A kormány állítólag megoldotta a hátrányos helyzetűek, rászorultak fűtési gondjait is, idén végre ők is részesülnek a rezsicsökkentésből - ez a propaganda dőlt a választások előtt és után a közmédiából. Majd jött a fekete leves: kiderült, hogy a 65 ezres Pesterzsébeten összesen 117 családon segítenek. A kormány cinizmusa határtalan.

Tehát a rezsicsökkentés ismét kamunak bizonyult?

A kormány még a tavasszal, a választási kampányban jelentette be a fűtési költségek támogatását. Akkor ugyanis rekordhideget mértek az amúgy is elnyúlt téli időszakban. Azután nyáron rátettek egy lapáttal: akkor úgy számoltak körülbelül 800 ezer háztartás részesülhet a „rezsicsökkentés” áldásából, s kaphat 12.000 Ft értékű természetbeni támogatást. Az ígéret szerinti háztartásonként 12 ezer forint értékű tüzelőanyagot a téli fűtési szezonban vehették volna át az igénylők.

Csak ugye melyik télen?

Elbírálták a pályázatokat, az önkormányzatok pedig gondoskodnak majd a háztartásonként 12 ezer forint értékű tüzelőanyag biztosításáról már az idei téli fűtési szezonban, írja a kormany.hu. Jól hangzik, majd emberfia tovább olvas: a támogatás feltétele, hogy a települési önkormányzatok vállalják, hogy szerződést kötnek a tüzelőanyagot természetben biztosító gazdálkodó szervezetekkel, amelyben rögzítik, hogy az érintett háztartásoknak legkésőbb 2019. december 15-éig biztosítják a tüzelőanyag átvételének lehetőségét. Tehát vagy megkapják januárban-februárban, vagy nem. Ha nem, akkor akár még több mint egy évet is várhatnak a fával és szénnel fűtők, hogy megkapják a kormány által nyáron megígért 12 ezer forintos téli rezsicsökkentést.

Pesterzsébeti képviselőként azonban nem csak az időpont (meggyőződésem, hogy az önkormányzat mindent meg fog tenni, hogy időben megkaphassák a támogatást az igénylők), hanem a támogatás hatásfoka aggaszt.

Pesterzsébeten, a főváros egyik nehéz szociális helyzetben lévő peremkerületében összesen 117 család (háztartás) nyújtott be pályázatot. A körülbelül 30.000 (Központi Statisztikai Hivatal az utolsó - 2011-es - népszámlálás területi adatai alapján 29 216 háztartás volt a kerületben) háztartásból összesen 117. 

A kerület kb. 750-800 családnak a téli időszak többletkiadásainak fedezetére „karácsonyi” csomagot. Ennek a többszöröse sajnos a szegény, létmininimum alatt vagy környékén élő család. Elég csak megnézni az óvodai vagy iskolai menza esetében a rászorultság elve alapján hányan nem fizetnek térítési díjat.

A kormány azonban mossa kezeit: 117 kerületi család támogatásával elintézi a fűtési válságot, a kormányt nem érdekli a családi házas övezetekben érezhető égett szemét szaga, sem a fűtés nélküli házakban kihűlő idős polgártársaink sorsa.

Az elmúlt nyolc évben az Orbán-kormány magára hagyott egymillió embert, aki fával vagy brikettel fűt, de növekvő árak, az elégtelen támogatás és a tűzifahiány miatt több százezer háztartás idén sem tudja melegen tartani otthonát – állította még januárban Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke. 

S igaza volt. A jelenlegi rendszerben kevés rászorulóhoz, és késve jut el az ingyentüzelő, ami eleve legfeljebb egy téli hónapra elég. Így továbbra is országszerte terjed a súlyosan szennyező hulladékégetés.

Erre volt a kormány frappáns válasza, hogy idén végre a fával és brikettel tüzelő rászorultak is részesülnek a rezsicsökkentés áldásából. Igen, Pesterzsébeten például összesen 117-en, majd egyszer, majd valamikor.  Aki lemarad az kimarad, az Orbán-kormány szociális érzékenységet biztosító pályázat utolsó mondata ugyanis így szólt: A határidő elmulasztása ugyanis jogvesztő! 

A kisgyerekes családok és idős emberek pedig kénytelenek hideg lakásban telelni, vagy olyan mérgező háztartási hulladékkal fűteni, amely nem csak őket, de a szomszédban élőket is veszélyeztetik.

Az ENSZ egészségügyi szervezetének, a WHO-nak a tanulmánya szerint pedig Magyarországon 100 ezer lakosból 82 fő hunyt el a légszennyezettséggel összefüggő betegség következtében. Ezzel hazánk a nyolcadik legrosszabb ország a világon ebből a szempontból. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet kimutatta, hogy a rossz minőségű tüzelőanyag miatt az iskolások 30 százaléka szenvedett légúti megbetegedésben.

Pedig a lakhatás alapvető állampolgári jog kellene legyen, s a lakhatáshoz hozzátartozik az otthonunk fűtése is.

Szeptember végén egyetlen napra be kellett fűteni azon családi házakban, amelyekben kihívásokkal küzd a szigetelés. Így a fővárosi peremkerületek (15, 16, 18, 19, 20, 21, 23), szegényebb, szegregált zónáiban már akkor megjelent a mindent átható bűzszennyezés, a szeméttel fűtés szaga.

Mára kiderült: a rezsicsökkentés hazugsága erre sem nyújt megoldást. Így rövidtávon a helyi önkormányzatokra, civil közösségekre vár a feladat:

• közösségi szigetelési programok szervezése,
• a tisztított, jó minőségű „hulladék” fa eljuttatása a rászorultakhoz,
• adományprogramok,
• segítőszolgálatok kiépítése és működtetése.

Ha nem szeretnénk Pesterzsébeten az égetett szemét szagával kelni és feküdni, ha nem akarunk a fűtés hiánya miatt kihűlt embereket a lakóközösségünkben, ha fontos, hogy szomszédaink is emberhez méltó módon élhessenek akkor lépnünk kell az ügyben.

S egy friss hír a végére:

Az alapvető jogok biztosa a szociális tűzifa támogatás elosztási gyakorlatáról

Székely László ombudsman a jelenlegi támogatási rendszer olyan átalakítását szorgalmazza, amelynek révén minden szociális alapon rászoruló átlátható módon juthat hozzá a lehetséges mennyiségű egészséges, száraz tűzifához. Az alapjogi biztos szerint meg kell teremteni azokat a finanszírozási eszközöket, amelyekkel a hátrányos helyzetű önkormányzatok meg tudnak felelni törvényi feladataiknak és a rászorulók valós, a téli fűtést lehetővé tevő igényeinek. A biztos konkrét panaszok nyomán indított utóvizsgálata során a szabályozás és az önkormányzati gyakorlat több visszásságát is feltárta.