Organikus káosz

A hit, a meggyőződés és a remény vasárnap eséllyé alakult, a döntés a mi kezünkben volt, nem éltünk vele.

Mi, akik a részvételi demokráciában hiszünk, akik átláthatóbbá tennénk közügyeink intézését és az ország pénzügyeit, akik elutasítjuk az agressziót, a gyűlöletkampányt, akik hiszünk a mediáció sikerességében, akik szerint a szegénység nem bűn, most vasárnap alulmaradtunk a választásokon. Nyolc éve vállaltam, hogy tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel állok ki a kerületben élők ügyeiért.

Meggyőződésem, hogy a bűnbakkeresés, vagy a vereség el nem ismerése helyett egyetlen dolgot tehetek: betartom, amit ígértem, folytatom, amit nyolc éve elkezdtünk a helyi civil szervezetekkel, érdekvédőkkel és az ügyek mentén együttműködő képviselőtársaimmal közösen.

A NER megbuktatásának sikerét ugyanis, - s addig is az ország túlélését - a helyi közösségek ereje biztosíthatja. Félelemre és gyűlöletre ugyanis nem építhető erős és hosszútávon sikeres közösség sem hazánkban, sem Európában. Egy sikeres Magyarország ugyanis egymás megbecsülésén, elismerésén alapul.

A vasárnapi választások legfontosabb tapasztalata, hogy hamis beidegződés, önámítás, abban bízni, hogy a rendszer károsultjai a baloldali-kormányváltó politikának befektetett munka nélkül is a legnagyobb szövetségesei. Ahol élő fogalom a szolidaritás, ahol sajátjuknak és értéknek tekintik a közösségek tagjai épített és természetes környezetüket, ahol fontos a család, ott élhetnek és élnek is szavazati jogukkal a választók. Minden más esetben nincs valós döntési helyzetben a választó, ott a gyűlöletpolitika, a félelem az úr.

Nyolc éve kezdtem politizálni egy kormánypárti, de kiábrándult, a politikusokban, az önkormányzatban a „HATALOM”-ban csalódott lakóközösségben, ma ebben a lakóközösségben mindenki szabadon, elveinek, hitének megfelelő pártot, jelöltet választ. Ezért is tartom az egyedüli megoldásnak a helyi közösségek építését.

A rendszerkritikus, demokratikus pártoknak az elmúlt nyolc évben nem sikerült beváltaniuk a szavazók reményeit. Néhány település kivételével nem alakult ki élő kapcsolat a lakosság és az őt képviselők között. Az elkövetkező év közösségeink újjászervezéséről szól. S ebben a munkában mindenkinek meg kell találnia a saját feladatát.

Kooperáció – alternatíva – helyi politika – új ellenállás

Új ellenállás: újra kell éleszteni a 2012-ben indított új ellenállást s az élére állni azoknak, aki most erőt éreznek hozzá!

Erőszakmentes, alulról szerveződő mozgalmat kell indítani egy élhető, normális országért. Ha betiltanak egy civil rendezvényt, segíteni kell őket és szervezni helyette hármat. Minden kivágásra ítélt fa alá oda kell ülnünk, mert vár ránk ezer és ezer hársfa! S minden kivágott fa helyére kettőt kell ültetnünk!

Az elmúlt nyolc év aktív, áldozatos munkát végző, de sikertelen politikát képviselő erőinek újra képessé kell válni a rendszerkritika, az antikorrupció, a mutyi-ügyek feltárása mellett pozitív üzeneteket is eljuttatni a társadalom felé.

• 
• 
• 

Mi itt Pesterzsébeten az elmúlt években:

- Megmentettük a kerületi Autómentes Napot, a Madarak és fák napi rendezvénysorozatot, új pályázati rendszert dolgoztunk ki kertjeink, parkjaink, zöldfelületeink gondozására, szépítésére.
- Megvédtük a Kiserdőt, hogy ne épülhessen mellé főút és megkezdtük a védetté nyilvánítás folyamatát.
- Megakadályoztuk, hogy stadion épüljön a Duna-parton, helyette futópályákat, fittparkokat hoztunk létre.
- Elértük, hogy kiemelt területként kezelje az Önkormányzat a Duna-part fejlesztését.
- Akadálymentesített buszokon juthatnak el a Duna-parton élő nyugdíjasok és kisgyermekes szülők a központba.
- Vásárlói és városrész fejlesztői közösségeket szerveztünk, kipróbáltuk milyen közösen megtervezni egy közlekedési csomópontot.
- Megvédtük ivókutjainkat, megterveztük új kerékpárútjainkat.
- Átláthatóvá tettük az Önkormányzat gazdálkodását.
- Nyomon követhetővé vált a képviselő vagyonosodása (elérhetőek és letölthetőek a teljes ciklus alatt a vagyonnyilatkozatok).
- Megmentettük a Pincét, a kerület ifjúsági és drogprevenciós irodáját.
- Felráztuk két utca lakóit, hogy a beleegyezésük nélkül ne dönthessenek róluk.
- Elértük, hogy büntetlenül ne lehessen Patyomkin óvodai szobákat átadni, elértük, hogy ne maradjanak fűtés nélkül hetekig bölcsődés, óvodás gyermekek a kerületben.
- Felszámoltattuk a Lenke - Bólyai utca sarkánál az illegális veszélyes hulladéklerakót.
- Örökbe fogadjuk játszótereinket, kutyafuttatóinkat.
- Kézműves vásárokat és kulturális rendezvényeket szervezünk.
- Állatvédelmi koncepció készül és rendeletet alkot az önkormányzat a fák védelmében.

Folytassuk, amit elkezdtünk, szervezzük meg közösségeinket ne csak a Duna-parton, hanem minden lakóközösségben, építsük fel az élhető Magyarországot!

Holnap, aki egy élhetőbb, boldogabb országban akar élni, aki változást akar, az egyéniben az esélyes ellenzéki jelöltre, Dr. Hiller Istvánra szavaz, listán pedig elveinek, hitének megfelelő pártot választ. A hit, a meggyőződés és a remény vasárnap ugyanis eséllyé alakul. 

De valóban ilyen egyszerű a kérdés?

Túl a kelet-közép-európai sajátosságokon alapuló unortodox megosztottságon, egyetlen kérdés még maradt: a pesterzsébeti zöldek most hova álljanak, kire szavazzanak?

Lokálpatrióta, zöld politikusként négy éve ugyanezeket a kérdéseket tettem fel:

• Mit tegyen vasárnap az a pesterzsébeti szavazó, aki szeretné élhetőbbé tenni a kerületét, közösségi kerteket, futópályákat, véderdőt, erdei tanösvényt, termelői piacot, valódi, fenntartható rezsicsökkentést szeretne?
• Kire adja voksát, aki mosható pelenkát és korszerű, környezetkímélő hulladékgazdálkodást akar, aki számára fontos gyermekei környezettudatos nevelése?
• Elmenjen-e szavazni, aki elutasítja az agressziót, a gyűlöletkampányt, aki hisz a mediáció sikerességében, aki a bűnt megelőzni és nem szankcionálni akarja elsősorban, aki szerint a szegénység nem bűn?
• Mit tegyen aki a részvételiségben, az átlátható gazdálkodásban a közösségi tervezésben látja a jövőt?
• Van-e választása annak, aki a slow food, a slow work, slow Budapest mozgalmakban tevékenykedik, aki a kerékpárt választja az Audi helyett?

Mit tudunk?

• Hogy az egészségügynek nincs még 4 éve.
• Az oktatásnak nincs még 4 éve.
• A minimálbérből élőknek, a gyermekeiket egyedül nevelőknek nincs még 4 évük.
• Ebben a légkörben, a gyűlölet országában nem lehet még négy évet leélni.
• Nem engedhetjük megépíteni Paks2-t.

A NER-en belül nincs és nem is lesz zöld fordulat. Ennek a rendszernek meg kell szűnnie, ennek a kormánynak mennie kell ahhoz, hogy bármilyen változás elérhetővé váljon.

A hiteles rendszerkritika ugyanis ott kezdődik, hogy kimondjuk: a NER zsákutca, a NER az elszegényedésre, a kiszolgáltatottságra, a korrupcióra, a környezeti, természeti és társadalmi javaink elherdálására épülő rendszer. Nem lehet belülről bomlasztani, meg kell szüntetni, fel kell számolni.

Érzem és tudom: az ország nyugodt, hiteles, párbeszédre kész és felelős politikára vágyik, amely az ész, és nem az erőszak nyelvén beszél, amely meggyőzni, és nem legyőzni akarja a többi felet, amely alázattal közelít a feladathoz, és nem alattvalókat, hanem partnereket keres – a NER megdöntéséhez.

Ezért kormányváltásra van szükség, a zöldek olyan politikai erőt kell támogassanak, amely programot készített, olyan programot, amelyik változást hozhat már most!

Aki nekem egy évvel ezelőtt azt mondja, hogy a szocialista párt fogja felállítani az elmúlt 20 év legprogresszívebb, zöld árnyékkormányát és az újgenerációs Momentum és LMP fog viaszfigurákat visszarángatni a színpadra, annak hideg ülőfürdőt ajánlottam volna.

Márpedig Daróczi Gábor oktatási, Hegyesiné Orsós Éva szociális, Andor László a foglalkoztatásügyi és Ámon Ada környezetügyi árnyékminiszterek minden zöld reményt felülmúlnak.

Ma ugyanis kimondható: Paksnak akkor lesz annyi, ha arra a pártszövetségre szavazol, amelynek a miniszterjelöltje Ámon Ada, aki első és legfontosabb feladatként nem meglepő dolgot jelölt meg: "felfüggesztjük, felülvizsgáljuk és megszüntetjük a Paks 2 beruházást .

Az így kieső energiaellátást pedig alternatív forrásokból pótolná, exhumálná a kormány által elhantolt szélerőmű-projekteket és felpörgetné a naperőművek építését. Ugyanis a magyaroknak is joga van az energiához, de a jó levegőhöz is. Ahogy a megtakarításhoz is, úgyhogy tárcavezetőként Ámon Ada átalakítaná a hatósági árszabályozást (ami most nem követi a világpiaci tarifákat, így a magyarok többet költenek a rezsire).

Élhető bolygót, tiszta földet, vizet és levegőt kell hagynunk az utánunk jövő nemzedékekre – ehhez azonban ma kell elkezdenünk a környezetpusztítás visszaszorítását és egy biztonságosabb, egészségesebb környezet megteremtését.

A pesterzsébeti zöldek tehát egyéniben az esélyes ellenzéki jelöltre: Dr. Hiller Istvánra, listán pedig arra a politikai erőre szavaznak, amely kormányképes, képes megállítani az elmúlt 24 év környezetpusztítását és fenntartható pályára állítja az országot.

Ezt pedig ma Karácsony Gergely árnyékkormányának programja biztosítja, így én Karácsony Gergely listájára szavazom. 

 

Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága idén is közösségépítő versenyt hirdet kutyásoknak, szülőknek, nagyszülőknek. A szülői, vagy kutyatulajdonos közösségek „örökbe fogadhatnak” egy-egy kerületi játszóteret, kutyafuttatót. Fontos változás a tavalyihoz képest a határidő, s hogy közkívánatra most már elektronikusan benyújtható a pályázat. Gémesi Emese képviselőtársammal közösen elkészített javaslatunk alapján immár másodszor írta ki a bizottság a pályázatot.

A nyertes pályázók az általuk (az önkormányzattal szakmailag egyeztetett) tervezett felújításhoz, területrendezéshez, javításokhoz kapnak szakmai segítséget, valamint a munkák elvégzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket, míg ők végzik el magát a felújítást, tereprendezést. Tavaly két kutyafuttató és egy játszótér közössége nyert a pályázaton támogatás, érdemes tehát elindulni a versenyen.

Az örökbefogadásnak köszönhetően a játszótéri baráti társaságoknak, szülői közösségeknek, kutyás közösségeknek módjuk van tenni a környezetükért, s ha kicsit a „sajátjuknak” érzik, úgy jobban odafigyelnek az állapotára, s az esetleges rongálókra.

Hatalmas öröm számomra, hogy a hivatal részéről milyen mértékű segítséget kaptunk, külön köszönet Kernné Kulcsár Dóra osztályvezető asszonynak és Bognárné Adorján Csillának a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató vezetőjének a támogatásért és a beleölt munkaórákért! S persze köszönet a bizottság tagjainak, akik pártállástól függetlenül egyhangúan támogatták a pályázat kiírását!

Pályázatok benyújtásának határideje: 2018. május 2. 12.00 óra. Késedelmesen érkező pályázat benyújtására nincs lehetőség!

A pályázati adatlap innen letölthető.

A nyertes pályázók az általuk (az önkormányzattal szakmailag egyeztetett) tervezett felújításhoz, területrendezéshez, javításokhoz kapnak szakmai segítséget, valamint a munkák elvégzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket, míg ők végzik el magát a felújítást, tereprendezést.

A lakossági pályázatok során a nyertes közösség egy évig táblával is jelezheti, hogy a kutyafuttató, játszótér az adott kutyás vagy szülői csoport, közösség gondozásában áll. Az adott közösség kérésére -amennyiben azt részvételi módon megalkotja, és a fenntartó is elfogadja - a játszótér házirendjét is elhelyezi egy táblán. Így ösztönözve az örökbefogadó közösségeket arra, hogy a játszóteret, a futtatót és közvetlen környezetét is rendezetten tartsa.

A közös munkának köszönhetően, a tábla kikerülésével magukénak érzik az adott teret, az összetartozás érzése közösségformáló, továbbá sokkal aktívabb lehet a napi szintű „figyelőszolgálat” is, a szülők, kutyások figyelmeztetik egymást vagy a területet gondozó Önkormányzatot. Az örökbefogadóktól külön anyagi ráfordítás nem várható el, de ha a táblával jelezve van, hogy „sajátjuk”, nagyobb kedvvel fogják eltávolítani az ott hagyott idegen tárgyakat, s figyelnek a rongálókra. A nagyobb rongálások (pl. kerítés megszaggatás) során többször tapasztalni, hogy bejelentés nem érkezik, így nem szerez róla tudomást a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató. Ha egy közösség magáénak érzi az örökbefogadott játszóteret vagy kutyafuttatót, bízhatunk abban, hogy a bejelentések is proaktívabban lehetnek, s hamarabb tudnak intézkedni az illetékesek.

A nyertes pályázók az adott játszóteret egy éves időtartamra fogadhatják örökbe, és a már örökbefogadó csapat a következő évben ismételt indulással hosszabbíthatja meg az együttműködést.

A pályázatok elbírálása során fontos szempont lesz:

• a közösség vállalásai,
• a tisztaság, a növényzet és a játszóeszközök, kerítések védelme,
• a hulladékgyűjtés,
• a zöld felületek gondozása.

A bírálatkor figyelembe vesszük majd a mai állapotokat is. A pályázatok elbírálása során a jelentkezők számától függően teszünk majd javaslatot a rendelkezésre álló keret elosztására a játszótéri és a kutyafuttatós pályázatok között.

Fogadjuk örökbe a játszótereinket, kutyafuttatóinkat! Vigyázzuk és gondozzuk környezetünket!

Jó csapatépítést és sportszerű versenyzést kívánunk!

Gémesi Emese és Mach Péter

a pályázat kitalálói

A pályázatra szülői és kutyás közösségek jelentkezhetnek. Játszótér kategóriában Pesterzsébeten lakó, szülői közösségek vehetnek részt, akik vállalják a közterületi, bárki által látogatható játszótér és a környező zöld sáv megfelelő gondozását is. A pályázaton (legalább öt, külön háztartásban élő, pesterzsébeti lakos, a pályázati kiírásban szereplő örökbefogadó nyilatkozat támogató aláírásával rendelkező) közösség indulhat.

Kutyafuttató kategóriában Pesterzsébeten lakó, kutyás közösségek vehetnek részt, akik vállalják a kutyafuttató és a környező zöld sáv megfelelő gondozását is. A bizottság azonban a pályázó közösség kiválasztásánál figyelembe fogja venni az örökbe fogadni kívánt kutyafuttató jelenlegi gondozottságát, tisztaságát is. A pályázaton (legalább öt, külön háztartásban élő, pesterzsébeti lakos, a pályázati kiírásban szereplő örökbefogadó nyilatkozat támogató aláírásával rendelkező) közösség indulhat.

A pályázatot a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság értékeli. A pályázatok rangsora pontozás alapján kerül meghatározásra. A pontozásnál az alappontszámokat az adott közösség vállalásai, a játszótér-kutyafuttató és a környező zöld, vállalt parkterület gyommentessége, tisztasága, gondozottsága (pl. virágosítás) jelentik. Számít a vállalt terület nagysága, és további pontokat jelent a házirend részvételi alapon történő kialakítása.

A bírálatkor figyelembe vesszük az önkormányzati vagy civil szervezetek által szervezett környezetszépítő akciókban való részvételt.

A meghirdetett kategóriákban a bizottság a pontozási rendszer alapján felállított rangsor szerint értékelő a pályázókat. Kategóriánként a legmagasabb pontszámot elért pályázók „fogadhatják örökbe” az általuk választott játszóteret, illetve kutyafuttatót.

Pályázni a pályázati adatlap kitöltésével lehet.

 

A pályázatok postai úton nyújthatók be az alábbi címre:

Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzata

Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága

1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1.

 

vagy

személyesen, ügyfélfogadási időben (H: 14.30-18.00, SZ: 8.00-16.30, P: 8.00-11.00)

Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal

Városgazdálkodási Osztálya

1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1. félemelet 36. szoba

 

vagy

pályázatok elektronikus formában vagyongazdalkodas@pesterzsebet.hu e-mail címen is benyújthatóak.

 

Pályázatok benyújtásának határideje: 2018. május 2. 12.00 óra. Késedelmesen érkező pályázat benyújtására nincs lehetőség!

A pályázat benyújtási módjai:

• A pályázatokat a pályázati felhívás mellékletét képező adatlapon, zárt borítékban kell benyújtani. A borítékra írják rá, hogy "Élhetőbb, tisztább, zöldebb Pesterzsébetért" környezetszépítő pályázat. Az adatlap Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat honlapjáról tölthető le, vagy a Polgármesteri Hivatal portáján átvehető.

• Elektronikus benyújtás esetén a tárgyrovatában szerepelnie kell, hogy "Élhetőbb, tisztább, zöldebb Pesterzsébetért" környezetszépítő pályázat. Az adatlap Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat honlapjáról tölthető le.

 

Az adatlapon a jelentkező nevét, címét, telefonszámát kell megadni, illetve az örökbefogadott játszótér, kutyafuttató pontos elhelyezkedését, nagyságát is.

A pályázatban résztvevőknek a kitöltött jelentkezési lapon kívül egyéb dokumentumot csak abban az esetben kell benyújtaniuk, ha részt vettek korábban önkormányzati vagy civil szervezetek által szervezett egyéb környezetszépítő akciókban való részvételt kell igazolni. (Nyilatkozat arról, hogy milyen eseményeken, mikor vettek részt, hány ember gondozza a kertet, kiknek mi a feladata, stb.).

A pályázatok értékelése egyszeri helyszíni bejárás alapján történik. A bejárásokon tapasztaltakról fényképdokumentáció készül. A benyújtott pályázatok közül a legkiemelkedőbbek kerülnek kiválasztásra.

 Az egyes kategóriák kiválasztott közösségei szakmai és nem pénzbeli - a játszóterek, kutyafuttatók, környező zöld felületek gondozását, szépítését elősegítő virágokat, facsemetéket, növényeket, homokot, földet, kerítésalapanyagot, festéket, ecsetet - támogatást kapnak a vállalt feladat elvégzéséhez. A kiválasztott közösségek által „örökbe fogadott” játszótérre, kutyafuttatóra kikerül egy évig az ezt igazoló tábla is, igény esetén a játszótér házirendjét is tartalmazó táblával együtt.

Az örökbe fogadó közösségek részére a vállalt feladat elvégzéséhez szükséges alapanyagok és eszközök (pl. ecset) átadása előreláthatóan 2018 szeptemberében történik.

A pályázati adatlap innen letölthető.

További információkat a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság titkárától, Radnai Dórától kaphatnak a 061/421-0669-es vezetékes telefonszámon.

 

 

Rogán kötvényprogramjának köszönhetően a kormány tényleg beköltöztetett egy szír bűnözőt Pesterzsébetre?

A Direkt36 és a 444.hu információi szerint sajnos igen.

A kampány újabb fokozatba kapcsolt: újra ellepik az utcáinkat a kormány gyűlöletplakátjai, ellenzéki képviselő-jelölteket vádolnak terroristák támogatásával, és állandó félelemkeltéssel próbálják mozgósítani a szavazóbázisukat. Mindeközben kiderül, pont Orbán kormányának köszönhetően, Rogán kötvénybiznisze miatt költözhetett egy olasz-marokkói-egyiptomi-szír bűnhálózat pénzembere Pesterzsébetre. Úgy tűnik a kormány a háborúk elől menekülőket ellenségnek tekinti, de a velük üzletelő bűnözőket tárt karokkal fogadja.

A Fidesz tehát hazudik: nem érdekli őket a pesterzsébetiek biztonsága. Migránsválsággal riogatnak, náci plakátokkal árasztják el a várost, de minden további nélkül bűnözőket költöztetnek a szomszédunkba!

Ha biztonságban szeretnénk élni, akkor április 8-án le kell váltanunk a kormányt!

Változást Pesterzsébeten! Változást Magyarországon!

Mi is történt valójában?

A bűnözőknek szabad beköltözést hozó kötvényprogramot Rogán Antal kezdeményezte még 2012 őszén, a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként. Rogán javaslata alapján 250-300 ezer euróért juthattak magyar letelepedési engedélyhez EU-n kívüli állampolgárok. Ígérete szerint a kötvényprogram olcsó és biztonságos finanszírozást jelentett volna az ország számára. A program lebonyolítását azonban jellemzően ismeretlen hátterű offshore-cégekre bízták, amelyek százmilliárdos nagyságrendű bevételre tettek szert, és közel húszezer külföldi számára nyújtottak letelepedési lehetőséget Magyarországon.

• A program se nem volt olcsó: 2017 márciusi megszűnéséig a Magyar Nemzet számításai szerint a tranzakciókon mindent összevetve 8,7 milliárd forintot bukott az állam.
• Se nem volt biztonságos: a kormány ígéretei ellenére ugyanis a 444 és a Direkt36 információi szerint az elmúlt években magyar letelepedési kötvényt vásárolt több olyan személy is, akik komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek Magyarország és az Európai Unió számára.

Az újságírók szerint a 2012-ben Pesterzsébetre költöző Salmo Bazkka az egyik személy, aki egy Olaszország mellett Magyarországon, Marokkóban, Líbiában és Egyiptomban működő hálózat tagjaként, illegális forrásból származó pénzek tisztára mosásával és kölcsönzésével foglalkozott.

Bazkka húsz éve kezdett üzletelni Magyarországon. Első cégét, a papíron ruhakereskedelemmel foglalkozó, 250  e Ft törzstőkével alapított Bazkka Bt.-t 1998-ban alapította.

Aleppói címét 2012 szeptemberében változtatta pesterzsébetivé, akkor költözhetett pesterzsébeti újságíró barátom szerint a Valéria utca 29-be, cégének székhelye is ez. Itt élt és üzletelt közöttünk egészen tavaly novemberig, amikor is a police.hu videóján is láthatóan elfogták és letartóztatták.

A Fidesz hazudik: nem érdekli őket a pesterzsébetiek biztonsága. Migránsválsággal riogatnak, náci plakátokkal árasztják el a várost, de minden további nélkül bűnözőket költöztetnek a szomszédunkba!

Ha biztonságban szeretnénk élni, akkor április 8-án le kell váltanunk a kormányt!

Változást Pesterzsébeten! Változást Magyarországon!

Megmarad a Zöld Ovi a Torontál utcában.  Győztek a szülők, nem kerül egyházi kezekbe az óvoda. A nyilvánosság és a gyermekeik jövőjéért aggódó szülők akarata erősebb volt a felülről érkező nyomásnál.

Január közepén hoztam nyilvánosságra, hogy a Torontál utcai Zöld Ovit egyházi kezekbe szeretné adni a városvezetés. A januári testületi ülésen ugyanis napirendre került egy javaslat, hogy a képviselőtestület hozzon elvi döntést arról, hogy 2018. szeptember 1-jei hatállyal a Nyitnikék Óvoda „Zöld Ovi” Tagóvodája fenntartói jogát át kívánja adni a Budapest Pesterzsébet-Klapka téri Református Egyházközség részére.

Bár csupán egyetlen szavazaton múlt (ezúton is köszönöm azon szocialista képviselőtársaim kiállását, akik nem pártkatonaként szavaztak, hanem a kerület érdekeit tartották szem előtt), de szerencsére a képviselő-testület bölcsen döntött: nem hozott elvi döntést januárban a Zöld Ovi bezárásáról és átadásáról a Pesterzsébet-Klapka téri Református Egyházközség részére. Ehelyett először a szülők, és az óvoda nevelői és alkalmazotti közösségeinek véleményére lett kíváncsi a testület többsége és csak annak ismeretében hajlandó bármilyen döntést meghozni.

Akkor a nyilvánosságra hozatal miatt kaptam hideget-meleget egyaránt. Pedig csupán két kérdést tettem fel a pesterzsébeti szülőknek, nagyszülőknek:

• Zöld vagy református ovit szeretne a Torontál utcában?
• Tényleg jó ötlet a Zöld Ovi egyházi kezekbe adása?

Sokak szerint a két kérdésem félrevezető volt, befolyásolta a szülők döntését, többen gyűlöletkeltéssel vádoltak meg, az átadást támogató képviselőtársaim szerint pedig indokolatlan volt a feszültség gerjesztése, hiszen a szülők is támogatni fogják az átadást.

"Csak csendben, csak halkan,
Hogy senki meg ne hallja!
Csak csendben, csak halkan,
Ne hallja senki sem!"
…
Ne szólj szám, és nem fáj fejem,
Hisz bolond, ki sokat beszél.
Hazudni bűn, de hallgatni aranyat ér.” 

Mondták akkor, s annyiban elfogadtam a kritikát, hogy a szülők döntését nem próbáltam meg befolyásolni, nem folytattam a tényfeltáró cikket, a szülők döntését megelőző szülői fórumra sem mentem el. Bíztam abban, hogy a nyilvánosság ereje, s az, hogy sikerült megakadályozni, hogy a képviselőtestület a szülők véleményének ismerete nélkül döntsön elegendőnek bizonyul ahhoz, hogy bölcsen dönthessenek.

S így is történt. 2018. január 30. napján tartották meg az értekezletet, melyen a dolgozók és a szülők meghallgatták a Budapest Pesterzsébet Klapka téri Református Egyházközség lelkészének ajánlatát, ígéreteit. Fenti napon - a Tagóvoda kijelölt helyiségében - lezárt szavazóurna került elhelyezésre, amelybe az intézménybe járó gyermekek szülei a fent említett jogszabály alapján 2018. február 19. napján 9:00 óráig adhatták le nyilatkozataikat.

A Tagóvodába járó gyermekek összlétszáma a 2018. február 19. napi adatok alapján 71 fő volt, melyből 58 gyermek szülője élt a véleménynyilvánítás lehetőségével. A leadott összes nyilatkozatból 16 támogató és 42 nem támogató szavazat érkezett, azaz a szülői összlétszámhoz viszonyítva csupán a szülők 22,535 %-a támogatta a Tagóvoda fenntartói jogának egyházközség részére történő átadását.

A fentiek miatt tehát Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbi határozatot hozta meg: 

1. elfogadja a Nyitnikék Óvoda „Zöld Ovi” Tagóvodája fenntartói jogának átadásával kapcsolatos eseményekről szóló beszámolót és ennek keretében tudomásul veszi, hogy a Nyitnikék Óvoda „Zöld Ovi” Tagóvodába járó gyermekek szüleinek többsége a Tagóvoda fenntartói jogának átadását nem támogatja,

2. felkéri a polgármestert a szükséges egyéb intézkedések megtételére. 

SEMMIT RÓLUNK NÉLKÜLÜNK!

A Torontál utcai "Zöld Ovi" tagóvoda 1978-ban épült, 4 csoporttal működik. Az óvoda parkkal, sportudvarral rendelkezik. Lakótelepi és családi házas övezetben helyezkedik el, forgalmas út mellett. Csoportszobáink tágasak, világosak, jól felszereltek. Minden csoportszobában kialakításra került természetsarok, akvárium, vagy terrárium. Nem véletlenül esett erre az épületre a választása az egyháznak sem.

A döntés azonban megszületett, a Zöld Ovi megmaradhat és folytathatja a szenzitív, környezettudatos pedagógiai programja alapján a munkáját. Az intézmény sajnos számos problémával, köztük a szegregáció veszélyével is küszködik.

A Zöld Ovi óvodapedagógiai programja, múltja hatalmas értéke a kerületnek, meggyőződésem, hogy Pesterzsébet Önkormányzatának felelőssége, hogy megőrizze értékeit.

Sajnos a végén azért megérkezett a feketeleves, vasárnap kevésbé jó hírekkel folytatom: 

Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy döntött, hogy:

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (3)-(4) bekezdése szerinti véleményezési jogkörében támogatja a Vörösmarty Általános Iskola fenntartói jogának a Budapest Pesterzsébet-Klapka téri Református Egyházközség (1201 Budapest, Klapka utca 47.) részére történő átadást a 2018/2019-es tanévtől, és kinyilvánítja azt a szándékát, hogy a Budapest XX. Vörösmarty Mihály utca 128. szám alatti ingatlant (Vörösmarty Mihály Általános Iskola épülete) - a Budapest Pesterzsébet-Klapka téri Református Egyházközség kérelmének megfelelően - ingyenes használatába kívánja adni közfeladat ellátása érdekében, ezért felkéri a polgármestert, hogy az erre vonatkozó megállapodást legkésőbb a Képviselő-testület 2018. áprilisi ülése elé terjessze

• Szeretsz kertészkedni?
• Fontos a környezeted?
• Tennél is érte?

Pályázz, hogy nyerhess! Pályázz, hogy segíthessünk!

Idén immár harmadszor hirdeti meg Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága - ezzel is színesítve a kerület Madarak és Fák Napi rendezvényeit - környezetszépítő versenyét.

A versenyre kertes házak lakói, valamint társasházak, emeletes tömbházak jelentkezhetnek.

Az "Élhetőbb, tisztább, zöldebb Pesterzsébetért" környezetszépítő versenyre a pályázatot benyújtani a pályázati adatlap kitöltésével lehet, legkésőbb 2018. április 13-ig.

Cím: Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága (1201. Bp. Kossuth tér 1). A borítékra írják rá, hogy “Élhetőbb, tisztább, zöldebb Pesterzsébetért” környezetszépítő mozgalom. Az adatlap Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat honlapjáról tölthető le, vagy a portán átvehető. 

Mit is jelent ez, s miért érdemes pályázni?

A tavalyelőtti pályázat díjkiosztójáról itt bővebben olvashat.

Ha fontos a környezetünk és teszünk is érte, akkor arra az egész kerület büszke lehet. Közös érdekünk a járdáink, parkjaink, kertjeink és udvaraink tisztántartása.  Az egész kerületnek fontos a növényzet védelme, komposztálók használata, a szelektív hulladékgyűjtés, a konyhai kiskertek, veteményesek létesítése. Pesterzsébet attól lesz szebb és élhetőbb ha kertjei, parkjai, sziklakertjei sokszínűek, és gondozottak. Akkor kelünk reggel dalos madarak hangjára ha nem hanyagoljuk el gondozásukat, ha madáretetőket, odúkat telepítünk.

Ha Ön is gy gondolja, akkor pályázzon és nyerjen!

A versenyre kertes házak lakói, valamint társasházak jelentkezhetnek.

Kertes házak kategóriában a családi házas övezetben lakó, zárt kerttel is rendelkezők vehetnek részt, akik vállalják az utcai zöld sáv megfelelő gondozását, illetve a járda tisztán tartását. A bizottság azonban a jutalmazásnál figyelembe fogja venni a kertes házak zárt kertje, udvara gondozottságát, tisztán tartását is.

Társasházak kategóriában egy vagy több szintes társasházak indulhatnak, nevükben a közös képviselő jelentkezhet, egy pontosan körülhatárolt közterületi parkrésszel, amit a társasház lakói gondoznak.

A meghirdetett kategóriákban a bizottság I., II., III. helyezéseket fog kiosztani, pontozási rendszer alapján fogja díjazni a mozgalom szempontjából kiemelkedő teljesítményt nyújtókat.

A verseny értékelését a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság pontozás alapján végzi, különböző szempontok szerint. A pontozásnál az alappontszámokat a környező zöld terület, zárt kert, és tömbházak esetén a vállalt parkterület gyommentessége, tisztasága, gondozottsága (pl. cserjék metszése, fák kitányérozása, beültetés, újragyepesítés, virágosítás) jelentik. Tömbházaknál számít a vállalt terület nagysága. További minőségi pontokat jelent a kiültetett növény anyagok minősége, színek, formák harmóniája, évszakonkénti harmónia.

Ezen kívül plusz pontokat jelent a részvétel önkormányzati vagy civil szervezetek által szervezett környezetszépítő akciókban, tömbházak esetén a közösségi együttműködés is. Fontos szempont a tisztaság, a növényzet védelme, komposztálók használata, a szelektív hulladékgyűjtés, konyhai kiskertek, veteményesek létesítése. A kertek, parkok, sziklakertek mennyire sokszínűek, a növényzet tájidegen vagy őshonos, mennyire harmonizál a környezettel. A bírálatkor figyelembe vesszük a madárgondozást, madáretetőket, odúkat is.

A pályázatot benyújtani a pályázati adatlap kitöltésével lehet, legkésőbb 2018. április 13-ig. Cím: Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága (1201. Bp. Kossuth tér 1). A borítékra írják rá, hogy “Élhetőbb, tisztább, zöldebb Pesterzsébetért” környezetszépítő mozgalom. Az adatlap Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat honlapjáról tölthető le, vagy a portán átvehető.

Az adatlapon a jelentkező nevét, címét, telefonszámát kell megadni. Társas-, tömbházak esetében meg kell adni a gondozásra vállalt parkterület pontos elhelyezkedését, nagyságát is.

A pályázatban résztvevőknek a jelentkezési lap hiánytalan kitöltésén kívül nem kell dokumentálni külön semmit, csak ha plusz pontokat szeretnének kapni azt, hogy részt vesznek-e önkormányzati vagy civil szervezetek által szervezett egyéb környezetszépítő akciókban, illetve társasházak esetén a közösségi együttműködést. (Nyilatkozat arról, hogy milyen eseményeken, mikor vettek részt, vagy hogy hány ember gondozza a kertet, kiknek mi a feladata). Ezt szintén írásban kell jelezni, legkésőbb 2018. április 13-ig.

A versenyben résztvevők értékelését a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság végzi bejárások alapján. A bizottság a bejárásokon látottakat fényképekkel dokumentálja, és a bejárás alapján egyszeri pontozás után a legkiemelkedőbbeket díjazza. A bejárásban résztvevő bizottsági tagokról, a bejárások időpontjáról a jelentkezők számának függvényében a bizottság a későbbiek folyamán fog dönteni.

Az egyes kategóriák jutalmazott kertes házai OBI vársárlási utalványt, a társasházak virágokat, facsemetéket és növényeket kapnak.

A díjazásra várhatóan 2018. május 11-én 14:00 órától a Baba Parkban tartandó Madarak és Fák Napja ünnepségén fog sor kerülni.

További információkat a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság titkárától, Radnai Dórától kaphatnak a 061/421-0669-es vezetékes telefonszámon.

Sok sikert kívánok mindazoknak, akik egyet értenek az Élhetőbb, tisztább, zöldebb Pesterzsébetért környezetszépítő verseny szellemiségével, és hajlandók aktív, tevőleges szerepet vállalni benne:

Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzata Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága

Mach Péter, a bizottság elnöke 

Adatlap társasházaknak: https://pesterzsebet.hu/wp-content/uploads/hirdetmenyek/palyazati-felhivasok/aktualis/Palyazati_adatlap_tarsashazak.doc

Adatlap családi házak lakóinak: https://pesterzsebet.hu/wp-content/uploads/hirdetmenyek/palyazati-felhivasok/aktualis/Palyazati_adatlap_maganszemelyek.doc

A főváros felkészült a szokatlanul hideg, február végi időjárásra: 2 méteres sitt, építési törmelékhalom alá temeti a Duna-parti fákat. De vajon ki menti meg Tarlóstól a pesterzsébeti fákat?

Amelyiket pedig nem tudja sittel betemetni, azt nemes egyszerűséggel kivágja.

• Vajon miért úgy vág bele minden beruházásba a főváros, hogy kivág minden fát.
• Miért kell fa- és árnyékmentes strandot építeni?

• 
• 
• 
• 

Jaj úgy élvezem én a strandot
Ottan annyira szép és jó...

Idén ismét a választási kampány fő témája Pesterzsébeten (2010 és 2014 után harmadszor) a főváros egyetlen jódos-sós gyógyfürdője, amit több mint egy évtizede zárattak be, miután működtetése veszteséges volt. Immár harmadszor ígérte az éppen aktuális fideszes képviselő-jelölt kampányüzenetként, hogy újranyitja a fürdőt. A meglepetést az okozta, hogy úgy tűnik most talán be is tartja, így harmadszorra már nem ég rá a hamis ígéret vádja. Már az idén megkezdték ugyanis a létesítmény felújítását, így a tervek szerint 2019 nyarán már vendégeket is fogadhat.

A beruházó Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. a kétmilliárdos projekt keretében egy tizennégy medencés, egész évben üzemelő gyógy- és élményfürdőt tervez a helyszínre. 

Pesterzsébeti lokálpatrióta képviselőként az elmúlt évek egyik legfontosabb fejlesztésének tartom a fürdőberuházást. A fürdő az 1920-as évek végén épült a Duna partján. A létesítmény két saját, fúrt kúttal rendelkezett, az egyikből 43 fokos termálvíz, a másikból 15 fokos ásványvíz tört föl. Utóbbit fogyasztás céljából palackozva árusították is, a fürdőzéshez pedig két, Truman mozdonyról származó kazán segítségével melegítették fel. A pesterzsébeti fürdő annak idején kültéri hullámmedencéjéről is híres volt, mely egyes információk szerint Európa első hullámmedencéje volt.

Gyerekes szülőként ennek ellenére fontos szempontom strandválasztáskor, hogy mekkora a fürdő területén elhelyezkedő fák biztosította árnyékos terület. Nos, itt úgy tűnik néhány évig egyáltalán nem lesz árnyas fa.

Ilyen volt:

• 
• 

Ilyen a terveken:

S ilyen most:

Tavaly mutatták be a képviselőtestület ülésén a fürdő látványterveit, beruházási ütemterveit. Akkor azt a tájékoztatást kaptuk az adott tervek komoly beépítésnövekedést jelentenének, amely nem felel meg az adott terület szabályozásának, s nem érdeke a kerületnek a terület átsorolása. A parkolási gondokra sem sikerült akkor megoldást találniuk. A felmerült kérdésre: miként lesz megközelíthető autóval a fürdő, hiszen a régi lejáró már most is túlzsúfolt szintén nem érkezett megnyugtató válasz.

Akkor azt az ígéretet kaptuk megismerhetjük a végleges terveket is és választ kaphatunk a felmerült kérdésekre. Nos válaszok helyett egyelőre csak a favágók érkeztek meg, ők viszont komoly munkát végeztek.

Úgyhogy most ismételten megpróbálok válaszokat kapni a felmerült kérdésekre (parkolás, beépítettség, közlekedési problémák), azzal együtt, hogy pontosan hány fát vágtak ki a fürdő területén, mi lesz a szeméttel és sittel betemetett fák sorsa és miként kívánják pótolni a kivágottakat.

Tavaly évvégén vágtunk bele a munkába, hogy megállítsuk a facsonkításokat a kerületben. Két hete büszkén újságoltam, hogy szabályozni fogjuk a gallyazásokat, a Munkaügyi Központtal kötött bérleti szerződést már módosítottuk is emiatt. Új, fasori fák ültetésével, a fasorok egységesítésével próbáljuk csökkenteni majd a gallyazások szükségességét, a jogi szabályozás átgondolását is kezdeményeztem.

Valaki szóljon Tarlósnak és fideszes barátainak, hogy addig is akadjanak le a pesterzsébeti fákról! 

Változást a fővárosban! Változást Pesterzsébeten!

Mi betartjuk, amit ígértünk: javaslatomra a 2018 évi költségvetés forrást biztosít egy Pesterzsébet-Soroksár határára tervezett hulladékudvar helyszínének területrendezésére, a tervezési folyamatokra és a szükséges hatásvizsgálatok előkészítésére. A gyarapodó kerületi szeméthalmok csökkentésére ugyanis szemléletváltozás és a hulladék újrahasznosítása nyújt hatékony megoldást, ez biztosíthatja hosszútávon, hogy zöldfelületeink ne váljanak illegális lerakókká.

A múlt héten készítettem ezt a videót a Béga utcában: 

Tavaly, a nyár végi éves lomtalanításkor készítettünk egy kérdőívet Gémesi Emese és Völgyesi Krisztián képviselőtársaimmal, hogy megismerjük az Önök véleményét, javaslatait, s hogy azok figyelembe vételével alakíthassuk át Pesterzsébet hulladékgazdálkodását, az illegális szemét elleni harcot, parkjaink, zöld felületeink védelmét. A kétszáz főt meghaladó résztvevő véleményét továbbítottuk a hivatal felé és azt ígértük, folytatjuk a munkát.

A legfontosabb tapasztalata a felmérésnek az volt, hogy egy hulladékudvar (a területén lehetőleg egy személetformáló és újrahasználati központot is kialakítva, ahová a lakosság azokat a régi tárgyakat, használati eszközöket vihetné, amelyek számukra már nem kellenek, ugyanakkor mások azt még használni tudják) létesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy csökkenthető legyen az illegális szemét a Pesterzsébeten és élhető maradhasson a kerület lomtalanításkor is.

Ezért is nyújtottam be módosító indítványt a 2018 évi költségvetéshez, hogy még ebben a ciklusban felépüljön az újrahasználati központ.

Részletek a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság jegyzőkönyvéből:

Mach Péter: Hulladékudvar kialakítására van fedezet a költségvetésben? A tavalyi környezetvédelmi beszámolók, már arról szóltak, hogy Pesterzsébet és Soroksár határán jó lenne, ha megépülne egy ilyen udvar. Két lehetséges helyszín is szerepel bennük, ennek az előkészítő terveivel kapcsolatban tudni szeretné, hogy van-e rá forrás, mert ha nincs, akkor javasolja, hogy a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság az általános tartalék sor terhére csoportosítson át pénzt.

Lehoczki Péterné osztályvezető: Nincs a költségvetésben.

Kernné Dr. Kulcsár Dóra osztályvezető: Így valóban nincs a költségvetésben tételesen erre forrás, viszont náluk a tervezésre van egy tervezési keret, amiből természetesen a tervek finanszírozását el tudják végezni. A hulladékudvar kialakításának a költségét csak a tervek ismeretében tudják egyáltalán megsaccolni is, ezért erre vonatkozóan nem tudnak a költségvetésbe tervezni. Ha olyan szintre kerül ebben az évben a tervezés, hogy meglesz az a cég, meg tudják terveztetni, kialakulnak költségek, akkor a költségvetés módosítása során tudnak erre előirányzatot biztosítani.

Mach Péter: A kérdése pont a terveztetési folyamat, mert mindenki abban reménykedik, hogy nem a kerület fogja ezt egyedül megépíteni, (hanem Soroksárral és a fővárossal közösen-szerk.). A folyamat elindulását és a tervek elkészülését szeretné. Tesz egy módosító indítványt, hogy a tervek elkészülésére csoportosítsanak át az általános tartalék terhére 1 millió forintot. Megállapítja, hogy több kérdés, hozzászólás nem hangzik el, a napirendi pontot lezárja.

35/2018 (II. 13.) KVB. határozat

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság úgy dönt, hogy elfogadásra javasolja egymillió forint átcsoportosítását az általános tartalék sor terhére a hulladékudvar terveztetési költségeire. 

Határidő: azonnal

Felelős:   Mach Péter a bizottság elnöke

Köszönöm a bizottság tagjainak, frakciótársaimnak a támogatást, s kiemelten köszönöm Csaszny Márton képviselőtársamnak az eddig végzett munkát, aki most betegség miatt ugyan nem vett részt a testületi ülésen, de évek óta képviseli ő is a hulladékudvar és a nulla hulladék ügyét a kerületben.

Persze ez a szemét elleni harcnak csak az egyik, bár nagyon fontos eleme:

A kérdőív szerint a pesterzsébetiek átalakítanák az évenkénti lomtalanítás rendszerét, de nem szüntetnék meg. Több kamerát, közterületfelügyelőt (erre Völgyesi Krisztián képviselőtársam javaslatára már a szeptemberi ülésen reagált a képviselő-testület és a bővítésről döntött) és szemetes edényt szeretnének az utcákon. Hatékonyabb szankciókat akarnak a szemetelőkkel szemben, komolyabb ellenőrzéseket, hogy ki fizet a helyi vállalkozások, kifőzdék, boltok, éttermek és itt lakók közül szemétszállítási díjat. Megtartanák a szelektív szigeteket, de körbekeríttetnék, kamerával védenék és gyakrabban takaríttatnák a környezetüket.

A felmérés alapján a Megújuló Pesterzsébet frakció tagjai folytatják az illegális szemét elleni harcot, javaslatokat készítettek parkjaink, zöld felületeink védelméért.

„Kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek”

• 
• 
• 
• 

Javaslatainknak köszönhetően Idén már 12 mobil térfigyelőből álló kamerarendszer segíti Pesterzsébet közterület-felügyelői szolgálatait. A kamerarendszer segítségével januárban 26 szabálysértési feljelentést tett a hivatal Pesterzsébet közterületeire szemetet elhelyező személyekkel szemben, szabálysértési eljárás és pénzbírság kiszabását kezdeményezve.

Ráadásul frakciónk módosító indítványának köszönhetően jövő májusban áttekintjük a változtatások hatásait és annak figyelembe vételével dönthetünk a további fejlesztésekről.

A tavalyi facsonkítási botrány után, idén már 3 nappal előre jeleznie kell a Munkaügyi Központnak ha gallyazni, ifjítani szeretné a fákat az udvarán.

• 
• 
• 

Tavaly novemberben írtam arról, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala XX. Kerületi Munkaügyi Hivatala a kertjében - igaz a kerítésükön belül - sorozatban csonkítja meg a fákat. Az ott lakók szerint a munkaügyi központ vezetője arra hivatkozik, hogy a fák veszélyesek a parkoló autókra, az ilyenkor lehulló levelek zavarják a kormányhivatal munkatársait, s néhány beteg ág balesetveszélyesen hajlik ki a parkolóra.  A lakók már tavaly próbálták meggyőzni, hogy csak a beteg részeket szedjék le, de kérésük süket fülekre talált. A tavaly megcsonkított fa ott meredezik ágak nélkül, kivágásra várva. S mindenki attól fél a mostani csonkítások is ezzel járhatnak.

Akkor azt ígértem, hogy a bizottság elnökeként a Környezetvédelmi és Városfejlesztési bizottságban kezdeményezni fogom, hogy a kerület vizsgálja meg milyen lehetőségei vannak megelőzni a hasonló eseteket. A 2018. évi munkaterveben rögzítettük is feladatként, most februárban elkészült egy tájékoztató a kerület fásítási és parkgondozási feladatairól, a kerületben végzett gallyazásokról (erről majd egy bejegyzésben külön beszámolok), áprilisban pedig egy cselekvési programot alkotunk a facsonkítások megakadályozására a kerületben.

Csütörtökön pedig a javaslatomra úgy döntött a képviselőtestület, hogy a használati szerződésben rögzíti, hogy amennyiben a Munkaügyi Központ az ingatlan területén gallyazási munkálatokat kíván végezni, azt 3 nappal a munkálatok megkezdése előtt köteles az önkormányzatnak bejelenteni, így a kerület kertésze is ellenőrizheti a gallyazást. Ráadásul Völgyesi Krisztián Megújuló Pesterzsébet-es frakciótársam javaslatára arról is tárgyalásokat kezdeményez az önkormányzat, hogy az adott udvarra szüksége van-e az intézménynek vagy megnyithatóvá válik, hogy az itt lakók parkfelületét, pihenőövezetét növelhessük.

A Gazdasági Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek, hogy

1. a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11.§ (13) bekezdése alapján 2018. augusztus 1. – 2023. július 31. napjáig terjedő időszakra ingyenesen használatba adja a kizárólagos tulajdonát képező Budapest XX. János utca 6. szám alatti (170204/62/A/1 hrsz) 593 m2 alapterületű helyiséget Budapest Főváros Kormányhivatala XX. kerületi Hivatalának Foglalkoztatási Osztálya (Munkaügyi Kirendeltség) (telephelye: 1203 Budapest, János utca 6.) részére azzal, hogy a közműdíjakat a helyiség használója fizeti meg.
2. a használati szerződésben rögzítse, hogy amennyiben a bérlő az ingatlan területén gallyazási munkálatokat kíván végezni, azt 3 nappal a munkálatok megkezdése előtt köteles a bérbeadónak bejelenteni.
3. kérje fel a Polgármesteri Hivatalt annak vizsgálatára, hogy a Budapest XX. János utca 6. szám alatti ingatlan udvara megnyitható-e a közforgalom számára és ezügyben folytasson tárgyalásokat Budapest Főváros Kormányhivatalával.
4. kérje fel a Polgármestert a szükséges intézkedések megtételére és felhatalmazza a használati megállapodás aláírására.

Felelős: Gazdasági Bizottság elnöke

Határidő: adott

Áprilisban folytatjuk és megállítjuk a facsonkításokat a teljes kerületben!

Forrnak az indulatok az M3 akadálymentesítése ügyében, aláírásgyűjtés az egyik oldalon, hamisnak tűnő ígéretcunami a másikon. 

• De miről is van szó tulajdonképpen?
• Miért fontos az M3 akadálymentesítése Pesterzsébetnek?
• Miért fontos az akadálymentesítés egyáltalán?
• Miért érintettek a kismamák, babakocsis szülők, szépkorúak?
• Tényleg csak humbug és csupán az országgyűlési kampány része az aláírásgyűjtés?
• Hogy áll az akadálymentesítés ügye a kerületben?
• Mik a legszükségesebb lépések előttünk?

A MEOSZ szerint a fogyatékossággal élő személyek közlekedéshez, illetve hozzáféréshez való joga emberi jogi kérdés. 

Tarlós István viszont álkampánynak tartja az M3-as akadálymentesítéséről folyó diskurzust. Nincs értelme népszavazást tartani, mert ami a feltett kérdésben van, az teljesül – írták a főpolgármesteri hivatal közleményében. „Álkampány a mozgáskorlátozottakat felhasználva átlátszó választási célra, félrevezetve a járókelőket” – fogalmazott Tarlós István a a 3-as metró akadálymentesítéséről szóló népszavazási kezdeményezésről. A főpolgármester szerint „számos olyan kérdés van, amiben nem tilos népszavazást tartani, csak épp nincs értelme. Ennek azért nincs, mert ami a feltett kérdésben van, az teljesül.”

Ezzel szemben mi a valóság?

Ahogy V. Naszály Márta képviselőtársam, a Párbeszéd elnökségi tagja fogalmazott a főpolgármester még mindig nem érti, miért kell lehetővé tenni mindenkinek a szabad közlekedés lehetőségét. Anno Erőss Gábor józsefvárosi önkormányzati képviselő adatigénylése kapcsán derült ki, hogy a felújítás során az M3 metróvonal VIII. kerületi állomásai közül mindössze a Nagyvárad térire építenek felvonót.  Az azóta zajló kampányok, demonstrációk, a MEOSZ kitartó munkája, a népszavazási kezdeményezés miatt végre a súlyához méltó figyelmet kapott az ügy.

A Fővárosi Önkormányzatnak pedig nincsen lehetősége mérlegelni: a 2003. évi CXXV. törvény szerint biztosítania kell a közösségi közlekedési szolgáltatások akadálymentességét. Ez rá nézve ugyanúgy kötelező, mint például a tűzvédelmi előírások betartása. Legfeljebb azon lehet elgondolkodni, hogy a metróvonalon a metró teljes akadálymentesítése a legésszerűbb és leginkább költséghatékonyabb módja a törvényi előírások teljesítésének, vagy van más megoldás is.

Ráadásul a demonstrációknak és az aláírásgyűjtésnek köszönhetően valóban komoly részleges sikernek tekinthető, hogy az elmúlt évek kilátástalannak tűnő küzdelme után az aláírásgyűjtés kezdetéhez igazodóan a MEOSZ-nak (Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége) tegnap a kormány és a főváros képviselőivel folytatott szerdai egyeztetésen ígéretet tettek, hogy az eredeti tervekkel ellentétben, az M3-as metró 20 állomása közül 18 részlegesen akadálymentes lesz.

Akkor miért állok ki és gyűjtőm az aláírást?

Egyrészt mert a tegnapi ígéretnek szerepelnie kell a teljes körű akadálymentesítésre vonatkozó műszaki tervekben. Ugyanis csak olyan műszaki megoldások elfogadhatóak, amelyek önálló, biztonságos és méltóságteljes használatot eredményeznek.

A sajtóban megjelent elképzelések, ígéretek azonban nem ilyenek,  a most a hatalmas nyomásnak engedve előrántott „kabinos szerkezet” ugyanis nem fejlődés, csak rossz kompromisszum., ráadásul egyelőre ezek sem szerepelnek a beruházás terveiben. Másrészt Dél-pestiként kifejezetten rosszul érint, hogy pont itt marad ki kettő (a Pöttyös utcai és az Ecseri úti megálló).

A MEOSZ sem tekinti egyenrangú, alternatív megoldásnak a metróvonal felszíni közlekedéssel való kiváltását, mert nem tudnak ugyanannyi járatszámot alacsonypadlós buszokkal biztosítani. Ezenfelül egy buszjáratot – költséghatékonyság címén – bármikor meg lehet szüntetni, így az akadályok újrateremtődhetnek. Az egyeztetésen elhangzott információ szerint a felszíni kiváltás – a vázolt formában – évi költsége 1 milliárd forint lenne. Ennél jóval olcsóbb lenne a műszaki megoldások kivitelezése.

„Ha az élhető, egészséges város jövője lebeg a szemünk előtt, akkor kiemelt szempont, hogy még az se autózzon benne, aki megtehetné. Ennek egyik feltétele pedig a kényelmes és vonzó közösségi közlekedés, ami a XXI. században már csak akkor lehet versenyképes az autózással, ha háztól házig akadálymentes szolgáltatást kínál. Ha van lift a metróban, és van szintbeli ki-beszállás a felszíni járműveknél. Budapest akadálymentesítése csak úgy válik valósággá, ha következetesen, lépésről lépésre haladva, minden soron következő beruházásnál megköveteljük az idevágó jogszabályok betartását. Most a hármas metró van soron. Ha az előnyöket, a városlakók érdekeit, az élhető város jellemzőit nézzük – márpedig mi mást kellene szem előtt tartaniok egy város vezetőinek –, akkor meggyőző alternatív megoldások híján nem látszik más megoldás, mint az M3 metró és az aluljárók akadálymentessé tétele.” - részlet V. Naszályi Márta és Dományi Bálint cikkéből. S ez bizony a pesterzsébetiek érdeke is.

Miért nézed pedig a szálkát, amely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre? - avagy mit tettünk és mit tehetünk a kerületben?

2011 márciusában kezdeményeztem testületi ülésen, hogy a 119-es járatot cseréljék le alacsony padlósra, hogy a Gubacsi-lakótelepen élő idős nyugdíjasok és a Mediterrán lakóparkban lakó kisgyermekes szülők könnyebben eljuthassanak a városközpontba bevásárolni, a polgármesteri hivatalba ügyeiket intézni vagy akár az Ady Endre utcai Szakorvosi Rendelőbe. Egy évvel később ki is próbálhattuk az akadálymentesített alacsonypadlós 119-es buszt a családdal, valóban könnyebb volt a felszállás babakocsival és járókerettel egyaránt. A kezdeti buszos sikert azonban nem követték a többiek, a 3-as villamos kérdése, a vasútállomás megközelítése a városközpont felől sem megoldott egyelőre (bár ez utóbbira megoldást nyújthat a gyalogos-kerékpáros híd megépítése).

Akkor kezdeményeztem azt is, hogy készítsünk egy átfogó akadálymentességi, és „kismama-baráti” felmérés által nyert adatokat feldolgozó, bárki által korlátlanul megtekinthető webes megjelenítésű digitális "akadálymentes" térképet. Akkor elutasítás ás elzárkózás fogadta a fideszes többség részéről, ebben a ciklusban, 2016-ban azonban megindulhatott a munka. Az elmúlt 8 év az önkormányzatok számára országszerte megszorításokat hozott, városrészünk Duna-parti kerületként, amely mind zöldmezős, mind barna beruházási övezetekben szegény, egyetlen választ adhat: Pesterzsébetet megtartja egy otthonos, élhető városrésznek. A kerület otthonosságát, és a lakosság közérzetét leggazdaságosabban a kerület adottságainak számbavételével, és azt az emberek számára a mindennapokban jól hasznosítható formában történő közzétételével lehet és érdemes fejleszteni. Ezen az elképzelésen alapul a Duna-part, a Topánka-Baross közösségi közlekedési csomópont fejlesztése, a lakótelepi fittparkok, játszóterek és futópályák építése.

S erre épített a 2011-ben benyújtott „Akadálymentes Pesterzsébetért” program javaslatom, amely az akadálymentesítés szükségességének megértetésére, társadalmi elfogadtatására, és annak előmozdítására irányult. 2011-ben azt ígértem, nem hagyjuk annyiba, folytatjuk a munkát. 2015-ben az Oktatási, Informatikai Bizottság ülésén ismét kezdeményeztem, hogy gondoljuk végig a térinformatika rendszer bővítése milyen szerepet kaphat a kerület akadálymentesítésében, s vágjunk bele.

Köszönet Dr. Demjanovich Orsolya jegyző asszonynak, Trummer Tamás volt főépítészünknek és Szalai Lászlónak a kerületi térinformatikai rendszer fejlesztőjének, hogy támogatták a javaslatot és megkezdődhetett a munka. A program első fázisaként a Főépítészi Iroda elkészítette a közterületek akadálymentességének jelenlegi állapotáról szóló térképet a kerületi honlap térinformatikai linkjén is publikálva. A térkép elkészítése során a gyalog átkelő és utcasarkok járda magasságát figyelembe véve négy kategóriát állapítottak meg (igen, részben, nem megfelelő, gyengén látók számára is alkalmas).

A térképi adatbázist folyamatosan ellenőrzik, az adatok frissülnek. Részletesebb minőségi kategóriák jellemzésére leíró adatbázist terveznek majd csatolni az egyes azonosítókhoz (hibátlan,jó aszfalt-töredezett szegély, repedezett, megsüllyedt, földes, hiányos szegély v. burkolat).

A lakosság informálása mellett a térkép a további akadálymentesítés tervezését, ütemezését is segítheti. A digitális térkép ugyanis nem csak arra alkalmas, hogy jelölje akadálymentesített útjainkat, közintézményeinket, de jellegéből adódóan (adatbázis kapcsolata miatt) a hiányosságokat, annak megoldási teendőit, határidejét is tartalmazhatja, segít a tervszerű stratégia kialakításában. Az elkészülő térkép azonban csak egy út kezdete, további cél az akadálymentesítés szükségességének megértetése, társadalmi elfogadtatása, és ez által előmozdítása Pesterzsébeten. Iránymutatást adhat a kerületben működő civil szervezeteknek és vállalkozásoknak. Nem titkolt célunk, hogy a csatlakozni szándékozók felmérjék a kerületben kereskedelmi egységeket, vendéglátóhelyeket, közútjainkat, folyópartjainkat, hogy az akadálymentesítettséget az egész városrészben javítani tudjuk.

A programról minden évben szeptemberben számol be a hivatal és akkor beszéljük át a következő év feladatait is. Íme részletek a tavaly szeptemberiből:

A 2017. évi munkaterv szerint tájékoztatjuk a Tisztelt Bizottságot az akadálymentesítés térképi ábrázolásának állásáról, illetve térinformatikai fejlesztési irányairól.

Az akadálymentességre vonatkozóan első körben felmértük az utcasarkok kialakítási módját. Három csoportba osztottuk őket, attól függően, hogy teljes mértékben akadálymentes, részben akadálymentes (pl. mozgáskorlátozottak által akadálymentes, de gyengénlátók számára nem kialakított), vagy nem akadálymentes az adott járdasarok. Az adatokat folyamatosan frissítjük, az elkészült felújítások alapján.  A korábbi, 2016. szeptemberi bizottsági ülésen felmerült az igény a térképi ábrázolás kiterjesztésére további adatokkal, hogy minél egyértelműbben meg lehessen általa tervezni egy adott utazást a legakadálymentesebb útirány kiválasztásával.

Ennek megfelelően két irányból veszünk fel új adatokat a térképre: az intézmények főbejáratának akadálymentességét vizsgálva, valamint a leginkább alkalmatlan utcaszakaszok térképi ábrázolását feltüntetve.

Az intézmények akadálymentességére vonatkozóan kizárólag a főbejárat megközelítését tartjuk feldolgozhatónak. Az adott épület akadálymentessége összetett adatokból állapítható meg, mely túlmutat a térinformatikán. Természetesen, amennyiben az akadálymentességről adatot kapunk az intézményektől ezt térképen is jelölni tudjuk. Az önkormányzati intézmények közül az óvodák főbejáratának elérését vizsgáltuk első körben, az adatfeltöltés folyamatosan zajlik. Amellett, hogy információt kaphatunk az akadálymentességről, felugró ablaka bejáratról fotót is közöl az érdeklődővel. A képre kattintva előjön az adott intézmény honlapja is.

A másik fontos adat lehet, azoknak a járdaszakaszoknak a feltérképezése, melyek semmiképpen sem alkalmasak mozgásukban korlátozottak, vagy akár babakocsival közlekedők számára. Tudjuk, hogy Pesterzsébet egészére jellemzőek a keskeny járdák, és közterületek, melyek a jogszabályok szerinti szélességet nem tudják felújítás során sem biztosítani. Az erősen leromlott, járhatatlan, vagy akár hiányzó járdaszakaszok feltérképezése a tervszerű járdafelújítási munkák számbavételét is segítheti. A feltérképezést elkezdtük. Első körben a  hiányzó, a 40x40-es járólappal rendelkező, a lépcsőt tartalmazó, illetve gyökérzet által tönkretett járdaszakaszokat mérjük fel.

Van tehát tennivalónk bőven, hogy a mozgásukban vagy érzékelésükben korlátozott személyek és hozzátartozóik mindennapjai tervezhetőbbé, reménytelibbé váljanak, és a többségi társadalommal való kapcsolatteremtésük, kapcsolattartásuk, közös programok szervezése által, a teljes értékű társadalmi életük gördülékenyebb legyen.