Ha nem az LMP tűzte volna a zászlajára az üzletek megmentését, akkor még esélyük is lett volna a fennmaradásra.
Az LMP azt hangoztatja hogy "elutasítjuk a gyűlöletkeltést és az uszítást" ehhez képest a többség akaratával szemben uszítja az üzletek tulajdonosait, vásárlóit, valamint az időseket, hogy helyezkedjenek szembe a Képviselő testület döntésével. Mi ez, ha nem uszítás?

Ha a többséget szerzett FIDESZ tűzte volna zászlajára, akkor nyilván esélyük lett volna, ennek egyszerű oka, hogy a bontási határozatot hozó bizottság elnöke Dr. Vas Imre képviselő és az őt delegáló párt többségben van a bizottságban. Sőt a választók őszi döntése alapján a testületben is, így a fellebbezéssel kapcsolatban is az ő szavuk volt a döntő. Tehát egyetértünk, ha a többséget alkotó párt tűzte volna saját zászlajára eredeti döntésének megváltoztatását, akkor nagyobb sikerrel jártak volna a pavilonok fennmaradásában érdekeltek.
Ha az ellenzéki pártok szerepét nézzük, akkor egyrészt mindhárom párt egyetértett a bontási határozattal kapcsolatban: nem időszerű, nem előkészített és ebből adódóan rossz döntés. Másrészt (és ez a csupán a politikai helyzetből adódó adottság és nem érdem) LMP-s képviselőként egyedüliként jegyzem az elmúlt félév összes elfogadott ellenzéki módosító indítványát (komposztáló program, autómentes nap, bűnmegelőzési cselekvési program, zöld kataszter...) tehát per pillanat sajnos ennek az ügynek én lehettem volna az a képviselője, aki ebben a helyzetben felülírhatta volna a szekértábor logikát. Ennek sikertelenségét természetesen lehet az én nyakamba varrni, de a felelősséget azért kéretik megosztani azon ellenzéki és kormánypárti képviselőtársaimmal is akik ezt alkalmat is megpróbálták árokásásra használni.

Tisztelt Mach Péter!

Olvastam a címlapon elhelyezett megjegyzését.

Miből gondolja, hogy árokásásról, illetve a Micropoll rendszer kijátszásáról van szó?
Ön és az LMP a toleranciáról vált hírhedté, mégsem tudja elfogadni, hogy mások (jelen esetben a többség) mást szeretnének?

Miért kell egyből csalást és hackereket kiáltani, amikor mások is kifejtik a témával kapcsolatos álláspontjukat?

Megértem, hogy Önök nincsenek hozzászokva az ilyesmihez, de ez nem jelenti azt, hogy Önnek jogában állna vádaskodni.

Be kell vallanom férfiasan, nem tudom mit akar a kerület többsége a Topánka-Baross sarkán, arról hogy a pavilonokban vásárlók és a környezetében lakó idősebbek és fiatalabb nagycsaládosok többsége mit szeretne van némi sejtésem.
Nota bene a többségi frakció is megosztott az ügyben, kedves hacker polgártársunk sem Földesi Gyula alpolgármester javaslatát támogatta az új közösségi épületről kerékpártárolóval, hanem az eredeti kerületidegen (a városképhez nem illeszkedő más képviselőktől eredő) elképzelést a szép zöld gyepről.
Ezért lenne jó megkérdezni az itt élőket, mit is szeretnének valójában.
Amúgy pedig kár ezen vitatkozni, Ön azt gondolja, hogy a választásokon az itt élők mindenre kiterjedő felhatalmazást adtak a többségnek, én pedig nem. Én úgy látom, ha a kerületben élők többsége másként kíván dönteni ebben a kérdésben, akkor azt figyelembe kell venni.
A fórumon bemutatott közösségi tervezés modell pedig azt segítené elő ,hogy elő se fordulhasson olyan, hogy a kerületben élők véleményének figyelembe vétele nélkül döntsünk ezentúl hasonló nagy érdeklődésre számot tartó fejlesztési és rendezési tervekről.
Ez nem csökkenti a városvezetés működőképességét, sőt segítheti azt a döntések korrekt előkészítésével.

Tisztelt Mach Péter!

Feltételezem, hogy tegnap este a lakossági fórumot követően az Ön fejében is megfordult az a gondolat, hogy kevesen tettek eleget a meghívásnak.

Ön is tudja és én is tudom, hogy az ott megjelentek létszáma a többség létszámához viszonyítva elenyésző.

Ha gondolja, szívesen kiszámolom Önnek százalékos arányban, hogy ez egészen pontosan mit is jelent.

Biztosíthatom, ez nem éri el az 5%-ot sem.

A demokrácia lényege, hogy a közösség minden választójoggal rendelkező tagja részt vehet a közügyek eldöntésében, vagyis az önkormányzásban az adott térségben. A döntéshozatal módja lehet közvetlen és közvetett. Az érvényes döntést a többségi szavazatokkal vagy közös megegyezéssel hozzák az alapszabály (alkotmány, statútum, charta, szokásjog) szerint. (Forrás: Wikipedia)

Ha Ön demokrata, akkor kérem, szíveskedjék elfogadni azt, hogy sajnos közös megegyezést nem sikerült elérni az érintett üzletek megmentése kapcsán, így a többség akarata kell, hogy érvényesüljön.

Megérteném az Ön álláspontját, ha arról lenne szó, hogy néhány százalékos különbség van a döntés mellett kiállók, valamint a döntést ellenzők között, de itt nem erről van szó.

Világos és mindenki számára egyértelmű döntést hozott a Testület. Nincs meg a szükséges többség Ön mögött ahhoz, hogy legyen értelme tovább folytatni ezt a projektet.

A munkahelyek megszűnése miatt felesleges aggódni, mert Ön is jól tudja, hogy senki sem fog felhagyni eddigi tevékenységével, csupán arra kényszerülnek, hogy más helyszínt kell keresniük, ami nem azonos az eddigi tevékenység felhagyásával.

@One Dream:
"A döntéshozatal módja lehet közvetlen és közvetett."
Szerintem ilyen esetekben közelítsünk a közvetlen felé, ettől még demokrata vagyok (még a wikipédia szerint is:).