Organikus káosz

Idén a Teszedd! kampányához csatlakozva az elmúlt évek egyik legnagyobb pesterzsébeti civil szemétszedési akcióját hozta össze az Átalakuló Duna-part, közel másfélszáz résztvevő, két helyszínre összegyűjtött kb. 300 zsák szemét, és egy picit tisztább partszakasz.

A víz világnapja egy évente ismétlődő esemény, melyet 1993 óta minden év március 22-én tartanak meg. A világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére. Az emberi civilizáció ökológiai válságot okozott: ha nem cselekszünk gyorsan és határozottan, nem csak gyerekeink és unokáink jövőjét lehetetlenítjük el, de a saját magunkét is.

Immár ötödik éve szervezünk egy a civilekkel, dél-pesti lokálpatriótákkal, futókkal, kerékpárosokkal és horgászokkal közös akciót a Duna-parton a TeSzedd! kampány keretében.

Az immár ötéves akciónk üzenete:

- Ha van akárcsak fél órád és zavar a teleszemetelt Duna-part.
- Ha tisztább és rendezettebb partszakaszon szeretnél kerékpározni és futni.
- Ha félted a kutyád a fertőzésveszélyes hulladéktól.
- Ha zavar, a nádas állapota.
- Ha szereted a jó társaságot.
- Ha fontos a környezetvédelem.

Akkor gyere, és fogjunk össze a Duna-partért!

Az összefogásnak köszönhetően az elmúlt öt évben számos illegális hulladéklerakót felszámoltunk a parton a Gubacsi-híd és a Hollandi öböl környezetében.  Ennek ellenére a partszakasz ma sem vált a kerület rekreációs részévé, rossz a közbiztonság, állandó probléma a szemétkérdés, évről évre romlik a minősége a kerékpárútnak.

Pedig cél az, hogy Budapest egyik természeti különlegességét megszabadítsuk az emberi felelőtlenség hétköznapi terheitől, hogy a vízpart ismét az egyik ékköve lehessen a fővárosnak, és természeti élőhelyként, illetve rekreációs övezetként is méltó lehessen egy XXI. századi világvároshoz.

Idén sajnos a strand alatti részt lezárta a beruházó az építkezés befejezéséig, a híd túloldala most is kellemes, horgász és pihenőhellyé válhatna, ahol biztonságban, szép és tiszta környezetben sportolhatunk. Ezért szervezte meg idén is takarító akcióját az Átalakuló Duna-part. A Teszedd! kampányához csatlakozva az elmúlt évek egyik legnagyobb pesterzsébeti civil szemétszedési akcióját hoztuk össze, közel másfélszáz résztvevő, kb. 300 zsák szemét, és egy picit tisztább partszakasz. Sokan az utolsó pillanatban csatlakoztak, horgászok kértek zsákot, hogy legalább a környezetüket kitakarítsák, s a csepeli evezős verseny nézői is be- becsatlakoztak.

Itt a teljes galéria elérhető:

Egyik szemünk sír a másik nevet:

• rengetegen jöttünk el, ingyen, önkéntesen (a részt vevők még a kötelező középiskolás 50 órás közösségi szolgálathoz sem kértek igazolást)., rengeteg fiatal, általános és középiskolás, egyetemista, főiskolás. Szülők, kismamák, kisgyermekek, ovisok és magzatok együtt tettünk a tisztább, élhetőbb Duna-partért.
• 300 zsák az rengeteg szemét, aminek egy jelentős részét a főváros különböző pontjairól hoztak ide. Külön területet kellett elkülönítenünk az összegyűjtött veszélyes hulladéknak (fecskendők, gyógyszerek, sugárveszélyes anyagok, fáradt olaj…). Ráadásul sajnos a szomszédos ferencvárosi ennek a többszöröse még dolgos kezekre vár.
  • 
  • 
  • 
  • 
  • 
  • 
  • 

Köszönjük mindenkinek, aki eljött, aki plakátozott, segített a szervezésben, talicskázott, szemetet szedett, vizet adott nekünk, vagy csak eljött közénk!

Külön köszönet a Hajós Alfréd Általános Iskola 8. B osztályának, hogy ennyien eljöttek és kivették a részüket ebből a munkából!

Egy több, mint 3 éves küzdelemben értünk el egy hatalmas részsikert!

2019 április 7-től az S25 Budapest — Kunszentmiklós-Tass között közlekedő zónázó járat végre betölti elővárosi vasúti funkcióját és a területen élő diákok, munkába járók kényelmesen és gyorsan eljuthatnak a belvárosba. A mostani változásnak köszönhetően valódi alternatívájává válik a kötöttpályás közösségi közlekedés a környezetszennyező autónak.

Ennek köszönhetően Pesterzsébetről, Soroksárról, Dunavarsányból, Délegyházáról vagy Dunaharasztiból is gyorsabb lesz bejutni tömegközlekedéssel Budapest centrumába, mint autóval. A pesterzsébeti Duna-partról például 17 perc alatt lehet majd közösségi közlekedéssel a belvárosba jutni az eddigi 60 perc helyett.

Az új menetrend innen letölthető.

Köszönöm a szakmai anyagokat készítő Közlekedő Tömeg segítségét, a félezer aláíró támogatását! Köszönöm pesterzsébeti képviselőtársaimnak, hogy pártállástól függetlenül, egyhangúan szavazataikkal támogatták önálló képviselői indítványaimat, s hogy Szabados Ákos polgármester úr is fogékony volt a kezdeményezésünkre!

2016-ban indítottuk el barátaimmal a „Vonattal a belvárosba!” mozgalmat. Petíciót indítottunk, s megkezdtük az illetékes hatóságok, szervek, vállalatok bombázását.

Akkor javaslatomra Pesterzsébet Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága úgy döntött, hogy egyeztetéseket kezdeményez a MÁV illetékes szerveivel és a fővárossal, hogy a Budapest- Kunszentmiklós-Tass menetrend szerinti, ingázókat szállító elővárosi vasútvonal a mostani Kőbánya-Kispest végállomás helyett a Keleti Pályaudvarra érkezzen. Első érdeklődő kérdéseinkre az a válasz érkezett, hogy a Keleti csúcskapacitásra van járatva, nem tud több vonatot fogadni. A déli peremkerületek és Duna-menti települések ügye nem volt kiemelt probléma.

Azonban az M3-as metró déli szakaszának felújítása újabb lehetőséget nyújtott a küzdelem folytatására, hogy az elővárosi vasutat felélesszük.

Ráadásul komoly szakmai segítséget is kapott Dél-Pest: javaslatcsomagot egy fiatal, ambiciózus, a fenntartható közösségi közlekedésért dolgozó szakemberekből álló csapattól.

2017 júliusában a A Közlekedő Tömeg szakmai anyaga alapján készült önálló képviselői indítványomat elfogadva a Képviselő-testület úgy döntött, hogy felkéri a polgármestert, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket a Budapesti Közlekedési Központtal, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal annak érdekében, hogy a Pesterzsébetet kiszolgáló vasúti- és villamosjáratok az M3-as metró pótlása alatt a metrópótló buszokat elkerülve egyenesen a belvárosba szállítsák az utasokat, a kerület számos levelet írt és folytatta a küzdelmet.

A metró pótlása az elmúlt 10 év legnagyobb közlekedésszervezési kihívása, hiszen ilyen sok utast közel lehetetlen a felszínen elszállítani, a pótlóbuszok térségében pedig beláthatatlan mértékű torlódások prognosztizálhatóak, melyek természetesen nem csak az autóval, hanem az autóbuszokkal közlekedőkre is jelentős negatív hatással lennének. 

Az M3-as metró évek óta húzódó felújításának egyetlen pozitív öröksége lehet azonban, ha a pótlás keretében bevezetett fejlesztésekkel a MÁV elővárosi vasútvonalai Budapest közlekedésének szerves részévé válnak.

A vasútvonalak pótlásba való bevonása nélkül a lakosságnak csak két rossz választása maradhatott volna: a tömött metrópótlók használata, illetve dugóban álló autókban való üldögélés.

A mostani menetrend változás a Dél-Pest megyei települések (Dunaharaszti, Taksony, Dunavarsány, Délegyháza) és a Dél-pesti kerületek (Soroksár, Pesterzsébet, Ferencváros) hatalmas előrelépést jelent.

Három éve tettem fel ezeket a kérdéseket:

• Miért kudarc a Kunszentmiklós-Tass-Kőbánya-Kispest vonal?
• Miért nem váltja fel a kora reggeli dugókat, miért nem segíti csökkenteni a dél-pesti és agglomerációs autósforgalma?
• Miért csak a dél-pesti középiskolások használják a vonalat, miért nem járnak vonattal munkába az emberek?
• Miért nincs és miért nem is fontos, hogy Pesterzsébetnek saját vasútállomása legyen a bádogmegálló helyett? Miért nem használják a pesterzsébetiek és a soroksáriak is a vasutat?

A válasz egyszerű:

Ma a déli peremkerületek (Soroksár, Pesterzsébet) és a Dél-Pest megyei települések (Dunaharaszti, Dunavarsány...) a városközponttal történő összeköttetése az egyik legégetőbb problémája a fővárosnak. Egyik kötöttpályás közlekedési eszköz - sem a HÉV, sem a vasút - nem képes ugyanis alternatívát nyújtani a személygépkocsival történő közlekedésnek. Pedig a kelebiai vasútvonalon már most minden adott lenne hozzá: modern, csendes és gyors szerelvények, kiépített vonal a Keleti pályaudvarig, a sebesvonat be is megy odáig, a bejárókat, ingázókat szállítók azonban nem. 

Abszurd, hogy a délről a peremkerületekből, vagy alvóvárosokból érkező utas eljut Ferencvárosig, majd mielőtt 4-6 percen belül onnan a belvárosba érkezhetne Kelet felé fordul és kimegy a város legszélére a 3-as metró végállomásáig. 17 percet utazik azért, hogy a déli elővárosból kijusson keleti szélére a fővárosnak, hogy onnan visszautazhasson a belvárosba.

Gyakorlatilag a délről érkezők megkerülik a fél várost, hogy bejussanak a belvárosba, miközben adott rá a lehetőség, hogy a Keleti-pályaudvarra menjenek be az elővárosi vonatok.

Három indulási pontot szimuláltam:

Dunavarsány – belváros: (30-35 km)

• Vonattal most:42 perc Kőbánya-Kispest onnan átszállással 3-as metróval + 25-30 perc a belváros: ez nagyjából 65-70 perc. A 3-as metró felújításakor pedig ez akár 80-100 percre is nőhet.
• Autóval csak 40-45 perc, így a vonat belváros felé érkezőknek nem versenyképes.
• Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 43 perc.Így már versenyképessé válna, hiszen háromnegyed óra alatt biztonságosan bejut valaki a belvárosba és egy közösségi közlekedési csomópontba.

Pesterzsébet városközpont:

• Pesterzsébet Városközpont – belváros 23E-es busszal és átszállással 2-es vagy 4-es 6-os villamosra kb. 35 - 45 perc.
• Autóval kb. 25 perc.
• Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 17 perc alatt lehetne bejutni a belvárosba.

Pesterzsébet, Gubacsi lakótelep:

• Gubacsi lakótelep – Pesterzsébet Városközpont – belváros 2 átszállással: 119-es buszról, 23E-es buszra és végül 2-es vagy 4-es 6-os villamosra kb. 60 perc.
• Autóval kb. 30 perc.
• Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 17 perc alatt lehetne bejutni a belvárosba.

Reggelente a pesterzsébeti vasútállomáson nagyjából 80 és 100 ember száll le, többségük a 23-as, 35-36-os vagy csepeli buszokra próbál meg átszállni, vagy erzsébeti iskolák felé veszik az irányt. Pesterzsébeten is felszállnak néhányan erre a reggeli vonatra, ami Ferencvárosba az 1-es villamoshoz, vagy Kőbánya-Kispestre viszi őket, ahonnan a kék metróval visszajuthatnak a belvárosra.

Április 7-től ez most megváltozhat. Szívből remélem, hogy a főváros és a MÁV felkészült a megnövekedő forgalomra és az M5 metró megépítéséig hosszú távon is megoldás nyújt a mostani menetrend és évvégén (december 8-án) vagy a 80a vgz feloldása után nem áll vissza a régi, aberrált menetrend.

Új módszerekkel próbálkozik egy újpesti ingatlanértékesítő: szeméttel reklámozza az értékesítésre szánt ingatlanját. 

Az újpesti Tábor utca 49. értékesítője telepakolt a pesterzsébeti Duna-part közelében egy mezőt több m3 szeméttel, majd rápakolt a tetejére egy reklámtáblát.

Egyáltalán nem kedves, ismeretlen polgártársunk!

Remélem sikerült jó áron értékesíteni az ingatlant, ennek örömére szeretném megkérni, hogy jöjjön vissza, takarítsa el azonnal a szemetet, vigye haza Újpestre és rakjon rendet!

Hogy segítsem a munkájában a rendvédelmi osztály felé a szükséges bejelentéseket megtettem.

Az adott területen időszakosan megjelenő illegális hulladékról sajnos már többször írtam. A kiirtott erdők helyén ugyanis mindig szemétkupacok nőnek.

Tavasz, napsütés, zöldülő rét, sitt és szemét.  2013 nyarán tarolták le a véderdő maradékát, majd többszöri nekifutásra ezt legalizálta is később sajnos a testület többsége, az adott kérdésben többször is egyedül maradtam, senki másnak nem volt fontos az adott erdősáv védelme.

Módosult a rendezési terv, papíron is megszünt a véderdő, a fejlesztések azonban nem kezdődtek meg. Sittel, szeméttel teli csupasz területek, sötétedés után acsargó harci kutyák, piromán gyújtogatók, lőtér helyett idejáró "mesterlövészek", s ha melegszik az idő, pedig jön megállíthatatlanul a bűz a szennyvíztisztító felől.

Négy éve írtam: bár a pénznek nincs szaga, kerületi lakosként felháborít, hogy a Duna-parton élők kénytelenek a szennyvíztisztító bűzét szagolni, csak azért, hogy a parlagfű koalíció által támogatott vállalkozók szabadon építkezhessenek a kerületben, a környezetvédelem és légszennyezés pedig ilyen esetekben nem akadály.

Tanulság még most is az: a kiirtott erdők helyén mindig szemétkupacok nőnek, s meggondolatlan, csupán a befektetőt érdekeit szem előtt tartó döntéseknek köszönhetően még Újpestről is idehordják a szemetet.

Nem csak egyetlen napon kell a nőket ünnepelni, hanem az év minden napján tenni kell a nemek közti esélyegyenlőségért!

• Lehet-e valaki egyszerre anya és dolgozó nő?
• Hogyan segíthetünk a nők társadalmi felemelkedésében? 
• Milyen módon biztosíthatunk lakhatást a családoknak?
• Milyen módon tudjuk kiűzni a tanári szobákból a "mindenből kitűnő, szorgalmas kislány" kontra „eleven és okos fiú” sztereotípiákat?

Egyenlő megbecsülést, egyenlő feltételeket, egyenlő béreket, egyenlő nyugdíjakat érdemelnek a nők, s ezt nem lehet évente egyetlen csokorral letudni!

Európa lassan, de halad. Az emberek mindenhol megértik és támogatják a nemek közötti egyenlőség fogalmát. Tudják, hogy ez nem csak egy női kérdés, hanem emberi jogi kérdés, oktatási kérdés, nemzeti kérdés. Másrészt azt is tudják, hogy az egyenlő társadalmak versenyképesebbek, tehát gazdasági kérdés is.

Ezért kell szolidaritást vállalnunk, hogy merész, látható és egységes erőt hozzunk létre a nemek közötti egyenlőségért, s ebben a férfiak nincsenek a pálya szélén, ez ugyanis csak együtt működik.

A nők ma sokkal nehezebben kapnak állást, kerülnek vezetői pozícióba és ugyanazért a munkáért általában kevesebb bért kapnak.  A magyar nők munkaerő-piaci helyzete sajnos számos tekintetben rosszabb, mint a más európai országokban élőké.  A dolgozó nők alacsonyabb fizetésre számíthatnak, mint a férfiak, melyet jól mutat, hogy a női munkavállalók a férfiak alapfizetésének csupán 93 százalékát kapják meg, ráadásul a prémiumaik és teljesítmény alapú kifizetéseik is jóval alacsonyabbak. Ugyanez igaz a női felső vezetőkre: bérük 30%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké. 

Ráadásul a háztartásban, gyermeknevelésben végzett munkából semmilyen jövedelmük nem származik, de ha bevezetik az alapjövedelmet, akkor a társadalom részben honorálja ezt a munkát is. Pedig az egyenlő társadalmak pedig versenyképesebbek, ha élünk vele, akkor az alapjövedelem bevezetése hosszú távon a gazdasági és szociális válságból való kilábalás egyik legfontosabb eszközévé válhat!

Hosszú évek küzdelme ellenére sem sikerült elérni az Isztambuli Egyezmény ratifikálását, az oktatás mai helyzete pedig 100 évvel állította vissza az idő kerekét. Pedig ahogy a konyha nem a nők nappalija, úgy az osztálytermek díszítése és a szemetesek ürítése sem csak a lányok dolga. A szorgalmas, pedáns kislányok kontra eleven, okos kisfiúk hamis világa ugyanis beteg országot szül.

• Alakítsuk családbaráttá a munkahelyeket, hogy ne kelljen választani: gyerek vagy munka!
• Biztosítsuk az esélyegyenlőséget a munkaerőpiacon, ugyanazért a munkáért járjon ugyanannyi bér!
• Vezessünk be Magyarországon is alapjövedelmet, ezzel is segítve a nők esélyegyenlőségét, anyagi biztonságát!

Mindemellett pedig, nagyon boldog nőnapot kívánok!

Vagy a South Park költözött ide vagy tényleg másfél éve játszik a tűzzel néhány piromán a kerületben, és módszeresen gyújtja fel a szelektív szigeteket, füves területeket, bozótosokat. Az elmúlt hetekben immár naponta többször is megjelennek az őrület lángjai a Duna-parton. 

Tavaly februárban heti rendszerességgel gyújtották fel a szelektív szigeteket, némelyiket sokadszor. Az egyre inkább szervezett akciónak tűnő bűncselekmények esetében tehetetlen volt a rendőrség.

A gyújtogatás a Duna-parton kezdődött, akkor mindkét szelektív sziget áldozatul esett, majd decemberben ismét felgyújtották az uszoda mellett rendbe hozott szigetet, akkor már távolabb is merészkedtek és a Pesterzsébet lakótelep távolabbi részein is lángoltak a kukák. Tavaly pedig már a Vécsey lakótelepen és a Vágóhíd utcánál is a Helsinki úton gyújtogattak több helyen.

Majd néhány hónap csendesebb időszak után tavaly télen újra megjelentek a parti tüzek, először csak a szelektív szigetek, majd a parton néhány szemeteszsák kezdett lángolni.

Az elmúlt hetekben viszont naponta többször is megjelennek Pesterzsébet lángjai. Naponta többször jelenik meg tűzoltó autó és oltja a volt véderdő helyén megmaradt csalitost, a vasúti töltést, a Duna-parti nádast, a Dél-pesti szennyvíztisztító környékét.

Igazi megrökönyödést azonban az okozott amikor raklapok égtek egy telephelyen a Helsinki út és az Átlós utca kereszteződésénél, Soroksáron. A tűz egy benzinkút közelében keletkezett. A helyszín ugyanis a gyújtogatások helyszínétől csak néhányszáz méterre van.

Szombaton és tegnap éjjel is két helyszínre hívták a katasztrófavédelmet. Mindkét helyszínen gyorsan el tudták fékezni a lángokat. A tüzek egyelőre lakóingatlanokat nem veszélyeztettek, bár a szerdai soroksári raklapos tűz eloltása hosszadalmas volt és egy benzinkút mellett történt. A gyújtogatások helyszínétől néhányszáz méterre történt hatalmas tűzesetet mindenki az elkövetőhöz kötötte, s sem a rendőrség, sem a katasztrófavédelem nem adott ki egyelőre olyan megnyugtató közleményt, hogy nincs köze a gyújtogatásoknak a soroksári esethez.

Újév napján Pesterzsébeten is hadrendbe sorakoztak a kutyatartók, s egy 2014-es petíció Pesterzsébetre történő adaptációjára gyűjtöttek aláírásokat. Saját Facebook csoportot is alakítottak, ahol szervezték az ellenállást: azt követelték tiltsák be egész Pesterzsébeten a rakétázást. Most viszont néma csend fogadja az ügy iránt érdeklődőket, elmaradt a lakossági összefogás, a soroksári, pesterzsébeti polgárőrökkel sem lehet találkozni a helyszíneken.

Szerdán egyeztettem a rendvédelmi osztály vezetőjével a pesterzsébeti és soroksári Duna-parti gyújtogatások miatt. Aznap ki is jött az osztály és felmérte a területet és a rendőrségi kamerák mellé a jövő héten telepítésre kerül egy új kamera is a vasútállomás környékére, ez látni fogja a szelektív szigetet és a vasúti töltést is, jobb a felbontása és ennek a képe az önkormányzathoz fut majd be.

Kérésemre felvették a kapcsolatot a tűzoltókkal és egyeztetik az időpontokat és ezekben az időszakokban kiemelten fogják kezelni járőrözés közben. 

A katasztrófavédelem is kint volt állítólag a héten felmérni a helyzetet, ők rendelhetnének el kényszerkaszálást a vasúti töltésnél a véderdő területén. Egyrészt jóérzés tudni, hogy érkezik a segítség, másrészt úgy tűnik egyelőre kevésnek bizonyul.

A hétvégén levelet írtam polgármester úrnak is, aki továbbította azt a rendőrség felé, azóta többször beszéltünk telefonon is. 

A megoldást ugyanis az adná, ha rendőrség is tenne végre valamit az ügyben. Az itt lakók ugyanis kezdik ezt unni nem is kicsit, egyre kevésbé hiszik el, hogy nem lehet elkapni egy elkövetőt, ha ugyanott két óránként gyújtogat. Amikor tanúkat keresnek akkor képesek többször is teljes lakótelepeket végig csengetni és teleplakátolni nem törődve a kisgyermekes szülők félelmeivel, ha a lakók kérnek segítséget akkor viszont egyelőre sehol sem látni őket.

Csak halkan jegyzem meg: a napi rendszerességű „öngyulladás” megfejtéséért nyilván csak a South Parkban lehet Nobel-díjat kapni, de a rendőrség becsületének visszaszerzéséhez ez is jó kiinduló pont lehetne!

Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága idén is közösségépítő versenyt hirdet kutyásoknak, szülőknek, nagyszülőknek. A szülői, vagy kutyatulajdonos közösségek „örökbe fogadhatnak” egy-egy kerületi játszóteret, kutyafuttatót. Fontos változás a tavalyihoz képest a határidő, s hogy közkívánatra most már elektronikusan benyújtható a pályázat. Gémesi Emese képviselőtársammal közösen elkészített javaslatunk alapján immár harmadszor írta ki a bizottság a pályázatot.

A nyertes pályázók az általuk (az önkormányzattal szakmailag egyeztetett) tervezett felújításhoz, területrendezéshez, javításokhoz kapnak szakmai segítséget, valamint a munkák elvégzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket, míg ők végzik el magát a felújítást, tereprendezést. 

Az örökbefogadásnak köszönhetően a játszótéri baráti társaságoknak, szülői közösségeknek, kutyás közösségeknek módjuk van tenni a környezetükért, s ha kicsit a „sajátjuknak” érzik, úgy jobban odafigyelnek az állapotára, s az esetleges rongálókra.

Pályázatok benyújtásának határideje: 2019. március 20. 16.00 óra. Késedelmesen érkező pályázat benyújtására nincs lehetőség!

A pályázatra szülői és kutyás közösségek jelentkezhetnek. Játszótér kategóriában Pesterzsébeten lakó, szülői közösségek vehetnek részt, akik vállalják a közterületi, bárki által látogatható játszótér és a környező zöld sáv megfelelő gondozását is. A pályázaton (legalább öt, külön háztartásban élő, pesterzsébeti lakos, a pályázati kiírásban szereplő örökbefogadó nyilatkozat támogató aláírásával rendelkező) közösség indulhat.

Kutyafuttató kategóriában Pesterzsébeten lakó, kutyás közösségek vehetnek részt, akik vállalják a kutyafuttató és a környező zöld sáv megfelelő gondozását is. A bizottság a pályázó közösség kiválasztásánál figyelembe fogja venni az örökbe fogadni kívánt kutyafuttató jelenlegi gondozottságát, tisztaságát is. A pályázaton (legalább öt, külön háztartásban élő pesterzsébeti lakos, a pályázati kiírásban szereplő örökbefogadó nyilatkozat támogató aláírásával rendelkező) közösség indulhat.

A benyújtott pályázatokat a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság értékeli. A pályázatok rangsora pontozás alapján kerül meghatározásra. A pontozásnál az alappontszámokat az adott közösség vállalásai, a játszótér-kutyafuttató és a környező zöldterület gyommentessége, tisztasága, gondozottsága (pl. virágosítás) jelentik. Számít a vállalt terület nagysága, és további pontokat jelent a házirend részvételi alapon történő kialakítása – amennyiben házirenddel az adott játszótér vagy kutyafuttató jelenleg még nem rendelkezik -, de ez csak mint plusz vállalás szerepelhet!

 A pályázat fő célja az örökbefogadott terület közösségi erővel és a pályázat keretében biztosított anyagok, növények és munkaeszközök felhasználásával történő rendbetétele, majd a pályázó csapat által egy éven keresztül a rendben tartása, fenntartása.

A bírálatkor figyelembe vesszük az önkormányzati vagy civil szervezetek által szervezett környezetszépítő akciókban való részvételt is.

A meghirdetett kategóriákban a Bizottság a pontozási rendszer alapján felállított rangsor szerint értékeli a pályázókat. Kategóriánként a legmagasabb pontszámot elért pályázók „fogadhatják örökbe” az általuk választott játszóteret, illetve kutyafuttatót.

Pályázni a pályázati adatlap kitöltésével lehet. A pályázatok postai úton az alábbi címre:

• Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzata
• Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága
• 1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1.

vagy

személyesen, ügyfélfogadási időben (H: 14.30-18.00, SZ: 8.00-16.30, P: 8.00-11.00)

• Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal
• Városgazdálkodási Osztálya
• 1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1. félemelet 36. szoba

vagy

elektronikus formában vagyongazdalkodas@pesterzsebet.hu e-mail címen

nyújthatók be.

Pályázatok benyújtásának határideje: 2019. március 31. vasárnap

A pályázati adatlap innen letölthető.

A nyertes pályázók az általuk (az önkormányzattal szakmailag egyeztetett) tervezett felújításhoz, területrendezéshez, javításokhoz kapnak szakmai segítséget, valamint a munkák elvégzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket, míg ők végzik el magát a felújítást, tereprendezést.

A lakossági pályázatok során a nyertes közösség egy évig táblával is jelezheti, hogy a kutyafuttató, játszótér az adott kutyás vagy szülői csoport, közösség gondozásában áll. Az adott közösség kérésére -amennyiben azt részvételi módon megalkotja, és a fenntartó is elfogadja - a játszótér házirendjét is elhelyezi egy táblán. Így ösztönözve az örökbefogadó közösségeket arra, hogy a játszóteret, a futtatót és közvetlen környezetét is rendezetten tartsa.

A közös munkának köszönhetően, a tábla kikerülésével magukénak érzik az adott teret, az összetartozás érzése közösségformáló, továbbá sokkal aktívabb lehet a napi szintű „figyelőszolgálat” is, a szülők, kutyások figyelmeztetik egymást vagy a területet gondozó Önkormányzatot. Az örökbefogadóktól külön anyagi ráfordítás nem várható el, de ha a táblával jelezve van, hogy „sajátjuk”, nagyobb kedvvel fogják eltávolítani az ott hagyott idegen tárgyakat, s figyelnek a rongálókra. A nagyobb rongálások (pl. kerítés megszaggatás) során többször tapasztalni, hogy bejelentés nem érkezik, így nem szerez róla tudomást a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató. Ha egy közösség magáénak érzi az örökbefogadott játszóteret vagy kutyafuttatót, bízhatunk abban, hogy a bejelentések is proaktívabban lehetnek, s hamarabb tudnak intézkedni az illetékesek.

A nyertes pályázók az adott játszóteret egy éves időtartamra fogadhatják örökbe, és a már örökbefogadó csapat a következő évben ismételt indulással hosszabbíthatja meg az együttműködést.

Jó hír a tavaszi, kora nyári ingatlanfelújítások előtt, hogy idén kamatmentes hitelre lehet majd pályázni ehhez az önkormányzatnál. 

Múlt hét csütörtöki testületi ülésén Pesterzsébet Önkormányzata ugyanis úgy döntött, hogy 2019-től új támogatásokat biztosít a kerületben:

• közműfejlesztésre (víz-, illetve csatorna bevezetésére, valamint belső hálózatának kiépítésére)
• illetve  lakás- és családi ház korszerűsítésére, nyílászáró cserére, illetve homlokzat felújítására, szigetelésre (az épület homlokzatának felújítása – a vakolat javítása, festése - ideértve esetlegesen az ezekhez kapcsolódóan elvégzett, az épület hőszigetelésével kapcsolatos munkálatokra és az ingatlan komfortfokozatának növelése céljából; fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs; fűtéskorszerűsítés, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése).

Mindkét esetben egyösszegű kamatmentes kölcsönre lehet majd pályázni.

Közműfejlesztési támogatásra:

• egyösszegű, visszatérítendő kamatmentes kölcsön 5 év futamidőre
• felhasználható: házi ivóvízhálózat, házi szennyvízhálózat kivitelezéséhez
• mértéke a beruházás összköltségének 50%-a de legfeljebb 300.000,- Ft
• szociális rászorultsági szempontok: egyedülálló személy esetében a jövedelemhatár a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 550%-a (156.750,- Ft), család esetében az egy főre eső jövedelemhatár a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 440%-a (125.400,- Ft).

Korszerűsítés és homlokzatfelújítás támogatására:

• egyösszegű, visszatérítendő kamatmentes kölcsön 10 év futamidőre
• felhasználható: lakás- és családi ház korszerűsítésére, nyílászárócserére, homlokzatfelújításra, szigetelésére
• mértéke a felújítás/beruházás tervezett összköltségének 20%-áig terjedhet, de legfeljebb 500.000,- Ft
• szociális rászorultsági szempontok: egyedülálló személy esetében a jövedelemhatár a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 550%-a (156.750,- Ft), család esetében az egy főre eső jövedelemhatár a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 440%-a (125.400,- Ft).

A támogatás a mindenkori költségvetési előirányzat mértékéig nyújtható, ezért a 2019. évi költségvetésben erre a célra összesen 6.000.000,- Ft összegű előirányzat (közműfejlesztési támogatás céljára 2.000.000,- Ft, helyi támogatás céljára 4.000.000,- Ft) biztosításáról döntött a testület.

Fontos, a helyi hagyományainkra építő döntést hozott Pesterzsébet Önkormányzatának képviselő-testülete.

Városvédők, lokálpatrióták véleményére alapozva új utcanévként a Köves út melletti, a köztudatban „Kapitánypusztának” ismert területen Kapitánypuszta útként kívánja elnevezni az adott közterületet.

A „Kapitánypuszta” elnevezés Lovag Beer Vilmos kapitány postaszállítóhoz fűzhető, akinek birtoka Gubacspusztán volt és az 1900-as évek körül levél-csomag szállítPást végzett. Családi vállalkozásának internetes források szerint kb. 400 lova volt és igen sok különböző jármű, levél-csomag szállító postakocsi és egyéb jármű, több mint 300 alkalmazottal.

Az ő kapitányi titulusát vettük alapul döntésünk során. 

Források: Pesterzsébeti érdekes és http://www.postamuzeum.hu

Határozat:

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy

1. a helyi hagyományokra tekintettel javasolja Budapest Főváros Közgyűlésének, hogy a (182660) helyrajzi számú, Pesterzsébet Önkormányzatának tulajdonában álló közterületnek a Kapitánypuszta út nevet adja,
2. felkéri a Polgármestert, hogy Budapest Főváros Főpolgármesterét értesítse a Képviselő testület döntéséről.

Összefogtak a Duna-part kutyásai és sikerrel jártak: Pesterzsébet Önkormányzatának képviselő-testülete támogatta a kezdeményezésüket és a Gubacsi lakótelep szélén található „Vasútállomás” kutyafuttató bővítésére és vízcsap kiépítésére mai ülésén 3.500 e Ft-ot csoportosított át a most elfogadott 2019. évi költségvetésben.

Ez az összeg elegendő a kutyafuttató bővítésére (egy a kistermetű kutyáknak alkalmas hely kialakítása külön bejárattal) és vízcsap létesítésére (annak tervezésével és vízakna megépítésével).

A Pesterzsébeti Állatvédelmi Koncepció elfogadásával tavaly Pesterzsébet Önkormányzata vállalta, hogy elkötelezi magát a XXI. századi felelős állattartás népszerűsítése, annak feltételeinek megteremtése iránt. A kutyák póráz nélküli sétáltatására kizárólag az e célra kijelölt kutyafuttatón van lehetőségük az ebtartóknak. Az állatvédelmi koncepció kiemelten kezeli a kutyafuttatók esetében a kistestű és nagytestű kutyák futtatására kialakított területek elkülönítését és itatók telepítését minden kutyafuttató területére.

A Gubacsi lakótelep szélén található „Vasútállomás” kutyafuttató biztosítja a Gubacsi lakótelep, a Mediterrán lakópark és a Pesterzsébeti lakótelep Baross utcától Nyugatra eső területén élő kutyáknak a szabad, póráz nélküli mozgás lehetőségét.

A kutyafuttatóval azonban ez elmúlt években mostohaként bánt az önkormányzat, a tervek szerint ugyanis gyalogos-kerékpáros híd épült volna ide. Mivel a híd nem épül meg, a kutyafuttatót nem kell áthelyezni így annak bővítését, rendbe tételét sem lehet tovább húzni.

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság 2018. október 9-i ülésén hozott határozatában az Önkormányzat 2018. évi költségvetésről szóló önkormányzati rendeletében szereplő, a környezetvédelemmel kapcsolatos céltartalék maradékát a „Vasútállomás” kutyafuttató fejlesztéséhez (a betonkerítéssel szemközti oldalon a terület bővítése, a kerítés áthelyezése és vízcsap telepítése) kívánta fordítani. A beérkezett árajánlatok szerint azonban az összeg nem fedezte volna a beruházást, így az nem valósult meg.

A kutyások azonban nem hagyták annyiban, petíciót fogalmaztak és aláírást gyűjtöttek, a mai testületi ülésre pedig be is vittem az összegyűjtött aláírásokat. A ma elfogadott 2019. évi költségvetéshez benyújtott módosító indítványomat pedig ennek köszönhetően Szabados Ákos polgármester is támogatta és befogadta.

A K62 rovaton belül a Gubacsi ltp. „Vasútállomás” kutyafuttató bővítése és vízcsap kiépítése sorra 3.500 e Ft átcsoportosítását javaslom az általános tartalék terhére.
 

Reméljük tavasszal valóban el is készül a felújítás!

Köszönjük mindenkinek a támogatást!

Pesterzsébeten a jegyző álláspontja szerint a Polgármesteri Hivatal dolgozói közül senkit nem érint a rabszolgatörvény - vagyis az Mt. 109.§ (2) bekezdése -, ugyanis a munkaszervezés nem teszi szükségessé annak alkalmazását.

Üröm az örömben, hogy a kerület intézményeiben azonban sajnos közel 800 fő esetében alkalmazhatják.

Január 17-én döntött úgy a pesterzsébeti képviselőtestület, hogy nem tekinti eldobható emberi erőforrásnak a munkavállalókat, ezért nem ért egyet a 2018. évi CXVI. törvényben megfogalmazott Munka Törvénykönyve módosításokkal, melyek a munkavállalókat hátrányosan érintik.

Emiatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:112. § (3). bekezdése alapján utasította az általa alapított gazdasági társaság (Integrit- XX. Kft. 1205 Budapest, Jókai Mór utca 89.) vezető tisztségviselőjét, hogy a munkaszervezés során a munkavállalóira vonatkozóan legfeljebb évi 250 óra (kollektív szerződés esetén legfeljebb évi 300 óra) rendkívüli munkaidőt, valamint legfeljebb 12 havi munkaidőkeretet alkalmazzon.

A képviselőtestület azonban csak az önkormányzati cégek esetében élhetett ezen jogával. A Polgármesteri hivatal és az Önkormányzat intézményei esetében nem.

Azért is tettem fel az ülésen a „Bizottságok beszámolói és tagcserék, kérdések, bejelentések, valamint interpellációk” napirend keretében kérdéseket a polgármester úr felé, mert válaszokat akartam kapni arra, hogy a hivatal és az önkormányzat dolgozói esetében hány főt érinthet a rabszolgatörvény, és alkalmazni kívánják-e.

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) véleménye szerint ugyanis a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozó külön szabály szerint ugyanis a 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Kttv. 258. § (7) bekezdése nem zárja ki, tehát lehetővé teszi a polgármesteri hivatal munkavállalóira az Mt. 109.§ (2) bekezdésének alkalmazását, mely szerint – a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka).

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) az állami és az önkormányzati igazgatási szervezetek (hivatalok), költségvetési intézmények, gazdasági és társadalmi szervezetek munkavállalóinak, az ezekről a munkahelyekről munkanélkülivé váltak és nyugdíjasok országos érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetének elnöksége szombati döntése szerint kéri is, hogy amíg nem módosul a törvény – az Mt. vagy a Kttv. – addig se használják a hivatalok az Mt. 109. § (2) bekezdését.

Dr. Demjanovich Orsolya jegyző írásban adott válasza részben ellentmondott a szakszervezet jogi állásfoglalásának, szerinte ugyanis a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ugyanis a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvénynek (Kttv.) az Mt. már nem háttérjogszabálya.

Ennek köszönhetően azonban a pesterzsébeti polgármesteri hivatalban az Mt. fenti szabályait nem alkalmazzák a köztisztviselői jogviszonyban dolgozókra. Így a hivatalban csupán négy főt érinthetne a változás. A kapott válasz szerint 2 fő esetében egyáltalán nem merül fel rendkívüli munkaidő (túlóra) alkalmazása, a másik 2 fő esetében előfordul, de eddig náluk is messze alatta maradt éves szinten még a 250 munkaórának is.

A jegyző válasza szerint „kijelenthető tehát, hogy a Polgármesteri Hivatal dolgozói közül senkit nem érint az Mt. 109.§ (2) bekezdése, ugyanis a munkaszervezés nem teszi szükségessé annak alkalmazását”.

Az Önkormányzat intézményeiben dolgozó közalkalmazottakra azonban a jegyző véleménye szerint is irányadó lehet a rabszolgatörvény miatti módosítás, ez 780-790 főt érinthet.

Öröm az ürömben, hogy készült felmérés az elmúlt időszak rendkívüli munkavégzéseit illetően. A jegyző szerint az intézményvezetőkkel való egyeztetés alapján az a következtetés vonható le, hogy a megelőző években egyetlen intézménynél sem volt szükséges 250 órát meghaladó rendkívüli munkaidő alkalmazása, s ez a jövőben sem lesz indokolt, bár sajnos erre ígéretet nem kaptunk.