HTML

Organikus káosz - Mach Péter blogja

"Legelemibb célunk rácáfolni arra a mélyen rögzült tévhitre, amely szerint ép eszű és erkölcsű embernek nem szabad politizálásra adnia a fejét. Akkor mondhatjuk magunkat sikeresnek, ha közéleti szereplésünkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy az állampolgárok visszanyerjék hitüket az elvhű, polgárbarát, közérdeket szolgáló, tisztességes politika lehetőségében." Mit tehet egy lokálpatrióta, zöld politikus egy fővárosi peremkerületben? Miként alakulhat át Pesterzsébet egy élhetőbb és szerethetőbb kerületté az itt élő környezettudatos polgárok összefogásával? Erre keresem a választ és természetesen beszámolok az önkormányzati üléseken történtekről, az általam képviselt és felvállalt ügyekről, akciókról, a mindennapi élményekről, munkáról.

Kövess minket a Facebookon!

Címkék

Ábrahám Géza (4) adó (3) adósság (4) ajánlószelvény (3) akadálymentes (7) akadálymentesítés (6) alkotmány (4) aradi vértanúk (3) aszfaltrajz (3) Átalakuló Duna-part (4) átláthatóság (5) átlátható gazdálkodás (5) Bánó Miklós (5) Baross-Topánka (4) beszámoló (6) BKK (5) BKV (4) bölcsőde (5) bolhapiac (3) budapest (26) Budapest (3) bűnmegelőzés (6) bűz (4) bűzszennyezés (4) Címkék (5) civil (3) csaszny márton (4) dél-pesti kórház (4) demokrácia (12) diktatúra (3) DK (3) Dr. Vas Imre (6) Dr Vas Imre (4) Duna (5) Duna-part (22) einstand (3) esélyegyenlőség (16) ESMTK (12) fakivágás (7) Felcsút (4) Ferencváros (5) fidesz (44) FIDESZ (31) FKF Zrt. (4) foci (6) fogadóóra (5) Földesi Gyula (26) földesi gyula (15) fórum (4) futópálya (4) globális felmelegedés (3) Gubacsi-lakótelep (6) Gubacsi lakótelep (3) hajléktalan (7) Hiller István (4) hulladék (4) hulladékkezelés (6) hulladékudvar (3) időközi választás (3) Illatos út (12) illegális hulladéklerakó (3) ingatlan (3) iskola (4) Jahn Ferenc (5) játszótér (6) JOBBIK (5) Juhász Lajosné (3) Kaiser György (4) kampány (8) képviselő (6) kerékpár (6) kiserdő (4) Kiserdő (3) költségvetés (33) környezet (3) környezetvédelem (54) korrupció (9) Kosuti (5) kosuti (4) közbiztonság (3) közélet (3) közétkeztetés (8) közlekedés (10) közösség (5) közösségi kert (8) közösségi közlekedés (5) közösségi rendőrség (4) közösségi tervezés (21) kutya (4) kutyafuttató (5) lakossági fórum (3) légszennyezés (4) lehet más a politika (89) LMP (8) lmp (67) lomizás (3) Mach Péter (47) mach péter (74) Madarak és fák napja (3) magánnyugdíjpénztár (3) máltai (3) média (3) mediáció (3) Mediterrán-lakópark (17) megszorítás (3) MSZP (5) mszp (5) munka (3) munkanélküliség (4) mutyi (3) nagy tibor (4) napirend (16) Nőnap (4) Nyitnikék Óvoda (3) önkormányzat (104) önkormányzati választás (3) orbán (4) orbán viktor (5) Orbán Viktor (14) óvoda (6) Paks (4) pályázat (5) Párbeszéd Magyarországért (9) parlagfű (6) párt (5) pavilonsor (5) Pensio (3) Pesterzsébet (41) pesterzsébet (133) petíció (4) polgármester (6) polgárőrség (3) politika (60) program (10) rendezvény (4) részvétel (7) részvételi demokrácia (22) részvételi költségvetés (15) rezsicsökkentés (4) sport (5) stadion (8) szabados ákos (20) Szabados Ákos (14) szavazás (3) szegénység (3) szelektív (5) szelektívszigetek (4) szemét (18) szemétgyűjtés (6) szociális (6) takarítás (11) tankönyv (3) TAO (3) testület (34) testületi ülés (36) topánka utca (4) trafik (4) trafikmutyi (3) transzparencia (3) tüntetés (4) uszoda (6) üvegzseb (3) választás (27) vasárnapi zárvatartás (3) vasút (3) vasútállomás (6) vas imre (14) Vas Imre (11) xx. kerület (109) zajvédelem (3) zebra (4) Zodony utca (8) zöld (12) Címkefelhő

A nagykőrösi népszavazás fiaskójának tanulságai

2013.04.08. 14:28 Mach Péter

Hogyan vehetünk részt a közügyeinkkel kapcsolatos döntésekben a Közgéptársaságban, avagy a részvételiség intézményének megcsúfolása.

részvétel 3.jpgVasárnap érvénytelen, s így eredménytelen lett a Nagykőrösön tartott, az esetleges megyeváltást is firtató "négy kérdéses" népszavazás, mivel a választópolgároknak csupán 32,76 százaléka járult az urnákhoz.

Négy kérdésre válaszolhattak a nagykőrösi polgárok:

-       Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös városa Bács-Kiskun megyéhez csatlakozzon?

-       Egyetért-e Ön azzal, hogy több új munkahely létesüljön Nagykőrösön?

-       Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkahelyteremtés érdekében Nagykőrös városa segítse a helyi konzervgyár termelésének újraindítását?

-       Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös város önkormányzata saját segélykeretét munkahelyteremtésre fordítsa?

Direkt vagy közvetlen részvételen alapuló demokráciában a közösség minden tagja személyesen részt vehet a közügyek közvetlen eldöntésében. Ennek gyakorlásához szükséges egy népgyűlés (egy kis létszámú tevékeny közösség), vagy a népszavazás jogintézménye.hordószónok(1).jpg

Papíron a fenti kritériumnak megfelelően kiírt népszavazás mégis eleve kudarcra volt ítélve. Nem kevés közpénzt költöttünk el tehát olyan komoly döntési helyzetet teremtő kérdések megválaszolására hogy vajon egyetértünk-e azzal hogy több munkahely létesüljön. A rezsicsökkentési aláírásgyűjtéssel sokban hasonlító kezdeményezés azonban nem csak azért káros, mert az erre fordított anyagi erőforrásokat másra is fordíthatta volna az adott közösség, hanem mert értéktelenné teszi a részvételiség intézményeit. Ha sikerül a mindenkori hatalomnak elhitetni polgáraival, hogy a közügyeinkkel kapcsolatos döntések arról szólnak, hogy legyen több pénz, ingyen sör, olcsó rezsi és tojás akkor eléri célját és elveszi azoktól a döntés jogát akiket megillet.

Meggyőződésem ugyanis, hogy az állampolgári részvétel a közösséget érintő döntésekben alkotmányos alapjog kell legyen. Rögzíteni kell, hogy a közvetlen és közvetett hatalomgyakorlás mellérendelt formái a demokratikus hatalomgyakorlásnak. Fontos a szubszidiaritás: a helyi önkormányzati rendszer kialakítása, illetve a hatáskörök és feladatok telepítése során törekedni kell arra, hogy a leginkább érintett, önkormányzatisággal felruházott közösségek hozhassák meg a döntéseket.

A nagykőrösi népszavazás azonban nem ilyen volt, nem valódi helyi problémákat megfogalmazó kezdeményezések javaslatára kiírt népszavazásról volt ugyanis szó. Sikerült a helyi narancsuralmi propagandát összekeverni a valódi részvétellel. Egyrészt valós igény és lakossági érdeklődés nélkül nem működik a népszavazás intézménye, másrészt nem is alkalmas minden esetben a helyi vélemények és igények becsatornázására.

Az LMP pont ebből kiindulva javasolta anno, hogy az új alaptörvény teremtse meg a részönkormányzatiság (város-, településrészi önkormányzatok) alkotmányos alapjait is. A feladatok területi elven történő megszervezésére legyen biztosítva a települési önkormányzatok társulási szabadsága kistérségek létrehozására.

koltsegvetes.jpgA települési önkormányzat a helyben élők közvetlen részvételét – a népszavazáson, népi kezdeményezésen kívül – más formában is teremtse meg. A kötelező helyi népszavazási tárgykörök bővítését javasoltuk az önkormányzati törzsvagyon, a közszolgáltatások magánkézbe adása, a költségvetés meghatározott hányadát elérő fejlesztési programok kérdésében való döntésekben. Valósuljon meg az önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetésének szabályozása. Növeljük a közpénzügyek átláthatóságát a költségvetési folyamat szabályozásával, a közvetlen részvétel megvalósításával a költségvetés elfogadásában.

Évek óta próbálkozom Pesterzsébeten részvételi költségvetés projekt elindításával. (Az 1% SZJA támogatás mintájára a költségvetés bevételének meghatározott mértékéig (pl. 0,1 – 1% vagy konkrét összeg pl. 10 – 100 millió Ft) felhasználásáról a részvételi költségvetés szabályai alapján lehessen dönteni.)

A részvételi költségvetés a települési költségvetés összetételének, arányainak a meghatározása és működésének ellenőrzése egy minden lakos számára nyitott es átlátható, évente ismétlődő vita- es tervezési folyamaton keresztül. A költségvetési folyamat területi és tematikus szinten zajlik. A lakosok tematikus beszélgetéseket kezdenek egyes kiemelt témakörökben, mint a közlekedés vagy az oktatás, megfogalmazzák a problémákat és a feladatokat. Rendszeresen beszámoltatják az önkormányzati képviselőket az elvégzett munkáról, és javaslatokat tesznek a következő éves költségvetési tételekre. A döntés politikai felelőssége továbbra is a képviselőtestületé marad, de a döntéshozatalban szükséges javaslatuk figyelembevétele.

A részvételi demokrácia immár az európai társadalmi modell szerves része. A Lisszaboni Szerződés hivatalosan is elismeri a képviseleti demokrácia és a részvételi demokrácia egymást kiegészítő jellegét; ezt a két fogalmat a 10., illetve a 11. cikkben fejti ki. A 10. cikk (3) bekezdése a polgárokat felruházza azzal a joggal, hogy „részt [vehessenek] az Unió demokratikus életében”, és kimondja, hogy „[a] döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni”, ami utalás a szubszidiaritás elvének  betartására vonatkozó követelményre. Ezáltal a részvétel polgári joggá, a szubszidiaritás pedig a részvételi demokrácia egyik pillérévé válik.

 11. cikk

1. Az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

2. Az intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn.

3. Az Európai Bizottság, annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió fellépéseinek koherenciáját és átláthatóságát, az érintett felekkel széles körű előzetes konzultációkat folytat.

4. Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.

Úgy tűnik ebben a kérdésben is unortodox politikát képvisel a kormánytöbbség.

S egyelőre úgy tűnik itt is bukásra van ítélve, csak sajnos minden ilyen lépés után egyre nehezebb újra felépíteni az országot.

2 komment

Címkék: népszavazás költségvetés részvételi demokrácia részvételi költségvetés mach péter Nagykőrös

A bejegyzés trackback címe:

https://machpeter.blog.hu/api/trackback/id/tr625540233

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

e_gabor 2013.04.09. 17:38:11

Peti, most az egyszer nem értek egyet veled. Mármint a javaslataiddal igen, de a konkrét nagykőrösi népszavazásról írottakkal, miszerint "nem valódi helyi problémákat megfogalmazó kezdeményezések javaslatára kiírt népszavazásról volt ugyanis szó." nem annyira. Persze az igazi kérdés a megyeváltás volt, a többi csak a részvétel növelését szolgáló hülyeség (a negyedik kérdés kimondottan aljas, a második csak nevetséges). De a megyeváltás igenis fontos, az embereket érintő kérdés -- olvastam valahol egy cikket, hogy Nagykőrös régen tényleg a szomszéd megyéhez tartozott, plusz mostanában kórházba-munkába is Kecskemétre járnak a helyiek stb.
Mega fejlesztési forrásokkal kapcsolatos érv is valós: a központi régió tényleg kevesebb EU-s forráshoz jut, mint a többi.
ÉS: a részvétel sem a tézisedet igazolja, ez a harmincvalahány százalék AHHOZ képest, hogy egy népszavazáson mekkora szokott lenni a részvétel, ÉS hogy az MSZP és Jobbik (az E14-PM nem :-)) egyaránt a választás bojkottjára szólított fel, nagyon is MAGAS.
Persze ettől még a részvételi demokrácia új intézményeire nagyon is nagy szükség van.

Mach Péter 2013.04.09. 18:02:56

Százból ha százból ha százból ha egyszer jó
Százból ha egyszer jó, az már nagyon jó.
Százból ha százból ha százból ha egyszer jó
Százból ha egyszer jó, az már nagyon jó.

Tapasztalat - tapasztalat - tapasztalat
Tapasztalat - tapasztalat - tapasztalat
Tapasztalat - tapasztalat - tapasztalat
Tapasztalat - tapasztalat - tapasztalat

Komolyra fordítva: négy kérdésből egy valóban népszavazással eldöntendő, a másik háromból egy a regnáló hatalom PR-ja, egy ebben a formában nem megválaszolható, egy pedig ebben a formában nyílt hadüzenet a részvétel elvének (ha a többség ugyanis a település segélyezési rendszerének sóval behintésére szavazott volna...).

A 33% per pillanat fiaskó,ugyanis egy újabb érvénytelen népszavazást eredményezett.

Ez utóbbiból persze számos következtetést le lehet vonni. Szerintem a részvételi demokrácia intézményeinek, eszközeinek helyes megválasztása, valódi tartalommal megtöltése, valódi döntési helyzetek a hamis álkérdések helyett és a bizalom visszaállítása a megoldás.

Nyilván létezik másik út is.