HTML

Organikus káosz - Mach Péter blogja

"Legelemibb célunk rácáfolni arra a mélyen rögzült tévhitre, amely szerint ép eszű és erkölcsű embernek nem szabad politizálásra adnia a fejét. Akkor mondhatjuk magunkat sikeresnek, ha közéleti szereplésünkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy az állampolgárok visszanyerjék hitüket az elvhű, polgárbarát, közérdeket szolgáló, tisztességes politika lehetőségében." Mit tehet egy lokálpatrióta, zöld politikus egy fővárosi peremkerületben? Miként alakulhat át Pesterzsébet egy élhetőbb és szerethetőbb kerületté az itt élő környezettudatos polgárok összefogásával? Erre keresem a választ és természetesen beszámolok az önkormányzati üléseken történtekről, az általam képviselt és felvállalt ügyekről, akciókról, a mindennapi élményekről, munkáról.

Kövess minket a Facebookon!

Címkék

Ábrahám Géza (4) adó (3) adósság (4) ajánlószelvény (3) akadálymentes (7) akadálymentesítés (6) alkotmány (4) aradi vértanúk (3) aszfaltrajz (3) Átalakuló Duna-part (4) átláthatóság (5) átlátható gazdálkodás (5) atom (3) Bánó Miklós (5) Baross-Topánka (4) beszámoló (7) BKK (5) BKV (4) bölcsőde (5) bolhapiac (3) budapest (26) Budapest (3) bűnmegelőzés (6) bűz (5) bűzszennyezés (4) Címkék (5) civil (3) csaszny márton (4) dél-pesti kórház (4) demokrácia (12) diktatúra (3) DK (3) Dr. Vas Imre (6) Dr Vas Imre (4) Duna (6) Duna-part (24) einstand (3) esélyegyenlőség (17) ESMTK (12) fa (3) facsonkítás (4) fakivágás (7) Felcsút (4) Ferencváros (5) FIDESZ (31) fidesz (45) FKF Zrt. (4) foci (6) fogadd örökbe (3) fogadóóra (5) földesi gyula (15) Földesi Gyula (26) fórum (4) futópálya (4) globális felmelegedés (3) Gubacsi-lakótelep (6) Gubacsi lakótelep (3) hajléktalan (7) Hiller István (4) hulladék (4) hulladékkezelés (6) hulladékudvar (3) időközi választás (3) Illatos út (12) illegális hulladéklerakó (3) ingatlan (3) iskola (4) Jahn Ferenc (5) játszótér (6) JOBBIK (5) jódossós (3) Juhász Lajosné (3) Kaiser György (4) kampány (8) képviselő (6) kerékpár (6) Kiserdő (3) kiserdő (4) költségvetés (33) környezet (3) környezetvédelem (55) korrupció (9) Kosuti (5) kosuti (4) közbiztonság (3) közélet (3) közétkeztetés (8) közlekedés (10) közösség (5) közösségi kert (8) közösségi közlekedés (5) közösségi rendőrség (4) közösségi tervezés (21) kutya (4) kutyafuttató (7) lakossági fórum (3) légszennyezés (5) lehet más a politika (89) LMP (8) lmp (67) lomizás (3) Mach Péter (48) mach péter (74) Madarak és fák napja (3) magánnyugdíjpénztár (3) máltai (3) média (3) mediáció (3) Mediterrán-lakópark (17) megszorítás (3) MSZP (5) mszp (5) munka (3) munkajog (3) munkanélküliség (4) mutyi (3) nagy tibor (4) napirend (16) Nőnap (5) Nyitnikék Óvoda (3) önkormányzat (105) önkormányzati választás (3) orbán (4) Orbán Viktor (14) orbán viktor (5) óvoda (6) Paks (4) pályázat (6) Párbeszéd Magyarországért (9) parlagfű (6) párt (5) pavilonsor (5) Pensio (3) Pesterzsébet (42) pesterzsébet (133) petíció (4) polgármester (7) polgárőrség (3) politika (60) program (10) rendezvény (4) részvétel (7) részvételi demokrácia (22) részvételi költségvetés (15) rezsicsökkentés (4) sport (5) stadion (8) szabados ákos (20) Szabados Ákos (14) szavazás (3) szegénység (3) szelektív (5) szelektívszigetek (4) szemét (18) szemétgyűjtés (6) szennyvíz (3) szociális (6) takarítás (11) tankönyv (3) TAO (3) Tarlós (3) testület (34) testületi ülés (36) topánka utca (4) trafik (4) trafikmutyi (3) transzparencia (3) tüntetés (4) tűz (3) uszoda (6) utca (3) üvegzseb (3) választás (27) vasárnapi zárvatartás (3) vasút (4) vasútállomás (6) Vas Imre (11) vas imre (14) xx. kerület (109) zajvédelem (3) zebra (4) Zodony utca (8) zöld (12) Címkefelhő

Önkormányzati választási kisokos

2010.09.10. 08:42 Mach Péter

 
 

A települési polgármesterek, az önkormányzati és megyei közgyűlési képviselők választásának szabályai alaposan megváltoztak a nyáron – és aki az uborkaszezonban is figyelt, az láthatta, ahogy az LMP-sek sárga lapot mutatnak a kormánynak. Persze a jogállam messze nincs veszve, de azért a sírás-rívás (főleg, ha a saját esélyeinket nézzük) nem teljesen alaptalan.

Na de miért sírnak a kisebb pártok?

Leszámítva a kistelepüléseket, ahol a pártszimpátia (szerencsére) kevésbé számít az egyéni kvalitásokkal szemben, a jelenlegi politikai klímában egyéni körzeti jelöltként győzni nagyjából csak a fideszeseknek van esélyük. Mivel a létszámcsökkentés nem azonos arányban érinti az egyéni és a kompenzációs mandátumokat, ez önmagában elegendő az önkormányzatok narancsra festéséhez  – a kétharmados többséghez bőven elég 40 százalékos eredmény is. (És ha ez nem volna elég, a külsős alpolgármesterek megbízásának lehetősége tovább erősíti a győzteseket.)

Persze az új helyzet az LMP-nek is kellemetlen, de teljesen ellehetetleníti azokat a városvédő egyesületeket, helyi természetvédőket és más civil szervezeteket, amelyek eddig egy-egy képviselővel biztosították a civilek beleszólását az adott település ügyeibe – és nem egyszer gondoskodtak a gyanús ügyek nyilvánosságra kerüléséről.

A Fideszen kívüli pártok számára nemcsak a megcélozható mandátumok száma csökkent (az LMP a tavaszi eredményének megismétlésével egy húszezres pest megyei városban simán két helyet szerezhetett volna, de ez az arány most egyhez sem elegendő), hanem az induláshoz szükséges ajánlószelvények begyűjtése is megnehezült, és nem csak a rendelkezésre álló idő megrövidítése miatt.

Ott, ahol lényegében csak a pártoknak volt esélye eddig is (megyei, fővárosi közgyűlés, főpolgármester), a jelöléshez szükséges cetlik száma drasztikusan, minimum háromszorosára nőtt  – jóval többet kell összeszednünk, mint például az országgyűlési jelöltek állításához, pedig az sem volt éppen sétagalopp. (Még szerencse, hogy mind ismertségben, mind szervezetileg jobban állunk.)

A legnagyobb változás a budapesti főpolgármester-jelöltség megszerzéséhez kötődik  – a leadandó ajánlószelvények száma az eddigi négyszeresére, mintegy 27 000-re nőtt; az arányok érzékeltetéséhez elég annyi, hogy az EP-választáson való induláshoz egy pártnak ehhez jóval kevesebbet, mindössze 20 000 darabot kellett összeszednie az ország teljes területén.

Nem százszázalékosan tájékozott politikarajongóknak a következőkben foglaljuk össze az őszi választásokkal kapcsolatos tudnivalókat.

Ajánlószelvények

A választási címjegyzékbe való felvételről kapott értesítéssel együtt a többség három ajánlószelvényt is kap. Ezek a helyi polgármester, a helyi körzeti képviselő, illetve a megyei közgyűlés tagjának ajánlására szolgálnak (a budapestiek még a főpolgármester-választáshoz is kapnak kopogtatócédulát). A megyei jogú városok lakosai csak polgármestert és városi képviselő-testületet választanak, értelemszerűen tehát két ajánlószelvényt találnak az értesítés mellett. A borítékokat augusztus 16. és 19. között postázzák, aki nem kapja meg, augusztus 22-én 16 óráig fellebbezhet.

A cetliket adhatjuk ugyannak (aki lehet polgármester-, képviselő- és megyei közgyűlési jelölt is egyszerre), vagy akár különböző személyeknek/szervezeteknek – de senki sem indulhat egyszerre több körzetben, vagy más pozícióban, de különböző településeken/megyékben.

Azt, hogy egy jelöltnek hány cédulát kell összegyűjtenie, a szavazópolgárok százalékában határozzák meg – vagyis a célösszeg minden körzeti képviselő, minden polgármester esetében más és más lehet. Képviselőjelölteknek 1, polgármesterjelölteknek településmérettől függően 1–3 százalék a penzum.

Az eddig megszokott bő egy hónappal szemben a kopogtatócédulák begyűjtésére rendelkezésre álló idő tizenöt napra csökken (ami üröm az aktivistáknak, öröm a polgárnak: kevesebb az idő a zaklatásra – viszont cserébe a kampánycsend csak a választás napján lép érvénybe). A leadási határidő: szeptember 3. 16.00.

Tízezer fő alatti települések:

A tízezer fős vagy ennél kevesebb lakosú települések egy körzetnek számítanak. Az úgynevezett „kislistás” rendszerben minden jelölt felkerül a szavazólapra, és a választó annyi név mellé ikszelhet, ahány képviselője lesz (100 lakosig 2, 1000-ig 4, 5000-ig 6, 10000-ig 8). Értelemszerűen a legtöbb szavazatot kapók kerülnek be a testületbe.

Tízezer fősnél nagyobb települések:

A tízezer fő feletti lakossággal rendelkező településeken vegyes választási rendszer van érvényben –   egyéni és kompenzációs listán is osztanak ki képviselői helyeket. Az eddigiekhez képest a képviselők száma 30-40 százalékkal lesz kevesebb – az egyéniben bejutóké 10-20, a listásoké pedig 60-70 százalékkal csökken.

Egy max. 25 ezres városkában ez 17 helyett 11 fős testületet, 10 helyett 8 egyéni, 7 helyett 3 listás befutót jelent. Az egyéni jelöltekre leadott töredékszavazatokon alapuló bonyolult mandátumszámítási módszert nem részletezzük, de ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg eddig egy párt vagy civil szervezet (ha minden körzetben volt jelöltje) 5 százalék körüli eredménnyel is bejuttathatott valakit a városvezetésbe, addig most (az induló szervezetek számától függően) 12-től akár 17–20 százalékig is terjedhet az a minimális szavazatarány, amellyel mandátumot szerezhet. (Nagyvárosokban természetesen mások a százalékok.)

Mivel kevesebb lett az egyéni képviselői hely, megváltoztak a körzethatárok – hogy hová tartozunk, azt persze megtudjuk az értesítésből, de a térképeket sok helyen feltették az önkormányzati honlapokra, vagy el lehet kérni a jegyzőtől is.

Megyei jogú városok:

A megyei jogú városok képviselő-testületeit és polgármestereit ugyanúgy választjuk, mint a többi településen (a 10 000 lakos felettieken). Az ilyen települések lakosainak „könnyítés”, hogy a megyei közgyűlésekbe nem delegálnak tagot, tehát ajánlaniuk sem kell, és a szavazófülkében is elegendő két ikszet behúzniek a megfelelő helyre.

Budapest:

A fővárosiak megint kivételezettek – nekik három kopogtatócédula jár, és persze négy szavazólapot kapnak majd október 3-án;  küldhetnek valakit a kerületi képviselő-testületbe és a fővárosi közgyűlésbe, valamint választhatnak kerületi polgármestert és főpolgármestert is.

A kerületi polgármesterjelöltekre ugyanaz a szabályozás érvényes, mint a településiekre, a főpolgármester-jelöltnek 2 százaléknyi cetlit kell begyűjtenie, fővárosi listája annak a szervezetnek lehet, aki a kerületek felében állított kompenzációs listát (vagyis a kerület egyéni körzeteinek legalább felében van jelöltje).

Megyei közgyűlések:

A  megyék a megyei jogú városok nélkül egy-egy választókerületet alkotnak, amelyben a választópolgárok száma alapján dől el a közgyűlés létszáma (15 főtől). Csak listákra lehet szavazni (bejutás 5 százalék felett) és ajánlásokat adni (az eddigi 0,3 helyett 1 százalék a cél).

 

Szólj hozzá!

Címkék: budapest politika választás párt önkormányzati választás lehet más a politika

A bejegyzés trackback címe:

https://machpeter.blog.hu/api/trackback/id/tr805540570

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.