Tegnapi rádióinterjújában Orbán Viktor arra kért mindenkit, most tiltakozzunk az elkerülő utak fizetőssé tétele ellen, most szóljunk. Akkor most szóltam: az útdíjakban január elsejével bevezetett változtatások hazugságokkal, anomáliákkal és rendszerhibákkal terheltek.

Ma délelőtt Petrovai László, XVIII. kerületi képviselőtársammal tartottunk sajtótájékoztatót a Dél-Pestet is sújtó agglomerációs adóról, arról, hogy miért hazug és káros az új rendszer. A miniszterelnök ígérete szerint a kabinet áttekinti a próbaüzem tapasztalatait, levonja az "értelmes" következtetéseket, nos, akkor most megírjuk miért vonják vissza az agglomerációs adót.

Egyrészt hazugság, hogy költségvetési többletbevétel érhető el úgy, hogy közben „mindenki jobban jár”. Ez egyszerű matematika! Az elkerülő utak és városi bevezető szakaszok fizetőssé tétele nem más, mint agglomerációs adó.

Másrészt az elkerülő utak célja, hogy tehermentesítsék nagyvárosainkat a környezetszennyező, és gyermekeink egészségét veszélyeztető átmenő forgalomtól, illetve hogy településeink úgy szerezhessenek, tarthassanak meg vállalkozásokat, hogy az azok által generált forgalmat ne kelljen elszenvedniük. Ezért voltak díjmentesek Európában mindenhol, eddig, ezentúl Magyarországon fizetnünk kell érte.

Orbán Viktor tehát téved. Amit hall, az nem a "próbaüzem gépházzaja", az a tiltakozók hangja.

Ráadásul nem csak az újabb sarc miatt háborognak, hanem gyermekeik, családjuk egészségét és - a peremkerületekből, illetve az agglomerációból a döntésnek köszönhetően menekülő vállalkozások miatt - munkahelyeiket féltik. Az új útdíj nem más ugyanis, mint egy a városok környezetterhelését növelő, új agglomerációs adó.

Ezért is elfogadhatatlan, hogy amíg a kormány újabb sarcokat vet ki az autósokra, addig az állami vezetők díjmentesen használhatják, gyakran személyes célokra szolgálati járműveiket. Pedig a kormány eltúlzott szolgálatiautó-osztogatási gyakorlatának megszüntetésével kényelmesen meg lehetne takarítani azt a pénzt, amit az egyszerű autósok újabb megsarcolásától vár az állam.

Míg a gazdagabb európai országokban alig néhány tucatnyi személyautó áll a teljes államigazgatás rendelkezésére, a magyar kormány több száz állami vezető számára biztosít személyes használatú gépkocsit, indokolatlanul. Ez az értelmetlen és pazarló urizálás évente sokmilliárd forintba kerül az adófizetőknek.

Vizsgálják felül a megmagyarázhatatlanul bőkezű állami autóhasználati gyakorlatot, az indokolatlanul megítélt szolgálati autókat vegyék vissza a kedvezményezettektől, a magáncélú használatot pedig térítsék meg!

Egy szegény és egyre szegényedő ország államigazgatása ugyanis nem élvezhet ilyen luxusjuttatásokat. Az ország vezetői nyugodtan járhatnak közösségi közlekedéssel: a kormánynak így az urizálás helyett több ideje jutna az emberek mindennapi gondjainak megismerésére. Üljenek vonatra vagy szálljanak buszra ugyanúgy, ahogy a többi magyar ember teszi. Maximum ezentúl nem Gucci táskákkal járnának szegénységellenes demonstrációkra.