Forrnak az indulatok az M3 akadálymentesítése ügyében, aláírásgyűjtés az egyik oldalon, hamisnak tűnő ígéretcunami a másikon. 

• De miről is van szó tulajdonképpen?
• Miért fontos az M3 akadálymentesítése Pesterzsébetnek?
• Miért fontos az akadálymentesítés egyáltalán?
• Miért érintettek a kismamák, babakocsis szülők, szépkorúak?
• Tényleg csak humbug és csupán az országgyűlési kampány része az aláírásgyűjtés?
• Hogy áll az akadálymentesítés ügye a kerületben?
• Mik a legszükségesebb lépések előttünk?

A MEOSZ szerint a fogyatékossággal élő személyek közlekedéshez, illetve hozzáféréshez való joga emberi jogi kérdés. 

Tarlós István viszont álkampánynak tartja az M3-as akadálymentesítéséről folyó diskurzust. Nincs értelme népszavazást tartani, mert ami a feltett kérdésben van, az teljesül – írták a főpolgármesteri hivatal közleményében. „Álkampány a mozgáskorlátozottakat felhasználva átlátszó választási célra, félrevezetve a járókelőket” – fogalmazott Tarlós István a a 3-as metró akadálymentesítéséről szóló népszavazási kezdeményezésről. A főpolgármester szerint „számos olyan kérdés van, amiben nem tilos népszavazást tartani, csak épp nincs értelme. Ennek azért nincs, mert ami a feltett kérdésben van, az teljesül.”

Ezzel szemben mi a valóság?

Ahogy V. Naszály Márta képviselőtársam, a Párbeszéd elnökségi tagja fogalmazott a főpolgármester még mindig nem érti, miért kell lehetővé tenni mindenkinek a szabad közlekedés lehetőségét. Anno Erőss Gábor józsefvárosi önkormányzati képviselő adatigénylése kapcsán derült ki, hogy a felújítás során az M3 metróvonal VIII. kerületi állomásai közül mindössze a Nagyvárad térire építenek felvonót.  Az azóta zajló kampányok, demonstrációk, a MEOSZ kitartó munkája, a népszavazási kezdeményezés miatt végre a súlyához méltó figyelmet kapott az ügy.

A Fővárosi Önkormányzatnak pedig nincsen lehetősége mérlegelni: a 2003. évi CXXV. törvény szerint biztosítania kell a közösségi közlekedési szolgáltatások akadálymentességét. Ez rá nézve ugyanúgy kötelező, mint például a tűzvédelmi előírások betartása. Legfeljebb azon lehet elgondolkodni, hogy a metróvonalon a metró teljes akadálymentesítése a legésszerűbb és leginkább költséghatékonyabb módja a törvényi előírások teljesítésének, vagy van más megoldás is.

Ráadásul a demonstrációknak és az aláírásgyűjtésnek köszönhetően valóban komoly részleges sikernek tekinthető, hogy az elmúlt évek kilátástalannak tűnő küzdelme után az aláírásgyűjtés kezdetéhez igazodóan a MEOSZ-nak (Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége) tegnap a kormány és a főváros képviselőivel folytatott szerdai egyeztetésen ígéretet tettek, hogy az eredeti tervekkel ellentétben, az M3-as metró 20 állomása közül 18 részlegesen akadálymentes lesz.

Akkor miért állok ki és gyűjtőm az aláírást?

Egyrészt mert a tegnapi ígéretnek szerepelnie kell a teljes körű akadálymentesítésre vonatkozó műszaki tervekben. Ugyanis csak olyan műszaki megoldások elfogadhatóak, amelyek önálló, biztonságos és méltóságteljes használatot eredményeznek.

A sajtóban megjelent elképzelések, ígéretek azonban nem ilyenek,  a most a hatalmas nyomásnak engedve előrántott „kabinos szerkezet” ugyanis nem fejlődés, csak rossz kompromisszum., ráadásul egyelőre ezek sem szerepelnek a beruházás terveiben. Másrészt Dél-pestiként kifejezetten rosszul érint, hogy pont itt marad ki kettő (a Pöttyös utcai és az Ecseri úti megálló).

A MEOSZ sem tekinti egyenrangú, alternatív megoldásnak a metróvonal felszíni közlekedéssel való kiváltását, mert nem tudnak ugyanannyi járatszámot alacsonypadlós buszokkal biztosítani. Ezenfelül egy buszjáratot – költséghatékonyság címén – bármikor meg lehet szüntetni, így az akadályok újrateremtődhetnek. Az egyeztetésen elhangzott információ szerint a felszíni kiváltás – a vázolt formában – évi költsége 1 milliárd forint lenne. Ennél jóval olcsóbb lenne a műszaki megoldások kivitelezése.

„Ha az élhető, egészséges város jövője lebeg a szemünk előtt, akkor kiemelt szempont, hogy még az se autózzon benne, aki megtehetné. Ennek egyik feltétele pedig a kényelmes és vonzó közösségi közlekedés, ami a XXI. században már csak akkor lehet versenyképes az autózással, ha háztól házig akadálymentes szolgáltatást kínál. Ha van lift a metróban, és van szintbeli ki-beszállás a felszíni járműveknél. Budapest akadálymentesítése csak úgy válik valósággá, ha következetesen, lépésről lépésre haladva, minden soron következő beruházásnál megköveteljük az idevágó jogszabályok betartását. Most a hármas metró van soron. Ha az előnyöket, a városlakók érdekeit, az élhető város jellemzőit nézzük – márpedig mi mást kellene szem előtt tartaniok egy város vezetőinek –, akkor meggyőző alternatív megoldások híján nem látszik más megoldás, mint az M3 metró és az aluljárók akadálymentessé tétele.” - részlet V. Naszályi Márta és Dományi Bálint cikkéből. S ez bizony a pesterzsébetiek érdeke is.

Miért nézed pedig a szálkát, amely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre? - avagy mit tettünk és mit tehetünk a kerületben?

2011 márciusában kezdeményeztem testületi ülésen, hogy a 119-es járatot cseréljék le alacsony padlósra, hogy a Gubacsi-lakótelepen élő idős nyugdíjasok és a Mediterrán lakóparkban lakó kisgyermekes szülők könnyebben eljuthassanak a városközpontba bevásárolni, a polgármesteri hivatalba ügyeiket intézni vagy akár az Ady Endre utcai Szakorvosi Rendelőbe. Egy évvel később ki is próbálhattuk az akadálymentesített alacsonypadlós 119-es buszt a családdal, valóban könnyebb volt a felszállás babakocsival és járókerettel egyaránt. A kezdeti buszos sikert azonban nem követték a többiek, a 3-as villamos kérdése, a vasútállomás megközelítése a városközpont felől sem megoldott egyelőre (bár ez utóbbira megoldást nyújthat a gyalogos-kerékpáros híd megépítése).

Akkor kezdeményeztem azt is, hogy készítsünk egy átfogó akadálymentességi, és „kismama-baráti” felmérés által nyert adatokat feldolgozó, bárki által korlátlanul megtekinthető webes megjelenítésű digitális "akadálymentes" térképet. Akkor elutasítás ás elzárkózás fogadta a fideszes többség részéről, ebben a ciklusban, 2016-ban azonban megindulhatott a munka. Az elmúlt 8 év az önkormányzatok számára országszerte megszorításokat hozott, városrészünk Duna-parti kerületként, amely mind zöldmezős, mind barna beruházási övezetekben szegény, egyetlen választ adhat: Pesterzsébetet megtartja egy otthonos, élhető városrésznek. A kerület otthonosságát, és a lakosság közérzetét leggazdaságosabban a kerület adottságainak számbavételével, és azt az emberek számára a mindennapokban jól hasznosítható formában történő közzétételével lehet és érdemes fejleszteni. Ezen az elképzelésen alapul a Duna-part, a Topánka-Baross közösségi közlekedési csomópont fejlesztése, a lakótelepi fittparkok, játszóterek és futópályák építése.

S erre épített a 2011-ben benyújtott „Akadálymentes Pesterzsébetért” program javaslatom, amely az akadálymentesítés szükségességének megértetésére, társadalmi elfogadtatására, és annak előmozdítására irányult. 2011-ben azt ígértem, nem hagyjuk annyiba, folytatjuk a munkát. 2015-ben az Oktatási, Informatikai Bizottság ülésén ismét kezdeményeztem, hogy gondoljuk végig a térinformatika rendszer bővítése milyen szerepet kaphat a kerület akadálymentesítésében, s vágjunk bele.

Köszönet Dr. Demjanovich Orsolya jegyző asszonynak, Trummer Tamás volt főépítészünknek és Szalai Lászlónak a kerületi térinformatikai rendszer fejlesztőjének, hogy támogatták a javaslatot és megkezdődhetett a munka. A program első fázisaként a Főépítészi Iroda elkészítette a közterületek akadálymentességének jelenlegi állapotáról szóló térképet a kerületi honlap térinformatikai linkjén is publikálva. A térkép elkészítése során a gyalog átkelő és utcasarkok járda magasságát figyelembe véve négy kategóriát állapítottak meg (igen, részben, nem megfelelő, gyengén látók számára is alkalmas).

A térképi adatbázist folyamatosan ellenőrzik, az adatok frissülnek. Részletesebb minőségi kategóriák jellemzésére leíró adatbázist terveznek majd csatolni az egyes azonosítókhoz (hibátlan,jó aszfalt-töredezett szegély, repedezett, megsüllyedt, földes, hiányos szegély v. burkolat).

A lakosság informálása mellett a térkép a további akadálymentesítés tervezését, ütemezését is segítheti. A digitális térkép ugyanis nem csak arra alkalmas, hogy jelölje akadálymentesített útjainkat, közintézményeinket, de jellegéből adódóan (adatbázis kapcsolata miatt) a hiányosságokat, annak megoldási teendőit, határidejét is tartalmazhatja, segít a tervszerű stratégia kialakításában. Az elkészülő térkép azonban csak egy út kezdete, további cél az akadálymentesítés szükségességének megértetése, társadalmi elfogadtatása, és ez által előmozdítása Pesterzsébeten. Iránymutatást adhat a kerületben működő civil szervezeteknek és vállalkozásoknak. Nem titkolt célunk, hogy a csatlakozni szándékozók felmérjék a kerületben kereskedelmi egységeket, vendéglátóhelyeket, közútjainkat, folyópartjainkat, hogy az akadálymentesítettséget az egész városrészben javítani tudjuk.

A programról minden évben szeptemberben számol be a hivatal és akkor beszéljük át a következő év feladatait is. Íme részletek a tavaly szeptemberiből:

A 2017. évi munkaterv szerint tájékoztatjuk a Tisztelt Bizottságot az akadálymentesítés térképi ábrázolásának állásáról, illetve térinformatikai fejlesztési irányairól.

Az akadálymentességre vonatkozóan első körben felmértük az utcasarkok kialakítási módját. Három csoportba osztottuk őket, attól függően, hogy teljes mértékben akadálymentes, részben akadálymentes (pl. mozgáskorlátozottak által akadálymentes, de gyengénlátók számára nem kialakított), vagy nem akadálymentes az adott járdasarok. Az adatokat folyamatosan frissítjük, az elkészült felújítások alapján.  A korábbi, 2016. szeptemberi bizottsági ülésen felmerült az igény a térképi ábrázolás kiterjesztésére további adatokkal, hogy minél egyértelműbben meg lehessen általa tervezni egy adott utazást a legakadálymentesebb útirány kiválasztásával.

Ennek megfelelően két irányból veszünk fel új adatokat a térképre: az intézmények főbejáratának akadálymentességét vizsgálva, valamint a leginkább alkalmatlan utcaszakaszok térképi ábrázolását feltüntetve.

Az intézmények akadálymentességére vonatkozóan kizárólag a főbejárat megközelítését tartjuk feldolgozhatónak. Az adott épület akadálymentessége összetett adatokból állapítható meg, mely túlmutat a térinformatikán. Természetesen, amennyiben az akadálymentességről adatot kapunk az intézményektől ezt térképen is jelölni tudjuk. Az önkormányzati intézmények közül az óvodák főbejáratának elérését vizsgáltuk első körben, az adatfeltöltés folyamatosan zajlik. Amellett, hogy információt kaphatunk az akadálymentességről, felugró ablaka bejáratról fotót is közöl az érdeklődővel. A képre kattintva előjön az adott intézmény honlapja is.

A másik fontos adat lehet, azoknak a járdaszakaszoknak a feltérképezése, melyek semmiképpen sem alkalmasak mozgásukban korlátozottak, vagy akár babakocsival közlekedők számára. Tudjuk, hogy Pesterzsébet egészére jellemzőek a keskeny járdák, és közterületek, melyek a jogszabályok szerinti szélességet nem tudják felújítás során sem biztosítani. Az erősen leromlott, járhatatlan, vagy akár hiányzó járdaszakaszok feltérképezése a tervszerű járdafelújítási munkák számbavételét is segítheti. A feltérképezést elkezdtük. Első körben a  hiányzó, a 40x40-es járólappal rendelkező, a lépcsőt tartalmazó, illetve gyökérzet által tönkretett járdaszakaszokat mérjük fel.

Van tehát tennivalónk bőven, hogy a mozgásukban vagy érzékelésükben korlátozott személyek és hozzátartozóik mindennapjai tervezhetőbbé, reménytelibbé váljanak, és a többségi társadalommal való kapcsolatteremtésük, kapcsolattartásuk, közös programok szervezése által, a teljes értékű társadalmi életük gördülékenyebb legyen.