HTML

Organikus káosz - Mach Péter blogja

"Legelemibb célunk rácáfolni arra a mélyen rögzült tévhitre, amely szerint ép eszű és erkölcsű embernek nem szabad politizálásra adnia a fejét. Akkor mondhatjuk magunkat sikeresnek, ha közéleti szereplésünkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy az állampolgárok visszanyerjék hitüket az elvhű, polgárbarát, közérdeket szolgáló, tisztességes politika lehetőségében." Mit tehet egy lokálpatrióta, zöld politikus egy fővárosi peremkerületben? Miként alakulhat át Pesterzsébet egy élhetőbb és szerethetőbb kerületté az itt élő környezettudatos polgárok összefogásával? Erre keresem a választ és természetesen beszámolok az önkormányzati üléseken történtekről, az általam képviselt és felvállalt ügyekről, akciókról, a mindennapi élményekről, munkáról.

Kövess minket a Facebookon!

Címkék

Ábrahám Géza (4) adó (3) adósság (4) ajánlószelvény (3) akadálymentes (7) akadálymentesítés (6) alkotmány (4) aradi vértanúk (3) aszfaltrajz (3) Átalakuló Duna-part (4) átláthatóság (5) átlátható gazdálkodás (5) atom (3) Bánó Miklós (5) Baross-Topánka (4) beszámoló (7) BKK (5) BKV (4) bölcsőde (5) bolhapiac (3) budapest (26) Budapest (3) bűnmegelőzés (6) bűz (5) bűzszennyezés (4) Címkék (5) civil (3) csaszny márton (4) dél-pesti kórház (4) demokrácia (12) diktatúra (3) DK (3) Dr. Vas Imre (6) Dr Vas Imre (4) Duna (6) Duna-part (24) einstand (3) esélyegyenlőség (17) ESMTK (12) fa (3) facsonkítás (4) fakivágás (7) Felcsút (4) Ferencváros (5) fidesz (45) FIDESZ (31) FKF Zrt. (4) foci (6) fogadd örökbe (3) fogadóóra (5) Földesi Gyula (26) földesi gyula (15) fórum (4) futópálya (4) globális felmelegedés (3) Gubacsi-lakótelep (7) Gubacsi lakótelep (3) hajléktalan (7) Hiller István (4) hulladék (4) hulladékkezelés (6) hulladékudvar (3) időközi választás (3) Illatos út (12) illegális hulladéklerakó (3) ingatlan (3) iskola (4) Jahn Ferenc (5) játszótér (6) JOBBIK (5) jódossós (3) Juhász Lajosné (3) Kaiser György (4) kampány (8) képviselő (6) kerékpár (6) Kiserdő (3) kiserdő (4) költségvetés (33) környezet (3) környezetvédelem (55) korrupció (9) kosuti (4) Kosuti (5) közbiztonság (3) közélet (3) közétkeztetés (8) közlekedés (10) közösség (5) közösségi kert (8) közösségi közlekedés (5) közösségi rendőrség (4) közösségi tervezés (21) kutya (4) kutyafuttató (7) lakossági fórum (3) légszennyezés (5) lehet más a politika (89) lmp (67) LMP (8) lomizás (3) mach péter (74) Mach Péter (48) Madarak és fák napja (3) magánnyugdíjpénztár (3) máltai (3) média (3) mediáció (3) Mediterrán-lakópark (18) megszorítás (3) MSZP (5) mszp (5) munka (3) munkajog (3) munkanélküliség (4) mutyi (3) nagy tibor (4) napirend (16) Nőnap (5) Nyitnikék Óvoda (3) önkormányzat (105) önkormányzati választás (3) orbán (4) orbán viktor (5) Orbán Viktor (14) óvoda (6) Paks (4) pályázat (6) Párbeszéd Magyarországért (9) parlagfű (6) párt (5) pavilonsor (5) Pensio (3) Pesterzsébet (42) pesterzsébet (133) petíció (4) polgármester (7) polgárőrség (3) politika (60) program (10) rendezvény (4) részvétel (7) részvételi demokrácia (22) részvételi költségvetés (15) rezsicsökkentés (4) sport (5) stadion (8) szabados ákos (20) Szabados Ákos (14) szavazás (3) szegénység (3) szelektív (5) szelektívszigetek (4) szemét (18) szemétgyűjtés (6) szennyvíz (3) szociális (6) takarítás (11) tankönyv (3) TAO (3) Tarlós (3) testület (34) testületi ülés (36) topánka utca (4) trafik (4) trafikmutyi (3) transzparencia (3) tüntetés (4) tűz (3) uszoda (6) utca (3) üvegzseb (3) választás (27) vasárnapi zárvatartás (3) vasút (5) vasútállomás (6) Vas Imre (11) vas imre (14) xx. kerület (109) zajvédelem (3) zebra (4) Zodony utca (8) zöld (12) Címkefelhő

Egy százhúsz éves fehér nyár találkozása a magyar organikus építészettel

2019.10.20. 11:19 Mach Péter

Mi lesz a sorsa a 120 éves fehér nyárfának a Mátyás Király téren?

Lakossági megmozdulásoktól, demonstrációktól volt hangos a kerület ezen csendes, családi házas része a nyáron. A pesterzsébeti Makovecz templom kiviteli terveit készítők ugyanis felülírták a templom eredeti üzenetét írták és az építész természetközeli, organikus építészeti stílusban megálmodott templomát egy teljes facsoport letarolásával szeretnék felépíteni, az ügy szimbólumává pedig egy 120 éves fehér nyárfa vált.

A kormány képviseletében az alapkő lerakásakor is elmondták: Makovecz Imre organikus építészete segít majd kitekinteni a mindennapi városi létből, a természet és Isten felé. Szabados Ákos Pesterzsébet fideszes polgármestere is azt ígérte, hogy a templom megépülése örömteli pillanat lesz hívő és nem hívő számára is. 

Az elmúlt hónapok történései azonban ellentmondani látszanak az ígéreteknek.

72472138_10214972183913937_8967225860973133824_o.jpg

Három napja tettem fel a kérdést:

  • Vajon a frissen megválasztott, Szabados Ákos polgármester hivatala kiadja-e a fakivágási engedélyt egy 120 éves fehér nyárfára, amire a képviselők döntő többsége favédelmet kért?
  • Vajon felülbírálta-e a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság szeptemberi döntését és számára fontosabb a fa kivágása annak védelménél?

A nyár elejei aggodalmakra a beruházó ugyanis azt a választ adta, hogy ugyan számos fát ki kell vágni az építkezés miatt, de a 120 éves fehér nyár marad, nem is kért rá fakivágási engedélyt. Kertészek, szakemberek azonban megvizsgálva a terveket megállapították, hogy az építkezés olyan mértékű károkat okozna a gyökérzetben és a lombozatban, hogy megmentése csak előzetes favédelmi terv elkészítésével lehetséges, ha egyáltalán a mostani kiviteli tervekkel összehangolható lesz.

Pesterzsébet Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága ezért Fekete Katalin képviselőtársam javaslatára úgy döntött, hogy csak azzal a feltétellel biztosít felvonulási területet a beruházónak, ha favédelmi tervet készít. 

189/2019. (IX. 17.) KVB. határozat
A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság úgy dönt, hogy felkéri a polgármestert, hogy a Bp. XX. Mátyás király téri beruházással kapcsolatosan az önkormányzati vagyon, valamint az építési területen lévő 120 éves fehér nyárfa védelme érdekében a munkák megkezdését megelőzően szerezze be a beruházó Pesterzsébeti-Szabó-telepi Református Egyházközségtől a meglévő fák védelméhez szükséges intézkedésekről szóló dokumentációt, valamint favédelmi tervet.

Felelős: Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnöke
Határidő: adott

 

Bár a kérdésre még nem kaptam pontos, mindenre kiterjedő választ, számos információval gazdagabbak lettünk:
  • elkészült a favédelmi, inkább „fakivágási” terv, melynek készítője nem a favédelem lehetőségéről készítette az anyagát, hanem egy fakivágási engedély kérelméhez készített szakértői jelentést nevezett át.
  • a „favédelmi” terv így mindjárt tartalmazta azt is milyen módon szeretné pótolni a beruházó a kivágásra ítélt fát.
  • a facsoport számos tagja valós szakértői felmérések alapján is kevésbé értékes, invazív, pótolható.

A Mátyás Király téren álló 120 éves fehér nyár műszeres és vizuális vizsgálatának anyaga és "favédelmi" dokumentációja itt elérhető: 

A felmérés szerint a fa gyökérzete kiváló állapotban van, stabil, a koronalap viszont károsodott, a törzs a felső harmadában odvasodik, gesztkorhadás tapasztalható, a középső vázág levágását javasolják, a lombveszteség 15-20 % lesz, s így hosszabb távon életképes.

A favédelmi terv azonban ennek ellenére abból indul ki, hogy a munkagödör a fától 150 cm-re helyezkedik el, s mivel a statikai védőtávolság (508 cm), így a fa védelme nem megoldható.

A dokumentációból is kitűnik, hogy Fekete Katalin képviselőtársamnak és Árva Péter szakértőnek volt igaza a hivatallal szemben: egyetlen megoldás a templom arrébb helyezése lenne legalább 4 méterrel.

Ezzel szemben a beruházó javaslata a fa kivágása és pótlása, ráadásul a javaslatban szereplő 10 fa azonban pimasz és a pesterzsébetieket sértő ajánlat, ha valóban nem megmenthető a fa, akkor is a fenti ajánlat 5-10 szerese és az adott terület és a környező önkormányzati közterületek parkosítása merülhet csak fel érdemi kompenzációként.

Összegezve, bár a fa életképes, a beruházó által készített, a fakivágási engedély kérelméhez csatolt dokumentáció szerint kivágása indokolt, a kerületben élők szerint viszont megmentése fontos ügy.

Most a Szabótelepi Református Gyülekezetnél és Szabados Ákos fideszes polgármesternél pattog a labda: nekik kell megoldást találni arra, hogy a templom valóban segítsen kitekinteni a mindennapi városi létből, a természet és Isten felé, és megépülése örömteli pillanattá váljon hívő és nem hívő ember számára.

Addig is mindenki, aki szeretné megvédeni a 120 éves fehér nyárfát, vagy csak zöldebb és élhetőbb ligetes, fás területet szeretne, az menjen ki ma 15 órakor a Mátyás Király térre a civilek által szervezett demonstrációra!

Szólj hozzá!

Közösen a Mediterrán lakóparkért

2019.10.07. 00:56 Mach Péter

67238959_2901295869899531_4702928849124458496_o.jpgTIZENKÉT ÉVE ÉLEK A DUNA-PARTON CSALÁDOMMAL, KÉT BOLDOG ISKOLÁS GYERMEK BÜSZKE ÉDESAPJAKÉNT, ÖT ÉVE AZ ÖNÖK BIZALMÁBÓL A KÖRZET ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐJEKÉNT.
A MEDITERRÁN LAKÓPARK EGY CSALÁDIAS, APRÓ ZÖLDSZIGET PESTERZSÉBETEN, A DUNA-PARTON, AHOL RENDEZETTEK A ZÖLDFELÜLETEK, AHOL ÖRÖKBE FOGADTUK A JÁTSZÓTEREINKET, AHOL VIGYÁZUNK A FÁINKRA, AHOL MŰANYAGMENTES A PÉKSÉG, ÉS MÉG A POSTÁS IS FIGYELMES, PONTOS ÉS KEDVES.

Ahol az itt élők közösséget alkotnak és felelősséget vállalnak lakókörnyezetükért. Ahol közösen takarítjuk a Duna-partot, a vasútállomást, közösen újítjuk fel játszótereinket, garázsvásárokat szervezünk.

De ahol sajnos másfél évtized alatt sem rendeződtek az utak, közművek tulajdonviszonyai, ahol szégyenszemre még mindig vannak földutak, s ahol a véderdő letarolása miatt el kell viselnünk a dél-pesti szennyvíztisztító légszennyezését.

medi_blogra.png

 AZ ELMÚLT ÉVEKBEN EGYÜTT SIKERÜLT ELÉRNÜNK:

67132036_2558442777522400_944682021010014208_o.jpg

OLYAN LAKÓPARKOT SZERETNÉK:

  • amely könnyedén és biztonságosan megközelíthető kerekesszékkel és babakocsival a vasútállomás felől
  • ahol részönkormányzatot alakítunk, hogy helyben intézzük helyi ügyeinket
  • ahol együttműködnek a társasházak, hogy közösen fejlesszék lakókörnyezetüket
  • ahol éjszakánként nem kell csukott ablaknál aludni a szennyvíztisztító bűze miatt
  • ahol rendezettek az utak és a közművek tulajdonviszonyai
  • ahol nincsenek földutak, ahol az autóútjaink aszfaltosak és kátyúmentesek, s nem alakulnak egy-egy zápor után kacsaúsztatóvá
  • amelynek környezetében elegendő parkolója van a sportkomplexumoknak
  • amelyiknek saját közösségi kertje, komposztálója van
  • ahol az iskoláskorúaknak is létesül játszótér és sportpálya
  • ahol biztosított a zaj- és fényvédelem a vasút mentén és a sportpályáknál
  • ahol a Duna-part az itt élők számára megnyitott kerékpárbarát pihenőövezet sportolási lehetőséggel, közösségi kerttel, játszóterekkel.

A VÁLASZTÓKERÜLETBEN ÉLŐ HELYI ÉS ESÉLYES ELLENZÉKI JELÖLTKÉNT A FENTIEKET SZERETNÉM MEGVALÓSÍTANI, FOLYTATNI A KÖZÖS MUNKÁT!

Szólj hozzá!

Címkék: Mediterrán-lakópark

Közösen a Pesterzsébeti és a Gubacsi lakótelepért!

2019.10.07. 00:56 Mach Péter

VÁLTOZÁST PESTERZSÉBETEN!   ZÖLD FORDULATOT A DUNA-PARTON!

Kilenc éve vállaltam, hogy tiszta kézzel, fejjel és nem utolsó sorban tiszta szívvel állok ki a kerületben élők ügyeiért.  Öt éve az Önök bizalmából a körzet képviselőjének választottak, azóta közösen megállítottuk a stadionépítést, helyette futópályák és fittparkok épültek, jövőre pedig megépítjük a Duna-parti sétányt, megnyitjuk az itt lakók számára a teljes Duna- partot. Az elmúlt években játszótereket, kutyafuttatókat fogadtunk örökbe, kertet építettünk, beindítottuk a „Vonattal a belvárosba!” mozgalmat, hogy félórán belül a belvárosba utazhassunk.

71707836_2705327386167271_4617959556897570816_o.jpgDe változásra, megújulásra van szükség a városházán! Ha bizalmat kapunk, akkor a körzetemet érintően:

  • Folytatjuk a zöldfelületek fejlesztését a Helsinki út és a Baross utca közötti szakaszon is, csökkentjük a városközpont parkolási gondjait.
  • Részönkormányzatot alakítunk a Gubacsi lakótelepen és a Mediterrán lakóparkban, hogy  rendezhessük az utak, a közművek helyzetét.
  • Elérjük, hogy akadálymentesítsék és biztonságossá tegyék a vasútállomás melletti aluljárót, kiharcoljuk a zajvédelmet.
  • Elkészítjük a Gubacsi lakótelep komplex forgalomszabályozási és közlekedés fejlesztési tervét.
  • Fejlesztjük a kerékpárutakat és Kresz parkot létesítünk a gyerekeknek
  • Új menzapályázatot írunk ki, hogy egészséges és finom ételhez jussanak gyermekeink.
  • Végre megépítjük a pavilonsort a Baross-Topánka sarkán és folytatjuk közösségi tereink átalakítását, mert mi betartjuk, amit ígérünk
  • Növeljük a közterületfelügyelők és a térfigyelő kamerák számát és Szemléletformáló és Újrahasznosító Központ (hulladékudvar) építését kezdeményezzük Soroksár és Pesterzsébet határán, hogy felszámoljuk az illegális hulladéklerakókat és tisztábbá váljanak utcáink, zöldfelületeink

Az önkormányzati választás kampányának finisébe érkeztünk, megjelent a választási programomat és az elmúlt évek fontosabb eredményeit bemutató újságom, a napokban a postaládákból is kivehető lesz. Az elmúlt évek képviselői beszámolói pedig itt letölthetőek:

 

Az újság cikkei itt elérhetőek:

OKTÓBER 13-ÁN SZAVAZZON ÖN IS AZ ESÉLYES ELLENZÉKI JELÖLTRE! 

Szólj hozzá!

Vegyük vissza Pesterzsébetet!

2019.09.26. 23:06 Mach Péter

Szólj hozzá!

Közösen Pesterzsébetért - közösen a fákért!

2019.09.21. 10:03 Mach Péter

apa_1.jpgAmikor 2014 őszén képviselőnek választottak az egyik legfontosabb célként fogalmaztam meg magamnak, hogy megállítsam a kerületben az esztelen facsonkításokat, hogy ne ismétlődhessenek meg olyan őrült környezetromboló intézkedések, mint a szennyvíztisztító légszennyezésétől Gubacsot és a Mediterrán lakóparkot óvó véderdő átsorolása. S ne csak megállítsuk a fakivágásokat, de újakat is ültessünk!

Ma elmondhatom, hogy jó úton haladunk: 2018. november elsejétől rendelet védi a fákat Pesterzsébeten. A beruházások, fejlesztések tervezése során egyre több helyen figyelembe veszik a fásszárú növények védelmét, ahol pedig nem ott a „Közösen Pesterzsébetért” képviselői és a lakók harcolják ezt ki, például a Baross-Topánka parképítés során, vagy a Mátyás király téri templomépítéskor.

Bevezettük a „Fogadd örökbe!” és az "Élhetőbb, tisztább, zöldebb Pesterzsébetért" pályázatokat is. Meggyőződésem ugyanis, ha fontos a környezetünk és teszünk is érte, akkor arra az egész kerület büszke lehet. Közös érdekünk a járdáink, parkjaink, kertjeink és udvaraink tisztántartása.  

Az egész kerületnek fontos a növényzet védelme, komposztálók használata, a szelektív hulladékgyűjtés, a konyhai kiskertek, veteményesek létesítése. Pesterzsébet attól lesz szebb és élhetőbb, ha kertjei, parkjai, sziklakertjei sokszínűek, és gondozottak. Akkor kelünk reggel dalos madarak hangjára ha nem hanyagoljuk el gondozásukat, ha madáretetőket, odúkat telepítünk.

Nagyon hosszú folyamat volt, számos falat kellett áttörni ahhoz, hogy az egykor a véderdőt teljesen letaroltató, strandfürdő fáinak megcsonkítását tétlenül néző városvezetést sikerüljön meggyőzni: klímavészhelyzet van és a fák kivágása növeli a szmogot, rontja lakókörnyezetünk hőmérsékleti viszonyait, hogy a fák nem csak szépek, hanem élhetőbbé teszik a kerületet.

Megígértem, hogy mindent megteszek, hogy megállítsuk a facsonkításokat a kerületben, hogy ne lehessen majd engedély nélkül egészséges fákat kivágni vagy csonkolni a kerületben!

Jelentem, betartom, amit ígérek: hatályban van A fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló“ 26/2018. /X. 11./ rendelet.

Az elmúlt öt évben, ahova hívtak mentem, s hol sikerrel megállítottam a csonkítást, hol a szakértői anyagokat bekérve a fapótlás előírását sikerült elérnem.

A rendelet megalkotása előtt sziszifuszi munka volt minden egyes fát megvédeni, néha sikerült bérleti szerződésekbe, beruházások engedélyezéseibe becsempészni a favédelmet, ilyen volt amikor elértem, hogy 3 nappal előre jeleznie kell a Munkaügyi Központnak ha gallyazni, ifjítani szeretné a fákat az udvarán, mert a kerület a területhasználati szerződésben rögzítette, hogy amennyiben a Munkaügyi Központ az ingatlan területén gallyazási munkálatokat kíván végezni, azt 3 nappal a munkálatok megkezdése előtt köteles az önkormányzatnak bejelenteni, így a kerület kertésze is ellenőrizheti a gallyazást.

Sajnos azonban ennek ellenére születnek néha meglepő fakivágások ma is, ilyenkor csak a kivágás után értesülünk róla, s szembesülünk azzal, hogy egy újabb buszmegálló maradt árnyék nélkül.

Az elmúlt évek során folyamatosan próbáltam meggyőzni képviselőtársaimat, hogy az építési szabályzatok, területfejlesztési szerződések, megállapodások megkötésekor az Önkormányzat ragaszkodjon a zöldfelületeink megtartásához, annak fejlesztéséhez.

Néha sikerül: a javaslatomra a Sissi lakópark melletti beruházásnál visszaállítottuk a 35%-os zöldfelület arányt nem engedve annak további csökkentését a lakótelepen. S persze néha alulmaradok: ilyen volt az InterSpar zöldfelületeinek csökkentése is, ahol Szabados Ákos és a FIDESZ keresztül vitte akaratát.

5d425717f9a2b6307b4a65ccaae78e83_1.pngAz InterSpar területén így a zöldfelüleletek aránya 35-röl 10%-ra csökkent, döntésüknek köszönhetően sajnos pont a városközpontban növelik az átlaghőmérsékletet, ráadásul a mostani 10% állapota sem méltó sem a SPAR-hoz, sem a kerülethez és egyik okozója a lakótelep rossz, fülledt levegőjének.

A faültetések terén is sikerült előre lépnünk, a Baba park minden évben gyarapodik, tavaly komoly fasorrekonstrukció indult el és egyre több helyszínen kapcsolódnak be a lakók is a faültetésekbe, örökbefogadásokba.

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnökeként megkértem a hivatalt, hogy készítsen egy beszámolót az idei történésekről, hogy a tények is beszéljenek (ezúton is köszönöm a kerület zöldfelületi referensének és a környezetvédő ügyintézőjének, illetve a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató munkatársainak a munkáját):

A 2019-es évben kerületünkben a fasorfenntartást nyílt közbeszerzéses eljárás eredményeképpen az Alpinia Építő Kft. végzi. Az Önkormányzat megbízásából kivágott, elsősorban balesetveszélyes és kiszáradt fák száma közterületi utcafasorból 2019. szeptember 10-ig: 148 db. Ez a szám magába foglalja a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló 26/2018. (X. 26.) önkormányzati rendelet szerinti 50 %-nál nagyobb mértékű szükséges ifjításokat is, szám szerint 42 db fa esetében.

Az Önkormányzati beruházások során kivágott fák száma 2019. szeptember 10-ig: 41 db.

Az érintett beruházások:

  • XX. Baross utca és a Bp. XX. Topánka u. 4-6. közötti zöldfelületi rekonstrukció, magába foglalva a régi „dühöngő” elbontását;
  • XX. Pöltenberg utca úttest- és járdafelújítása teljes hosszában;
  • XX. Királyhágó utca úttest- és járdafelújítás 2019. szeptember 10-ig felújított szakasza.

 Az intézmények belső udvarából összesen 12 db balesetveszélyes vagy kiszáradt fa kivágására került sor az alábbi helyszínekről:

  • Pesterzsébeti Gézengúz Óvoda Gyöngyszem Tagóvoda,
  • Vörösmarty Bölcsőde,
  • Kossuth Bölcsőde,
  • Pesterzsébeti Baross Német Nemzetiségi Óvoda,
  • Mártírok Bölcsőde,
  • Nagy Győri utcai Szociális Szolgáltató Központ.

 Az Önkormányzat előírt pótlási kötelezettsége a fentiek szerint tehát egy éven belül összesen: 201 db fa.

Az Önkormányzat 2019. szeptember 10-ig összesen 19 db fát ültetett:

  • XX. Baross „dühöngő” területén 10 db
  • XX. Pöltenberg utca 5 db
  • Topánka utcai régi bérletpénztár helyén létesült zöldfelületen 4 db

Ezen felül a Bp. XX. Jókai Mór utcába 10 db növénykandeláber került kihelyezésre, mely „alternatív fa”-ként más kerületek mintájára a fapótlás részeként tekintendő.

A 2019. november havi faültetés során kb. 200 facsemete telepítését tervezzük. A pótlások során első sorban a kivágással azonos területen igyekszünk elvégezni az ültetést. Amennyiben erre nincs lehetőség, a lakossági és intézményi igényeket is figyelembe véve történik a helyszínek kijelölése.

A pótlások során a fahely- és fajta kijelölésénél az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:

  • A föld alatt és levegőben futó közművek, kábelek elhelyezkedése;
  • A zöldsáv mérete, adottságai (a szabvány szerinti ültetőgödör mérete 1x1x1m, az öntözhető, vízáteresztő felület nagysága pedig 2,25 m2 kell legyen);  
  • Az utcában van-e domináns fafaj, létezik-e abból gömb habitusú - ha van légvezeték;
  • A településkép védelméről szóló 17/2019. (V.21.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 1. pontja szerinti táji- vagy termőhelyi adottságoknak megfelelő fajták figyelembevétele;
  • A csemete várostűrő képessége legyen jó, lehetőség szerint kártevőkkel és kórokozókkal szemben rezisztens legyen;
  • Parkokban szeretnénk a törpe díszfák helyett őshonos nagy lombkoronájú egyedeket ültetni (pl.: hárs, platán, tölgy);
  • Ültetési szokások: Pesterzsébet külső területein a mai napig szokás az utcasorba gyümölcsfákat ültetni. Ezek a fák permetezés és metszésigényesek, a kiöregedő lakosság helyett nem tudja felvállalni az Önkormányzat ezeknek a fáknak a szakszerű gondozását. Ezekbe az utcákba lehetőség szerint gyümölcsfa alanyból nemesített városi díszfákat ültetünk (pl.: díszalma, májusfa stb.), hogy a városrész falusias hangulata a tavasszal virágba boruló fákkal megmaradjon.

 A kerület közterületeire tervezett ültetendő fajok: hárs, korai juhar, gömbjuhar, gömbkőris, gömbakác, júdásfa, gömbginkgó, díszalma.

 A Főkert Zrt. idén is végzett faápolási munkálatokat a kerületben, ennek során összesen egy fa került kivágásra, melynek pótlását a 2018. és 2019. év során a „10 000 új fát Budapestre” akció során elültetett körülbelül 400 db csemete ültetése fedezi.

Egyéb, nem Önkormányzati beruházással összefüggő fapótlás:

A Pesterzsébeti Sós-Jódos Gyógy- és Strandfürdő felújítása során a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. által kivágott fák egy részének pótlása szerződés szerint közterületen valósul(t) meg. Eddig 40 db gömbkőris került elültetésre a Bp. XX. Pöltenberg utcában, 2019. novemberben pedig további 195 facsemetét ültetnek el a kerület közterületein közös egyeztetés eredményeképpen a Bp. XX. Jókai Mór utcában, a Virág Benedek utcában, a Török Flóris utcában, valamint a Tátra téren, a Magyarok Nagyasszonya terén és a Vasútsoron. A tervezett ültetendő fajok: hárs, platán, gömbkőris, korai juhar, gömbjuhar, illetve virágzó díszalma.

A hatósági fakivágási engedélyeztetési eljárások során 2019. szeptember 10-ig 8 db közterületi és 89 db magánterületi fa kivágására adott a Jegyző engedélyt. Az engedélyekben előírt pótlás mértéke közterületen 11 db csemete ültetése és pénzbeni megváltásként bruttó 280.000 Ft befizetése, magánterületre pedig 89 db csemete ültetése volt. A pénzbeni megváltás összegét közterületi fa pótlásra fogja fordítani az Önkormányzat.

Szólj hozzá!

A Gubacsi-híd lesz a kínai vasút egyik mostohagyermeke?

2019.09.12. 10:36 Mach Péter

Növekvő áruforgalom (kétszeres forgalomnövekedés), a határértéket már most is meghaladó közúti + vasúti zajszennyezés, nulla monitoring, nulla zajvédelem, s persze semmi villamosítás: ezt kapná a pesterzsébeti Gubacsi lakótelep az új vasúti híd dokumentációjának és hatástanulmányának készítői szerint. Szubjektív beszámoló egy lakosságmentesített pesterzsébeti lakossági fórumról.

70538220_3009172485778535_7115539892003667968_o.jpgHónapok óta téma a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztés, Magyarország és Kína megbonthatatlan illiberális barátságának szimbóluma, melyből megint a felcsúti szerelő veje és gyereke gazdagszik meg. Néhányszor az elmúlt években én is foglalkoztam vele. 

Túlárazás, zajvédelem hiánya, eltitkolt pályaszakaszok, az érintett önkormányzatok sunnyogása, a hiányos tájékoztatás, a furcsa hatástanulmányok, a lakók elégedetlensége mutatja, hogy pontosan beleillik a NER nagyberuházásainak sorába. Mindegy, hogy haszontalan, mindegy, hogy drága, a végén a CSALÁD jár jól. Bár az önkormányzatok, polgármesterek többsége kibekkelte volna a folyamatot, az érintett lakosság összefogott, petíciókat fogalmaz, lakossági fórumokat kezdeményez, forr a levegő a fejlesztés körül.

A projekt azonban nem csak ennyi: ha a mindent és mindenkit eláruló kormányközeli oligarchák elképzelése bejön, akkor a kínai dömpingáru egy jelentős része itt érkezne be Európába. Tegyük fel, - bár a hatástanulmányok próbálják ezt alulbecsülni – hogy az Orbán klánnak igaza van, akkor bizony hatalmas teherforgalom nehezedik majd rá a nyomvonalra, s amiről kevesebb szó esik: annak leágázásaira.

A kormányzati nagyberuházások egyik jellemzője, hogy próbálják titkolni az összképet, mindent megtesznek, hogy a lakosság ne ismerhesse meg az adott fejlesztések összhatását. Most is ez történik, a terveket darabolva mutatják meg, a hozzátartozó szükséges egyéb fejlesztéseket pedig külön projektként kezelik, mintha egyik a másikra nem lenne hatással.

Ilyen beruházás a Csepelt és Pesterzsébetet összekötő, a Metrans kínai áruk dömpingjére tervezett csepeli terminálját kiszolgáló, új Gubacsi vasúti-híd.

Avagy, ahogy bürokratikusan hívják: a Gubacsi vasúti híd és a csepeli folyami szabadkikötő fejlesztéséhez kapcsolódó vasúti létesítmények átépítése.

Ami az alábbi elemekből állna:

  • Az egyvágányos vasúti pálya felújítása, valamint egy közel 800 méter hosszú második vágány kiépítése a Gubacsi híd és a Corvin csomópont között – további harmadik és negyedik vágányok későbbi kiépítésének lehetőségével.
  • Új Gubacsi vasúti híd (mederpillér nélküli változat)
  • Corvin csomópont: a Teller Ede út – Weiss Manfréd út 2*2 sávos aluljáróval és a Kossuth Lajos külön szintű átvezetésével.

Az új vasúti híd megvalósulásával párhuzamosan a jelenleg állami tulajdonban lévő megmaradó hídszerkezetről a vasútüzemhez szükséges, a MÁV Zrt. vagyonkezelésében lévő infrastruktúraelemek (vasúti sín és talpfák) – a megszűnő vasúti funkció okán – teljes körűen elbontásra kerülnének, a rajta lévő kerekpárút és közművek megtartása mellett. Az elbontott vasúti sín és talpfák helyét lemezborítással fedik le. A megmaradó hídszerkezet a későbbi, BKK Zrt. által előkészíteni kívánt közúti hídfejlesztés számára felhasználható marad.

A dokumentációt a VIBROCOMP Akusztikai és Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. készítette.

Bővebben itt olvasható: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest/hirdetmenyek/pest-megyei-kormanyhivatal-erdi-jarasi-hivatal-kornyezetvedelmi-es-termeszetvedelmi-foosztaly-pe-ektf-00639-1-2019

A hatástanulmányt és a terveket ugyan nyilvánosságra hozták, - Pesterzsébeten persze ez ügyben is nagy a csend, a polgármester a nyugodt, megfontolt, „ejj ráérünk arra még” nemlépések híve – a lakossági fórumot azonban sikerült hétköznap 14 órára szervezniük, s az utolsó pillanatban az átépítés alatt álló Csili Művelődési Központ egyik kellően elbújtatott nyugdíjas közösségi termébe dugni.

A fórumra - Csepelről néhány lakó ugyan átjött (ott a képviselőket és jelölteket nem fogta meg annyira a téma, hogy átruccanjanak a hídon) - Pesterzsébetről csak a főépítész és két önkormányzati képviselő volt kíváncsi. Köszönhető persze a tökéletes szervezésnek és tájékoztatásnak.

Pedig érdemes volt elmenni, bár a fejlesztés elsősorban Csepelen okoz komoly változásokat, s a MÁV ott legalább kompenzál és a többletterhelés miatt számos zajvédelmi beruházást is ígér, ráadásul föld alá vinné egy helyen a közút forgalmat, szándékai szerint csökkentené a reggeli dugót.

Pesterzsébeten 15 méterrel arrébb kerülne a lakott területtől a híd, ennek hatását persze nem szeretném alulbecsülni, de az is tény, hogy ennél többet a kerület nem kap kompenzációként a többletterhekre, a növekvő forgalomra, zajra.

Az építkezés alatti légszennyezés és zaj elleni védelemre nem kívánnak költeni, s míg Csepelen indokoltnak tartották, itt nem lesz az építkezés ideje alatt monitoring sem.

Pesterzsébet, annak ellenére, hogy több mint 62 ezer lakosa van, nem fontos Budapest számára, nem fontos a kormánynak, részben különleges adottságok hiányában, részben az információhiány, bátortalanság, a kerület érdekeit felülíró ügyetlen hatalompolitikai játszmák miatt.

Ez a szolgáltatókkal, beruházókkal kapcsolatos határozott fellépés elmaradásának ügyében is megnyilvánul, rendre csak a beszakadt úttestet, kidőlt fát, elromlott közlekedési lámpát, kilyukadt víz- és gázcsövet, kiégett elektromos trafót javítják meg, szigorúan utólag. Pesterzsébet az események után kullog, teszi ezt most is a vasúti híd esetében, míg Csepelen tárgyalnak, zajvédelmi beruházásokat harcolnak ki addig nálunk csupán síri csend honol.

Jövőhét keddre, a Környezetvédelmi Bizottság ülésének napirendjére vettem a Budapest-Belgrád vasútvonal és az új Gubacsi vasúti híd ügyét, kikértem a Polgármesteri Hivatalhoz beérkező összes nyilvános tervet, hatástanulmányt, ugyanis kilenc éve azt vallom: SEMMIT RÓLUNK NÉLKÜLÜNK!

Szólj hozzá!

Címkék: vasút Gubacsi-lakótelep Gubacsi-híd belgrád-budapest kínaivasút

+1 Balog Róbertre

2019.09.10. 10:52 Mach Péter

Két hónapja, amikor a regnáló pesterzsébeti polgármester fideszes coming outja borzolta a kedélyeket, azt írtam, hogy idén végre keresnünk kell egy olyan jelöltet, aki képes a helyreállításon és a romok eltakarításán túl Pesterzsébet megújulását is képviselni. 

Azóta Szabados Ákos már egy lovagkereszt büszke tulajdonosa, óriásplakátjaival, gigantjaival van telepakolva a város. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy minden pillanatnyi politikai haszon, melyre a Fidesszel kötött alkuja miatt most számít, éppen saját életműve szempontjából irreleváns, sőt, káros.

De azt is állítottam, hogy változásra van szükség a városvezetésben, s ehhez Szabados Ákos pártváltásának van a legkevesebb köze. Ugyanis tudjuk és látjuk: valami megtört 2010-ben, s az elmúlt 9 évben nem vette észre, hogy Pesterzsébet olyan kerületté vált, ahol megállt az idő, amelyet lassan, de biztosan lehagynak a környező peremkerületek - s ezért ő a felelős.

dsc_6487-1600x450.jpg

Pesterzsébetnek felül kell emelkedni a pártpolitikán, alkalmas vezetést kell választania. Ezért írtam már több hónapja, hogy azt a polgármester-jelöltet támogatom, aki a hatalmi játszmák helyett:

  • együttműködik a fővárosi közgyűlésben ellenzéki képviselőtársaival, hogy fejlődő pályára állhasson Budapest;
  • a gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan elvét követi, és részt vállal a klímaváltozás elleni harcban;
  • dolgozni fog egy átláthatóbban és szervezetebben, hatékonyabban működő hivatalért, a lakókat jobban bevonó, részvételibb döntéshozatali folyamatokért;
  • aki megvédi élő és épített környezetünket, fejleszti Pesterzsébetet, de nem csak a Duna-parton és a Kosutiban, mert a városközponttól távolabb is van élet;
  • aki átalakítja a kerület támogatási rendszereit, kialakít egy olyan rendszert, amely újabb és újabb csoportoknak tud segítséget nyújtani lakhatási gondjaiknak kezelésére;
  • mindent megtesz a szegregáció megállításáért az oktatásban, aki kiáll azért, hogy az erzsébeti betegeket ugyanolyan körülmények között lássák el, mint a budaiakat;
  • felszámolja az illegális szeméthalmokat a kerületben, megállítja a zaj- és bűzszennyezést.

Szabados Ákos válasz helyett inkább csapatot váltott, a kooperáció, az együttműködés helyett úgy döntött bólogató Jánosokra van szüksége.

Balog Róbert azonban az alábbi választ adta júliusban a feltételrendszerre: a mai megbeszélés alapján megerősítem, hogy az alábbi gondolatokat elfogadom, mint alapvető értéket, és megválasztásom esetén azokat képviselni, érvényesítésükére törekedni fogok a hétköznapokban.

Azóta túl vagyunk programjának átbeszélésén, megvitatásán is. S ez megerősített abban, hogy Ő és a „Közösen Pesterzsébetért” programja valódi változást hozhat a kerületnek. Pesterzsébetnek ugyanis szüksége van egy határozott és az itt élőkért kiállni hajlandó polgármesterre és testületre ahhoz, hogy elfoglalja az itt élőket megillető helyet Pest déli területén és Budapest egészében. Az őszi önkormányzati választásokon egyetlen cél kell vezéreljen mindenkit: tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel álljunk ki a kerületben és a fővárosban élők ügyeiért! A feladatunk pedig nem kevesebb, mint olyan szakpolitikai fejlesztési terveken alapuló stratégia összeállítása, majd megvitatása a lakossággal, amelynek végrehajtása hosszabb távon kiutat mutat, irányt szab a napi működésnek.

S erre most adódott egy esély, éljünk vele! 

valaszt_2_1_1_2.png

NEM LESZ STADION!

2015-ben 3 éves kemény harc után sikerült megakadályoznunk Szabados Ákost és a Fideszt abban, hogy egy új stadiont építsen Pesterzsébeten a Duna-parton.

Akkor a lakók összefogásának, harcos kiállásának és a "Közösen Pesterzsébetért" képviselőinek volt köszönhető, hogy sikerült megállítani a folyamatokat.

Stadionépítés helyett jövőre végre megépülhet a Duna-parti sétány, s végre birtokba vehetjük a teljes partszakaszt.

Ez is egy ok arra, hogy miért támogatom a változást, s hogy miért gondolom úgy, hogy ne Szabados Ákos és a Fidesz vezesse továbbra is a várost.

Szólj hozzá!

Közösen Pesterzsébetért – a játszótereinkért, a kutyafuttatóinkért!

2019.09.01. 01:54 Mach Péter

Amikor jó Pesterzsébetinek lenni: idén is örökbe fogadtak egy játszóteret és három kutyafuttatót a szülők és kutyások a kerületben. Joggal lehetünk büszkék: Pesterzsébeten vezettük be először a "Fogadd örökbe a játszótered, kutyafuttatód!" részvételi alapon működő projektet.

Eltelt egy újabb ciklus, ilyenkor illik beszámolni a munkánkról, számvetést készíteni. Kilenc éve vállaltam, hogy tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel állok ki a kerületben élők ügyeiért. Kilenc éve kezdtem politizálni, célul tűzve a helyi közösségek építését.

67750297_2942233542472430_3419577124837654528_n.jpgBüszke vagyok arra, hogy mára a Duna-part lakótelepei (a Mediterrán lakópark és a Gubacsi lakótelep) váltak a kerület legaktívabb lakóközösségeivé garázsvásárokkal, közösség által fenntartott játszóterekkel, Duna-part takarításokkal, faültetésekkel, közösségi virágoskerttel, közösségi tervezéssel indított közlekedés-fejlesztéssel, műanyagmentes pékséggel, futókörökkel…

Az egész kerületre nézve igazi sikerként azonban Gémesi Emese képviselőtársammal közösen elkészített javaslatunkat tekintem, amely alapján immár harmadszor írta ki tavasszal a Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága a „Fogadd örökbe!” pályázatot.  Kezdeményezésünk lényege az volt, hogy a szülői, vagy kutyatulajdonos közösségek „örökbe fogadhatnak” egy-egy kerületi játszóteret, kutyafuttatót.

A nyertes pályázók az általuk (az önkormányzattal szakmailag egyeztetett) tervezett felújításhoz, területrendezéshez, javításokhoz kapnak szakmai segítséget, valamint a munkák elvégzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket, míg ők végzik el magát a felújítást, tereprendezést. 

Az örökbefogadásnak köszönhetően a játszótéri baráti társaságoknak, szülői közösségeknek, kutyásoknak módjuk van tenni a környezetükért, s ha kicsit a „sajátjuknak” érzik, úgy jobban odafigyelnek az állapotára, s az esetleges rongálókra.

A lakossági pályázatok során a nyertes közösség egy évig táblával is jelezheti, hogy a kutyafuttató, játszótér az adott kutyás vagy szülői csoport, közösség gondozásában áll. Az adott közösség kérésére -amennyiben azt részvételi módon megalkotja, és a fenntartó is elfogadja - a játszótér házirendjét is elhelyezi egy táblán. Így ösztönözve az örökbefogadó közösségeket arra, hogy a játszóteret, a futtatót és közvetlen környezetét is rendezetten tartsa.

A közös munkának köszönhetően, a tábla kikerülésével magukénak érzik az adott teret, az összetartozás érzése közösségformáló, továbbá sokkal aktívabb lehet a napi szintű „figyelőszolgálat” is, a szülők, kutyások figyelmeztetik egymást vagy a területet gondozó Önkormányzatot. Az örökbefogadóktól külön anyagi ráfordítás nem várható el, de ha a táblával jelezve van, hogy „sajátjuk”, nagyobb kedvvel fogják eltávolítani az ott hagyott idegen tárgyakat, s figyelnek a rongálókra. A nagyobb rongálások (pl. kerítés megszaggatás) során többször tapasztalni, hogy bejelentés nem érkezik, így nem szerez róla tudomást a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató. Ha egy közösség magáénak érzi az örökbefogadott játszóteret vagy kutyafuttatót, bízhatunk abban, hogy a bejelentések is proaktívabban lehetnek, s hamarabb tudnak intézkedni az illetékesek.

Három nyertes pályázóhoz mentem el a héten megnézni holt tart a közösség.

A Gubacsi játszi közössége esetén a játékosság, a gyermekek bevonása, a festések kreativitása, az új aszfaltjátékok, a színes kertkompozíciók nyűgöztek le talán leginkább.

 

A Kutyaszív kutyafuttatós közösség esetén a pontos tervezés, a használt eszközök újrahasznosítása, a színek kavalkádja, a biztonságra törekvés volt imponáló.

A Foxi Maxi csapata bámulatos szakértelemmel betonozott, ráadásul a pályázók munkájának köszönhetően végre van ivókút, az összefogásnak köszönhetően pedig rendezettebbé vált a futtató.

Sokan érezzük úgy, hogy nem fejlődik eléggé a kerület, a városvezetés nem lát túl városközpont 100 méteres körzetén. Az elmúlt 9 évben nem vették észre, hogy Pesterzsébet olyan kerületté vált, ahol megállt az idő, amelyet lassan, de biztosan lehagynak a környező peremkerületek.

Ennek ellenére történtek előrelépések is, sikerült elindítanunk olyan folyamatokat, amelyek egy élhetőbb Pesterzsébetet jelenthetnek.

Meggyőződésem, hogy a közösségek fejlesztése jó irány, cselekednünk kell, közösen Pesterzsébetért, mert változásra, megújulásra van szükség!

Ehhez kérem a támogatásukat én is és Balog Róbert a "Közösen Pesterzsebetért!" polgármesterjelöltje is.

Szólj hozzá!

Észak- Dél háborúja, ahol mindig Észak nyer?

2019.08.13. 13:17 Mach Péter

Közhely, hogy a fővárosban egy Észak-Déli tengely mentén döntik el a közösségi közlekedési fejlesztések irányát. A beruházások, közlekedési fejlesztések zöme ugyanis Északra irányul. Az indoklás pedig maga a 22-es csapdája: mivel többen használják Észak-Budapesten és Pest megyében a közösségi közlekedést, ezért ennek a fejlesztése az indokolt. S ez bizony így is marad, hiszen ott valós alternatívát nyújt a HÉV, a metró, a villamos, a vasút. A déli régióból viszont kétszer-háromszor gyorsabb autóval eljutni a belvárosba, mint közösségi közlekedéssel.

psx_20180604_120745_medium.jpgAmíg az 5-ös metró koncepcióját az északi oldal fejlesztésével reklámozzák, hagyva, hogy a déli oldalon a város szélén megálljon a HÉV, amíg telefonos appal csak a Szentendre irányába utazók tudnak jegyet vásárolni, a déli utasoknak pedig cokit mutat a MÁV, addig bizony az itt élők nem teszik le az autóikat. Amíg autóval Ráckevéről 55 perc bejutni a belvárosba, míg közösségi közlekedéssel kerek egy órával több, addig nincs versenytársa az autónak, s Dél-Pest továbbra is szmogban él.

A műanyagmentes július kihívása a mi fővárosi, kétgyermekes családunknak lehetetlen küldetésnek bizonyult, kulacsokat eddig is használtunk, a pékségbe, boltokba, piacra eddig is saját tasakokkal, szatyrokkal mentünk, de a papírzsebkendő, toalettpapír, biciklilámpa vásárlásánál viszonylag hamar feladtuk a csomagolásmentességet. Az autómentes augusztus egyszerűbbnek tűnt. Így a Magyar Kerékpárosklub felhívására, hogy augusztusban tegyük le az autót, örömmel ráugrottunk, bár ez nyaralás idején nem tartozik a legegyszerűbb feladatok közé.

Én mindenhová kerékpárral vagy közösségi közlekedéssel járok, de egy az ország másik végén található, busszal-vonattal csak több átszállással megközelíthető triatlon vagy kenu verseny már sokkal nagyobb feladat. Úgyhogy közös megegyezéssel a versenyszezon zárásakor kezdtünk.

A nagybevásárlások így jópofa családi programmá alakultak, hiszen a fiúk kerékpáros segítsége is szükségessé vált a szállításhoz. Ez persze némileg több vásárlást jelent a fagylalt-csipsz-csoki bermuda háromszögben, cserében viszont egy komoly alkufolyamat végén saját kezűleg pakolhatják be a teljes kiőrlésű zsemléket a kosárba.

A strandolások, kirándulások hatalmas időelőnyt hoztak. A Velencei tavi heti rendszerességű kerékpártúránkra egy óra alatt elértünk vonattal, az autóval induló ismerőseink félóra múlva már Csepelen feladták és visszafordultak.

A posztom apropóját az adta, hogy a fiúkkal „ha már lúd legyen kövér” alapon belevágtunk a Csepel-szigeti bringakör teljesítménytúrába is. A túra során 39 ellenőrzőpontot kellett felkeresnünk, nagyjából 150 km letekerésével. Mivel nyaralunk és nem meghalni akarunk illetve a triatlonos családtagunk is jelezte, hogy az egy hónapos pihenő időszakában nem hajlandó 50 km-nél többet tekerni egy nap, több részletben teljesítjük. Kapóra is jött a ráckevei HÉV vonal, hiszen ennek segítségével bárhová eljutunk.

S bizony ez itt a bökkenő: az autómentes augusztus szervezői ugyanis azt remélik, hogy a kísérletben részt vevők a nyár adta lehetőségeket kihasználva olyan megoldásokat találnak a közlekedésre, amelyeket a későbbiekben a hétköznapi életükbe is beépíthetnek.

A most megtett csepeli kör viszont azt bizonyítja, hogy a Ráckevei HÉV ma nem alternatívája a gépkocsinak. 50 fokban több mint egy óra alatt megtenni 30 km-t és eljutni a Közvágóhídig, a város szélére, nem megoldás semmire. Munkába járásra alkalmatlan, iskolába járásra szintén.

Pedig lehet változást elérni: a „Vonattal a belvárosba!” kezdeményezésnek köszönhetően 2019 április 7-től az S25 Budapest — Kunszentmiklós-Tass között közlekedő zónázó járat végre betölti elővárosi vasúti funkcióját és a területen élő diákok, munkába járók kényelmesen és gyorsan eljuthatnak a belvárosba, így valódi alternatívájává vált a kötöttpályás közösségi közlekedés a környezetszennyező autónak.

139132_1_1.jpg

Ezt az irányt kell folytatni!

El kell érni, hogy az M5 metró megépítéséig hosszú távon is megoldás nyújtson a mostani menetrend, az M5 metró beruházása pedig ne csak a fejekben és hangzatos szalagcímekben szerepeljen, hanem bele is vágjon végre a kormány és a főváros!

Szólj hozzá!

Requiem a Topánka utcai fákért

2019.07.24. 15:10 Mach Péter

A múlt héten kezdtek aláírásgyűjtésbe a Pesterzsébeti lakótelepen élők, mert az egyik napról a másikra megjelentek a munkások egy területen és ledózerolták a rossz állapotban lévő dühöngőt, hogy parkosítsák a területet és egy kis közösségi teret alakítsanak ki padokkal a régi betonos sportpálya helyett.

A markolók és a munkások azonban nem kímélték a kerítés és az aljzat bontásakor a fák gyökérzetét, s annak rendje és módja szerint ki is szerették volna vágni. Amikor kimentem és lefényképeztem a látványt egyre biztosabbá vált, hogy számos fát sajnos ki kell majd vágni, mert menthetetlennek tűntek, gyökérzetük jelentős részét elvágták.

Sokan kérdezik miért gondolom úgy, hogy változásra van szükség Pesterzsébeten.

Hát az ilyen "siker" történetek miatt: ha hosszú éveken keresztül elhanyagoljuk a zöldfelületeink, ha tervezés és előkészítés nélkül vágunk bele, akkor egy parkosítás és közösségi tér kialakítása is fakivágásokat és jelentős lombkorona veszteséget jelenthet. Ha nem avatjuk be a közösségi terek funkcióinak rejtelmeibe és nem osztjuk meg terveket a lakókkal. Ha csak azzal szembesülnek, hogy bontanak és minden fára egy hatalmas vörös keresztet festenek, miközben barbár módra kaszabolják le az egyik fa ágát, akkor jogosan háborodnak fel és okkal kezdenek aláírásgyűjtésbe.

Tavalyelőtt megígértem, hogy mindent megteszek, hogy megállítsuk a facsonkításokat és fakivágásokat a kerületben! 

Tavaly októberben kihirdetésre került és november elsejétől hatályba is lépett A fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló“ 26/2018. /X. 11./ rendelet.

Azóta fás szárú növényt kivágni – néhány kivételtől eltekintve – csak végleges fakivágási engedély alapján szabad. S ami talán újszerű a hasonló rendeletekhez képest: nagyon fontos eleme, hogy a fa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén.

A Baross - Topánka utcai fák esetében kikértem a szakértői véleményt, amit most közzé is teszek. Kattintson ide a jelentésért!

A jelentés szerint a fent említett park építési terület, korábban sportpálya helyezkedett itt el. Jelentős földmunkák zajlanak, mellyel megváltozik a jelenlegi talajszint magassága. A talaj felső rétegének eltávolításával gyakorlatilag minden egyes vizsgált fa gyökérzete jelentősen károsodott, mely a fák egészségi állapotára hosszú távon kedvezőtlen hatással van, bizonyos esetekben a károsodás olyan mértékű, hogy a fa stabilitását is veszélyezteti. A vizsgált fák egy korábban elbontott kerítés mentén álltak, egy részük magoncként fejlődött ki. A fák nagy részénél a vaskerítés is súlyos károsodást okozott a gyökérnyak és a törzs magasságában.

A jelentést megerősítette az cikk elején írt állításomat: ha tervezés és előkészítés nélkül vágunk bele, akkor egy parkosítás és közösségi tér kialakítása is fakivágásokat és jelentős lombkorona veszteséget jelenthet. Hosszú távon szebbé, rendezettebbé válik az adott zöldfelület, s a fapótlás is szebb, formásabb lombkoronával ajándékozza meg az itt élőket, de néhány évig bizony nagyon hiányozni fog a most elvesző lombkorona mennyisége.

 

 

1 komment