:

  • a felszámolt illegális lerakóé: Budapest Főváros, XXIII. Kerület, Soroksár Önkormányzata
  • a szomszédos erdősávé: Pilis Parkerdő Zrt.

Nem hagyjuk abba, folytatjuk! 
Kármentesíteni kell a területet, megtisztítani a szennyezett talajt!
Megvédjük a környezetünket, a szomszédos erdő élővilágát és az itt élők kertjeit!
Hamarosan jelentkezünk a környezetvédelmi hatóság intézkedéséről, szóló tájékoztatókkal!

11153446_937698742917572_73499782_o.jpg

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kiserdő Bólyai utca vegyibomba Lenke utca

Újabb se eleje, se vége kerékpárút a fővárosban

2017.07.16. 16:02 Mach Péter

Pesterzsébetet és Kispestet is sikerült összekötni egy se eleje, se vége kerékpárúttal!

Fotók: Sümeghi Mátyás

Újabb kerékpárbarát fejlesztés valósult meg: a pesterzsébeti Nagysándor József utcát és a kispesti Hunyadi utcát összekötő (a Nagykőrösi út feletti) felüljárót felújították, és csináltak rá biciklisávot is mindkét irányba! Régóta várták már a Kispesten dolgozó, vagy iskolába járó kerületi kerékpárosok.

Üröm az örömben azonban, hogy ezt is Patyomkin herceg tervezte és sem eleje, sem vége nincs az útnak, így a forgalmas autóutaktól nem berzenkedő kerékpárosok, akik eddig is használták a felüljárót azok most nagyobb biztonságban közlekedhetnek, aki azonban eddig kikerülte ezt az útvonalat várhatóan ezentúl is így tesz. Nem kicsit dühítő egy ilyen fejlesztést látni, még akkor is ha ebben az esetben nagy esély van rá, hogy nem sokáig marad így és hamarosan legalább a Köteles utcáig kiépül az irányhelyes kerékpárút folytatása.

Pesterzsébet Önkormányzata a Fővárosi Önkormányzattal közösen pályázatot nyert ugyanis a XX. kerület kerékpáros közlekedésének fejlesztésére, aminek egyik fontos iránya Kispest-Pesterzsébet összekötése Nagysándor - Hunyadi felüljárón keresztül. Innen letölthető a VEKOP 5.3.1-15-2016-0004 kódszámú, „Fenntartható közlekedésfejlesztés Budapesten” tárgyú pályázaton belül elkészült Kerékpárforgalmi Hálózati Terv. 

A most elkészült Kerékpáros Hálózati Terv tartalmazza a kerületen belüli tervezési terület lehatárolását, a meglévő és tervezett kerékpárutakat és kerékpársávokat, a fejleszteni kívánt útvonalakat, valamint a fejlesztés ütemezését.

Két hete kérdeztem meg a blogom olvasóit, hogy beengednék-e a kerékpárosokat a Kosutiba. A terv tartalmazta ugyanis, hogy a Pesterzsébet fő tengelyét alkotó Kossuth Lajos utca sétálóutcai szakasza, amelyen jelenleg kerékpárral nem lehet közlekedni. A kerületi ittlakunk.hu honlap és a „Pesterzsébeti szülők” illetve a „Pesterzsébet, ittlakunk.hu” Facebook csoportok aktív közreműködésének köszönhetően egy hét alatt közel háromszázan (298-an) töltötték ki a kérdőívemet.

A pesterzsébetiek többsége nem engedné rá a Kosuti sétáló részére a kerékpárosok átmenő forgalmát. A napi rendszerességgel kerékpárral közlekedők körében persze szűk többséget kapott a javaslat, de a hétvégi, hobbi, szabadidős, piacozós kerékpárosok és gyalogosok egyaránt elutasítják a teljes megnyitását a sétálónak, alternatív útvonalakra, a keresztirányú forgalom átengedésére, becsatlakozására, a Kosuti fejlesztésére azonban szerintük is szükség van. Bővebben itt olvashat a kérdőívre adott válaszok elemzéséről.

A képviselő-testület megismerve a felmérés eredményét hosszabb vita után az eredeti határozati javaslatot módosította és módosító indítványomat elfogadva úgy döntött, hogy:

1) Nem támogatja a VEKOP 5.3.1-15-2016-00004 kódszámú, „Közlekedésbiztonsági fejlesztések Budapest XX. kerületében” tárgyú pályázat kapcsán készített Kerékpárforgalmi Hálózati Tervben szereplő, Kossuth Lajos utca jelenlegi sétáló utcai szakaszán a kerékpáros forgalom áthaladásának megvalósulását az abban szereplő módon. 

Kezdeményezi, hogy a Kerékpárforgalmi Hálózati Tervben hangsúlyosan szerepeljen a sétáló utcán átmenő kerékpáros forgalom kiváltását biztosító nyomvonalak fejlesztése, és az ottani közintézmények és boltok, gyógyszertárak kerékpáros megközelíthetősége.

2) Felkéri a hivatalt, hogy az októberi Képviselő-testületi ülésre a BKK-val közösen készítsenek szakmai javaslatot a Kossuth Lajos utca „sétáló” szakaszán, vagy amentén elhelyezkedő közintézmények és egyéb, a lakosság számára kiemelten fontos épületek (Polgármesteri Hivatal, ügyeletes gyógyszertár) kerékpáros megközelítésének megteremtésére

3) Kezdeményezi kerékpárosok számára megnyitott autóbusz forgalmi sáv kialakítását a Topánka utca Baross utca és Ady Endre utca közötti szakaszán mindkét irányba.

4) Felkéri a Polgármestert a szükséges intézkedések megtételére.

A határozat 3. pontja, melyet Völgyesi Krisztián képviselőtársam javaslatára fogadott el a testület, komoly változást hozhat, a javaslatnak köszönhetően élhetőbbé válhat a Topánka utca, nemcsak a kerékpárosoknak nyújt érdemi segítséget, de javítja gyalogosátkelőhelyek biztonságát, és biztosítja buszok pontosabb érkezését.

A múlt héten ígértem egy hosszabb írást a teljes projektről is, íme:

Az ebben a ciklusban összeállított 5 éves gazdasági programunk az alábbi kerékpáros közlekedésfejlesztési célokat határozta meg:

  • Kerékpáros kapcsolat javítása a Duna-parttal és a szomszédos kerületekkel.
  • Kerékpáros híd építése Gubacs felé.
  • Észak-déli és kelet-nyugat irányú kerékpáros nyomvonalak megvalósítása.
  • Hálózati szemlélet szükséges.

A hálózati terv készítésekor ennek figyelembe vételét kértük a tervezőktől, akiknek fontos feladata volt a Balázs Mór tervvel és Budapest Integrált Településfejlesztési Stratégiájával is összehangolni azt.

Ma Pesterzsébeten kevés kiépített kerékpáros létesítmény (út, tároló) van és azok is rosszul kialakítottak. A Topánka utcai indirekt vezetésű önálló kerékpárúton általános a gyalogos-kerékpáros konfliktus. A kerületközpont főutcája, a Kossuth utca felé elindul egy gyalog- és kerékpárút a Helsinki úton, de ez a nyomvonal az első szervizútnál véget ér. A csepeli kapcsolatot jelentő Csepeli átjáró – Gubacsi híd nyomvonalon, a híd északi oldalán önálló kerékpárút halad át, de a Topánka utcai kerékpáros kapcsolat hiányos, kerékpárral nem közlekedhető átjárón, rossz burkolatú útpályán vezet. Pesterzsébet lakóterületeinek és központjának közlekedési kapcsolata a fő rekreációs területet jelentő Duna-parttal (és a Vizisport utcán haladó EuroVelo6 nyomvonallal) hiányos, a kötöttpályás nyomvonalak és a nagyforgalmú Helsinki út biztonságos keresztezésének korlátozott lehetőségei miatt. A kerületi kerékpártárolók zöme alkalmatlan biciklik lakatolására (kiemelten rosszul sikerült például a Polgármesteri Hivatal előtti, amely leginkább virágállványnak használható).

A projekt kezdeti lépéseként a pesterzsébeti önkormányzat is megkérdezte a lakosság véleményét a fejlesztendő nyomvonalakról, tényezőkről. Akkor a blogomon is megosztottam a kérdőívet és a kerékpáros klubbal közösen összesen 174 választ sikerült begyűjteni. A vélemények legtöbbje hiányolta a biztonságos kerékpáros nyomvonalakat a kerületben, megoldatlannak érezte a Duna-part megközelítését kerékpárral, az átkelési lehetőségek bővítését kérték a Helsinki úton és a Nagykőrösi úton

A kérdőívre adott válaszok és az egyeztetéseken résztvevő kerékpáros önkormányzati képviselők javaslatára az eredetileg csupán a Kispest-Pesterzsébet vonal fejlesztését tartalmazó elképzeléseket módosítania kellett a konzorcium tagjainak.

Fentiek miatt a terület kerékpározhatóságának vizsgálata során elsősorban az alábbi főbb tényezőket vizsgálták a tervezők:

  • meglévő jelölt kerékpárforgalmi létesítmények (a vizsgált területen a Topánka utca - Helsinki út – Kossuth Lajos utca nyomvonal rövid szakaszain, valamint a Gubacsi hídra vezető hiányos nyomvonal és az EuroVelo6 kijelölt útvonala található:);
  • terület adottságai (közúti és kötöttpályás nyomvonalak elválasztó hatása, keresztezési lehetőségek, fő forgalomvonzó létesítmények kerékpáros megközelíthetősége);
  • forgalmi viszonyok;
  • baleseti adatok;
  • úthálózat forgalomszabályozása (sebesség- és forgalomcsillapított területek, egyirányúsítások).

screenshot_2017-07-16_15_59_59.pngA vizsgált területen jellemzően az alábbi problémák tapasztalhatók a kerékpáros közlekedés szempontjából:

  • A városi, kerületközi kapcsolatokat akadályozza a határoló kötöttpályás nyomvonalak és a nagyvolumenű forgalommal terhelt közutak biztonságos keresztezésének hiánya,
  • A rekreációs forgalmat vonzó Duna-part nehezen elérhető az egyetlen jelzőlámpás csomópontban való átkeléssel,
  • A Csepeli átjáróra való feljutás kerékpárral körülményes, hiányos (felüljáró a vasútvonal felett és a szintbeni HÉV-átjáró nem alkalmas kerékpáros forgalomra)
  • A kerületen belüli kerékpározást megnehezíti az átmenő utakon haladó forgalom nagysága, a kerékpárforgalmi létesítmények szinte teljes hiánya,
  • A kerületközpont főutcájaként működő Kossuth utca és a Szent Erzsébet tér a kerékpárral közlekedők számára nem (vagy csak korlátozottan) átjárható
  • Hiányzik a kerékpáros kapcsolat a Török Flóris utca északi szakaszán a Határ út kereskedelmi létesítménye irányába,
  • A közútburkolaton haladó villamospályák rendkívül rossz állapotban vannak, így kerékpáros közlekedésre alkalmatlanok,
  • A Topánka utcában meglévő, rövid kiépített kerékpárutat rendszeresen használják a gyalogosok, mert számukra közvetlenebb kapcsolatot jelent úti céljukkal,
  • Az egyirányú utcák nincsenek megnyitva a kétirányú kerékpáros forgalom számára,
  • Kerékpártároló létesítmények szinte teljes hiánya tapasztalható a főbb úti céloknál (iskolák, kereskedelmi és intézményi egységek)
  • A nagyarányú parkolás mind a lakótelepeken, mind a kertvárosi utcákban konfliktusokat (de legalábbis helyhiányt) okoz a kerékpáros forgalom számára.

 A megfogalmazott fejlesztési javaslatokat négy főbb csoportra osztották a tervezők: 

  • Kerékpárforgalmi főhálózat: az ezt alkotó városi és helyi főhálózati elemeken többnyire elválasztott kerékpáros létesítmények kialakítása szükséges. Az elválasztás módja és a létesítmény típusa a helyi adottságoktól és a forgalmi viszonyoktól függ. A vizsgált útvonalakon a meglévő létesítmény korrekciója, korszerűsítése vagy teljesen új létesítése merülhet föl.
  • Kerékpárosbarát mellékúthálózat érdekében területi jellegű kerékpárosbarát fejlesztések szükségesek. Ezek közé tartozik minden olyan útszakasz, ami nem főhálózati elem. Alapvető cél a vizsgált terület általánosan kerékpározhatóvá tétele, ezért területi szemlélettel vizsgáltuk a mellékutakat és lakóutcákat, és a kerékpározhatóság feltételeinek javítására tettünk vonalas vagy övezeti javaslatokat (pl.: forgalom-, illetve sebességcsökkentés, egyirányú utcák megnyitása kétirányú kerékpáros közlekedésre, kerékpáros akadálymentesítés, forgalomcsillapított övezetek kialakítása stb.).
  • Csomóponti korrekciók célja a csomóponti kanyarodó mozgások segítése, kapcsolódó kerékpáros létesítmények átvezetésének biztonságos kialakítása; és a baleseti gócok, balesetveszélyes kialakítások és akadályok megszüntetése. Eszközei lehetnek például az előretolt kerékpáros felállóhely, indirekt balrakanyarodási lehetőség kialakítása, kiskorrekciók, stb.).
  • Kerékpártárolás és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése: a vonalas infrastruktúra mellett ugyanilyen fontos biztosítani, hogy a célpontot jelentő létesítményeknél (iskolák, üzletek, rendelők, stb.) a kerékpár biztonságos elhelyezésére is legyen lehetőség. A kerékpározás fejlesztését további szolgáltatások biztosításával is lehet támogatni (pl.: szervizpontok és információs pontok létesítése, útirányjelző táblarendszer fejlesztése, stb.).

A hálózati terv az alábbi ütemezéssel készült:

1. ütem: 2017-2019 során megvalósítható kerékpárosbarát fejlesztések:

  • I/a. ütem: VEKOP forrásból, tárgyi projekt keretében;
  • I/b. ütem: más forrásból vagy más beruházás részeként megvalósítandó fejlesztés.

2. ütem 2020-2022 között megvalósítható nagyobb volumenű vagy más beruházással együtt megvalósuló fejlesztések.

 1/a. ütem (az elnyert pályázati forrásból):

  • A Nagysándor József utcától északra eső forgalomcsillapított övezetek kialakítása,
  • Topánka utca (Baross utca – Török Flóris utca) kerékpárosok által is használható buszsávok kialakítása,
  • Kossuth utca (Szent Imre herceg utca – Jókai utca szakasz kivételével) (itt a képviselő-testület döntése alapján módosítani kell a terveket)
  • Határ út (Köteles utca – Nagykőrösi út): irányhelyes kétoldali kerékpárút
  • Virág Benedek utca – Knézich utca – Szent Imre herceg utca
  • Helsinki út szervizútja
  • Vörösmarty utca, Török Flóris utca (villamospályával érintett szakasz) - egyirányúsítás
  • Zilah utca – Dobos utca
  • Nagysándor József utca (Köteles utca – Nagykőrösi út) – irányhelyes kerékpársávok kijelölése
  • Török Flóris utca menti kerékpáros hálózati elemek (kivéve a Kövező utca – Székelyhíd utca szakaszt)Tinódi utca
  • Közműhelytelep utca - kerékpársávok
  • EuroVelo6 átvezetése a Gubacsi hídhoz

1/b. ütem: A más forrásból megvalósítandó, de rövidtávon szükséges beavatkozások ( a gyalogos-kerékpáros híd forrása már biztosított):

  • Nagysándor József utcától délre javasolt két Tempo30 övezet kialakítása
  • Kerékpáros híd (Kossuth utca – Zodony utca)
  • Közműhelytelep utca - kerékpársáv
  • EuroVelo 6 nyomvonalának felújítása
  • Kerékpársávok kiépítése a Hunyadi utcai felüljárón (elkészült)
  • Határ úti kerékpáros létesítmény

halos.png

A most kialakított hálózati tervet nagy előre lépésnek tartom, főleg a VEKOP pályázaton nyertes konzorcium első elképzeléseinek és terveinek ismeretében. 

A képviselők és a szakértők kérésére lett egyre nyitottabb, eredetileg csupán a Nagysándor - Hunyadi felüljáró irányába képzelték el a fejlesztéseket, most gyakorlatilag a legfontosabb irányok mindegyikének fejlesztését tartalmazza az anyag és már a pályázati forrásból biztosított fejlesztések - kiegészülve az új gyalogos-kerékpáros híddal és most befejeződött kispesti felüljáróval - is komoly változást hozhatnak.

A hálózati terv összesen 112 fejlesztési pontot tartalmaz a B+R tárolóktól kezdve a Topánka utcai kerékpáros-buszsávig. Érdemes böngészgetni a teljes anyagot, a 7.3 fejezet foglalkozik részletesen a fejlesztési területekkel, tervekkel.

Forrás: Közlekedésbiztonsági fejlesztések Budapest XX. kerületében, Kerékpárforgalmi Hálózati Terv

12 komment

Címkék: kerékpár vekop

Fogadd örökbe a játszótered, kutyafuttatód!

2017.07.11. 14:43 Mach Péter

Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága közösségépítő versenyt hirdet kutyásoknak, szülőknek, nagyszülőknek. A szülői, vagy kutyatulajdonos közösségek „örökbe fogadhatnak” egy-egy kerületi játszóteret, kutyafuttatót.

jatszo_2.jpgA nyertes pályázók az általuk (az önkormányzattal szakmailag egyeztetett) tervezett felújításhoz, területrendezéshez, javításokhoz kapnak szakmai segítséget, valamint a munkák elvégzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket, míg ők végzik el magát a felújítást, tereprendezést.

Az örökbefogadásnak köszönhetően a játszótéri baráti társaságoknak, szülői közösségeknek, kutyás közösségeknek módjuk van tenni a környezetükért, s ha kicsit a „sajátjuknak” érzik, úgy jobban odafigyelnek az állapotára, s az esetleges rongálókra.

A pályázaton (legalább öt, külön háztartásban élő, pesterzsébeti lakos, a pályázati kiírásban szereplő örökbefogadó nyilatkozat támogató aláírásával rendelkező) közösség indulhat.

spring-cleaning-tips-for-dog-owners.jpg

A pályázatok beadási határideje: 2017. augusztus 31.

Az adatlap innen és a pesterzsebet.hu oldalról is letölthető.

További információk a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság titkárától, Radnai Dórától kaphatóak a 061/421-0669-es telefonszámon.

A pályázatról bővebben (miért és kiknek írtuk ki?)

2_j.jpgAz eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy ahol erősebb szülői vagy kutyás közösségek alakulnak ki ott a játszóterek, kutyafuttatók állapota jobb, ritkább a szándékos rongálás és kevesebb a szemét. Pesterzsébeten egy egyházi közösség és az Átalakuló Duna-part is működtet magánjátszóteret, ahol az adott közösségek újítják fel a játszóeszközöket, ültetik körbe virággal, cserélik a homokot és festik át a festéket. Több Duna-parti játszótéren közösségi tervezés folyamatával határozták meg a házirendet, nyitvatartási időt, ezek a játszóterek azóta rendezettebbek.

Dombóvár Önkormányzata idén indította el és a sikernek köszönhetően várhatóan folytatja is „Közösségi járdaépítési programját.” A pályázaton lakóközösségek indulhatnak (legalább 5 szomszédos ingatlan tulajdonosa), az önkormányzat szakmai segítségével és az alapanyagok biztosításával épülhetnek meg az új járdaszakaszok a városban.

Gémesi Emese képviselőtársammal közösen elkészített javaslatunk pont erre épít. Hatalmas öröm számomra, hogy a hivatal részéről milyen mértékű segítséget kaptunk, külön köszönet Kernné Kulcsár Dóra osztályvezető asszonynak és Bognárné Adorján Csillának a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató vezetőjének a támogatásért és a beleölt munkaórákért! S persze köszönet a bizottság tagjainak, akik pártállástól függetlenül egyhangúan támogatták a pályázat kiírását!

A nyertes pályázók az általuk (az önkormányzattal szakmailag egyeztetett) tervezett felújításhoz, területrendezéshez, javításokhoz kapnak szakmai segítséget, valamint a munkák elvégzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket, míg ők végzik el magát a felújítást, tereprendezést.

A lakossági pályázatok során a nyertes közösség egy évig táblával is jelezheti, hogy a kutyafuttató, játszótér az adott kutyás vagy szülői csoport, közösség gondozásában áll. Az adott közösség kérésére -amennyiben azt részvételi módon megalkotja, és a fenntartó is elfogadja - a játszótér házirendjét is elhelyezi egy táblán. Így ösztönözve az örökbefogadó közösségeket arra, hogy a játszóteret, a futtatót és közvetlen környezetét is rendezetten tartsa.

A közös munkának köszönhetően, a tábla kikerülésével magukénak érzik az adott teret, az összetartozás érzése közösségformáló, továbbá sokkal aktívabb lehet a napi szintű „figyelőszolgálat” is, a szülők, kutyások figyelmeztetik egymást vagy a területet gondozó Önkormányzatot. Az örökbefogadóktól külön anyagi ráfordítás nem várható el, de ha a táblával jelezve van, hogy „sajátjuk”, nagyobb kedvvel fogják eltávolítani az ott hagyott idegen tárgyakat, s figyelnek a rongálókra. A nagyobb rongálások (pl. kerítés megszaggatás) során többször tapasztalni, hogy bejelentés nem érkezik, így nem szerez róla tudomást a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató. Ha egy közösség magáénak érzi az örökbefogadott játszóteret vagy kutyafuttatót, bízhatunk abban, hogy a bejelentések is proaktívabban lehetnek, s hamarabb tudnak intézkedni az illetékesek.

A nyertes pályázók az adott játszóteret egy éves időtartamra fogadhatják örökbe, és a már örökbefogadó csapat a következő évben ismételt indulással hosszabbíthatja meg az együttműködést.

A pályázatok elbírálása során fontos szempont lesz:

  • a közösség vállalásai,
  • a tisztaság, a növényzet és a játszóeszközök, kerítések védelme,
  • a hulladékgyűjtés,
  • a zöld felületek gondozása.

A bírálatkor figyelembe vesszük majd a mai állapotokat is. A pályázatok elbírálása során a jelentkezők számától függően teszünk majd javaslatot a rendelkezésre álló keret elosztására a játszótéri és a kutyafuttatós pályázatok között.

Fogadjuk örökbe a játszótereinket, kutyafuttatóinkat! Vigyázzuk és gondozzuk környezetünket!

Jó csapatépítést és sportszerű versenyzést kívánunk!

Gémesi Emese és Mach Péter

a pályázat kitalálói

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

 

Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága Fogadd örökbe a játszótered, kutyafuttatód!” címmel közösségépítő pályázatot ír ki a Budapest XX. kerületi lakosság részére. 

A pályázatra szülői és kutyás közösségek jelentkezhetnek.

Játszótér kategóriában Pesterzsébeten lakó szülői közösségek vehetnek részt, amelyek vállalják a közterületi, bárki által látogatható játszótér és a környező zöld sáv megfelelő gondozását is. A pályázaton (legalább öt, külön háztartásban élő, pesterzsébeti lakos, a pályázati kiírásban szereplő örökbefogadó nyilatkozat támogató aláírásával rendelkező) közösség indulhat.

Kutyafuttató kategóriában Pesterzsébeten lakó kutyás közösségek vehetnek részt, amelyek vállalják a kutyafuttató és a környező zöld sáv megfelelő gondozását is. A pályázaton (legalább öt, külön háztartásban élő, pesterzsébeti lakos, a pályázati kiírásban szereplő örökbefogadó nyilatkozat támogató aláírásával rendelkező) közösség indulhat.

Pályázni a pályázati adatlap kitöltésével lehet. A pályázatok postai úton nyújthatók be a

Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzata Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága 1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1. címre,

vagy

személyesen, ügyfélfogadási időben (H: 14.30-18.00, SZ: 8.00-16.30, P: 8.00-11.00)

Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási Osztálya (1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1. félemelet 36. szoba).

Pályázatok benyújtásának határideje: 2017. augusztus 31. 12.00 óra.

Késedelmesen érkező pályázat benyújtására nincs lehetőség!

A pályázatokat a pályázati felhívás mellékletét képező adatlapon, zárt borítékban kell benyújtani. A borítékra írják rá, hogy Fogadd örökbe a játszótered, kutyafuttatód!”  pályázat. Az adatlap Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat honlapjáról tölthető le, vagy a Polgármesteri Hivatal portáján vehető át.

Az adatlapon a jelentkező nevét, címét, telefonszámát kell megadni, illetve az örökbefogadott játszótér, kutyafuttató pontos elhelyezkedését, nagyságát is.

A pályázatban résztvevőknek a kitöltött jelentkezési lapon kívül egyéb dokumentumot csak akkor  kell benyújtaniuk, ha részt vettek korábban önkormányzati vagy civil szervezetek által szervezett egyéb környezetszépítő akciókban. (Nyilatkozat arról, hogy milyen eseményeken, mikor vettek részt, hány ember gondozza a kertet, kiknek mi a feladata, stb.).

Az egyes kategóriák kiválasztott közösségei a játszóterek, kutyafuttatók, környező zöldfelületek gondozását, szépítését elősegítő virágokat, facsemetéket, növényeket, homokot, földet, kerítésalapanyagot, festéket, ecsetet kapnak a vállalt feladat elvégzéséhez. A kiválasztott közösségek által „örökbe fogadott” játszótérre, kutyafuttatóra kikerül egy évig az ezt igazoló tábla is, igény esetén a játszótér házirendjét is tartalmazó táblával együtt.

További információk a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság titkárától, Radnai Dórától kapható a 061/421-0669-es telefonszámon.

Szólj hozzá!

Címkék: játszótér kutyafuttató fogadd örökbe

Kerékpárral a Kosutiban?

2017.07.01. 15:33 Mach Péter

7a480e3e39def387dfe6937b2bf66b09--happy-kids-happy-family.jpgA pesterzsébetiek többsége nem engedné rá a Kosuti sétáló részére a kerékpárosok átmenő forgalmát. A napi rendszerességgel kerékpárral közlekedők körében persze szűk többséget kapott a javaslat, de a hétvégi, hobbi, szabadidős, piacozós kerékpárosok és gyalogosok egyaránt elutasítják a teljes megnyitását a sétálónak, alternatív útvonalakra, a keresztirányú forgalom átengedésére, becsatlakozására, a Kosuti fejlesztésére azonban szerintük is szükség van.

Egy hete kérdeztem meg a blogom olvasót, hogy beengednék-e a kerékpárosokat a Kosutiba. A kerületi ittlakunk.hu honlap és a „Pesterzsébeti szülők” illetve a „Pesterzsébet, ittlakunk.hu” Facebook csoportok aktív közreműködésének köszönhetően egy hét alatt közel háromszázan (298-an) töltötték ki a kérdőívemet.

Köszönöm, hogy megtiszteltek azzal, hogy megírták véleményüket, alternatív útvonalakat javasoltak, észrevételezték Pesterzsébet sétáló utcájának hibáit és előnyeit, tanácsokkal segítettek és megosztották jogos kritikájukat is!

Pesterzsébet Önkormányzata a Fővárosi Önkormányzattal közösen pályázatot nyert a XX. kerület kerékpáros közlekedésének fejlesztésére. Innen letölthető a VEKOP 5.3.1-15-2016-0004 kódszámú, „Fenntartható közlekedésfejlesztés Budapesten” tárgyú pályázaton belül elkészült Kerékpárforgalmi Hálózati Terv. A most elkészült Kerékpáros Hálózati Terv tartalmazza a kerületen belüli tervezési terület lehatárolását, a meglévő és tervezett kerékpárutakat és kerékpársávokat, a fejleszteni kívánt útvonalakat, valamint a fejlesztés ütemezését. Érdemes tehát bogarászni, én is fogok majd egy hosszabb írást, elemzést közzétenni a projektről.

A terv egyik fontos eleme, a Pesterzsébet fő tengelyét alkotó Kossuth Lajos utca sétálóutcai szakasza, amelyen jelenleg kerékpárral nem lehet közlekedni. A Magyar Kerékpáros Klub a Kosuti megnyitását javasolta a kerékpáros átmenő forgalom számára.

A kerületi, az egyeztetésen részt vevő és helyi ismerettel rendelkező „kerékpáros” képviselők azonban ezt ebben a formában ellenezték és az átmenő forgalom korlátlan beengedése helyett, alternatív útvonalak biztosítását és a keresztirányú közlekedés megoldását, illetve fontos épületek (ügyeletes gyógyszertár, Polgármesteri Hivatal…) megközelítésének biztosítását támogatták.

unusual-bike-shop-features-bicycle-bedecked-faade-2_vt6zz_11446_1366176587.jpgA kérdőívet ígéretem szerint pénteken lezártam és most közzéteszem az eredményeket, egyrészt hogy az azt kitöltők is megismerhessék, másrészt, hogy képviselőtársaim is bölcsen dönthessenek a kérdésben. Ráadásul a kérdőív az egyszerű igen-nem szavazásnál komplexebb kiértékeléssel segítheti a képviselők és a kerületi főépítész úr munkáját.

A felmérés a kerékpárosokat és a kerékpárt nem használókat is megszólította (a válaszadók több mint 40%-át ők adják), külön elemezhető egy nyitott játszótér közelsége miatt a szülők, nagyszülők véleménye, illetve 4% alatti a nem kerületben élők száma a kitöltők között.

A Facebookon a vitát követők számára nyilván nem meglepetés, hogy az összes megkérdezett többsége nem szeretné a Kosuti sétáló utcai részét megnyitni a kerékpáros átmenő forgalom számára.

Az arányokból és a kérdőív válaszaiból persze más következtetések is levonhatóak:

  • a leghangosabb virtuális közösség véleménye nem azonos egy teljes kerület véleményével, s a halk többség általában megfontoltabban válaszol,
  • a megkérdezettek között a gyerekek biztonsága volt az egyik kiemelt szempont,
  • a napi rendszerességgel kerékpározók jobban bíznak a szabálykövetésben, mint a kerékpárt egyáltalán nem használók,
  • a Kosutiban ma az itt élők szerint komoly feladat a tisztaság, a közbiztonság javítása. S amíg ezeket a problémákat nem kezeli a városvezetés, nem bíznak más fejlesztések sikerében sem.

Ön beengedné-e a kerékpárosokat a Kosutiba (Pesterzsébet sétálójába)?

screenshot_2017-07-01_12_20_22.png

Az egyes kérdések statisztikái pedig itt tekinthetőek meg:

Bölcs döntést kívánok képviselőtársaimnak!

Szólj hozzá!

Címkék: kerékpár kérdőív kosuti Kosuti

Lehessen-e kerékpározni a Kosutiban?

2017.06.26. 11:47 Mach Péter

Pesterzsébet Önkormányzata a Fővárosi Önkormányzattal közösen pályázatot nyert a XX. kerület kerékpáros közlekedésének fejlesztésére. Innen letölthető a VEKOP 5.3.1-15-2016-0004 kódszámú, „Fenntartható közlekedésfejlesztés Budapesten” tárgyú pályázaton belül elkészült Kerékpárforgalmi Hálózati Terv.

A terv egyik fontos eleme, a Pesterzsébet fő tengelyét alkotó Kossuth Lajos utca sétálóutcai szakasza, amelyen jelenleg kerékpárral nem lehet közlekedni. Többen támogatják, többen ellenzik és néhányan pedig csak lassú és részleges bevezetését támogatják (bővebben a blogon).

Ön mit gondol? Segítsen a javaslataival, tapasztalataival, véleményével! Töltse ki a kérdőívet vagy itt a blogon, vagy erre a linkre kattintva!

A Magyar Kerékpáros Klub a Kosuti megnyitását javasolja a kerékpáros forgalom számára. A Kossuth Lajos utca gyalogos zónaként jelölt részének gyalogos-kerékpáros zónává alakításához jól működő területekre hoz példát:

Kolosy tér – Csemete utca – Puskás Öcsi tér, Baross utca, Váli utca- Kőrösy József utca, Lövőház utca.

A kerékpáros közlekedést támogató (értsd, velem együtt azzal közlekedő) képviselőtársaimmal egyeztetve, elmondható, hogy többségük ennek egy ütemben történő, azonnali bevezetését ebben a formában nem támogatják. Őket támogatja részben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tervzsűrije is, mivel ők a nyáron civil szervezet bevonásával és szemléletformálással teszt üzemben a rendszer működésének vizsgálatát javasolják csupán és azt is csak az átmenő kerékpáros forgalom számára párhuzamos alternatíva kijelölésével együtt.

istock_000019063212_small-703x468.jpgA sétálóutca kerékpáros megnyitása első körben részleges kellene legyen és nem képzelhető el a kerékpáros átmenő forgalom számára megfelelő, kerékpáros infrastruktúra kiépülése nélkül. Szerintünk a kerékpáros átmenő forgalom gyorsabb áthaladását a Kosuti helyett azzal párhuzamos útvonalakkal kellene biztosítani, egyrészt a Topánka utcai kerékpársáv illetve a Kosutitól délre eső rész kerékpárbarát zónává alakítása (Tempo 30) lehetne megoldás.

Képviselőtársaim javaslata szerint a megnyitás első körben a Polgármesteri Hivatal, és az ügyeletes Gyógyszertár megközelítését kellene csak biztosítsa. Az egyeztetések során felmerült képviselői (Gémesi Emese, Völgyesi Krisztián) érvek alapján a párhuzamos útvonal feltételét már előre feltételként meghatározó javaslatról a Képviselő-testület júliusban dönt. Vagyis arról, hogy a részletes tervezési fázis tartalmazza-e a Kossuth Lajos utca sétálóutcai szakaszának megnyitását a kerékpáros forgalom számára, a kerékpáros forgalom áthaladásának megvalósulását azzal a feltétellel, hogy egyidejűleg kiépül a Topánka utca mentén tervezett kerékpársáv is a kerékpáros átmenő forgalom számára.

Tavaly november végén kaptuk meg a pályázati anyagokat, sajnos az eredeti pályázati anyag ezer sebből vérzett, s nem igazán tükrözte a kerület kerékpárosainak igényeit. Akkor azt az ígéretet kaptuk, hogy a pályázat elnyerése után fogja csak a BKK kidolgozni a terveket, amiket ezután az önkormányzat és a Főváros is véleményez majd.

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottságban ezért csak úgy fogadtam el az eredeti előterjesztést, hogy a pályázat sikere esetén újragondoljuk a kerületi fejlesztéseket bevonva a helyi civil szervezeteket és kerékpárosokat, majd a véglegesítés előtt bemutatják a terveket a bizottságnak és a képviselő testületnek is.

Februárban raktam ki a blogomra egy kérdőívet Pesterzsébet kerékpáros közlekedésének fejlesztési lehetőségeiről. Ezúton is köszönöm annak a közel 100 blogolvasómnak, aki vette a fáradságot és kitöltötte a Magyar Kerékpárosklub Dél-Pesti területi szervezetének elektronikus kérdőívét.

viragos_1_2.jpgMost mi is beleszólhatunk, hogyan fejlesszük Pesterzsébet kerékpáros közlekedését. -írtam akkor.

  • Mik a gondok, mely útvonalakat kedveljük, merre nem megyünk, mert balesetveszélyes?
  • Mit fejlesztenénk?
  • Merre hagyjuk el legtöbbször a kerületet, Kispest, Csepel vagy Ferencváros irányába?
  • A Duna-partra vagy a Kiserdőbe kerékpározunk többet? 

Az egyeztetéseinek köszönhetően a fejlesztési tervek számos helyen változtak, nem csak a Pesterzsébet és Kőbánya-Kispest összekötését biztosító felüljáró tengelyének irányába mutatnák ma már a fejlesztések, hanem a kerület belsejében is javítanak a kerékpáros közlekedésen (kerékpárutakkal, Tempo 30-as övezetekkel) és a Csepel-Pesterzsébet, Soroksár-Pesterzsébet és belváros (Ferencváros)-Pesterzsébet nyomvonalakon is számos közlekedési alternatívát kínál.

A most elkészült Kerékpáros Hálózati Terv tartalmazza a kerületen belüli tervezési terület lehatárolását, a meglévő és tervezett kerékpárutakat és kerékpársávokat, a fejleszteni kívánt útvonalakat, valamint a fejlesztés ütemezését. Érdemes tehát bogarászni, én is fogok majd egy hosszabb írást, elemzést közzétenni a projektről.

Addig is, kérem segítsen abban, hogy az Önök véleményét is figyelembe véve dönthessen a képviselő-testület a Kosuti közlekedéséről!

14 komment

Bezárták a kórtermeket a Dél-pestiben, mert nyaralnak a betegek

2017.06.22. 10:50 Mach Péter

Bezártak a 3-as belosztály kórtermei a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban, mert a kormány szerint ilyenkor nyaralnak a betegek. Cserébe elnyerte a főváros legrosszabbul felszerelt kórháza címét és 100 liter kézfertőtlenítő adományhoz jut Semmelweis napon.

bfalu20150214033-e1497984976607-1024x579.jpgAz egészségügyért felelős államtitkár álhírnek nevezte, hogy az ápolók és nővérek felmondása miatt be kellett zárni a dél-pesti kórház egyik belgyógyászati osztályát, szerinte csupán a betervezett felújítások folynak, ami teljesen normális, hiszen a betegek is nyaralnak ilyenkor. Szerintem pedig a mostani állapot nem fenntartható, omlik össze az egészségügyi rendszer. Az uniós átlaghoz képest a magyarok sokkal rövidebb ideig élnek. Pedig mindenkinek esélyt kell adni az egészséges, hosszú életre – ezért a Párbeszéd egészségközpontú egészségügyet, betegközpontú betegellátást akar. Magától értetődőnek tűnik, pedig nem az: ma az egészségügy a betegségről, az ellátás pedig az intézményrendszerről szól. Az Orbán-kormány 2010 óta évente nagyjából négyszázmilliárd forintot vont el az ágazatból, nem véletlenül kellett nekünk kitakarítani a Dél-Pesti mosdóját is.

Jelentős béremelést kell adni az ápolóknak és szakdolgozóknak! A kormány béremelésnek nevezett aprópénzekkel akarja kiszúrni az ágazatban dolgozók szemét. Nettó néhány ezer forintot akarnak soha nem látott mértékű béremelésként bemutatni, a Párbeszéd 50%-al emelné a szakdolgozók bérét.

Ha nem Dél-Pest és ezen belül Pesterzsébet körzetes kórházáról lenne szó, akkor az ember az első döbbenet és cifra káromkodás után lapozna. Hazudnak, reggel, délben, este, oszt jó napot. De nem, az nem járja ugyanis, hogy aki teheti más kórházat keres a kerületben, s évtizedek óta azért imádkozik, hogy ha baj van, akkor a körzetén kívül essen össze, nehogy bekerüljön oda. Az nem járja ugyanis, hogy „csúcskórházat” építenek természetvédelmi területeket veszélyeztetve Budán, „szuperkórházat” Ferencvárosban és újabb és újabb ígéretekkel hitegetik csupán a dél-pestieket.

A Párbeszéd azt vallja, hogy mindenkinek, vagyoni helyzettől függetlenül joga van az egészséges élet lehetőségére, ha pedig megbetegszik vagy megsérül, a gyors, szakszerű és színvonalas ellátásra, éljen akár Budán vagy a mostohaként kezelt dél-Pesten.

A héten robbant a botrány: a Hír TV információ szerint tömegével mondtak fel ápolók és nővérek a dél-pesti Jahn Ferenc Kórházban, így a hármas számú belgyógyászati osztályt lezárták. A kedélyeket ráadásul az is borzolta, hogy a Facebookon viszont olyan információ terjedt, miszerint a felmondott  nővérek és ápolók többsége a közelben, újonnan megnyílt svéd bútoráruházban vállalt munkát, ott ugyanis korábbi fizetésük többszörösét keresik meg.

A kórház hírzárlatot rendelt el, majd napokkal később a körzet fideszes politikusai (Németh Szilárd és Földesi Gyula) hozták a jó hírt:

  • Nem zárták be a III. Belosztályt, továbbra is üzemel.
  • Nem volt, és nem tudnak a jövőre nézve sem "tömeges felmondásról". Az előre tervezett karbantartási és felújítási munkák miatt van néhány kórterem ideiglenesen zárva a belosztályon, ami összesen 42 ágyat érint.

Túl azon, hogy a kórház a sajtónak nem hajlandó információkkal szolgálni, a kormánypárti politikusoknak viszont igen, akár meg is nyugodhattunk volna, a sajtó rárepült egy kacsára és ellenőrizetlenül megírta.Nincs probléma az egészségügyben, hiszen Kövér László is megmondta: "A magyar egészségügy képes világszínvonalú teljesítményre, Magyarország 2010 óta nagy lépéseket tett meg az egészségügy területén is". 

De azután érkezett a fekete leves, a kórház is kiadott egy nyilatkozatot, s az bizony már homályosnak, ködösítőnek a problémákat és gondokat elbagatellizálónak, a sajtót hibáztatónak és felelősnek tartónak tűnt.

Egyik fontos kisgyermekkori emlékem, hogy apukám leül mellém és elmagyarázza miként kell a Kádár-rendszerben újsághíreket olvasni. Azóta eredményesebben kezelem a NER sajtónyilatkozatait is, ez segített most is.

Tehát a sajtónyilatkozat szerint nem zárt be a belosztály egyetlen részlege sem, csak a kórtermeket zárták be és betegeket nem fogadtak a sajtóbotrányig. S nincs tömeges felmondás sem, csak ezen a nyáron munkaerőhiány miatt nem tudják teljeskörűen ellátni a feladatokat, ezért lezártak néhány kórtermet és nem fogadtak beteget.

Tökéletes a kórház sajtónyilatkozata, megéri havi nyolcszázezret fizetni egy fidesz-közeli cégnek PR-ra és marketingre. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház ugyanis havonta bruttó 800 ezer forintot fizet kommunikációs szolgáltatásokra az Ypsylon Média nevű cégnek, amely Szabó Lászlóhoz, a fideszes Deutsch Tamás vezette sportminisztérium egykori helyettes államtitkárához köthető.

Úgy tűnik az újságírók is képesek sajtónyilatkozatokat értelmezni, mert azon nyomban kiment az RTL Klub is forgatni arról mi is történt valójában: s hogy, hogy nem de azt tapasztalták tényleg üres a dél-pesti kórház egyik belgyógyászati osztálya, az interjúkban megszólalók az alacsony bérekre panaszkodtak és arról beszéltek aki teheti külföldre távozik. A felújítást jelző táblák és felíratok pedig csak a sajtóbotrány után kerültek ki. Öröm az ürömben, hogy a botrány miatt most tényleg felújítanak néhány osztályt, ráadásul úgy tűnik rohamtempóban bele is vágtak.

Hab a tortán, hogy a hvg.hu úgy tudja, szó sem volt eredetileg nyári festésről, a problémás osztályra tényleg lakat került. Úgy tudják, az az értesülés is igaz, miszerint a dolgozók inkább a svéd bútoráruházat választották, mint hogy az egészségügyben robotoljanak.

Az egészségügyért felelős államtitkár mindezek után álhírnek nevezte, hogy az ápolók és nővérek felmondása miatt be kellett zárni a dél-pesti kórház egyik belgyógyászati osztályát, szerinte ugyanis csupán a betervezett felújítások folynak, ami teljesen normális, hiszen a betegek is nyaralnak ilyenkor.

Miközben a héten zárult le a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete által szervezett lakossági szavazáson alapuló felmérése: a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház a fővárosiak szerint ma a legrosszabbul felszerelt kórház, a legrosszabbak a higiéniai körülmények, ahol a betegek és gyógyulni vágyók szerint a legnagyobb a szükség a segítségre, ahol 100 liter alkoholos kézfertőtlenítő is hatalmas segítséget jelent. Kórházunk fölényesen verte a Péterfy Sándort és a Szent János Kórházat, pedig az utóbbi években számos sajtóhír foglalkozott az ottani körülményekkel is.

Múlt heti blogbejegyzésemben kérdeztem meg az olvasóimat: Ön szerint jó ötlet volt-e a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórháznak, hogy hivatalosan is beszállt egy versenybe 100 liter ingyenes alkoholos kézfertőtlenítőért és szavazásra buzdítja az itt élőket, vagy csak cinikus pótcselekvés?

Ahogy a szakszervezet fogalmazott: sok kórháznak ugyanis nincs elég pénze arra, hogy megfelelő mennyiségű alkoholos kézfertőtlenítőt beszerezzen, pedig valójában olcsóbb volna az állam számára a kézfertőtlenítő beszerzése és annak használatával a fertőzések megelőzése, mint a hiánya miatt kialakult kórházi fertőzés kezelése.

Most tehát a Semmelweis-napon kap a kórházunk 100 liter kézfertőtlenítőt, csak legyen aki átvegye.

_dsc1369.png

A Párbeszéd azt vallja, hogy mindenkinek, vagyoni helyzettől függetlenül joga van az egészséges élet lehetőségére, ha pedig megbetegszik vagy megsérül, a gyors, szakszerű és színvonalas ellátásra! Visszaszorítjuk a kórházi fertőzéseket. Ehhez minden szakellátási intézményben garantáljuk az alapvető higiénés feltételeket, a szakembereknek pedig állandó továbbképzési lehetőséget biztosítunk. Az ÁNTSZ vizsgálatait nyilvánosságra hozzuk és biztosítjuk, hogy a feltárt hiányosságokat az intézmények a lehető leghamarabb képesek legyenek orvosolni. 

Itt bővebben is olvasható az egészségügyi programunk.

2 komment

Címkék: Jahn Ferenc dél-pesti kórház

100 liter kézmosó megoldja-e a dél-pesti a kórház gondjait?

2017.06.17. 09:11 Mach Péter

Két idei hír:

  • Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház havonta bruttó 800 ezer forintot fizet kommunikációs szolgáltatásokra az Ypsylon Média nevű cégnek, amely Szabó Lászlóhoz, a fideszes Deutsch Tamás vezette sportminisztérium egykori helyettes államtitkárához köthető.
  • A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Facebook oldalával hivatalosan is beszáll egy lakossági promóciós versenybe, hogy ingyenesen hozzájuthasson 100 liter alkoholos kézfertőtlenítőhöz és ehhez szavazatokat gyűjt.

Magyarul elszór éves szinten közel 10 millió forintot egy Fideszhez köthető cégnek kommunikációs feladatok ellátására, miközben az egészségügyi intézmény napi gondokkal küzd. Nem kellene inkább rendbe tenni a kórház vezetésének a pénzügyeket, ahelyett hogy 100 liter (200.000 Ft értékű) alkoholos kézfertőtlenítőért indít lakossági összefogást az intézmény?

screenshot_2017-06-16_09_31_37.pngAz 1980-ban megnyílt, csaknem félmillió lakos egészségügyi ellátásáért felelős intézmény 1263 ágyán évente több mint 41 ezer beteget gyógyítanak; a járó-betegek száma pedig meghaladja az évi 660 ezret.

100 liter kézmosó helyett nem kellene érdemi előrelépésért küzdeniük? Miért gondolja a kórház vezetése, hogy 100 liter kézmosó választ nyújt dél-pest egészségügyi kérdéseire? Miért nem a valódi problémákra fókuszál? Miért nem áll ki a betegekért, a gyógyulni vágyókért?

Maga az akció persze előremutató és fontos (nem véletlenül vittünk mi is tavaly télen a kórházba néhány flakonnal): a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete által szervezett promóciós akció célja, hogy a kézhigiénia, az alkoholos kézfertőtlenítők fontosságára hívja fel a figyelmet. A kórházi fertőzések elleni küzdelem egyik legfontosabb momentuma ugyanis a megfelelő kézhigiénia.

A szervezők szerint sok kórháznak ugyanis nincs elég pénze arra, hogy megfelelő mennyiségű alkoholos kézfertőtlenítőt beszerezzen, pedig valójában olcsóbb volna az állam számára a kézfertőtlenítő beszerzése és annak használatával a fertőzések megelőzése, mint a hiánya miatt kialakult kórházi fertőzés kezelése.

Itt lehet szavazni:  ;-) http://reszasz.hu/index.php/szavazas

Köztudott, hogy a dél-pesti az egyik legrosszabb állapotában lévő, az utóbbi évtizedekben méltatlanul elhanyagolt kórháza nem csak a fővárosnak, hanem az egész országnak.

Nem csoda, hogy már 2015. februárban beintett Rogánnak a pesterzsébeti FIDESZ-frakció is: a polgármesterrel közösen kialakított határozati javaslatuk alapján arra kérték a kormányt, hogy vizsgálja felül az új, nagy fővárosi kórház tervét, s a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház kibővítésére, korszerűsítésére és fejlesztésére fordítsa a rendelkezésre álló plusz forrásokat.

Bár egy idei kormányrendelet szerint valamikor sor kerülhet majd a régóta húzódó fejlesztések megkezdésére, ezek az üres ígéretek az ellátási körzetben élőket nem nyugtatják meg. A pesterzsébetieknek ugyanis nem ígéretekre van szüksége, hanem korszerű, működőképes kórházra!

Az nem járja ugyanis, hogy aki teheti más kórházat keres a kerületben, s évtizedek óta azért imádkozik, hogy ha baj van, akkor a körzetén kívül essen össze, nehogy bekerüljön oda. Az nem járja ugyanis, hogy „csúcskórházat” építenek természetvédelmi területeket veszélyeztetve Budán, „szuperkórházat” Ferencvárosban és újabb és újabb ígéretekkel hitegetik csupán a dél-pestieket.

Az itt élők mindent megtennének azért, hogy jól működő, jól felszerelt kórházban gyógyulhassanak és nem egy omladozó falú, állandó orvoshiánnyal küzdő intézmény fogadja őket, szavaznak tehát most is rendületlenül, de 100 liter kézmosó csak tüneti kezelés, vagy leginkább még az sem.

screenshot_2017-06-17_08_16_27.pngAz Orbán-kormány ugyanis 2010 óta évente nagyjából négyszázmilliárd forintot vont el az ágazatból. Lerohasztották a kórházainkat, tönkretették az alapellátást, nem hajlandóak érdemi béremelést adni a dolgozóknak. Napjainkban többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetben, az orvos-elvándorlás miatt az is előfordulhat, hogy az évtized végére a magyarok felének nem lesz megfelelő ellátása. Be kell fejezni tehát ezt az ámokfutást, mert most már a betegek élete forog kockán! FTC, MTK, Mezőkövesd, Videoton, Vasas, Felcsút, Diósgyőr, Honvéd... a már átadott, vagy még épülő Orbán-stadionok listája a teljesség igénye nélkül az egyik oldalon, rohadó egészségügy, omladozó falak, takarítatlan WC-k a kórházakban, egészségügyi intézményekben és be nem tartott ígéretek a másik oldalon.

_dsc1369.png

Fordítsuk a feje tetejéről a talpára ezt a világot: tegyünk meg mindent az egészséges környezetért és életmódért, az ellátórendszert pedig szervezzük végre a betegek igényei köré!

 

A Párbeszéd azt vallja, hogy mindenkinek, vagyoni helyzettől függetlenül joga van az egészséges élet lehetőségére, ha pedig megbetegszik vagy megsérül, a gyors, szakszerű és színvonalas ellátásra! Visszaszorítjuk a kórházi fertőzéseket. Ehhez minden szakellátási intézményben garantáljuk az alapvető higiénés feltételeket, a szakembereknek pedig állandó továbbképzési lehetőséget biztosítunk. Az ÁNTSZ vizsgálatait nyilvánosságra hozzuk és biztosítjuk, hogy a feltárt hiányosságokat az intézmények a lehető leghamarabb képesek legyenek orvosolni.

 

Itt bővebben is olvasható az egészségügyi programunk.

3 komment

Címkék: kézmosó Jahn Ferenc dél-pesti kórház

Csúszik a pavilonsor átadása, de legalább ideiglenes várót épít a beruházó

2017.06.09. 19:37 Mach Péter

Csúszik a Baross-Topánka közösségi közlekedési csomópontba tervezett pavilonsor átadása, cserébe viszont június végére, július elejére ideiglenesen, árnyékolóval ellátott és esővédett részt is kialakít a megállóban a beruházó.

A keddi Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság ülésére meginvitáltam Budapest első közösségi tervezéssel kialakított közlekedési csomópontjának beruházóját és leendő üzemeltetőjét miként is áll az ügy. Nem kis aggodalommal töltött el ugyanis, hogy a határidő június 30-án lejár, de még egy kapavágást nem tettek.

Sajnos jogosan aggódtunk: a márciusi bizottsági ülésen bemutatták a kiviteli terveket amihez néhány módosítást akkor kértünk is, amiket be is fogadtak a tervezők, de az engedélyeztetési folyamat 2 hónapra mégis leállt és csak júniusban kerültek leadásra a végleges tervek. Várhatóan az engedélyek megérkezése után (ami előreláthatólag június vége), csak a nyár végén, szeptember elején kezdődhet meg az építkezés és október végén nyithatnak meg a pavilonsor üzletei.

 

Előrelépés azonban a mostani állapotokhoz képest, hogy míg márciusban Nemes László alpolgármester javaslatára elhalasztotta a hivatal ideiglenes buszmegálló kihelyezését, most javaslatomra korrigálta azt. A beruházás csúszása miatt sikerült elérnem, hogy a képviselők egyhangúlag támogassák, hogy a beruházót kérjük fel: az engedélyek kézhez kapásakor vegyék kezelésükbe a területet és biztosítsák az utasoknak, hogy nyugodt körülmények között várhassák a buszokat anélkül, hogy hőgutát kapjanak vagy jégeső szakadjon a nyakukba.

20170608_081851.jpg

Az előző ciklus fideszes városvezetése leromboltatta Pesterzsébet legforgalmasabb közlekedési csomópontját, mi most az itt lakók segítségével és aktív közreműködésével felépítjük azt.

Ehhez kérünk még egy kis türelmet, mind az égiektől, hogy ne hozzon ránk jégesőt az esővédett beálló elkészültéig, mind az utasoktól, akik hónapok óta áldatlan körülmények között várakoznak a járatokra!

Előzmények:

Tavaly szeptemberben írtam, hogy lezárult a Baross-Topánka új közösségi közlekedési csomópontjának tervezési folyamata. Egy többlépcsős közösségi tervezés projektet zárt akkor le Pesterzsébet Önkormányzata, ennek köszönhetően – megújul a zöldfelület és új pavilonok épülnek a Baross és a Topánka utca sarkán lévő területen a 2015-ben lebontottak helyére.

http://machpeter.blog.hu/2016/09/19/egyutt_sikerult_megujul_a_baross-topanka_pavilonsor

Az első lépcső:

http://machpeter.blog.hu/2015/11/16/hogyan_tervezzuk_kozossegi_tereinket_2_resz

A második lépcső:

http://machpeter.blog.hu/2016/07/21/tervezzuk_meg_kozosen_a_baross_utca_topanka_utca_sarkan_epulo_uj_pavilonsort_es_kozlekedesi_csomopon

A tervezési szakasz lezárultakor a 100%-os önkormányzati tulajdonú Integrit-XX. Kft. és Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Építési Koncessziós szerződést kötött 2016. december 1-én üzletsor építésére a Budapest XX. kerület Baross u. és a Topánka u. sarkán és megkezdték a kiviteli tervek készítését.

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság idén márciusban nézte át a kiviteli terveket.

Akkor Potoczky Attila a beruházó képviseletében kiemelte, hogy a tervező maximálisan figyelembe vette a közösségi tervezés eredményét. Ez az az épület, ami a területen elfér, s olyan amilyennek az itt élők szeretnék. Igyekeztek könnyeddé és légiessé tenni. Ez a látványterv csupánegy animáció, az élet persze nem ilyen lesz. Szeretnének ragaszkodni az egységes külsőhöz, nem lesznek az üzleteken kívüli pakolás, egyéni feliratokat se szeretnének engedni. Törekedve arra, hogy megőrizzék olyannak, amilyennek most létrehozzák. Kamerarendszert is ki akarnak majd építeni.

Az ülésen a bizottság a járda szélességének növelését kérte és hogy a váró része ne legyen ennyire huzatos, a pillérek helyett mindkét oldalán falakkal oldják meg a szélvédelmet.

Trummer Tamás, Pesterzsébet főépítésze akkor ígéretet tett a módosításokra (az azóta engedélyeztetésre beküldött tervekben ezt korrigálták is).

Végén jött azonban a feketeleves, ráadásul mindjárt duplán.

Egyrészt hiányoltam a napelemeket a tetejéről, de erre a beruházó képviselője, hogy valóban tervezték, de belátták, hogy a tervezett épülethez nem illik, nem tudják teljesen vízszintesbe rakni. Cserébe maximálisan korszerű energiafogyasztókat terveznek beépíteni, a FŐTÁV-val is egyeztettek a fűtés bekötéséhez.

Ami viszont hatalmas pofon volt az utasoknak, hogy a februári ígérettel szemben Nemes László alpolgármester javaslatát elfogadva mégsem került ki ideiglenes buszmegálló a területre, hanem csak az építkezés megkezdésekor tervezték ideiglenes esőbeálló telepítését a kerítéshez rögzítve. Szerencsére ezt a döntést kedden kérésemre felülbírálta a bizottság és hamarabb megoldódik a buszmegálló problémája.

A tervező egyeztetve a Fejlesztővel több alkalommal egyeztetett a Főépítészi Irodán, illetve a helyszínen. A Főépítész biztosította a tervezőnek a közösségi tervezésen elfogadott tervvázlatot, illetve alaprajzot, melyet a tovább dolgozásnál a tervező és a Fejlesztő tiszteletben tartott, továbbfejlesztett. A terv szerint négy darab 20 m2 körüli üzlet, illetve fedett-nyitott várakozó tér szerepelt a tervezési programban. Az üzletek kialakításánál az átláthatóság és rendezettség fontos szerepet kapott. Az egyes rendeltetési egységek önálló vizesblokkal, raktárral rendelkeznek.

Az üzletsor kialakításánál a világos, és könnyű tájékozódás, a megközelíthetőség prioritást kapott. Mivel Pesterzsébet egyik jelentős „kapujának” pontján épül fel, nagy hangsúlyt kapott az épület esti megjelenése is: a födém szélén elhelyezett világító sáv emeli ki az épület kontúrját, illetve az üzletfeliratok is kizárólag ebben a csíkban lesznek elhelyezhetőek. A lakótelepi környezethez illeszkedik a lapostetős, egyszerű tömegforma, és anyaghasználat, illetve választott tartószerkezet.
Az üzletsor a buszmegálló utasainak kiszolgálására készül, de lehetőségek szerint új parkolóhelyeket is kialakít a Fejlesztő, mely az árupakolás szempontjából különösen fontos és hasznos lesz.

A kerületi tervtanács is tárgyalta a tervdokumentációt, és a bizottság tagjaival egyetértve szintén a tartószerkezetnél pillérek helyett faltestek kialakításának megfontolását javasolták, hogy szélvédettebbek legyenek a váróterek..

Szólj hozzá!

Címkék: közösségi tervezés pavilonsor Baross-Topánka

A FIDESZ no-go zónákkal riogat Pesterzsébeten

2017.05.25. 15:15 Mach Péter

A FIDESZ nem akar no-go zónákat Pesterzsébeten, viszont feszültséget és gyűlöletet kelteni, stigmatizálni, bűnbakot találni az elmúlt kétéves tevékenységük katasztrófális teljesítményére, láthatóan annál inkább. Nem várták ugyanis meg a nyári szünet végét, kedden elstartolt a kampány Pesterzsébeten is.

4b7c287ce6dded4f4c0a140c5e5d9047f12cca11.jpg

A FIDESZ tavaszvégi indítása pedig minden idők legkeményebb kampányát ígéri a kerületben. A Nemzeti Konzultáció 2017 pesterzsébeti fórumán Hidvéghi Balázs a FIDESZ kommunikációs igazgatója lőtte el startpisztolyt, s mindjárt sikerült nagyot robbantania. A kommunikációs igazgató úr ugyanis nem szeretné, ha "lemondanának" Pesterzsébetről vagy Magyarország bármely más területéről, és no-go zónák alakulnának ki. Úgy fogalmazott Magyarországon nem kívánatosak az Észak-Afrikára hasonlító no-go zónák. Az úri közönség táncolt.

grumpy-cat-no-1.jpgGyomorforgató kampány vár még ránk ha nem állítjuk meg, rasszizmus, gyűlöletpropaganda és félelemkeltés. Ezt ígéri most a Fidesz, s erre kell nemet mondanunk! 

A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a KSH négy szegregátumot és tizenkettő szegregációval veszélyeztetett területet jelölt meg a kerületben.

A”Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében készült tanulmány szerint négy szegregátum közül kettő az Erzsébetfalva városrészben, egy a Gubacsipuszta városrészben, egy pedig a Pacsirtatelepen található.

A területek a kerületnél kedvezőbb korszerkezettel rendelkeznek. Nem az elöregedés, hanem sokkal inkább a szegregációs folyamatok, például a fiatalabb generáció alacsony státusza és lecsúszása veszélyezteti a szegregátumokat. A szegregációs mutató jóval meghaladja a kerületi értéket (7%) a négy területen. Az erzsébetfalvai szegregátumokban 35 és 34%. A Gubacsipuszta városrészben található szegregátum esetében 28, a Pacsirtatelepen 27%. Pesterzsébeten az egyszobás lakások aránya 12,1%-os volt 2011-ben. Az Erzsébetfalván található két szegregált területen ennek sokszorosát látjuk: eléri a 46%-os arányt is. Összességében elmondható, hogy a fentiekben vizsgált, a szegregációs folyamatokkal összefüggő mutatók értelmében Erzsébetfalva városrész rendelkezik a legkedvezőtlenebb társadalmi adottságokkal.

Pesterzsébet elemi érdeke és célja, hogy az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség és az integráció biztosításának elve az élet minden területén megvalósuljon a városban. Ehhez a lakhatási feltételek biztosítása mellett – széleskörű együttműködésen alapuló – többféle: szociális, képzési, foglakoztatási, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések együttesével kívánunk hozzájárulni. Az alacsony státuszú lakosok integrációja előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaerő-piaci hátrányaikat, javítják foglalkoztatási esélyeiket, hozzájárulva ezzel az alacsony státusz megváltozásához. A kerület lakásfenntartással, lakásmegtartással kapcsolatos intézkedéseinek általános alapelve, hogy minden olyan intézkedést meg kell hozni, ami a hajléktalanná válás ellen hat, ami biztosítja a hátralékkal küzdők további lakhatását.

A tanulmányban is lefektetett módon a kerület anti-szegregációs programjának céljai:

  • Az esélyegyenlőség biztosítása a város minden fejlesztési beavatkozásánál, annak figyelembe vételével, hogy semmilyen fejlesztés nem járulhat hozzá a településen belüli, vagy kívüli szegregáció kialakulásához és erősödéséhez.
  • Az esélyegyenlőség, a szegregáció- mentesség biztosítása a településen
  • Lakhatási integráció biztosítása
  • Oktatási integráció biztosítása
  • Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása
  • A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása
  • Közösségi terek biztosítása

Pesterzsébet Önkormányzata igyekszik az élet minden területén olyan döntéseket hozni, illetve munkáját úgy végezni, hogy azzal a szegregátumok kialakulásának lehetőségét elkerülje, és a meglévő szociális illetve társadalmi különbségeket csökkentse. Ebben kellene partnerként viselkedni a kormánynak, ehhez kellene segítséget nyújtania a helyi Fidesznek és nem a meglévő szociális feszültségeket növelni.

Nem migránsozni kell és burkolt rasszista megjegyzésekkel összekacsintgatni az erre fogékony "úri közönséggel", hanem cselekedni a kerületért!

Nem riogatni kell, hanem kezelni a főváros egyik legszegényebb peremkerületében a szociális feszültségeket!

Ugyanis a főváros peremkerületében a saját bőrünkön érezzük mit jelent az, hogy nem hagynak senkit az árok szélén. Semmit! Szétcincálták a szociális védőhálót, épp a közmunkaprogramot verik szét és építik le, ennek köszönhetően nő az illegális hulladék mennyisége, nehezebben birkózik meg a kerület a zöldfelületeinek karbantartásával, romlik az itt élők életminősége. Szegregálják a közoktatást és néhány éve még híres elitiskolákban vezetik be az Arizona programot.

S most, hogy mindent tönkretettek: elkezdenek félelmet kelteni és riogatni.

A Fidesz kommunikációs igazgatója nem szeretné, ha "lemondanának" Pesterzsébetről. De hogy mit szeretne a lemondás helyett azt nem árulta el. Pedig lenne mit tenni: a gyűlöletpropaganda helyett segítsen megoldani az itt élők valós problémáit.

A félelemkeltés helyett építsünk egy élhetőbb és biztonságosabb kerületet, ebben partnerek leszünk. A gyűlöletkampányukra azonban semmi szükség, ezért nem kell kijönni közénk!

59 komment

Címkék: no-go zóna

süti beállítások módosítása