HTML

Organikus káosz - Mach Péter blogja

"Legelemibb célunk rácáfolni arra a mélyen rögzült tévhitre, amely szerint ép eszű és erkölcsű embernek nem szabad politizálásra adnia a fejét. Akkor mondhatjuk magunkat sikeresnek, ha közéleti szereplésünkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy az állampolgárok visszanyerjék hitüket az elvhű, polgárbarát, közérdeket szolgáló, tisztességes politika lehetőségében." Mit tehet egy lokálpatrióta, zöld politikus egy fővárosi peremkerületben? Miként alakulhat át Pesterzsébet egy élhetőbb és szerethetőbb kerületté az itt élő környezettudatos polgárok összefogásával? Erre keresem a választ és természetesen beszámolok az önkormányzati üléseken történtekről, az általam képviselt és felvállalt ügyekről, akciókról, a mindennapi élményekről, munkáról.

Kövess minket a Facebookon!

Címkék

Ábrahám Géza (4) adó (3) adósság (4) ajánlószelvény (3) akadálymentes (7) akadálymentesítés (6) alkotmány (4) aradi vértanúk (3) aszfaltrajz (3) Átalakuló Duna-part (4) átláthatóság (5) átlátható gazdálkodás (5) Bánó Miklós (5) Baross-Topánka (4) beszámoló (6) BKK (4) BKV (4) bölcsőde (5) bolhapiac (3) budapest (26) Budapest (3) bűnmegelőzés (6) bűz (4) bűzszennyezés (3) Címkék (5) civil (3) csaszny márton (4) dél-pesti kórház (3) demokrácia (12) diktatúra (3) DK (3) Dr. Vas Imre (6) Dr Vas Imre (4) Duna (5) Duna-part (22) einstand (3) esélyegyenlőség (16) ESMTK (12) fakivágás (7) Felcsút (4) Ferencváros (5) fidesz (44) FIDESZ (31) FKF Zrt. (4) foci (6) fogadóóra (5) Földesi Gyula (26) földesi gyula (15) fórum (4) futópálya (4) hajléktalan (6) Hiller István (4) hulladék (4) hulladékkezelés (6) hulladékudvar (3) időközi választás (3) Illatos út (12) illegális hulladéklerakó (3) ingatlan (3) iskola (4) Jahn Ferenc (4) játszótér (6) JOBBIK (5) Juhász Lajosné (3) Kaiser György (4) kampány (8) képviselő (6) kerékpár (6) kiserdő (4) Kiserdő (3) költségvetés (33) környezet (3) környezetvédelem (54) korrupció (9) Kosuti (5) kosuti (4) közbiztonság (3) közélet (3) közétkeztetés (8) közlekedés (5) közösség (4) közösségi kert (8) közösségi közlekedés (4) közösségi rendőrség (4) közösségi tervezés (21) kutya (4) kutyafuttató (5) lakossági fórum (3) légszennyezés (3) lehet más a politika (89) LMP (8) lmp (67) lomizás (3) Mach Péter (47) mach péter (74) Madarak és fák napja (3) magánnyugdíjpénztár (3) máltai (3) média (3) mediáció (3) Mediterrán-lakópark (16) megszorítás (3) MSZP (5) mszp (5) munka (3) munkanélküliség (4) mutyi (3) nagy tibor (4) napirend (16) Nőnap (4) Nyitnikék Óvoda (3) önkormányzat (104) önkormányzati választás (3) orbán (4) Orbán Viktor (14) orbán viktor (5) óvoda (6) Paks (4) pályázat (5) Párbeszéd Magyarországért (9) parlagfű (6) párt (5) pavilonsor (5) Pensio (3) pesterzsébet (132) Pesterzsébet (39) petíció (4) polgármester (6) polgárőrség (3) politika (60) program (10) rendezvény (4) részvétel (7) részvételi demokrácia (22) részvételi költségvetés (15) rezsicsökkentés (4) sport (5) stadion (8) szabados ákos (20) Szabados Ákos (14) szavazás (3) szelektív (5) szelektívszigetek (4) szemét (16) szemétgyűjtés (6) szociális (6) takarítás (11) tankönyv (3) TAO (3) testület (34) testületi ülés (36) topánka utca (4) trafik (4) trafikmutyi (3) transzparencia (3) tüntetés (4) uszoda (6) üvegzseb (3) választás (27) vasárnapi zárvatartás (3) vasút (3) vasútállomás (6) Vas Imre (11) vas imre (14) xx. kerület (109) zajvédelem (3) zebra (4) Zodony utca (8) zöld (12) Címkefelhő

Balhé helyett lakhatást!

2018.06.18. 21:19 Mach Péter

images.jpegA mai napom arról szólt, hogy telefonokat kapkodok, cseten válaszolgatok barátaimnak, ismerőseimnek, az elmúlt 8-10 évben velem politizálóknak azon kérdéseire, hogy - Ceglédi Zoltán szavai szerint - "hogyan lökhetek ki az utcára egy végtaghiányos kisfiút", azt ajánlják kérjek mindenkitől bocsánatot és változtassam meg embertelen döntésemet.

Egyrészt szeretnék megnyugtatni mindenkit nem tettem ilyet, a lakhatást alapvető emberi jognak tartom. Másrészt szerdán a képviselőtestület rendkívüli ülést tart és várhatóan rendezni fogja az adott problémát. De bocsánatot kérni sem esik nehezemre:

- Én kérek elnézést!

- Én kérek elnézést Szabados Ákos Pesterzsébet polgármestere és a lakás- és szociális ügyekért felelős hivatali osztályok nevében azért, hogy kerek egy év alatt nem sikerült jogszerű megoldást biztosítania egy többgyermekes rászoruló család számára!

- Én kérek elnézést, de a Megújuló Pesterzsébet frakció tagjaként, arra azért büszke vagyok, hogy a frakciónk javaslatára beszámoló készül júliusra, hogy ne ismétlődhessen meg hasonló eset Pesterzsébeten, hogy felmérje a testület milyen lehetősége van a kerületi családsegítőnek és a szociális osztálynak ilyen esetben, miként zajlik az utánkövetés, mit tett az elmúlt egy évben a pesterzsébeti szociális rendszer az adott ügyben, ha nem hibázott senki akkor hol kell és lehet módosítani a feladatokon.

- Én kérek elnézést azért, mert egyesek egy család kilakoltatásával riogatnak, miközben erről szó sem volt!

- Én kérek elnézést azért, mert egyesek pártpolitikai célokra kívánják felhasználni egy nehéz sorsú család lakhatási problémáját!

- Én kérek elnézést, hogy Pesterzsébeten is a személyre szabott rendeletalkotást tartja a Fidesz frakció és a kerület polgármestere az egyedül üdvözítő megoldásnak ahelyett, hogy olyan választ keresnének a problémára, amely nem teremt jogbizonytalanságot.

- Én kérek elnézést, hogy mind májusban a belső egyeztetéseken, mind a júniusi testületi ülésen lesöpörték az asztalról a probléma jogszerű megoldását nyújtó javaslataimat!

- Én kérek elnézést azért, hogy ehelyett egyetlen alternatívaként egy rendeletmódosítással egy kiskapu megnyitását - majd a szerződés megkötése után várhatóan visszazárását - tartják sokan egyetlen üdvözítő megoldásnak. Egyetértek ugyanis azzal, amit Völgyesi Krisztián képviselőtársam fogalmazott meg a vita során: "Az önkormányzati rendeletek lényege, hogy tiszta, mindenki számára egyenlő jogi környezetet teremtsenek. Ez adja a jogbiztonságot! Ha most egy sajtóba került ügy miatt módosítunk rendeletet, akkor holnaptól bárki elvárhatja, hogy úgy biztosítsunk neki előnyt másokkal szemben, hogy megváltoztatjuk a jogi környezetet."

Pesterzsébet polgármesterének és képviselőtestületének igenis mindent meg kell tennie, hogy gyermekes családokat elhelyezés nélkül ne lehessen kilakoltatni a kerületben! Pótcselekvés helyett azonban valódi tettekre van szükség, sokféle beavatkozással segíthetünk elérhető bérlakást szerezni a gyermekes családoknak és az öngondoskodásra képteleneknek, ezek közül azonban a személyre szabott rendeletek megalkotása nem a jó megoldás!

Pesterzsébeten Völgyesi Krisztián képviselőtársam javaslatára nem véletlenül kerül napirendre még idén ősszel a bérlakáskoncepció. Javítani kell a lakás nélkül és lakhatási szegénységben élők helyzetét. Szakértők, civil aktivisták bevonásával kell megkezdeni egy olyan átfogó lakáspolitika kialakítását és fokozatos megvalósítását, aminek fő célja támogatni a biztonságos és megfizethető lakhatást.

Ezért tartom fontosnak, hogy Pesterzsébeten is esély mutatkozik a civileket is bevonó „Utcáról Lakásba”, program megvalósítására.

Erről is szólt a testületi ülésen elhangzott javaslatom, mert meggyőződésem, hogy valós megoldást kell nyújtani a lakhatási problémákra és ebben az esetben sem a csalás, és a „becsukom a szemem és megoldjuk okosban” a megoldás.

Ehelyett  azt javasoltam, hogy a feleket bevonva, civilszervezetek, szakértők bevonásával keressük meg az adott egyedi esetben a legjobb megoldást, hasonlóan a fenti programhoz. Ezt a javaslatot azonban nem volt hajlandó megfontolni a városvezetés, ezért nem voltam hajlandó részt venni a májusi döntéshozatalban, tiltakozásként kivonulva Völgyesi Krisztián képviselőtársammal a szavazásról. S júniusban hasonló okokból ezért tartózkodtam a rendeletmódosítás kapcsán.

Az adott, nehéz helyzetű, támogatásra szoruló családnak július végéig érvényes lakásbérleti szerződése van, csütörtöki ígéretemnek megfelelően pedig minden jogszerű megoldást támogatok, ami biztosítja a család lakhatási problémájának a megoldását,ha az én javaslatom nem elfogadható akkor oldjuk meg másként, de ne verjük szét a bérlakásrendszerét a kerületnek, és ne hagyjuk fedél nélkül a családot sem!

A rendeletmódosítás amellett, hogy szerintem jogszerűtlen, valójában tüneti kezelést folytat a valódi rendszerszintű megoldás helyett, a rendeletmódosítás egyfajta lex adott család lenne a média és néhány celeb kedvéért, ami a családnak talán segítene (ez sem teljesen igaz), de a többi ismeretlen, a média által nem felkarolt ügyben nem nyújtana megoldást, sőt éppen, hogy elodázza a rendszerszintű átfogó megoldást. 

A helyes irány ugyanis az, hogy olyan rendszerszintű átfogó megoldás szülessen, ami jó az adott családnak, de a sok ismeretlen rászoruló, kisebb politikai és celeb támogatás kapónak egyaránt segítsen, és rákényszerítse a polgármestert, és a hivatal munkatársait, hogy érdemben, átfogóan oldják meg, és ne csak tünetileg kezeljenek egyes ügyeket.

Mert elég a látszat intézkedésekből, cselekedni kell!

S én kérek elnézést, mert nem ügyeltem a látszatra, nem szavaztam meg egy szerintem személyre szabott rendeletmódosítást, amelyet rossznak tartok, hanem tartom magam az elveimhez és azért dolgozom, hogy egy élhetőbb kerületté váljon Pesterzsébet ahol egyetlen kisgyermekes családot sem tesznek utcára, de a döntések átláthatóak és jogszerűek!

Pesterzsébet többet érdemel!

1 komment

Betiltották a vizet a vizes játszótéren

2018.06.13. 20:57 Mach Péter

A hétvégén kezdődik a vakáció, de egyelőre nem érdemes a Duna-parti vizes játszótérre szervezni a kirándulást.

20180530_112605_1.jpgA játszóteret használó szülők kérésére utánajártam hol tart a vizes játszótér újranyitása. Amikor kimentem katasztrófális állapot fogadott: használt pelenkák szanaszét, megtömött szemetes és rengeteg szemét körülötte is, balesetveszélyes játékok, leszerelt csap, félméteres gaz (ez utóbbit azóta lekaszálták, bár így a pipacstenger oda lett :-)).

BREAKING!!!!

style="text-align: justify;">Komoly sikerként értékeltem februárban, hogy a képviselőtestület 4,5 millió Forintot csoportosított a játszótér felújítására, ami viszont kiábrándító, hogy még mindig csak a szerződéskötésnél tart az ügy, ha az két héten belül le is zárul, csak utána kezdődhet meg a játszóeszközök újrafestése, balesetveszélyes elemeinek cseréje.

Mivel az adott területre is pályázott az önkormányzat, hogy fitt park létesüljön így most ideiglenesen sem helyeznek ki a sportolást segítő eszközöket sem (focikapuk…). Így júniusban még érdemes elkerülni a pesterzsébeti vizes játszóteret.

A  KÖZTÉR pályázat keretében a Duna-parton megépült Vizes Játszótér a víz szimbóluma köré épült, cápák, hajók között játszhattak a gyerekek a nyitáskor. A játszótér népszerű volt, a szülőkkel közösen alakítottuk ki annak házirendjét is, melyet így be is tartottak. Pesterzsébeten azon ritka játszóterek közé tartozott, amelynek saját mosdója is volt és a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató kertésze felügyelte.

13116287_1188092887890736_7007320963407727218_o.jpgMára azonban elszállt a kezdeti lelkesedés, kertésznek nyoma sincs, tavaly vissza kellett venni az ESMTK-tól a játszótér kezelését, mert nem végezte el a feladatát. A tavalyi döntés sem hozott azonban előrelépést, csöbörből vödörbe került a játszótér: a mostani kezelője sem látja el feladatát, a játszótér szemeteseit nem üríti, a balesetveszélyes játékokat nem tartja karban.

Ráadásul slusszpoénként betiltották a vizet is a játszótéren. A játszótér központi eleme egy makettváros, ahol a gátak szabályozásával irányítható a folyó. Az ehhez szükséges csapot azonban elzárta a szomszédos telek tulajdonosa, az ESMTK. Az egyesületet ugyanis zavarja, hogy egy vizes játszótér csapját használják a gyerekek és szülők, mert így "folyik a víz".

A legegyszerűbb megoldást választották tehát: betiltották a vizet. Leszerelték a csapot és hetek óta nem hajlandók visszahelyezni. Ígéret szerint az önkormányzat napokon belül visszarakja a csapot, de a felújítás még hetekig húzódik. 

A felújítás után ismét biztosított lesz a mosdóhasználat is és ikerbabakocsikkal is be lehet majd jutni.

Amint megismerhetjük az „újranyitás” dátumát, jelentkezem a fejleményekkel, a játszótér addig is nyitva van, de kétgyermekes szülőként jó szívvel egyelőre inkább alternatív lehetőségeket ajánlok, például a közelben található Babapark játszóterét.

8 komment

Címkék: ESMTK Duna-part vizesjátszótér

Mentsük meg a Baross-Topánka közösségi közlekedési csomópontot!

2018.06.10. 12:08 Mach Péter

Dönthetnek-e a pesterzsébetiek saját környezetükről vagy a polgármester felülírhatja a képviselők és a lakók döntését? Ez lesz a csütörtöki testületi ülés egyik legfontosabb kérdése.

Javaslatomra egy többlépcsős közösségi tervezés projektet indított el Pesterzsébet Önkormányzata, ennek eredményeként a 2015-ben lebontott pavilonsor helyén a Baross és a Topánka utca sarkán új közösségi közlekedési csomópontot tervezett BKK és kerületi infó felülettel, jegyautomatával, pékséggel és egyéb szolgáltató egységekkel.

Többéves időhúzás után csütörtökön, a polgármester úr javaslatára a képviselő-testület arról dönt visszavonja-e a határozatát és inkább úgy épüljön át a csomópont, ahogy azt a polgármester szeretné: parkolóbővítés, kisebb buszmegálló, esetleg nemzeti dohánybolt.

Meggyőződésem, hogy egy, a közösségi közlekedés csomópontjában elhelyezkedő közösségi tér átalakítását meg kell tervezni, lehetőleg a lakosságot és az ott árusítókat bevonva.

Itt élőként és a közösségi közlekedés használójaként abban vagyok érdekelt, hogy a lehető leggyorsabban felépüljenek az új pavilonok, újra vásárolhassunk péksüteményt, gyrost vagy amire az itt élőknek szüksége van.

Ha Ön szerint sem lehet a lakosság bevonása nélkül visszavonni a közösségi tervezés eredményeit és fontosnak érzi, hogy bevonják a folyamatba, akkor kérjük írja alá petíciónkat (vagy kattintson ide vagy a lenti felületen)!

Semmit rólunk nélkülünk!

Zugló után Pesterzsébeten is betámadták a közösségi tervezés folyamatát. A különbség annyi, hogy nálunk a folyamat eredményét képező közösségi közlekedési csomópont megépítését az elejétől kezdve azt ellenző és hátráltató polgármester próbálja meghiúsítani.

Javaslatomra a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 2015. március 10-én határozott arról, hogy az új Topánka utcai pavilonsor önkormányzati forrásból megvalósuló, bérelhető üzletekből álljon és a tervezés a lakosság bevonásával induljon meg. A közös tervezői munka során mind a közösségi tér funkciójának meghatározásában, mind elhelyezkedésében, illetve az azt körülvevő zöld felületek és a gyalogutak megtervezésében is vártuk az itt élők javaslatait, véleményét.

Az első ütemben 574-en, a másodikban 602-en vettek részt. A folyamat eredményeként a képen látható pavilonsor építéséről döntött a képviselő-testület.2018-06-10.png

Utoljára egy éve jelentkeztem a fejleményekkel: csúszott a Baross-Topánka közösségi közlekedési csomópontba tervezett pavilonsor átadása, cserébe viszont nyáron ideiglenesen, árnyékolóval ellátott és esővédett részt alakított ki a megállóban a beruházó.

Mivel Nemes László alpolgármester javaslatára elhalasztotta a hivatal ideiglenes buszmegálló kihelyezését, akkor komoly sikerként könyvelhettük el, hogy sikerült meggyőzni (ezúton is köszönöm, hogy felülbírálta álláspontját és később támogatta a buszmegállót!) és elérni, hogy az utasok nyugodt körülmények között várhassák a buszokat anélkül, hogy hőgutát kapjanak vagy jégeső szakadjon a nyakukba.

Akkor meginvitáltam a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság ülésére Budapest első közösségi tervezéssel kialakított közlekedési csomópontjának beruházóját és leendő üzemeltetőjét miként is áll az ügy. Nem kis aggodalommal töltött el ugyanis, hogy a határidő június 30-án lejár, de még egy kapavágást nem tettek.

Sajnos jogosan aggódtunk: a márciusi bizottsági ülésen bemutatták a kiviteli terveket, amihez néhány módosítást akkor kértünk is, amiket be is fogadtak a tervezők, de az engedélyeztetési folyamat 2 hónapra mégis leállt és csak júniusban kerültek leadásra a végleges tervek. Akkor azt az ígéretet kaptuk szeptember elején kezdődhet meg az építkezés és október végén nyithatnak meg a pavilonsor üzletei.

Így épülhetett meg a kerület egyik legnagyobb és legcsúnyább fedett buszvárója. Most pedig Szabados Ákos polgármester azt javasolja a képviselő-testületnek, hogy vonja vissza a közösségi tervezés eredményeire épülő határozatát és építsék meg úgy a Baross-Topánka kereszteződést, ahogy ő szeretné. Nem számít mit szeretnének a lakók, cserébe nem hátráltatja tovább a terület rendezését új buszmegállót és parkolóbővítést ígér, egyetlen plusz lehetőségként esetleg egy nemzeti dohánybolt épülhetne a területen.

A előterjesztés szerint a döntés indoka az, hogy a koncessziós szerződés megkötésekor a létesítmény bekerülési költségét 25.000.000,- Ft+áfa összegre becsülték. A tervezés során jelentős nehézségekbe ütköztek, ezért az eljárás elhúzódott. Időközben, az építőiparban bekövetkezett változások – építőanyagok és a munkaerő árának jelentős megemelkedése – hatására a kivitelezés tervező általi becsült költsége jelentős mértékben megemelkedett, jelenleg 71.889.675,- Ft+áfa összegre tehető.

Ennek azonban hivatalosan igazolható nyoma sincs az adott előterjesztésben, ugyanis a beruházást felvállaló Integrit XX. Kft. el sem indította a közbeszerzési eljárást. Évekig húzta az időt, majd mondvacsinált indokokat felsorolva bejelentette nem teljesítette a megállapodásban foglaltakat, mivel nem is áll rendelkezésre fedezet a beruházására, meg sem indította az eljárást.

Forrás pedig lenne rá, hiszen találtunk soktízmillió közpénzt olyan eleve kudarcra ítélt beruházások tervezési folyamataira, mint a kerékpáros-gyalogos híd, a foci- és vízilabdastadion, csak a Baross-Topánka közösségi közlekedési csomópont mostohagyermek.

07-melleklet_02.jpgHa a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő, hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt.

Meggyőződésem, hogy egy, a közösségi közlekedés csomópontjában elhelyezkedő közösségi tér átalakítását meg kell tervezni, lehetőleg a lakosságot és az ott árusítókat bevonva.

Itt élőként és a közösségi közlekedés használójaként abban vagyok érdekelt, hogy a lehető leggyorsabban felépüljenek az új pavilonok, újra vásárolhassunk péksüteményt, gyrost vagy amire az itt élőknek szüksége van.

Ehhez kérem a támogatásukat!

Szólj hozzá!

Címkék: közügyek közösségi közlekedés közösségi tervezés Baross-Topánka

Mentsük meg Micimackót és barátait!

2018.06.07. 07:33 Mach Péter

Találkozzunk június 9-én, 9 órakor a pesterzsébeti Duna-parton, a Gubacsi-híd alatti régi Hajóállomásnál!
Takarítsuk ki a Duna-partot idén is!

Immár ötödik éve szerveznek civilek, dél-pesti lokálpatrióták, futók, kerékpárosok és horgászok közös akciót a Duna-parton. Az összefogásnak köszönhetően számos illegális hulladéklerakót felszámoltunk a parton a Gubacsi-híd és a Hollandi öböl környezetében. 

Ennek ellenére a partszakasz ma sem vált a kerület rekreációs részéve, rossz a közbiztonság, állandó probléma a szemétkérdés, évről évre romlik a minősége a kerékpárútnak.

- Ha zavar a teleszemetelt Duna-part. 
- Ha tisztább és rendezettebb partszakaszon szeretnél kerékpározni és futni.
- Ha félted a kutyád a fertőzésveszélyes hulladéktól.
- Ha zavar, a nádas állapota.

Akkor találkozzunk június 9-én!

Takarítsuk ki a Duna-partot és közben beszéljük meg mit tehetünk a partunkért!

Zsákokat és kesztyűt biztosítunk.

A szemét elszállításáról, talicskákról és gereblyékről a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató gondoskodik.

A rendezvény Facebook oldala:https://www.facebook.com/events/187421292084273/

Kezdés: 2018. június 9. 9 óra
Találkozóhely: a Gubacsi híd alatti régi Hajóállomás (térkép)

Készítettem egy videót a mostani állapotokról és az előző évek eredményeiről: 

Április 21-re szervezett az Átalakuló Duna-part takarítási akciót a Pesterzsébeti vasútállomáshoz, mert az állomás környezetének zöldfelületét elborította a szemét.

Akkor a sajtónyilvánosságnak köszönhetően, megelőzve a flashmobot, kitakarította a MÁV az adott területet. Ismét bebizonyosodott, hogy a helyi közösségek tenni akarása, az együttműködés sikerre vezet!

Akkor azt ígértük: folytatjuk a Duna-parton! S most betartjuk amit ígértünk!

Szeretettel várjuk azokat a kerületi lakosokat a Gubacsi-híd alatti régi Hajóállomásnál, akik csatlakozni szeretnének az akcióhoz!

Gyertek és folytassuk együtt a kerület élhetőbbé tételét!

Szólj hozzá!

Címkék: takarítás Duna Duna-part

Akkor is van szmog, ha nem mérjük!

2018.06.05. 13:55 Mach Péter

Hiába reménykedik Tarlós és a kormány: akkor is van szmog, ha nem mérik!

A környezetvédelmi világnap célja széles körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együttgondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét. 

Ehhez kapcsolódó kéthetes hír, hogy bíróság elé visz az Európai Bizottság hat uniós tagállamot, köztük Magyarországot a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt. Az Európai Bizottság azért kezdeményezte az eljárást, mert nem lát kellő garanciákat arra, hogy a magyar kormány által benyújtott intézkedési terv valóban hatékonyan tudja csökkenteni a levegő szennyezettségét, különösen a szálló por (PM10) határérték feletti mennyiségét. A Greenpeace szerint a budapesti Széna téren a nitrogén-dioxid órás határérték-túllépések száma például a megengedett 18 helyett 2016-ban és 2017-ben is 200 körül volt.

De hogy érint ez minket, erzsébetieket? Mekkora a szmog Pesterzsébeten?

Amikor megkérdeztem a Pesterzsébeten élőket, szerintük vajon hány mérőállomás méri a légszennyezettséget, meglepő választ kaptam. A többség nem tudta elképzelni, hogy egy sem.

2018-06-05.png

Pedig a fővárosban csupán 28 több pontos mérőállomás üzemel.

 vc.png

S igen, jól látható a térképen: Pesterzsébeten, illetve a jellemző légmozgások irányába eső Soroksáron egy sem. Így a levegő minőségéről nem állnak rendelkezésre mérési eredmények, így a terület levegőterheltségére is csak következtetni lehet.

Persze aki laikusként a szomszédos Csepelen, a helyszínen érdeklődik az adatok iránt az is ezzel találkozik:2018-06-05_1.png

Utoljára 2011 végén a Török Flóris u. 89. szám alatti manuális mérőállomási ponton mérték a nitrogén-dioxid koncentrációját, azóta se kép, se hang.

Ha nem mérjük, akkor nyilván nincs is légszennyezés, gondolhatnánk. Ha azonban nem hiszünk a struccpolitika sikerében és nem akarjuk a fejünket a homokba dugni, akkor nem ez a megoldás! Az egészséges élethez ugyanis hozzá tartozik a tiszta levegő is. 

Pesterzsébet nem rendelkezik jelentős ipari tevékenységgel, azonban erősen kitett a környező, jellemző légáramlási irányokba eső kerületekből érkező ipari légszennyezőknek. A főváros belsőbb részein kibocsátott légszennyezőanyagok a jellemző légáramlási viszonyoknak megfelelően ugyanis Pesterzsébet és Csepel irányába távozik. Emellett jelentős légszennyezőanyag-kibocsátó ágazat a helyi és átmenő közlekedés, továbbá allergén polleneket termelő növények jelenléte. valamint a helyi energiatermelés és a lakossági fűtés. Ez utóbbi az elmúlt években komoly légszennyezést okoz a festett fa és szeméttüzelés miatt.  A távfűtéssel nem ellátott területeken, különösen a szegregálódó településrészekben általános probléma, hogy a téli időszakban a levegő tisztasága nem megfelelő. Gazdasági megfontolásokból tömeges a visszatérés a fával való tüzelésre, vagy más (akár szemét) szilárd anyagok tüzelésére, ami jelentősen rontja a levegő minőségét, fokozza a szmog kockázatát.

A jövő héten fogadja el a kerület ötéves környezetvédelmi programját, melynek fontos eleme, a levegő minőségének megőrzése és javítása. Ahhoz azonban, hogy komolyan vehető cselekvési terveket készítsünk, ismernünk kellene a valós légszennyezettséget.

A Párbeszéd pesterzsébeti képviselőjeként ezért javasolni fogom a képviselő-testületnek, hogy vegyük fel a kapcsolatot a Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szakmai irányítását végző Földművelésügyi Minisztériummal és a fővárossal, hogy Pesterzsébeten is rendelkezésre állhassanak mérési adatok a levegő minőségéről.

Szólj hozzá!

Címkék: levegő légszennyezés

Pesterzsébet megvédi a fáit!

2018.05.19. 15:08 Mach Péter

„Ha majd kivágtad az utolsó fát, és megmérgezted az utolsó folyót, kifogtad az utolsó halat, rájössz, hogy a pénz nem ehető.”

Pesterzsébet nemet mondott a facsonkításokra, ősszel már nem lehet engedély nélkül, büntetlenül egészséges fákat kivágni vagy csonkolni a kerületben!

poor-little-tree-faces-2.jpgNaponta jelennek meg hírek fakivágásról, erdősávok átsorolásáról, mobilgátakról, veszélyben a Határ úti Kiserdő, a Városliget, a Római és most a Margitszigeten is kivágták a fákat egy teniszstadion építése miatt.

A kora tavaszi ifjítások, fametszések során is barbár támadások tehetetlen szemlélői voltunk eddig, az egész országra jellemző az is, hogy a közműszolgáltatók a fák metszését kertész helyett hentesekre és mészárosokra bízza. Ők pedig hiba nélkül látják el a feladatokat: darabolnak, csonkítanak, madárfészket pusztítanak. Amikor megjelennek a buldózerek, láncfűrészek akkor vesszük észre mi is vesz minket körül, s próbáljuk menteni értékeinket.

23632106_1993046617391132_2238250073656423525_o.jpgPesterzsébeten a strand és jódos-sós fürdő építésekor nem volt szempont a fák lombja és az árnyék, sajnos itt is áldozatul estek a parti fák a beruházásnak. A facsonkítások pedig havi rendszerességgel problémát okoznak. Tavaly a Fővárosi Munkaügyi Központ pesterzsébeti fiókjának és az ELMÜ-nek a facsonkításai okoztak komoly, de jogos felháborodást. Kettévágott törzsek, megfelezett lombkoronák, lassan pusztuló fák mutatták az ELMÜ gallyazási útvonalát.

Ilyenkor joggal merül fel, hogy kapjanak a többi közműével azonos jogokat a fák és a fasorok is, majd amikor az indulat csökken alább hagy a lelkesedés. Sajnos ma a kormányrendelet úgy szól, hogy a fa által okozott károkért a kezelő felel, amivel sikerült közellenséggé tenni a fákat, mind a közműcégek, mind a parkokat, közterületeket kezelők szemében. Emiatt egyre gyakoribb, hogy a gallyazás nem a fák ápolásának céljával történik, hanem a másik közmű védelmében (űrszelvény biztosítása). Vagyis nem arra figyelnek, hogy a fának mi volna jó, hanem arra, hogy minél messzebb legyen a vezetéktől és minél később kelljen legközelebb arra járni, minél csököttebbre visszavágott csonkok legyenek a területen. Ráadásul a nem szakszerű gallyazásnál (csonkítás, ifjítás), előfordul, hogy a kéreg szakad, a metszlap sérül és nincs sebkezelve. Ennek következtében a seb bekorhad idővel és veszélyessé válik a fa. Visszavágásnál persze az ezt jól tűrő fák ismét kihajtanak, de ezek a hajtások nem szervesülnek olyan jól a fa koronarendszerébe, mint az organikus ágak, ezek sokkal törékenyebbek.

Ezért a szakszerűtlen metszéseknél, csonklásoknál a fa értéke mind esztétikai, mind ökológiai szempontból erősen csökken. Tavaly megígértem, hogy mindent megteszek, hogy megállítsuk a facsonkításokat és fakivágásokat a kerületben!

Először a saját tulajdonú, de bérbeadott ingatlanjaink esetében kezdtük meg a munkát: Februárban a javaslatomra úgy döntött a képviselőtestület, hogy a használati szerződésben rögzíti, hogy amennyiben a Munkaügyi Központ az ingatlan területén gallyazási munkálatokat kíván végezni, azt 3 nappal a munkálatok megkezdése előtt köteles az önkormányzatnak bejelenteni, így a kerület kertésze is ellenőrizheti a gallyazást.

A Madarak és Fák Napjára pedig többszörös egyeztetések után elkészült a Fásszárú növények védelméről szóló rendeletünk. A képviselőtestület csütörtökön elfogadta a rendelettervezet szövegét, most a társadalmi egyeztetés zajlik. A környezetvédelmi igazgatási szerv szakmai véleményével és a beérkező észrevételekkel, kérésekkel kiegészítve még a nyáron elfogadhatjuk a rendeletet, és ősszel már nem lehet majd engedély nélkül, büntetlenül fákat kivágni vagy csonkolni a kerületben.

Ezúton is köszönöm Kernné dr. Kulcsár Dóra osztályvezető asszony segítségét és munkáját, Komoróczy László, Csaszny Márton és Fekete Katalin képviselőtársaim javaslatait, a Megújuló Pesterzsébet frakció támogatását és a képviselő-testületnek, hogy pártállástól függetlenül egyhangúan támogatta a rendelettervezetet!

"Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek"

Az Önkormányzat mostani szabályozása megengedőbb a családi és társasházak területén fekvő fák esetében és jóval szigorúbb feltételeket szabott saját maga számára, de egy fontos üzenettel bír: közös felelősségünk környezetünk és egészségünk védelme, a tiszta levegő biztosítása.

A rendelet hatályba lépése után fás szárú növényt kivágni – néhány kivételtől eltekintve – csak végleges fakivágási engedély alapján szabad.

A közterületen kivágott fa pótlása nem történhet inváziós fajú fás szárú növénnyel, s a kivágott fa törzsátmérőjével azonos mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú területen kell majd gondoskodni.

Nagyon fontos eleme a rendeletnek, hogy a fa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén. Ez gyakorlatilag azt jelenti, amennyiben ősszel is henteseket és mészárosokat küldenek a közműszolgáltatók a fák gallyazására kertészek helyett, akkor kénytelenek lesznek később szakembereket küldeni, amikor a lombkoronájukat vesztett fák törzsátmérőjével azonos mennyiségű csemetét elültetik a kerületben.

A rendelet szövege innen letölthető.

HATÁROZAT

Budapest Főváros xx. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy

dönt, hogy

I.    a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló önkormányzati rendelet-tervezet szövegét jóváhagyja.

II.  felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a rendelettervezet szomszédos önkormányzatok részére, valamint a környezetvédelmi igazgatási szervnek történő megküldéséről.

III.    felkéri a polgármestert, hogy a környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének megérkezését követően terjessze a rendelettervezetet a javasolt módosításokkal kiegészítve a képviselő-testület soron következő ülése elé a rendelet megalkotása érdekében.

Felelős: Szabados Ákos polgármester

Határidő: adott

    23722586_1993046544057806_3114537736465956615_n.jpg

1 komment

Ön hova helyezné át a vasútállomás melletti kutyafuttatót?

2018.04.27. 12:18 Mach Péter

Döntsünk közösen az új kutyafuttató helyszínéről, töltse ki Ön is a felmérés adatlapját! uwjy1bo.jpg

Az új pesterzsébeti gyalogos kerékpáros híd építkezése miatt a vasútállomás melletti kutyafuttatót át kell helyezni, mert sajnos a beruházás építési területén fekszik.

Két helyszínt találtunk: 

  1. (170204/10) hrsz, a Gubacsi híd Topánka utcai hídfője melletti terület
  2. (170187/6) hrsz és 170004 hrsz alatti területek, a Pesterzsébeti vasútállomás melletti zöldsáv. Sajnos itt csak a MÁV engedélyével megvalósítható, amelynek megkérése hosszadalmas folyamat, de az előzetes egyeztetések megkezdődtek.

Kérem tehát a Pesterzsébeti lakótelep DNy-i részén, a Gubacsi lakótelepen és a Mediterrán lakóparkban élő kutyásokat, hogy töltsék ki a kérdőívet!

Tavaly nyújtott be javaslatot 4 képviselő arról, hogy vizsgálja meg létrehozhatóak-e a kerületben szabad kutyafuttatók, akkor a javaslat két helyszín vizsgálatát tartalmazta: a Vécsey lakótelep és Kiserdő melletti területet, illetve a Pesterzsébeti lakótelepet és környezetét.

A helyszínek keresésekor a kutyásokkal történő konzultációk, egyeztetések során derült ki a Pesterzsébeti lakótelep környezetében, ha szabad kutyafuttató építése nem is, de zárték indokolt, pláne, hogy az új gyalogos-kerékpáros híd építési területén helyezkedik el a vasútállomás melletti kutyafuttató, melyet az építkezés megkezdésekor át kell helyezni.

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság februárban foglalkozott is a kérdéssel, a 13-i ülésén hozott 56/2018 (II. 13.) KVB. határozatával felkérte a Hivatalt, hogy az érintett körzetek képviselőivel közösen ismételten vizsgálja meg zárt kutyafuttató kialakításának lehetőségét a Pesterzsébeti lakótelepen, különös tekintettel az alábbi szempontokra, illetve készítsen előterjesztést a vizsgálat alapján a T. Bizottság 2018. márciusi rendes ülésére:

  • a Topánka utcai felüljáró alatti terület vizsgálata 
  • a Helsinki út 3. és Baross utca 34. közötti zöldterület vizsgálata, 
  • a Gubacsi lakótelepen a Pesterzsébeti gyalogos- és kerékpáros híd építése miatt megszűnő kutyafuttatónak keressen új helyet.

A Városgazdálkodási Osztály munkatársaival történő egyeztetésen a körzet egyik képviselőjeként én vettem részt. Az egyeztetésen megvizsgáltuk, hogy

  • a helyszínek a lakóközösség számára megfelelő távolságban van-e a lakóépületektől a későbbi panaszok elkerülése érdekében,
  • a közlekedés biztonságát nem zavarja-e,
  • az adott területet jelenleg mennyire használják a kutyás lakosok kutyasétáltatásra.

Abban egyetértettünk, hogy ún. szabad kutyafuttató a területen nem jelölhető ki.

A Helsinki út 3. és Baross u. 34. közötti zöldterület (170213/1 hrsz) esetén a játszótér, valamint az óvoda közelsége nem kedvez a kutyafuttató kialakításának, a lakóépületek pedig túl közel lennének a kutyafuttatóhoz.  A területen korábban – kb 10 évvel ezelőtt – dühöngő volt, melyet a lakossági felháborodás miatt bontatott le az Önkormányzat.

A vasútállomás melletti zárt kutyafuttató áthelyezésére a fenti szempontok figyelembevételével az alábbi helyszíneket találtuk:

1.(170204/10) hrsz, a Gubacsi híd Topánka utcai hídfője melletti terület

2018-04-27_1.png

A területet központi elhelyezkedése miatt jelenleg is sokan használják kutyasétáltatásra, tekintet nélkül arra, hogy a zöldfelület jelenleg nem kutyasétáltatásra kijelölt. A területet tömegközlekedési főutak határolják, közvetlenül buszmegálló mellett található.

Megfontolandó ugyanakkor, hogy a terület „Pesterzsébet kapuja”, a Csepel irányából érkezők Pesterzsébetet elérve rögtön erre ezt a területet látják meg, ezért – amennyiben a Képviselő-testület úgy dönt, hogy itt kíván kutyafuttatót létesíteni – kiemelt figyelmet kell fordítani az esztétikai kialakítására is, ami értelemszerűen magasabb létesítési költséget jelent.

2.(170187/6) hrsz és 170004 hrsz alatti területek, a Pesterzsébeti vasútállomás melletti zöldsáv.

20180426_114606.jpg

Mivel a terület jelenlegi, a (170187/5) hrsz alatt létesített kutyafuttatója a tervezett Pesterzsébeti gyalogos- és kerékpáros híd építése miatt kényszerűségből megszüntetésre kell kerüljön, célszerűnek látszik a kutyafuttató áthelyezése valamely szomszédos ingatlanra.

Lehetséges helyszínként jelentkezik a (170187/6) hrsz alatti Bp. XX. Zodony utca útpálya melletti területe, mely azonban önmagában nem elegendő a kutyafuttató létesítésére. A közvetlenül vele szomszédos, 170004 hrsz alatt nyilvántartott ingatlan a Magyar Állam tulajdonában és a MÁV Zrt. kezelésében van, így a kutyafuttató kialakításához a MÁV Zrt. hozzájárulása szükséges. Itt legfeljebb 7-8 méteres sávban létesíthető kutyafuttató (bár a hosszúsága tetszőlegesen növelhető), figyelemmel a vasút nyomvonalára és a területen lévő, kialakított árkokra. 

Mindkét lehetséges helyszín vonatkozásában problémás ugyanakkor a tömegközlekedési útvonalak közvetlen közelsége. Emiatt fokozottan kell majd figyelni, hogy a kutyák semmiképpen se juthassanak ki a közutakra, illetve a vasúti sínekre, hiszen ez a közlekedés biztonságát veszélyeztetné.

Kérem tehát a Pesterzsébeti lakótelep DNy-i részén, a Gubacsi lakótelepen és a Mediterrán lakóparkban élő kutyásokat, hogy töltsék ki a kérdőívet!

Az érintett bizottsági határozatok pontos szövege: 

74/2018 (III. 20.) KVB. határozat

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság úgy dönt, hogy

 

  1. a Pesterzsébeti lakótelepen létesítendő kutyafuttató lehetséges helyszíneinek vizsgálatáról szóló beszámolót elfogadja.
  2. javasolja, hogy készüljön lakossági felmérés a két lehetséges területről a kutyafuttató számára
  3. felkéri a polgármestert, hogy folytasson egyeztetéseket a MÁV Zrt-vel, hogy 170204/10 hrsz területen hozzájárul-e kutyafuttató létesítéséhez
  4. felkéri a polgármestert, hogy a terület kijelölésére vonatkozó javaslatot terjessze a lakossági felmérés elkészülte után a Képviselő-testület soron következő ülése elé.

Felelős: Mach Péter KVB elnök

Határidő: 2018. április 30.

56/2018 (II. 13.) KVB. határozat

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság úgy dönt, hogy

felkéri a Hivatalt, hogy az érintett körzetek képviselőivel közösen ismételten vizsgálja meg zárt kutyafuttató kialakításának lehetőségét a Pesterzsébeti lakótelepen, különös tekintettel  

  • a Topánka utcai felüljáró alatti, illetve 
  • a Helsinki út 3. és Baross utca 34. közötti zöldterületen, 
  • illetve a Gubacsi lakótelepen a híd építésével megszűnő kutyafuttatónak keressen új helyet
  • és tegyen javaslatot a Bizottság márciusi ülésére. 

Határidő: 2018. március 20. 

Felelős:   Mach Péter a bizottság elnöke

1 komment

Győztünk! Nem épül vizistadion a Duna-parton!

2018.04.21. 15:52 Mach Péter

Győztünk! Győztünk?

exponential-growth-fills-stadium-with-water-in-minutes.jpgGyőztünk, hiszen az alapkövetelésünk teljesült: nem épülhet vizistadion hatalmas lelátóval és ideiglenes konténervárossal a Duna-parton. ” Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Bp. XX. Zodony u. 1. szám alatti (170187/91. hrsz) ingatlanon létesítendő uszoda kültéri medence létesítéséhez adott tulajdonosi hozzájárulását visszavonta”, mivel a tavalyi felfüggesztéskor kért anyagok és módosítások nem készültek el.

Győztünk? A napirend egyetlen felszólalójaként, ezzel zártam a beszédem:

-        Ha komolyan gondoljuk az uszodafejlesztést akkor készüljön megvalósíthatósági tanulmány, kezdjük meg a lakossági felmérést (ők milyen elvárásokkal jönnek), s utána döntsünk a folytatásról. Ha nem gondoljuk komolyan, akkor pedig vonjuk vissza a tulajdonosi hozzájárulást!!!!

Az utóbbi történt, tehát a képviselőtestület teljesen leállította a beruházást, s nem azt tette, amivel két éve kezdeni kellett volna: felmérni a valós igényeket, egyeztetni a lakókkal és egy hatás- és megvalósíthatósági tanulmány alapján dönteni az esetleges fejlesztésről.

Ez azt is jelentheti, hogy ismét elhalasztják a súlyos parkolási gondok megoldását, nem érkeznek érdemi válaszok a lakossági felvetésekre.

De csak, ha engedjük!

Ezen a héten két alkalommal is sikerre vezetett a helyi közösségünk tenni akarása, az együttműködés.

A hét elején megijedt a tiszta környezetet akaró Duna-parti civilektől és MÁV. A sajtónyilvánosságnak is köszönhetően, megelőzve a hétvégi takarító flashmobot, megtisztították a vasútállomás zöldfelületeit.

Most pedig a lakossági együttműködésünk megakadályozta, hogy vizistadiont építsenek a szomszédban.

Köszönöm mindenkinek a részvételt az egyeztetésekben, a szakértőknek és a lakóknak a javaslatokat, véleményeket, segítséget, a takarításra jelentkezőknek a lelkesedést, a sajtónak a nyilvánosságot, a petíciót aláíróknak a támogatást!

Egyetlen szóval tudom leszűrni a héten történtek tapasztalatait: FOLYTATJUK!

A Vasútállomás után megtisztítjuk a Duna-partot is, és megoldást keresünk - és azt ki is verjük az Önkormányzatból - a Gubacsi-lakótelep és a Mediterrán lakópark közlekedési problémáira.

Bár vitának nem nevezném, hiszen egyedül én szólaltam fel a napirend kapcsán, de ennek ellenére megosztom az ott elhangzott véleményemet:

Köszönöm a szót polgármester úr!

A körzet képviselőjeként az uszoda közelében végeztem egy lakossági felmérést, a felmérésen százhetvenen vettek részt, az adott településrészen 1025 választópolgár lakik, úgyhogy nevezhetjük akár reprezentatívnak is, hiszen valamivel több mint 15%-a a lakóknak véleményt formált. A választ adók közül csupán 5% támogatta az új uszoda és lelátóval bővített medence megépítését az eredeti tervek szerint. A lakók 95%-a ugyanis nem támogatja az eredeti építésitervek és ütemtervek szerinti beruházást.

A kérdés igy hangzott: Megépüljön-e az eredeti tervek szerint a nagylelátós vízilabdacsarnok?

A válaszok és azok aránya:

  • Csak akkor támogatom a bővítést, ha a zajvédelem és a parkolás megoldott. 61%
  • Csak egy kültéri medence megépítését támogatom, új fedett uszodára hatalmas lelátóval nincs szükség. 16%
  • Nem támogatom az uszoda bővítését. 16%
  • Támogatom az új uszoda és lelátóval bővített medence megépítését az eredeti tervek szerint. 5%
  • Támogatom az új uszoda megépítését az eredeti tervek szerint, de csak akkor, ha már az első ütemben megépülnek az öltözők, wc-k. 2%

Mindamellett egyetlen képviselőként, aki rendszeres használója az uszodának néhány további gondolatomat is megosztom: az elmúlt napok egyeztetései alapján kimondható: a továbblépéshez feltétlenül szükséges egy hatás- vagy megvalósíthatósági tanulmány, egy olyan tanulmány amelybe nem csupán számokat "odavágnak", hanem azokat indokolják, a számítási módszereket bemutatják.

Szükség van piacelemzésre, költséghaszonelemzésre, a fenntarthatóság vizsgálatára. A bevételek és kiadások számszerű elemzésére, az energiagazdálkodás tervezésére. Ráadásul a modelleket nemcsak számszerűen hanem szövegesen is be kell mutatni, hogy a képviselők megérthessék azt.

Mi miért ennyi - hogyan számolták ki? Ezek hiányoztak tavaly októberben is és most is!

Mi az, amit viszont tudunk?

  • A 2016-os TAO pályázat össztámogatása kb. 437 millió Ft (ebből kb. 7 millió személyi támogatás volt)
  • A beruházás önrésze 184.446 mill Ft.
  • Ez összesen kb. 621 millió Ft (ebből a beruházás 614 m Ft)
  • Eddig összesen rendelkezésre áll: 285 millió Ft

Hol a hiányzó 336 m Ft? 2 év után tehát miről beszélünk?

Miért akarunk változtatni az októberi döntésünkön, ha sem a szükséges forrás nem áll rendelkezésre, sem a szükséges változtatások tervei, sem az igényelt és ígért hatástanulmányoknem készültek el?

Kérem, a képviselő-testületet, hogy ne adjon szabad kezet az ESMTK-nak! Ha komolyan gondoljuk az uszodafejlesztést akkor készüljön megvalósíthatósági tanulmány, kezdjük meg a lakossági felmérést (ők milyen elvárásokkal jönnek), s utána döntsünk a folytatásról.

Ha nem gondoljuk komolyan, akkor pedig vonjuk vissza a tulajdonosi hozzájárulást!!!!

29 komment

Címkék: uszoda ESMTK vizistadion

A takarítás szemét hiányában elmarad!

2018.04.19. 21:33 Mach Péter

Győztünk! Megijedt a tiszta környezetet akaró civilektől és kitakarította a MÁV a vasútállomás zöldfelületeit. 

Április 21-re szervezett az Átalakuló Duna-part takarítási akciót a Pesterzsébeti vasútállomáshoz, mert az állomás környezetének zöldfelületét elborította a szemét.

Ilyen volt:

Az Átalakuló Duna-part már egyszer 2013. április 7-én kitakarította Pesterzsébet vasútállomását, akkor a takarítás után szemetesek kerültek ki az állomásra és a MÁV évekig rendet tartott a területen. Idén azonban megint elmaradt a zöldfelület gondozása, a töltés mindkét oldala tele volt szeméttel. A vízelvezető árokban pillepalackok, üvegek és csikk mindenfele a vasútállomás teljes területén a füvön és a peronon egyaránt. Így ismét megkezdtük egy flashmob szervezését.

dunapart_logo.jpgSokan jelentkeztek, a Duna-parton élők idén is sajátjuknak érezték a területet és hulladekvadasz.hu is felrakta eseményei közé az akciónkat.

A sajtónyilvánosságnak köszönhetően, megelőzve a flashmobot, a héten kitakarította a MÁV az adott területet. Ismét bebizonyosodott, hogy a helyi közösségek tenni akarása, az együttműködés sikerre vezet!

Köszönjük minden jelentkezőnek és támogatónak!

Ilyen lett:

Folytatjuk a Duna-parton!

Szólj hozzá!

Mégis megépülhet a vizistadion a Duna-parton?

2018.04.17. 11:21 Mach Péter

Igen, ha engedjük!

Tavaly novemberi blogposztomban írtam: nem épül fedett vizistadion a Duna-parton, nemet mondott ugyanis Pesterzsébet képviselő-testülete a Mediterrán lakópark mellé tervezett bódévárosra és óriáslelátóra. Tavaly októberben részben a lakók kérésére is úgy döntött az önkormányzat, hogy az eredeti tervek szerinti létesítményt nem engedi felépíteni, felfüggeszti az engedély megadását. Akkor a zajvédelem, parkolási gondok megoldása, az "új lelátós uszoda és vízilabdacsarnok helyett csak egy új úszómedencét szeretnénk" koncepciót támogatta a többség. 

A tavalyi határozat szerint a beruházás csak akkor folytatódhat ha a kültéri medence létesítésének dokumentumai – ideértve az engedélyes terveket, valamint a költségvetést – átdolgozásra kerülnek és a beruházás 1. üteméből a további ütemek (ideiglenes fedés) megvalósításához szükséges műszaki megoldások elhagyásra kerülnek az MVLSZ által az eljárásba bevont igazságügyi szakértő által is jóváhagyottan, és a létesítmény megvalósításához szükséges TAO forrás, valamint a szükséges önerő teljes összege igazoltan, szerződésekkel alátámasztottan a beruházó ESMTK rendelkezésre áll, valamint a létesítmény jövőbeni üzemeltetésére és az üzemeltetés finanszírozására vonatkozóan az ESMTK elnöke által előterjesztett, számításokkal alátámasztott koncepciót a Képviselő-testület jóváhagyta. 

Korai volt azonban az öröm: a határozatban foglaltak nem történtek meg, ennek ellenére csütörtökön - az országgyűlési választások eredményének kihirdetése után azonnal - ismét dönt a képviselő-testület az uszoda bővítéséről, valójában az uszoda mellé épülő újabb uszodaépület megépítéséről.

 

Az uszoda közelében végeztem egy lakossági felmérést, a felmérésen százhetvenen vettek részt. A választ adók közül csupán 5% támogatta az új uszoda és lelátóval bővített medence megépítését az eredeti tervek szerint. A lakók 95%-a ugyanis nem támogatja az eredeti építésitervek és ütemtervek szerinti beruházást.

 

Megépüljön-e az eredeti tervek szerint a nagylelátós vízilabdacsarnok?

VÁLASZOK

ARÁNY

Csak akkor támogatom a bővítést, ha a zajvédelem és a parkolás megoldott.

61%

Csak egy kültéri medence megépítését támogatom, új fedett uszodára hatalmas lelátóval nincs szükség.

16%

Nem támogatom az uszoda bővítését.

16%

Támogatom az új uszoda és lelátóval bővített medence megépítését az eredeti tervek szerint.

5%

Támogatom az új uszoda megépítését az eredeti tervek szerint, de csak akkor, ha már az első ütemben megépülnek az öltözők, wc-k.

2%


A Pesterzsébeti Uszoda rendszeres használójaként, akinek mindkét fia itt tanult meg úszni, nagy reményekkel támogattam az ESMTK és a vízilabda szövetség elképzeléseit, hogy egy kültéri medencét építsenek, bővítve a helyi egyesületek és az itt élők sportolását biztosító vízfelületet tavasztól őszig. Szerettünk volna egy olyan kültéri medencét, amihez pénzügyi tervet készítenek a működtetésre vonatkozóan, biztosítja a most hiányos mosdó és öltöző szükségleteket, amely megoldást nyújt a parkolási gondokra, de megőrzi a zöldfelületeket is.

Hiányos anyagok, hatalmas lelátó, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok, bódéváros mosdó és öltöző konténerekből, irreális vízfelületígéretek, „elfelejtett” parkoló- és zajvédelemfejlesztések, eltűnő majd újra előkerülő tízmilliók fémjelezte előterjesztést tárgyalt tavaly a képviselő-testület. Akkor a képviselők többsége úgy döntött, hogy ebben a formában nem támogatható a beruházás.

Csütörtökön a képviselő-testület újra napirendre veszi a kérdést és meglepő módon újra csak az eredeti tervek kerülnek elénk.

A lelátófetisizmus láthatóan nemcsak fertőz, de kigyógyulni is nehéz belőle.

screenshot_2017-11-04_22_37_44.pngA tervek szerint ugyanis megalelátó épülne egy medencével méregdrágán az első ütemben, sohanapján kiskedden a sokadik ütemben készülne hozzá öltöző, mosdó, parkoló és be is fednék, addig pedig konténerek és közlekedési káosz. A lelátó méreteit jellemzi, hogy a tervek szerint egy későbbi fázisban az öltözők, mosdók és egyéb kiszolgáló helyiségek mind beférnének alá. A beruházás esetleges teljes befejezése esetén pedig (amire semmilyen fedezet nem állt amúgy rendelkezésre) valójában két különálló, egymásmellé épült fedett uszodaként funkcionálna a létesítmény.

Az uszodában edző fiú édesapjaként és azt rendszeresen használóként is támogatom az uszoda fejlesztését, bővítését, egy új 50m-es úszómedence megépítését, de az eredeti tervek hosszútávon egy hatalmas új vízilabdacsarnok felépítését tartalmazzák. Rövid távon pedig az új medencének hatalmas lelátója lenne, befedés nélkül, így a zaj is jóval nagyobb. A most is kevés öltöző és wc bővítése helyett konténer wc-vel és öltözővel oldanák meg a problémát. A parkolási problémákra nem nyújt megoldást az építési terv, sőt növeli azt. Az uszoda közelében lakók 97%-a nem támogatja az eredeti tervek szerinti beruházást.

Éppen ezért a körzet képviselőjeként nem támogatom ezt a javaslatot, s mivel az ESMTK nem tett semmit a tavalyi határozatban foglaltak betartásáért, így a tulajdonosi hozzájárulás teljes visszavonását támogatom, s erre kérem képviselőtársaimat is!screenshot_2017-11-04_15_44_05.png

 

HATÁROZATI JAVASLAT

 A Képviselő-testület úgy dönt, hogy

I/1. visszavonja a 251/2017. (X.12.) Ök. számú határozatát és megerősíti a 042/2017. (II.09.) Ök. számú határozattal módosított 141/2016. (VI.09.) Ök. számú határozatában megadott, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Bp. XX. Zodony u. 1. szám alatti (170187/91 hrsz) ingatlanon létesítendő uszoda kültéri medence – a Magyar Vízilabda Szövetség által biztosított TAO támogatás igénybevételével, az Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör Sportegyesület (Bp. XX. Ady E. u. 150.) beruházásában történő – megvalósítása érdekében hozott tulajdonosi hozzájárulását.

A Képviselő-testület ennek érdekében és igazolására felkéri az Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör Sportegyesület elnökét, hogy a beruházás megkezdését megelőzően tájékoztassa annak részleteiről, így különösen a finanszírozáshoz szükséges pénzeszköz rendelkezésre állásáról, a beruházás tervezett ütemezéséről, határidejéről, az elkészült létesítmény üzemeltetéséhez szükséges kalkulált költségekről, illetve annak tervezett finanszírozásáról az Önkormányzat Képviselő-testületét.

 I/2. a 042/2017. (II.09.) Ök. számú határozatával módosított 141/2016. (VI.09.) Ök. számú, és a 251/2017. (X.12.) Ök. számú határozatát, valamint az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Bp. XX. Zodony u. 1. szám alatti (170187/91. hrsz) ingatlanon létesítendő uszoda kültéri medence létesítéséhez adott tulajdonosi hozzájárulását visszavonja.

II. felkéri a polgármestert, hogy a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.

 Felelős: Szabados Ákos polgármester

Határidő: adott 

A határozati javaslat elfogadása minősített szótöbbséget igényel.

 Az előterjesztést tárgyalja: 

  • Gazdasági Bizottság
  • Egészségügyi és Sport Bizottság
  • Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság

Szólj hozzá!