Az éjszaka rendet tettem a fényképek közt és kellemes nyári emlékek jutottak eszembe amikor a Kosutiban készült képeket láttam.
Ez volt az első olyan program, ahol aktívan együtt dolgoztunk a srácokkal. Vidám volt a sátorépítés, közben már jöttek a téren játszó gyerekek kérdezősködni: Ti itt mit csináltok? Tényleg ingyen lesz arcfestés? Tényleg ki lehet próbálni a nemezelést?
Azután persze jöttek a gyerekeket kísérő szülők is, beszélgettünk, meséltek. Hiszen arra kértük őket, hogy mondják el, milyennek szeretnék látni Erzsébetet, mik a mindennapi gondjaik, mire nem kapnak megoldást. Szinte mindenki a biztonságosabb kerületet említette első kívánságaként, meg a bölcsődei helyek hiányát. Sokan nehezményezték, hogy kevés a kerület szélén a gondozott, tiszta park és a modern játszótér. De beszéljenek inkább a képek...
