A főváros felkészült a szokatlanul hideg, február végi időjárásra: 2 méteres sitt, építési törmelékhalom alá temeti a Duna-parti fákat. De vajon ki menti meg Tarlóstól a pesterzsébeti fákat?

Amelyiket pedig nem tudja sittel betemetni, azt nemes egyszerűséggel kivágja.

• Vajon miért úgy vág bele minden beruházásba a főváros, hogy kivág minden fát.
• Miért kell fa- és árnyékmentes strandot építeni?

Jaj úgy élvezem én a strandot
Ottan annyira szép és jó...

Idén ismét a választási kampány fő témája Pesterzsébeten (2010 és 2014 után harmadszor) a főváros egyetlen jódos-sós gyógyfürdője, amit több mint egy évtizede zárattak be, miután működtetése veszteséges volt. Immár harmadszor ígérte az éppen aktuális fideszes képviselő-jelölt kampányüzenetként, hogy újranyitja a fürdőt. A meglepetést az okozta, hogy úgy tűnik most talán be is tartja, így harmadszorra már nem ég rá a hamis ígéret vádja. Már az idén megkezdték ugyanis a létesítmény felújítását, így a tervek szerint 2019 nyarán már vendégeket is fogadhat.

A beruházó Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. a kétmilliárdos projekt keretében egy tizennégy medencés, egész évben üzemelő gyógy- és élményfürdőt tervez a helyszínre. 

Pesterzsébeti lokálpatrióta képviselőként az elmúlt évek egyik legfontosabb fejlesztésének tartom a fürdőberuházást. A fürdő az 1920-as évek végén épült a Duna partján. A létesítmény két saját, fúrt kúttal rendelkezett, az egyikből 43 fokos termálvíz, a másikból 15 fokos ásványvíz tört föl. Utóbbit fogyasztás céljából palackozva árusították is, a fürdőzéshez pedig két, Truman mozdonyról származó kazán segítségével melegítették fel. A pesterzsébeti fürdő annak idején kültéri hullámmedencéjéről is híres volt, mely egyes információk szerint Európa első hullámmedencéje volt.

Gyerekes szülőként ennek ellenére fontos szempontom strandválasztáskor, hogy mekkora a fürdő területén elhelyezkedő fák biztosította árnyékos terület. Nos, itt úgy tűnik néhány évig egyáltalán nem lesz árnyas fa.

Ilyen volt:

Ilyen a terveken:

S ilyen most:

Tavaly mutatták be a képviselőtestület ülésén a fürdő látványterveit, beruházási ütemterveit. Akkor azt a tájékoztatást kaptuk az adott tervek komoly beépítésnövekedést jelentenének, amely nem felel meg az adott terület szabályozásának, s nem érdeke a kerületnek a terület átsorolása. A parkolási gondokra sem sikerült akkor megoldást találniuk. A felmerült kérdésre: miként lesz megközelíthető autóval a fürdő, hiszen a régi lejáró már most is túlzsúfolt szintén nem érkezett megnyugtató válasz.

Akkor azt az ígéretet kaptuk megismerhetjük a végleges terveket is és választ kaphatunk a felmerült kérdésekre. Nos válaszok helyett egyelőre csak a favágók érkeztek meg, ők viszont komoly munkát végeztek.

Úgyhogy most ismételten megpróbálok válaszokat kapni a felmerült kérdésekre (parkolás, beépítettség, közlekedési problémák), azzal együtt, hogy pontosan hány fát vágtak ki a fürdő területén, mi lesz a szeméttel és sittel betemetett fák sorsa és miként kívánják pótolni a kivágottakat.

Tavaly évvégén vágtunk bele a munkába, hogy megállítsuk a facsonkításokat a kerületben. Két hete büszkén újságoltam, hogy szabályozni fogjuk a gallyazásokat, a Munkaügyi Központtal kötött bérleti szerződést már módosítottuk is emiatt. Új, fasori fák ültetésével, a fasorok egységesítésével próbáljuk csökkenteni majd a gallyazások szükségességét, a jogi szabályozás átgondolását is kezdeményeztem.

Valaki szóljon Tarlósnak és fideszes barátainak, hogy addig is akadjanak le a pesterzsébeti fákról! 

Változást a fővárosban! Változást Pesterzsébeten!