A kormány adócsökkentő programját (amely valójában a lakosság jelentős részénél jövedelemcsökkentést eredményez) figyelmen kívül hagyva az MSZP-FIDESZ kényszer-koalíció becsületesebb utat választott: nyíltan - a helyi adók esetében - emelést javasol a testületnek elfogadásra.
Az október 13—testületi ülés napirendjén szerepel a helyi adók (építményadó és telekadó) emelése. Ez az építményadó esetében drasztikusnak tűnő 28%-os míg a telekadó esetében 5%-os emelést takar. A drasztikusnak tűnő emelés az építményadó esetében egyrészt a kerületi megszorító csomag része, hiszen a kerület működtetése és az intézményhálózat fenntartása egyre nagyobb kiadási igényt támaszt, melynek fedezetét a regnáló kormány nem biztosítja így az önkormányzat számára nélkülözhetetlen bevételi forrás a helyi építményadó és telekadó. A gazdálkodás feltételeinek biztosítása és a csőd elkerülése érdekében, indokolt az adók mértékének növelése.
A hivatal számítása szerint az adómérték emelésével összesen 138.000.000 Ft bevétel növekedés várható abban az esetben, ha nem csökken még jobban az adófizetések teljesítése. Az emelés megítélésünk szerint komoly költségeket jelent majd a helyi vállalkozásoknak és az itt élő polgároknak, de kigazdálkodható lenne. Az elmúlt évek rossz gazdasági döntései a kormánynak azonban olyan súlyú terhelést raktak a lakosságra, hogy ez nehezíti az adóbevételek teljesülését.
A napirenden szereplő javaslat szerint 2012. év január 1-jei hatállyal a helyi építményadó, illetőleg a telekadó mértékét a következők szerint állapítja meg a képviselő-testület:
- az építményadó mértékét: 1 658 Ft/m2
- a telekadó mértékét: 301 Ft/m2
Az adóemelés azokat, akik tulajdonosként, haszonélvezőként, illetve közeli hozzátartozóként életvitelszerűen ott lakik és egyben a bejelentett lakóhelyének címe is nem érinti, hiszen ők a rendelet szerint eddig is mentesültek az adófizetési kötelezettségtől.
Fentiek figyelembevételével ellenzékiként is hajlok rá (bár a helyi adókat tekintve saját koncepcióval rendelkezünk, amely a teljes rendszert igazságosabbá tenné) hogy támogassam az emelést, hiszen ha a fenti összeget is a kerületi intézményrendszeren próbálja ehelyett a városvezetés megspórolni az működésképtelenné tenné a kerületet.
Kérem, írja meg véleményét a kérdéssel kapcsolatban!
Köszönettel:
Mach Péter
Részlet a rendeletből:
Személyi adómentességek
5. § Mentes az építményadó alól:
a) E rendelet 2. § b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül mentes az adó alól: a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
b) a lakásszövetkezet, a társasház, üdülő, társasüdülő, amennyiben építményét, épületrészét saját gazdasági tevékenysége céljából használja, nem adta bérbe.
Tárgyi adómentességek
6. § Mentes az építményadó alól:
a)a szükséglakás,
b)a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség,
c)a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény,
d) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja,
e) a társasházak és a lakásszövetkezetek közös használatú helyiségei (kapualj, lépcsőház, folyosó, stb.) kivéve a bérbeadással hasznosított építmény, épületrész,
f) valamennyi magánszemély tulajdonos, haszonélvező, illetve közeli hozzátartozója által lakott olyan lakás, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be, életvitelszerűen ott lakik és egyben a bejelentett lakóhelyének címe is,
g) a magánszemély tulajdonában lévő, az eredeti rendeltetésének megfelelően használt gépkocsitároló,
h) a magánszemély tulajdonában lévő, sport céljára használt és hasznosított építmény.
i) a műemléképület a Htv.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén.
