HTML

Organikus káosz - Mach Péter blogja

"Legelemibb célunk rácáfolni arra a mélyen rögzült tévhitre, amely szerint ép eszű és erkölcsű embernek nem szabad politizálásra adnia a fejét. Akkor mondhatjuk magunkat sikeresnek, ha közéleti szereplésünkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy az állampolgárok visszanyerjék hitüket az elvhű, polgárbarát, közérdeket szolgáló, tisztességes politika lehetőségében." Mit tehet egy lokálpatrióta, zöld politikus egy fővárosi peremkerületben? Miként alakulhat át Pesterzsébet egy élhetőbb és szerethetőbb kerületté az itt élő környezettudatos polgárok összefogásával? Erre keresem a választ és természetesen beszámolok az önkormányzati üléseken történtekről, az általam képviselt és felvállalt ügyekről, akciókról, a mindennapi élményekről, munkáról.

Kövess minket a Facebookon!

Címkék

Ábrahám Géza (4) adó (3) adósság (4) ajánlószelvény (3) akadálymentes (7) akadálymentesítés (6) alkotmány (4) aradi vértanúk (3) aszfaltrajz (3) Átalakuló Duna-part (3) átláthatóság (5) átlátható gazdálkodás (5) Bánó Miklós (5) Baross-Topánka (3) beszámoló (6) BKK (3) BKV (3) bölcsőde (5) bolhapiac (3) budapest (25) Budapest (3) bűnmegelőzés (6) bűz (4) bűzszennyezés (3) Címkék (5) civil (3) csaszny márton (4) dél-pesti kórház (3) demokrácia (12) diktatúra (3) DK (3) Dr. Vas Imre (6) Dr Vas Imre (4) Duna (4) Duna-part (19) einstand (3) esélyegyenlőség (16) ESMTK (9) fakivágás (5) Felcsút (4) Ferencváros (5) FIDESZ (31) fidesz (44) FKF Zrt. (4) foci (6) fogadóóra (5) Földesi Gyula (26) földesi gyula (15) fórum (4) futópálya (4) hajléktalan (6) Hiller István (3) hulladék (3) hulladékkezelés (3) időközi választás (3) Illatos út (12) illegális hulladéklerakó (3) ingatlan (3) iskola (4) Jahn Ferenc (3) játszótér (4) JOBBIK (5) Juhász Lajosné (3) Kaiser György (4) kampány (8) képviselő (6) kerékpár (5) kiserdő (3) költségvetés (33) környezet (3) környezetvédelem (54) korrupció (9) Kosuti (5) kosuti (4) közélet (3) közétkeztetés (8) közlekedés (5) közösség (3) közösségi kert (8) közösségi közlekedés (3) közösségi rendőrség (4) közösségi tervezés (20) lakossági fórum (3) lehet más a politika (89) lmp (67) LMP (8) lomizás (3) Mach Péter (46) mach péter (74) Madarak és fák napja (3) magánnyugdíjpénztár (3) máltai (3) média (3) mediáció (3) Mediterrán-lakópark (15) megszorítás (3) mszp (5) MSZP (5) munka (3) munkanélküliség (4) mutyi (3) nagy tibor (4) napirend (16) Nőnap (4) önkormányzat (104) önkormányzati választás (3) orbán (4) Orbán Viktor (14) orbán viktor (5) óvoda (5) Paks (4) pályázat (4) Párbeszéd Magyarországért (9) parlagfű (6) párt (5) pavilonsor (5) Pensio (3) Pesterzsébet (39) pesterzsébet (132) petíció (4) polgármester (6) polgárőrség (3) politika (60) program (10) rendezvény (4) részvétel (7) részvételi demokrácia (22) részvételi költségvetés (15) rezsicsökkentés (4) sport (5) stadion (7) szabados ákos (20) Szabados Ákos (14) szavazás (3) szelektív (3) szemét (12) szemétgyűjtés (5) szociális (6) takarítás (9) tankönyv (3) TAO (3) testület (34) testületi ülés (36) topánka utca (4) trafik (4) trafikmutyi (3) transzparencia (3) tüntetés (4) uszoda (4) üvegzseb (3) választás (27) vasárnapi zárvatartás (3) vasút (3) vasútállomás (6) vas imre (14) Vas Imre (11) xx. kerület (109) zajvédelem (3) zebra (3) Zodony utca (7) zöld (11) Címkefelhő

Karácsonyra megérkezhetnek az elektromos gépjárműtöltők Pesterzsébetre is

2017.09.15. 08:26 Mach Péter

Végre Pesterzsébeten is megjelennek az első elektromos gépjárműtöltő-állomások közintézményeink, bevásárlóközpontjaink közelében.

elektromos_2.jpgA légszennyezés, különösen a szállópor-szennyezés évente ezrek halálát és tízezrek megbetegedését okozza, a folyamatos határérték-túllépés miatt évek óta kötelezettségszegési eljárás zajlik Magyarország ellen. "Jövőnk a környezettudatos közlekedési módokban is rejlik, elsősorban a közösségi közlekedés fejlesztése, továbbá a fosszilis alapú egyéni közlekedés (benzines autók) visszaszorulása mellett az elektromos autók terjedése a jó irány."- ahogy V. Naszályi Márta képviselőtársam fogalmazott két hete.

A hatályos jogszabályok szerint a szállópor-szennyezés egy-egy esztendőben maximum 35 napon haladhatja meg az egészségügyi határértéket (ami jelenleg 50 µg/m3), ám Budapesten általában már februárban túllépünk a 35. szmogos napon. Meggyőződésem, hogy a P+R parkolók és a közösségi közlekedés fejlesztése utáni dugódíj bevezetése mellett ki kell majd dolgozni a dízel autók kiszorítását is a belvárosból, lakóövezeteinkből. Ehhez nyújt hosszú távon komoly segítséget, ha az elektromos és hibrid autók átveszik a hatalmat a közútjainkon.

2015-ben jelentette be a kormány, hogy a Jedlik Ányos Terv részeként 7 millárd forintot különítettek el 150 db villámtöltő berendezésre, amelyeket elsősorban az autópályák mentén valamint a megyei jogú városokban kívánt elhelyezni a kormány, hogy az ország minél előbb beautózhatóvá váljon az ilyen típusú járművekkel is. Persze nem teljesen önszántából, hiszen az Euróapai Parlament és Tanács 2014/94EU irányelveit alkalmazták csupán. Lassú munkához idő kell és Magyarországon csak a stadionok épülnek gyorsan, határidőre, de végre - két év teszetoszaság után - tényleg előrelépés történik az ügyben.

elektromos-auto-e1448021960330.jpgPesterzsébet képviselő-testülete tegnap tárgyalta a kérdést.

Javaslatomra a töltők telepítésénél a műszaki feltételek biztosítása mellett a kerület 3 szempontot vett figyelembe:

  • Könnyen megközelíthető és megtalálható legyen, hiszen nem csak az ott lakók használják.
  • A kerület szempontjából hasznos, ha közintézményeink, nagyobb szolgáltató egységeink (piac, sportcentrum, Polgármesteri Hivatal…) mellett helyezkednek el, növelve azok népszerűségét, ismertségét, forgalmát.  Ráadásul ez winwin szituáció, hiszen a gyorstöltők szerepe is ezt indokolja (bemegyek ügyet intézni, vásárolni és közben töltöm az autóm).
  • Ne okozzon parkolási gondokat az adott közösségben.

Emiatt idén 4 helyszínen támogatta és járult hozzá telepítésükhöz a képviselő-testület:

  • Topánka utca
  • Orsolya utca
  • Bíró Mihály utca
  • Vörösmarty utca

A testületi vita során javaslatomnak köszönhetően újragondolásra, új helyszín kijelölésére visszatartotta és nem adott rá engedélyt azoknak a helyszíneknek, ahol komoly parkolási gondot jelentett volna telepítésük (Gubacsi lakótelep...).

Ezeken a helyszíneken lakossági felmérés és gondos tervezés, esetleg parkolóbővítés előzi meg majd az esetleges telepítést.

Az elektromos töltőoszlopok telepítését és üzemeltetését az e:Mobi Elektromobolitás Nonprofit Kft. végzi, az összes költséget (beleértve a töltőpontokon vételezett villamos energia költségét is) ő állja, így a szolgáltatás a felhasználók és a kerületi önkormányzat számára is ingyenes.

A beruházó ígérete szerint már idén telepítik a töltőket és legkésőbb a karácsonyi bevásárlásokkor használni tudjuk azokat.

Szólj hozzá!

Címkék: autó elektromos töltő eMobi

Becsöngettek, újra ehetetlen a menza Pesterzsébeten

2017.09.02. 11:30 Mach Péter

ÁCIO-KÁCIÓ-AKÁCIÓ-EHETŐ MENZA!

A vakáció alatt Pesterzsébeten is ehető és finom volt a menza (mintha eddig csak a hangos gyerekzsivaj zavarta volna a szakácsokat), de pénteken becsöngettek, a NER megrázta magát és helyreállt a rend: ismét rosszabb ételt ehetnek a Dél-pesten élő gyerekek a belvárosban élőknél. Becsöngettek, megérkeztek tehát az egyre dráguló ingyen tankönyvek, a szétvert, tönkretett és emiatt nem működő e-napló rendszer, a pedagógushiány és az ehetetlen menza.

Még 2015 végén kezdtünk bele a kerületben a közétkeztetés ellenőrzésének átszervezésébe, nem kértünk ugyanis a libatollas pulykapörköltből, a kukoricafőzelékekből és a felismerhetetlen „vízlevesekből”. Három év hiába való küzdelme után akkor kiderült, végre nem vagyok egyedül, az első ciklusukat kezdő baloldali képviselőtársaim (Fekete Katalin, Nagy Éva, Somodi Klára) értetlenül álltak ugyanis azzal a hatalmas szülői panaszáradattal szemben, ami már a testület felállítást követően megjelent. Szülőként, óvodai pedagógusként pedig megértették: valami nagy baj van Pesterzsébeten a menzával és foglalkozni kell az üggyel. Az intézményekből éhesen távozó óvodások és iskolások, az ehetetlen meleg ételről inkább lemondó kisnyugdíjasok száma aggasztó méreteket öltött. Robbant is a bomba, a képviselők nemet mondtak a szolgáltató újabb áremelési ultimátumára és a teljes közétkeztetés felülvizsgálatát kezdeményezték. A fideszes képviselőkön kívül mindenki egyetértett abban, hogy ez nem folytatható tovább: változtatni kell a szolgáltatás minőségén. 

Azóta folyik a munka: Fekete Katalin képviselőtársam, az oktatási bizottság elnöke folyamatosan látogatja az iskolákat és óvodákat és veszi fel a panaszokat, kóstolja meg a napi menüt, az önkormányzat él kötbérezési jogával és egyre hatékonyabb ellenőrzési módszereket dolgoz ki. A képviselő-testület több tagja is azon dolgozik, hogy a gyermekek többsége már ne éhesen távozzon délutánonként az iskolákból és óvodákból, ráadásul az idősgondozottak és a szociális ellátásban részesülők panaszai is csökkenjenek.

Idén a képviselők miután még mindig nem éreztek érdemi javulást újra cokit mutattak tehát a Pensio Kft. áremelési igényeire és  szigorították az ellenőrzést, már gyakorlatilag kéthetente egyeztet az önkormányzat a Pensio Kft-val a kerületi gyermekétkeztetésről, ilyenkor az óvodavezetők, az iskolák és a szociális, idősellátó intézmények képviselői bemutatják az adott időszak beszámolóit, elmondják panaszaikat, jelzi az önkormányzat milyen esetekben él a nem teljesítés miatt kötbér igénnyel.

A májusi egyeztetések még a nyers tarhonyáról vagy a másnapi szétfőtt tésztáról, visszaküldött ebédekről, híg tejről, miniatürizált kiflikről, szőrkefe darabokról a badellákben szóltak. A Marót utcai központban már aláírást gyűjtöttek a gondozottak az ehetetlen és késedelmesen érkező étel miatt. A minőségi kifogások mellett az étel mennyisége sem volt elfogadható: két dekás piskótszeleteket mértek az óvodákban, a kiflik összementek, a tej hígult. A nemzeti hagyományok ápolását pedig nem a vadhús megjelenésével próbálták biztosítani az étlapon, hanem heti két alkalommal szervírozott szétfőtt lebbencslevessel. Fontos tapasztalat volt, hogy különböző minőségben főztek és szállítottak a cég Kondorosi és Ady konyhájában, az utóbbi kritikán alul teljesített, a problémák zöme hozzájuk volt köthető.

Fontos kérés volt az óvodavezetők részéről, hogy a tízórai mennyiségét és tápanyagtartalmát növeljék akár az uzsonna rovására, mert sajnos a kerületben a gyerekek többsége reggelizés nélkül érkezik az óvodába és éhesek maradnak.

Az igazi botrány ekkor robbant, a Pensio Kft. képviselője válaszában kijelentette, hogy nem az ő gondjuk a gyerekek szociális problémája, nem tudnak és nem is akarnak mit kezdeni azzal, hogy a gyerekek már éhesen érkeznek az intézményekbe. A Pensio tízóraira szerződött és az bizony kevésbé tápanyagigényes mint a reggel

A teremben a szokatlan májusi hőség ellenére is megfagyott a levegő, ez volt az a pont, amikor tudni lehetett komoly változások jönnek heteken belül vagy végre eltűnik a kerületből a Pensio Kft, a kerület azonnal kötbérigényeit jelezte és hogy vége a dalnak, ez így tovább nem folytatható.

2_2.jpgA nyári, záró egyeztetésen már valódi javulásról számoltak be az intézményvezetők, a vakáció beköszöntével pedig soha nem tapasztalt változások következtek be. Az ügyeleti időszakban a csökkenő gyermeklétszámok miatt bezárt az Ady konyha és az erzsébeti gyerekek is a központi Puskás konyhából kapták a kaját. Két hónapig ugyanazt ehették tehát a peremkerületi szegény gyerekek, mint a belső kerületek elitiskoláiban. Húst főztek a húslevesbe, kalácsot és császárzsemlét kaptak uzsonnára, halból készült a halrudacska és kifli alakja volt a kiflinek, sőt jutott szőlő és barack is minden óvodásnak. Minden alkalommal megérkezett a kisérő dokumentáció, a krémek állaga is megfelelő volt, esztétikusabb volt a tálalás.

Majd augusztus 31-én a Hajós Alfréd Általános Iskolában tartotta a Külső-Pesti Tankerületi Központ és Pesterzsébet Önkormányzata központi kerületi tanévnyitó ünnepségét, vége a vakációnak, megjöttek a szürke hétköznapok és visszatért az Ady konyha, az erzsébeti gyerekek pedig megint mást esznek, mint belvárosi barátaik.

Tej helyett limonádé, összecserélt diétás ételek, ehetetlen ebédek. Dühös intézményvezetők, őrjöngő szülők, éhes gyerekek.

A nyári szünet egy dolgot bebizonyított: létezik olyan, hogy ehető menza. A reformkonyha és az egészséges étel is lehet finom és tápláló, sőt a Pensió Kft is képes azt megfőzni, csak akarnia kell.

Egyet ígérhetek, amíg a Pensio Kft, nem hajlandó ugyanolyan ételt főzni és kiszállítani a Pesterzsébeten tanuló gyermekeinknek, mint a belső kerületben élő szerencsésebbeknek, addig mindent megteszek, hogy távozzanak a kerületből.

Semmilyen áremeléssel kapcsolatos javaslatot nem szavazok meg addig, amíg a problémát nem kezelik, ha pedig októberig sem oldják meg a felmerült súlyos problémákat akkor kezdeményezni fogom a szerződések teljes felülvizsgálatát. Elég az iskoláinkból és óvodáinkból éhesen távozó gyermekekből, elég az időskorúak átveréséből!

Addig is ossza meg velünk tapasztalatát a kerületi közétkeztetésről:

Írja meg kommentben a véleményét, vagy küldjön levelet Fekete Katalin képviselő társamnak vagy nekem az alábbi címek egyikére:

mach.peter@pesterzsebet.hu
fekete.katalin@pesterzsebet.hu

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: menza közétkeztetés gyermekéhezés Pensio

Lomisok és egyenruhások között

2017.08.25. 22:25 Mach Péter

Hétfő este, még nyaralás közben írtam cikket a lomtalanításról, mit kellene változtatni, miért tartom rossznak a mai rendszert. Majd másnap nyaraltam tovább és bejártuk az eplényi bringaréna temérdek pályáját a fiúkkal. Állítólag a cselekvő politikus nemcsak dumál, hanem beleugrik a közepébe, néha még olyankor is ha nincs a közelében kamera, pláne ha van. Úgyhogy illett egy éjszakát a lomisok között töltenem.

Meggyőződésem, hogy a Budapesten bevezetett kerületre bontott évenkénti lomtalanítás rendszere kényelmetlen, és hetekre csatatérré változtatja a kerületek bizonyos részeit. Természetesen túlélhető, sőt az erősebb lakóközösségek, a lakók együttműködésének köszönhetően jelentősen csökkenthetik a problémákat. A rendvédelmi osztály, a rendőrség és a polgárőrség pedig közös járőrözésekkel, a bejelentések utáni gyors és hatékony helyszíni intézkedéseivel segítheti a zökkenőmentesebb lomtalanítást.

Az elmúlt években nem bántam kesztyűs kézzel sem a pesterzsébeti polgárőrökkel, sem a rendvédelmi osztály munkatársaival az illegális hulladék elleni harc kapcsán. Többször jeleztem elégedetlenségemet, méltatlankodtam, hiányoltam a komplex akcióikat, keveselltem az eredményeket. Gyanítom, nem én vagyok körükben a legnépszerűbb kerületi képviselő.

Pedig ráadásul az elmúlt másfél évben valóban komoly változások történtek, beindultak a tavaszi, mindhárom szervezet közös munkáján alapuló akcióhetek. Nőtt a tettenérések száma, mobilkamerákat helyeztünk ki a legfertőzöttebb lerakókhoz… A szemét mennyisége persze ennek ellenére csak nő.

Ezért is készítettünk képviselőtársaimmal egy a kérdőívet, hogy megismerjük az Önök véleményét, javaslatait, s hogy azok figyelembe vételével alakíthassuk át Pesterzsébet hulladékgazdálkodását, az illegális szemét elleni harcot, parkjaink, zöld felületeink védelmét. Erre a linkre kattintva kitölthető.

Ekkor vágta a képembe Gémesi Emese polgárőr képviselőtársam, hogy ne csak dumáljak, hanem nézzem meg, mit csinálnak valójában ilyenkor a polgárőrök és a rendészek. Ezúton is köszönöm neki, a Pesterzsébeti Polgárőrség vezetőjének és Puskás Péter Pálnak a rendvédelmi osztály vezetőjének, hogy lehetőséget biztosítottak rá.

Úgyhogy négytől tízig a járőrökkel tartottam, örök pacifistaként az elején kissé bizonytalanul üldögéltem a hátsó ülésen egy hatalmas öv és tomtonfa mellett, de kiszállva a rendvédelmi osztály vadiúj  járőrautójából és lemerülni a lomisok világába valóban érdekes volt, s talán a jelenlétünk segítette, hogy az adott körzetben kevesebb konfliktus alakuljon ki, járhatóbb maradjon a közút és ne váljon nyilvános WC-vé néhány parkunk.

A lomizás 2012 óta ezeken az FKF által szervezett lomtalanításokon akár bűncselekmény is lehet, hiszen lopásnak minősül. Ha egy-egy megrakott kisfurgonba vagy utánfutóba halmozott lomhulladék értéke meghaladja az 50 e Ft-ot akár két évet is kaphat ha az üzletszerűséget is bizonyítják.

Vajon kinek jó ez? A lakóknak biztos nem, mert az egyszerű szabálysértési bírságok helyett komoly intézkedéseket igényel a jogszabály, így vagy egy-két helyszínre szűkíti a rendőrjárőrök tevékenységét, vagy nem élnek a büntetés lehetőségével és más módszerekhez folyamodnak. Egy hatalmas, kapufás öngólt lőtt magának az állam a szabályozással.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 43. § (2) bekezdésében szerint a lomtalanításkor kihelyezett tárgyak a kihelyezés pillanatában értéktől függetlenül a szolgáltató  – Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. – tulajdonába kerülnek. Ebből következik, hogy aki ezekből a dolgokból eltulajdonít, az lopást követ el. Lomhulladékok jogtalan eltulajdonítása során előfordulhat, hogy az FKF Zrt.  kára meghaladja az 50.000 Ft-ot. Ilyen esetben a Btk. és a 2012. évi C. törvény alapján az elkövető lopás vétsége miatt akár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, ha a szabálysértési értékre elkövetett lopást üzletszerűen követik el, vagyis ha lopások által valaki rendszeres haszonszerzésre törekszik. (Kisebb értékre elkövetett lopás vétsége esetén a kár 50.000 – 500.000 Ft közötti.)

A Btk. és a 2012. évi II. törvény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerint amennyiben a lopást 50.000 Ft-ot meg nem haladó értékre követik el, akkor nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg. 

A szabálysértési törvény az elzárással is büntethető szabálysértések között rendelkezik a tulajdon elleni szabálysértésről. Főszabály szerint a szabálysértési elzárás legrövidebb tartama 1 nap, leghosszabb tartama 60 nap. A pénzbírság legalacsonyabb összege 5.000 Ft, legmagasabb összege szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén 300.000 Ft. 

Ráadásul a rendőr is csak ember: nem szívesen ültet le nehézsorsú embereket, veszi el a megélhetésüket. Nem is csökkent tehát az elmúlt években a lomisok száma, a járőrözés legfontosabb tapasztalata azonban, hogy a lakók odafigyelésének köszönhetően, ahol szervezetten, pontosan határidőre és az utcában egyetlen helyre pakoltak ki, ott élhető maradt a városrész. Ahol persze nem, ott viszont egész utcákat temetett el a lom. Ahol a lakókat nem zavarta, hogy a házuk elé pakolják a szemetet ott pedig életterük részévé vált, volt, ahol a parkoló autót is ellepte a szemét.

Érdekes tapasztalat volt, hogy a jó és eredményes járőrnek csak sokadik és nem is a leghasznosabb eszköze a büntetés, az időben érkezés, a kellő hangsúly, a problémák kezelése több eredménnyel jár.

Persze az éjszakai munka gyakran túlmutat a kedves beszélgetéseken, mosolygós figyelmeztetéseken. A végén megmutatta magát az erzsébeti éjszaka másik oldala is: sikerült a kutyaharapást egy láncos-baseballütős akcióval gyógyító utcai páros szétválasztásával és egy rendőri intézkedéssel zárni a járőrszolgálatot. A járőrök ilyenkor hajnalig tanúskodnak, jegyzőkönyveznek, túlóráznak, cserébe persze egy betört koponyával kevesebb lett a munkájuknak köszönhetően.

Aki polgárőrnek állna, ne habozzon, jelentkezzen itt, aki viszont másként szeretne tenni egy tisztább és élhetőbb Pesterzsébetért, azt várjuk szeptember 17-én a Duna-parton egy lakossági fórummal egybekötött takarítási akción.

7 komment · 1 trackback

Címkék: polgárőrség rendész lomizás

Van-e élet a Földön a lomizáson túl?

2017.08.21. 21:43 Mach Péter

20160201_123152.jpgMa kezdődött az éves lomtalanítás a kerületben, alighogy csökkenni kezdtek a tavaszi lakásfelújítások miatti illegális hulladékhegyek, ismét komoly problémát jelent az idő előtt kipakolt, felhalmozott lom lakókörnyezetünkben.

Joggal vagyunk ilyenkor dühösek, az egyik szomszéd több nappal hamarabb kipakol, a másik a házunk elé teszi és oda virágágyásunk. Félünk a lomizóktól, nem szeretjük a "Foglalt!" táblákat a parkolóhelyünkön. Ráadásul többemeletes magasságú halmok épülnek néha a kerület határain.

  • Mi a véleménye az évenkénti lomtalanításról?
  • Mi a véleménye a szelektív hulladékgyűjtés rendszeréről?
  • Hogyan csökkentené az illegális hulladékmennyiségét a kerületben?
  • Milyen a lakókörnyezetében a játszótér, kutyafuttató állapota?
  • Szükség van-e a kerületben is komplex újrahasznosító központra, hulladékudvarra?

Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések, változtatások indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges.

Ezért is készítettük képviselőtársammal ezt a kérdőívet, hogy megismerjük az Önök véleményét, javaslatait, s hogy azok figyelembe vételével alakíthassuk át Pesterzsébet hulladékgazdálkodását, az illegális szemét elleni harcot, parkjaink, zöld felületeink védelmét.

Kérjük, a kérdőív kitöltésével segítsék képviselőtársaink és a mi munkánkat! Erre a linkre kattintva, vagy akár itt a blog felületén:

A lomtalanítás sok bosszúságot okoz, ugyanakkor sok család megélhetését is biztosítja. Szerintem nem lehet megoldani rendészeti eszközökkel egy környezetvédelmi és egyben szociális problémát. A rossz gazdaságpolitika miatt sajnos egyre többen szorulnak rá a guberálásra és lomizásra. Sok országban terjed az intelligens lomtalanítás módszere. Újrahasználati központokban felújítják a tárgyakat, majd szociális áron értékesítik azokat. A válogatásba, felújításba be lehet vonni a hátrányos helyzetű embereket, így legalább annyi embernek nyújthat megélhetést a lomhulladék, mint amennyi most él belőle.

Célzott gyűjtőakciókkal, a hulladékudvarok bővítésével, konténerekkel vagy gyűjtőketrecekkel el lehetne ezt érni. Karácsony Gergely javaslatára Zugló képviselő-testülete már 2015-ben kezdeményezte az FKF-nél az ún. intelligens, házhoz menő lomtalanítást, melyre a hulladéktörvény is lehetőséget ad. Ennek lényege, hogy a lom nem kerül ki közterületre, hanem a lakótól egy előre egyeztetett időpontban közvetlenül viszi el azt a szolgáltató évente egyszer ingyen.

lomi 1.jpgHa a  háztól-házig lomtalanítás mellett újrahasznosító központot, hulladékudvart is létrehoznánk Pesterzsébet és Soroksár határán, hogy a kerületiek az év során bármikor le tudják adni akár a veszélyes hulladékot is. Az felválthatná az elmúlt évek lomi-augusztusait. Ráadásul egy ilyen újrahasznosító központ nem csak a lomtalanítás problémáját enyhítheti, hanem munkahelyeket is teremt.

A lom tele van hasznos anyaggal. Meg kell találni a módját, hogy a rászoruló emberek ebből bevételre tegyenek szert, alternatívát nyújthassunk hagyományos lomizás helyett.

De ez csak egy vélemény, ossza meg Ön is velünk a sajátját!

17 komment

Címkék: szemét lomtalanítás lomizás

Elég a blablából, biztonságos metrót akarunk!

2017.08.19. 10:46 Mach Péter

Tegnap két hír is foglalkozott a 3-as metróval:

harmas-metro-e1461044550462.jpgAz mfor.hu hírei szerint a 3-as metró állomásainak felújításának kálváriája újabb fejezethez érkezett el. Úgy tűnik ugyanis, a BKK-nak nincs annyi pénze, amennyiért meg tudnák csinálni a déli és középső szakasz felújítását.

Nem elég a rendelkezésre álló anyagi forrás, ezért eredménytelennek nyilvánította a Budapesti Közlekedési Zrt. a 3-as metró középső és déli szakaszának állomásaira kiírt közbeszerzési eljárást - találtak rá a hatóság honlapján az összefoglaló dokumentumokra, mely alapján pár napon belül a hivatalos hirdetmény is megjelenik majd a közbeszerzési értesítőben. A középső szakasz a Nagyvárad tér és a Lehet tér állomások közötti szakaszt foglalta magába, déli szakaszra kiírt közbeszerzés pedig a Kőbánya-Kispest és Népliget állomások közötti rész felújítására vonatkozott.

Az északi rész építése természetesen megkezdődhet, a szakértők egyöntetű véleménye szerint persze az a rész a legkevésbé amortizált, de arra van pénz, a dél-pestiek közlekedésére pedig nincs. A főváros déli peremkerületei ugyanis büntetésben vannak, a többségük vagy baloldali többségű önkormányzattal rendelkezik, vagy a fideszes polgármestereik túl önjáróak, fulladjanak hát meg a benzingőzben vagy a metró szaunaszerelvényeiben.

A déli szakasz felújítása nagyjából 20 md-ba kerül a beadott pályázatok szerint, de ennyi pénze nincs Budapest legrosszabb állapotában lévő metrószakaszának felújítására. Nyilván populista lózung stadionokra, felcsúti kisvasútra és vizes VB-re átszámolni, de Pesterzsébeten élőként, aki a helyszínen szurkolta végig Hosszú Katinka győzelmét és egy NB2-es csapat vadiúj stadionjába megy ki este a fiaival, annyit kijelenthetek: lemondtam volna ezekről, ha a gyermekeim biztonságban, normális körülmények között utazhatnának edzésre vagy iskolába a metrón.

Persze ha akad pénz akkor pedig fakockákra költik és mozgószaunákra, működőképes, légkondis és biztonságos metrószerelvények helyett. Az Index információi szerint tegnap 17 óra körül a Forgách utcai metrómegállónál ismét leszállították az M3-as vonalon utazókat, ugyanis nem záródott be a felújított metrószerelvény ajtaja.

harmes_metro.jpgEngem egyáltalán nem érdekel, hogy miért kellett Tarlósnak ezeket a használhatatlan, ajtóhibás, mozgószaunákat vásárolni az oroszoktól, hogy kik kire és milyen nyomást gyakoroltak az ügyben. Az sem érdekel, hogy valóban fakockákkal blokkolható Dél-pest egyik legfontosabb közlekedési eszköze, vagy ennél azért jobban elbaltázták a szerelvényeket.

Elegem van Tarlós István hisztijéből és az azt követő blabláiból, elegem van abból, hogy negyedévente hősiesen elsírja a sajtónak a problémákat, majd hetekkel később kihátrál az ügyek mögül. Álljon ki végre a fővárosiakért, álljon ki a Dél-Pesten élőkért, tegye meg a szükséges lépéseket, vonja le a konzekvenciákat!

"A felújító orosz Metrovagonmas korábban közölte: leváltják az eddigi vezetőt, és újat hoznak a metrójavítások irányítására." - tehát még az oroszoknál is van következménye mindennek. Csak Budapest maradt a következmények nélküli ország következmények nélküli fővárosa.

Elég volt a kettészakított fővárosból!
Elég volt abból, hogy a gazdag belső kerületek rovására lezüllesztik déli peremkerületeket!
A Dél-pestieknek ugyanolyan joguk van a biztonságos közlekedéshez, mint a belvároshoz közelebb élőknek!
Így augusztus 20. előtt egy nappal csak azt tudom mondani:

"Valakinek holnap le kell mondani hivataláról!"

12 komment

Címkék: metró M3 Dél-pest

Rakjuk rendbe ősszel is a Duna-partot!

2017.08.15. 23:09 Mach Péter

Bár jelentősen csökkent az illegális hulladék mennyisége a pesterzsébeti Duna-parton, ennek ellenére korántsem fogadja ideális állapot az ideérkezőket. 

Szlovénai nyaralásom közepén jelezték többen is, hogy ismét megnőtt az illegális hulladék mennyisége a pesterzsébeti Duna-parton. Fényképeket is küldtek hozzá, amelyekről hamar kiderült, hogy nem nálunk, hanem a szemét fővárosában, a szomszédos Ferencvárosban készültek.

Ennek ellenére egyre jobban érdekelt a dolog, idén a civil takarítási akcióknak köszönhetően sikerült-e csökkenteni az illegális hulladék mennyiségét vagy nyár végére ugyanolyan állapotok várnak haza, mint tavaly ilyenkor. Változhat-e a helyzet?

Mindeközben ugyanis megdöbbenve tapasztaltam, hogy Ljubljanában működik a szelektív hulladékgyűjtés pedig nem is házhoz menő, a Bledi tó partján pedig enni lehet a szelektív szigetek környékén pedig jóval nagyobbak a hazainál, hiszen a komposztot, a kommunális és az elektromos hulladékot is külön gyűjtik, ennek ellenére senki nem borogatja fel, ellenben mindenki használja, így a vízpartok tiszták, gondozottak pedig le sincsenek térkövezve.

Így már a hazaérkezésem napján lekerekeztem megnézni a partot, s ambivalens érzések keringenek azóta is bennem. Egyrészt az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően, a tavaszi nagytakarításoknak, a horgászok bekapcsolódásának a part védelmébe, a szociális foglalkoztató áldozatos munkájának köszönhetően felszámoltuk az elmúlt évek legnagyobb illegális hulladéklerakóit:

Az út mentén összesen egyetlen helyen találtam egy nagyobb szemétlerakót és az úttól egy kicsit távolabb egy másikat. Ennek köszönhetően ma szemétmentes a kerékpárút erzsébeti részének nagy része. A közvetlen part és a nádasok azonban most is szemetesek, bár a horgászok is egyre többen figyelnek a környezetükre az idei akciójuk után, de sajnos még nem vált általánossá.

A közbiztonság pedig folyamatosan romlik a parton, gyakoriak a nőket, futókat érő atrocitások, nő a kutyások és a kerékpárosok közötti konfliktusok száma, egyre több az autó. Ráadásul a ferencvárosi szakaszon már nem ilyen „rózsás” a helyzet, szemét, szemét hátán, sitthalmok és szétszórt használt ruha bálák váltogatják egymást a parton.

Az illegális lerakókról készített felvételeket eljuttattam a kerület jegyzőjének és a segítségét kértem azok felszámolása mellett abban is, hogy közvetítse az itt élő kutyások, kerékpárosok és futók érdekeit a szomszédos Ferencváros felé is, hogy a part azon szakaszát is kitakarítsák.

BREAKING!

Ma választ kaptam a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályától:

  • A rendvédelmi osztály munkatársai felmérték a területet és a 6 db ferencvárosi kupac tekintetében továbbítják a problémát a IX. kerület felé.
  • A 2 db kisebb XX. kerületi kupaccal kapcsolatosan pedig a szociális foglalkoztatót kérték meg, hogy szállítsa el a szemetet.

Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy ahol erősebb közösségek alakulnak ki ott a környezet állapota jobb, ritkább a szándékos rongálás és kevesebb a szemét. 

Részben emiatt is szervezünk idén ősszel is takarítási akciót és lakossági fórumot a takarítási világnap alkalmából.

A fórumon takarítás előtt, után és közben megbeszélhetjük közös ügyeinket:

  • Miként lehet csökkenteni az autóforgalmat a parton, kiszorítva az illegális hulladékot ideszállítókat,
  • Miként lehet javítani a közbiztonságot a parton,
  • Milyen természeti értéket képvisel az ide érkező patak,
  • A vasúti híd felújítása után milyen fejlesztéseket szeretnénk a parton.

18194138_623495134512712_6813688785623693543_n.jpgMeggyőződésem ugyanis, hogy az ilyen és hasonló akcióknak köszönhetően eléri a kritikus tömeget a környezetéért cselekvő, a fenntarthatóságot és környezetvédelmet értéknek tekintő száma és közösen megmenthetjük a Duna ezen szakaszát is.

Idén az akció során nem csak a Duna-partot, hanem a kerület egyik eldugott kis gyöngyszemét, egy „a kosz, illegális szeméthalmok mellett csörgedező kristálytiszta patakot” is megpróbálunk kitakarítani.

Szólj hozzá!

Címkék: takarítás Duna-part

Veszélyben a soroksári kiserdő?

2017.07.23. 20:08 Mach Péter

Mentsük meg a soroksári kiserdőt! Tisztítsák meg a szennyezett talajt, fejezzék be a kármentesítést a Lenke - Bólyai utca sarkán!

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (esküszöm így hívják őket) szerint a talaj is szennyezett a felszámolt soroksári vegyibomba lerakó környezetében, így a szomszédos erdősávban is! Ráadásul a hosszú nevű hatóság végre lépett is: a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezte a környezetvédelmi hatóság részéről a Lenke – Bólyai utca sarkánál felszámolt illegális veszélyes hulladéklerakó környezetében mért talajszennyezés miatt.

Csaknem kétezer olyan helyszín van az országban, ahol az Illatos útihoz hasonló jellegű munka folyt az elmúlt évtizedekben. Hatalmas mennyiségű illegális veszélyes hulladék, vegyianyag lerakó van az országban, ilyen volt például a két éve nyáron feltárt soroksári illegális lerakat is.

Csaszny Márton képviselőtársammal közös kezdeményezésünknek és akciómnak köszönhetően a soroksári önkormányzat tavaly, 4 év után felszámolta a Lenke - Bólyai utca sarkánál az illegális veszélyes hulladéklerakót. Bár az Illatos úti Vegyi Műveknél kisebb környezetszennyezésről volt szó, a telephely azonban jóval közelebb volt a lakóházakhoz, pesterzsébeti lakóövezet közvetlen szomszédságában. A sikeres akcióknak és a média érdeklődésének köszönhetően Soroksár Önkormányzata akkor intézkedett, forrást biztosított a veszélyes hulladék elszállítására, a kármentesítésre és azt ígérte méréseket is végez a Lenke - Bólyai utca sarkánál.

Akkor a Centrum TV-vel közösen bementem a telepre és felvételeket készítettünk a környezetszennyezésről. Erős képi világ!!!

Az olajjal szennyezett alapzat, széttört vegyszeres üvegek, rothadó hordók, szétfolyó akkumulátorok és elemek azt mutatták, hogy a talaj és a talajvíz is szennyeződhetett. A legrosszabb állapotban a laboratóriumi vegyszerek voltak, a fémhordók rohadtak, a műanyaghordók repedtek, a zsákok szakadtak, a betonra itt is kifolyt a hordók tartalma. A telepet csak egy kerítés választja el a soroksári erdősávtól és az utca túloldalán pedig családi házak találhatók.

Ezért is volt fontos, hogy ne álljon meg a kármentesítés a hordók elszállításával, hanem talaj és talajvíz méréseket is végezzenek, s amennyiben szükséges végezzék el a terület talajszennyeződésének is a kármentesítését. Idén kimentem és megnéztem miként áll a kármentesítés folyamata, hogyan néz ki a telep.

gonczy.png

Elszállítás előtt:

Elszállítás után:

Sajnos az éve elején rossz hírek érkeztek: különböző indokokkal a méréseket nem végezték el, először azt állították, hogy a terület nagy arányú burkolt felülete miatt a mintavételezés meghiúsult, ezért arra a későbbiekben kerül sor, majd kimentek újra, de akkor sem vittek fúróeszközöket magukkal.  Ekkor a mintavétel a tájékoztatás szerint csak két ponton történhetett meg, ezért az ezekből származó adatok alapján nem valószínűsíthettek szennyezettséget.

Mivel az eddig beérkezett tájékoztatókat hiányosnak éreztem, ezért áprilisban a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság napirendjére vetettem a kérdést és újabb tájékoztatást kértünk az illetékes hatóságoktól, illetve a szomszédos soroksári önkormányzattól. 

Akkor az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján adatigényléssel is éltem a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat tulajdonában álló Budapest XXIII. kerület 184079/2 hrsz-ú ingatlanon lévő veszélyes hulladékokkal kapcsolatban.

Kikértem a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság által 2017. március 3.-án végzett mintavételezés eredményét, valamint a helyszíni szemle jegyzőkönyvét, illetve a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság által 2015. szeptember 17-én végzett mintavételezés eredményét. Akkor sajnos részlegesen elutasították a kérelmemet, de a lassan beérkező információk azt jelezték, hogy nem véletlenül nem kapjuk meg a mérési eredményeket.

Most beigazolódott a félelmünk:

Az FKI-KHO: 3233-5/2017. számú határozat indoklása szerint a „219/2004. (VII.21) Korm. rendelet 19. par. ba) pontja alapján szennyezettség akkor valószínűsíthető, ha talaj esetén 0,2m alatt legalább öt mintában, felszín alatti víz és talajnak nem minősülő földtani közeg esetén legalább egy ponton egy mintában a szennyezőanyag koncentrációja meghaladja a „B” szennyezettségi határértéket.

Az elvégzett mérések szerint mind a felszámolt telepen, mind a telep melletti erdősávban is a mintavételezések során a talajminták összes alifás szénhidrogén tartalma meghaladta „B” szennyezettségi határértéket.

A két terület tulajdonosa, kezelője, a kármentesítés felelősei:

  • a felszámolt illegális lerakóé: Budapest Főváros, XXIII. Kerület, Soroksár Önkormányzata
  • a szomszédos erdősávé: Pilis Parkerdő Zrt.

Nem hagyjuk abba, folytatjuk! 
Kármentesíteni kell a területet, megtisztítani a szennyezett talajt!
Megvédjük a környezetünket, a szomszédos erdő élővilágát és az itt élők kertjeit!
Hamarosan jelentkezünk a környezetvédelmi hatóság intézkedéséről, szóló tájékoztatókkal!

11153446_937698742917572_73499782_o.jpg

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: kiserdő Bólyai utca vegyibomba Lenke utca

Újabb se eleje, se vége kerékpárút a fővárosban

2017.07.16. 16:02 Mach Péter

Pesterzsébetet és Kispestet is sikerült összekötni egy se eleje, se vége kerékpárúttal!

Fotók: Sümeghi Mátyás

Újabb kerékpárbarát fejlesztés valósult meg: a pesterzsébeti Nagysándor József utcát és a kispesti Hunyadi utcát összekötő (a Nagykőrösi út feletti) felüljárót felújították, és csináltak rá biciklisávot is mindkét irányba! Régóta várták már a Kispesten dolgozó, vagy iskolába járó kerületi kerékpárosok.

Üröm az örömben azonban, hogy ezt is Patyomkin herceg tervezte és sem eleje, sem vége nincs az útnak, így a forgalmas autóutaktól nem berzenkedő kerékpárosok, akik eddig is használták a felüljárót azok most nagyobb biztonságban közlekedhetnek, aki azonban eddig kikerülte ezt az útvonalat várhatóan ezentúl is így tesz. Nem kicsit dühítő egy ilyen fejlesztést látni, még akkor is ha ebben az esetben nagy esély van rá, hogy nem sokáig marad így és hamarosan legalább a Köteles utcáig kiépül az irányhelyes kerékpárút folytatása.

Pesterzsébet Önkormányzata a Fővárosi Önkormányzattal közösen pályázatot nyert ugyanis a XX. kerület kerékpáros közlekedésének fejlesztésére, aminek egyik fontos iránya Kispest-Pesterzsébet összekötése Nagysándor - Hunyadi felüljárón keresztül. Innen letölthető a VEKOP 5.3.1-15-2016-0004 kódszámú, „Fenntartható közlekedésfejlesztés Budapesten” tárgyú pályázaton belül elkészült Kerékpárforgalmi Hálózati Terv. 

A most elkészült Kerékpáros Hálózati Terv tartalmazza a kerületen belüli tervezési terület lehatárolását, a meglévő és tervezett kerékpárutakat és kerékpársávokat, a fejleszteni kívánt útvonalakat, valamint a fejlesztés ütemezését.

Két hete kérdeztem meg a blogom olvasóit, hogy beengednék-e a kerékpárosokat a Kosutiba. A terv tartalmazta ugyanis, hogy a Pesterzsébet fő tengelyét alkotó Kossuth Lajos utca sétálóutcai szakasza, amelyen jelenleg kerékpárral nem lehet közlekedni. A kerületi ittlakunk.hu honlap és a „Pesterzsébeti szülők” illetve a „Pesterzsébet, ittlakunk.hu” Facebook csoportok aktív közreműködésének köszönhetően egy hét alatt közel háromszázan (298-an) töltötték ki a kérdőívemet.

A pesterzsébetiek többsége nem engedné rá a Kosuti sétáló részére a kerékpárosok átmenő forgalmát. A napi rendszerességgel kerékpárral közlekedők körében persze szűk többséget kapott a javaslat, de a hétvégi, hobbi, szabadidős, piacozós kerékpárosok és gyalogosok egyaránt elutasítják a teljes megnyitását a sétálónak, alternatív útvonalakra, a keresztirányú forgalom átengedésére, becsatlakozására, a Kosuti fejlesztésére azonban szerintük is szükség van. Bővebben itt olvashat a kérdőívre adott válaszok elemzéséről.

A képviselő-testület megismerve a felmérés eredményét hosszabb vita után az eredeti határozati javaslatot módosította és módosító indítványomat elfogadva úgy döntött, hogy:

1) Nem támogatja a VEKOP 5.3.1-15-2016-00004 kódszámú, „Közlekedésbiztonsági fejlesztések Budapest XX. kerületében” tárgyú pályázat kapcsán készített Kerékpárforgalmi Hálózati Tervben szereplő, Kossuth Lajos utca jelenlegi sétáló utcai szakaszán a kerékpáros forgalom áthaladásának megvalósulását az abban szereplő módon. 

Kezdeményezi, hogy a Kerékpárforgalmi Hálózati Tervben hangsúlyosan szerepeljen a sétáló utcán átmenő kerékpáros forgalom kiváltását biztosító nyomvonalak fejlesztése, és az ottani közintézmények és boltok, gyógyszertárak kerékpáros megközelíthetősége.

2) Felkéri a hivatalt, hogy az októberi Képviselő-testületi ülésre a BKK-val közösen készítsenek szakmai javaslatot a Kossuth Lajos utca „sétáló” szakaszán, vagy amentén elhelyezkedő közintézmények és egyéb, a lakosság számára kiemelten fontos épületek (Polgármesteri Hivatal, ügyeletes gyógyszertár) kerékpáros megközelítésének megteremtésére

3) Kezdeményezi kerékpárosok számára megnyitott autóbusz forgalmi sáv kialakítását a Topánka utca Baross utca és Ady Endre utca közötti szakaszán mindkét irányba.

4) Felkéri a Polgármestert a szükséges intézkedések megtételére.

A határozat 3. pontja, melyet Völgyesi Krisztián képviselőtársam javaslatára fogadott el a testület, komoly változást hozhat, a javaslatnak köszönhetően élhetőbbé válhat a Topánka utca, nemcsak a kerékpárosoknak nyújt érdemi segítséget, de javítja gyalogosátkelőhelyek biztonságát, és biztosítja buszok pontosabb érkezését.

A múlt héten ígértem egy hosszabb írást a teljes projektről is, íme:

Az ebben a ciklusban összeállított 5 éves gazdasági programunk az alábbi kerékpáros közlekedésfejlesztési célokat határozta meg:

  • Kerékpáros kapcsolat javítása a Duna-parttal és a szomszédos kerületekkel.
  • Kerékpáros híd építése Gubacs felé.
  • Észak-déli és kelet-nyugat irányú kerékpáros nyomvonalak megvalósítása.
  • Hálózati szemlélet szükséges.

A hálózati terv készítésekor ennek figyelembe vételét kértük a tervezőktől, akiknek fontos feladata volt a Balázs Mór tervvel és Budapest Integrált Településfejlesztési Stratégiájával is összehangolni azt.

Ma Pesterzsébeten kevés kiépített kerékpáros létesítmény (út, tároló) van és azok is rosszul kialakítottak. A Topánka utcai indirekt vezetésű önálló kerékpárúton általános a gyalogos-kerékpáros konfliktus. A kerületközpont főutcája, a Kossuth utca felé elindul egy gyalog- és kerékpárút a Helsinki úton, de ez a nyomvonal az első szervizútnál véget ér. A csepeli kapcsolatot jelentő Csepeli átjáró – Gubacsi híd nyomvonalon, a híd északi oldalán önálló kerékpárút halad át, de a Topánka utcai kerékpáros kapcsolat hiányos, kerékpárral nem közlekedhető átjárón, rossz burkolatú útpályán vezet. Pesterzsébet lakóterületeinek és központjának közlekedési kapcsolata a fő rekreációs területet jelentő Duna-parttal (és a Vizisport utcán haladó EuroVelo6 nyomvonallal) hiányos, a kötöttpályás nyomvonalak és a nagyforgalmú Helsinki út biztonságos keresztezésének korlátozott lehetőségei miatt. A kerületi kerékpártárolók zöme alkalmatlan biciklik lakatolására (kiemelten rosszul sikerült például a Polgármesteri Hivatal előtti, amely leginkább virágállványnak használható).

A projekt kezdeti lépéseként a pesterzsébeti önkormányzat is megkérdezte a lakosság véleményét a fejlesztendő nyomvonalakról, tényezőkről. Akkor a blogomon is megosztottam a kérdőívet és a kerékpáros klubbal közösen összesen 174 választ sikerült begyűjteni. A vélemények legtöbbje hiányolta a biztonságos kerékpáros nyomvonalakat a kerületben, megoldatlannak érezte a Duna-part megközelítését kerékpárral, az átkelési lehetőségek bővítését kérték a Helsinki úton és a Nagykőrösi úton

A kérdőívre adott válaszok és az egyeztetéseken résztvevő kerékpáros önkormányzati képviselők javaslatára az eredetileg csupán a Kispest-Pesterzsébet vonal fejlesztését tartalmazó elképzeléseket módosítania kellett a konzorcium tagjainak.

Fentiek miatt a terület kerékpározhatóságának vizsgálata során elsősorban az alábbi főbb tényezőket vizsgálták a tervezők:

  • meglévő jelölt kerékpárforgalmi létesítmények (a vizsgált területen a Topánka utca - Helsinki út – Kossuth Lajos utca nyomvonal rövid szakaszain, valamint a Gubacsi hídra vezető hiányos nyomvonal és az EuroVelo6 kijelölt útvonala található:);
  • terület adottságai (közúti és kötöttpályás nyomvonalak elválasztó hatása, keresztezési lehetőségek, fő forgalomvonzó létesítmények kerékpáros megközelíthetősége);
  • forgalmi viszonyok;
  • baleseti adatok;
  • úthálózat forgalomszabályozása (sebesség- és forgalomcsillapított területek, egyirányúsítások).

screenshot_2017-07-16_15_59_59.pngA vizsgált területen jellemzően az alábbi problémák tapasztalhatók a kerékpáros közlekedés szempontjából:

  • A városi, kerületközi kapcsolatokat akadályozza a határoló kötöttpályás nyomvonalak és a nagyvolumenű forgalommal terhelt közutak biztonságos keresztezésének hiánya,
  • A rekreációs forgalmat vonzó Duna-part nehezen elérhető az egyetlen jelzőlámpás csomópontban való átkeléssel,
  • A Csepeli átjáróra való feljutás kerékpárral körülményes, hiányos (felüljáró a vasútvonal felett és a szintbeni HÉV-átjáró nem alkalmas kerékpáros forgalomra)
  • A kerületen belüli kerékpározást megnehezíti az átmenő utakon haladó forgalom nagysága, a kerékpárforgalmi létesítmények szinte teljes hiánya,
  • A kerületközpont főutcájaként működő Kossuth utca és a Szent Erzsébet tér a kerékpárral közlekedők számára nem (vagy csak korlátozottan) átjárható
  • Hiányzik a kerékpáros kapcsolat a Török Flóris utca északi szakaszán a Határ út kereskedelmi létesítménye irányába,
  • A közútburkolaton haladó villamospályák rendkívül rossz állapotban vannak, így kerékpáros közlekedésre alkalmatlanok,
  • A Topánka utcában meglévő, rövid kiépített kerékpárutat rendszeresen használják a gyalogosok, mert számukra közvetlenebb kapcsolatot jelent úti céljukkal,
  • Az egyirányú utcák nincsenek megnyitva a kétirányú kerékpáros forgalom számára,
  • Kerékpártároló létesítmények szinte teljes hiánya tapasztalható a főbb úti céloknál (iskolák, kereskedelmi és intézményi egységek)
  • A nagyarányú parkolás mind a lakótelepeken, mind a kertvárosi utcákban konfliktusokat (de legalábbis helyhiányt) okoz a kerékpáros forgalom számára.

 A megfogalmazott fejlesztési javaslatokat négy főbb csoportra osztották a tervezők: 

  • Kerékpárforgalmi főhálózat: az ezt alkotó városi és helyi főhálózati elemeken többnyire elválasztott kerékpáros létesítmények kialakítása szükséges. Az elválasztás módja és a létesítmény típusa a helyi adottságoktól és a forgalmi viszonyoktól függ. A vizsgált útvonalakon a meglévő létesítmény korrekciója, korszerűsítése vagy teljesen új létesítése merülhet föl.
  • Kerékpárosbarát mellékúthálózat érdekében területi jellegű kerékpárosbarát fejlesztések szükségesek. Ezek közé tartozik minden olyan útszakasz, ami nem főhálózati elem. Alapvető cél a vizsgált terület általánosan kerékpározhatóvá tétele, ezért területi szemlélettel vizsgáltuk a mellékutakat és lakóutcákat, és a kerékpározhatóság feltételeinek javítására tettünk vonalas vagy övezeti javaslatokat (pl.: forgalom-, illetve sebességcsökkentés, egyirányú utcák megnyitása kétirányú kerékpáros közlekedésre, kerékpáros akadálymentesítés, forgalomcsillapított övezetek kialakítása stb.).
  • Csomóponti korrekciók célja a csomóponti kanyarodó mozgások segítése, kapcsolódó kerékpáros létesítmények átvezetésének biztonságos kialakítása; és a baleseti gócok, balesetveszélyes kialakítások és akadályok megszüntetése. Eszközei lehetnek például az előretolt kerékpáros felállóhely, indirekt balrakanyarodási lehetőség kialakítása, kiskorrekciók, stb.).
  • Kerékpártárolás és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése: a vonalas infrastruktúra mellett ugyanilyen fontos biztosítani, hogy a célpontot jelentő létesítményeknél (iskolák, üzletek, rendelők, stb.) a kerékpár biztonságos elhelyezésére is legyen lehetőség. A kerékpározás fejlesztését további szolgáltatások biztosításával is lehet támogatni (pl.: szervizpontok és információs pontok létesítése, útirányjelző táblarendszer fejlesztése, stb.).

A hálózati terv az alábbi ütemezéssel készült:

1. ütem: 2017-2019 során megvalósítható kerékpárosbarát fejlesztések:

  • I/a. ütem: VEKOP forrásból, tárgyi projekt keretében;
  • I/b. ütem: más forrásból vagy más beruházás részeként megvalósítandó fejlesztés.

2. ütem 2020-2022 között megvalósítható nagyobb volumenű vagy más beruházással együtt megvalósuló fejlesztések.

 1/a. ütem (az elnyert pályázati forrásból):

  • A Nagysándor József utcától északra eső forgalomcsillapított övezetek kialakítása,
  • Topánka utca (Baross utca – Török Flóris utca) kerékpárosok által is használható buszsávok kialakítása,
  • Kossuth utca (Szent Imre herceg utca – Jókai utca szakasz kivételével) (itt a képviselő-testület döntése alapján módosítani kell a terveket)
  • Határ út (Köteles utca – Nagykőrösi út): irányhelyes kétoldali kerékpárút
  • Virág Benedek utca – Knézich utca – Szent Imre herceg utca
  • Helsinki út szervizútja
  • Vörösmarty utca, Török Flóris utca (villamospályával érintett szakasz) - egyirányúsítás
  • Zilah utca – Dobos utca
  • Nagysándor József utca (Köteles utca – Nagykőrösi út) – irányhelyes kerékpársávok kijelölése
  • Török Flóris utca menti kerékpáros hálózati elemek (kivéve a Kövező utca – Székelyhíd utca szakaszt)Tinódi utca
  • Közműhelytelep utca - kerékpársávok
  • EuroVelo6 átvezetése a Gubacsi hídhoz

1/b. ütem: A más forrásból megvalósítandó, de rövidtávon szükséges beavatkozások ( a gyalogos-kerékpáros híd forrása már biztosított):

  • Nagysándor József utcától délre javasolt két Tempo30 övezet kialakítása
  • Kerékpáros híd (Kossuth utca – Zodony utca)
  • Közműhelytelep utca - kerékpársáv
  • EuroVelo 6 nyomvonalának felújítása
  • Kerékpársávok kiépítése a Hunyadi utcai felüljárón (elkészült)
  • Határ úti kerékpáros létesítmény

halos.png

A most kialakított hálózati tervet nagy előre lépésnek tartom, főleg a VEKOP pályázaton nyertes konzorcium első elképzeléseinek és terveinek ismeretében. 

A képviselők és a szakértők kérésére lett egyre nyitottabb, eredetileg csupán a Nagysándor - Hunyadi felüljáró irányába képzelték el a fejlesztéseket, most gyakorlatilag a legfontosabb irányok mindegyikének fejlesztését tartalmazza az anyag és már a pályázati forrásból biztosított fejlesztések - kiegészülve az új gyalogos-kerékpáros híddal és most befejeződött kispesti felüljáróval - is komoly változást hozhatnak.

A hálózati terv összesen 112 fejlesztési pontot tartalmaz a B+R tárolóktól kezdve a Topánka utcai kerékpáros-buszsávig. Érdemes böngészgetni a teljes anyagot, a 7.3 fejezet foglalkozik részletesen a fejlesztési területekkel, tervekkel.

Forrás: Közlekedésbiztonsági fejlesztések Budapest XX. kerületében, Kerékpárforgalmi Hálózati Terv

12 komment

Címkék: kerékpár vekop

Fogadd örökbe a játszótered, kutyafuttatód!

2017.07.11. 14:43 Mach Péter

Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága közösségépítő versenyt hirdet kutyásoknak, szülőknek, nagyszülőknek. A szülői, vagy kutyatulajdonos közösségek „örökbe fogadhatnak” egy-egy kerületi játszóteret, kutyafuttatót.

jatszo_2.jpgA nyertes pályázók az általuk (az önkormányzattal szakmailag egyeztetett) tervezett felújításhoz, területrendezéshez, javításokhoz kapnak szakmai segítséget, valamint a munkák elvégzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket, míg ők végzik el magát a felújítást, tereprendezést.

Az örökbefogadásnak köszönhetően a játszótéri baráti társaságoknak, szülői közösségeknek, kutyás közösségeknek módjuk van tenni a környezetükért, s ha kicsit a „sajátjuknak” érzik, úgy jobban odafigyelnek az állapotára, s az esetleges rongálókra.

A pályázaton (legalább öt, külön háztartásban élő, pesterzsébeti lakos, a pályázati kiírásban szereplő örökbefogadó nyilatkozat támogató aláírásával rendelkező) közösség indulhat.

spring-cleaning-tips-for-dog-owners.jpg

A pályázatok beadási határideje: 2017. augusztus 31.

Az adatlap innen és a pesterzsebet.hu oldalról is letölthető.

További információk a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság titkárától, Radnai Dórától kaphatóak a 061/421-0669-es telefonszámon.

A pályázatról bővebben (miért és kiknek írtuk ki?)

2_j.jpgAz eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy ahol erősebb szülői vagy kutyás közösségek alakulnak ki ott a játszóterek, kutyafuttatók állapota jobb, ritkább a szándékos rongálás és kevesebb a szemét. Pesterzsébeten egy egyházi közösség és az Átalakuló Duna-part is működtet magánjátszóteret, ahol az adott közösségek újítják fel a játszóeszközöket, ültetik körbe virággal, cserélik a homokot és festik át a festéket. Több Duna-parti játszótéren közösségi tervezés folyamatával határozták meg a házirendet, nyitvatartási időt, ezek a játszóterek azóta rendezettebbek.

Dombóvár Önkormányzata idén indította el és a sikernek köszönhetően várhatóan folytatja is „Közösségi járdaépítési programját.” A pályázaton lakóközösségek indulhatnak (legalább 5 szomszédos ingatlan tulajdonosa), az önkormányzat szakmai segítségével és az alapanyagok biztosításával épülhetnek meg az új járdaszakaszok a városban.

Gémesi Emese képviselőtársammal közösen elkészített javaslatunk pont erre épít. Hatalmas öröm számomra, hogy a hivatal részéről milyen mértékű segítséget kaptunk, külön köszönet Kernné Kulcsár Dóra osztályvezető asszonynak és Bognárné Adorján Csillának a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató vezetőjének a támogatásért és a beleölt munkaórákért! S persze köszönet a bizottság tagjainak, akik pártállástól függetlenül egyhangúan támogatták a pályázat kiírását!

A nyertes pályázók az általuk (az önkormányzattal szakmailag egyeztetett) tervezett felújításhoz, területrendezéshez, javításokhoz kapnak szakmai segítséget, valamint a munkák elvégzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket, míg ők végzik el magát a felújítást, tereprendezést.

A lakossági pályázatok során a nyertes közösség egy évig táblával is jelezheti, hogy a kutyafuttató, játszótér az adott kutyás vagy szülői csoport, közösség gondozásában áll. Az adott közösség kérésére -amennyiben azt részvételi módon megalkotja, és a fenntartó is elfogadja - a játszótér házirendjét is elhelyezi egy táblán. Így ösztönözve az örökbefogadó közösségeket arra, hogy a játszóteret, a futtatót és közvetlen környezetét is rendezetten tartsa.

A közös munkának köszönhetően, a tábla kikerülésével magukénak érzik az adott teret, az összetartozás érzése közösségformáló, továbbá sokkal aktívabb lehet a napi szintű „figyelőszolgálat” is, a szülők, kutyások figyelmeztetik egymást vagy a területet gondozó Önkormányzatot. Az örökbefogadóktól külön anyagi ráfordítás nem várható el, de ha a táblával jelezve van, hogy „sajátjuk”, nagyobb kedvvel fogják eltávolítani az ott hagyott idegen tárgyakat, s figyelnek a rongálókra. A nagyobb rongálások (pl. kerítés megszaggatás) során többször tapasztalni, hogy bejelentés nem érkezik, így nem szerez róla tudomást a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató. Ha egy közösség magáénak érzi az örökbefogadott játszóteret vagy kutyafuttatót, bízhatunk abban, hogy a bejelentések is proaktívabban lehetnek, s hamarabb tudnak intézkedni az illetékesek.

A nyertes pályázók az adott játszóteret egy éves időtartamra fogadhatják örökbe, és a már örökbefogadó csapat a következő évben ismételt indulással hosszabbíthatja meg az együttműködést.

A pályázatok elbírálása során fontos szempont lesz:

  • a közösség vállalásai,
  • a tisztaság, a növényzet és a játszóeszközök, kerítések védelme,
  • a hulladékgyűjtés,
  • a zöld felületek gondozása.

A bírálatkor figyelembe vesszük majd a mai állapotokat is. A pályázatok elbírálása során a jelentkezők számától függően teszünk majd javaslatot a rendelkezésre álló keret elosztására a játszótéri és a kutyafuttatós pályázatok között.

Fogadjuk örökbe a játszótereinket, kutyafuttatóinkat! Vigyázzuk és gondozzuk környezetünket!

Jó csapatépítést és sportszerű versenyzést kívánunk!

Gémesi Emese és Mach Péter

a pályázat kitalálói

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

 

Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága Fogadd örökbe a játszótered, kutyafuttatód!” címmel közösségépítő pályázatot ír ki a Budapest XX. kerületi lakosság részére. 

A pályázatra szülői és kutyás közösségek jelentkezhetnek.

Játszótér kategóriában Pesterzsébeten lakó szülői közösségek vehetnek részt, amelyek vállalják a közterületi, bárki által látogatható játszótér és a környező zöld sáv megfelelő gondozását is. A pályázaton (legalább öt, külön háztartásban élő, pesterzsébeti lakos, a pályázati kiírásban szereplő örökbefogadó nyilatkozat támogató aláírásával rendelkező) közösség indulhat.

Kutyafuttató kategóriában Pesterzsébeten lakó kutyás közösségek vehetnek részt, amelyek vállalják a kutyafuttató és a környező zöld sáv megfelelő gondozását is. A pályázaton (legalább öt, külön háztartásban élő, pesterzsébeti lakos, a pályázati kiírásban szereplő örökbefogadó nyilatkozat támogató aláírásával rendelkező) közösség indulhat.

Pályázni a pályázati adatlap kitöltésével lehet. A pályázatok postai úton nyújthatók be a

Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzata Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága 1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1. címre,

vagy

személyesen, ügyfélfogadási időben (H: 14.30-18.00, SZ: 8.00-16.30, P: 8.00-11.00)

Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal Városgazdálkodási Osztálya (1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1. félemelet 36. szoba).

Pályázatok benyújtásának határideje: 2017. augusztus 31. 12.00 óra.

Késedelmesen érkező pályázat benyújtására nincs lehetőség!

A pályázatokat a pályázati felhívás mellékletét képező adatlapon, zárt borítékban kell benyújtani. A borítékra írják rá, hogy Fogadd örökbe a játszótered, kutyafuttatód!”  pályázat. Az adatlap Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat honlapjáról tölthető le, vagy a Polgármesteri Hivatal portáján vehető át.

Az adatlapon a jelentkező nevét, címét, telefonszámát kell megadni, illetve az örökbefogadott játszótér, kutyafuttató pontos elhelyezkedését, nagyságát is.

A pályázatban résztvevőknek a kitöltött jelentkezési lapon kívül egyéb dokumentumot csak akkor  kell benyújtaniuk, ha részt vettek korábban önkormányzati vagy civil szervezetek által szervezett egyéb környezetszépítő akciókban. (Nyilatkozat arról, hogy milyen eseményeken, mikor vettek részt, hány ember gondozza a kertet, kiknek mi a feladata, stb.).

Az egyes kategóriák kiválasztott közösségei a játszóterek, kutyafuttatók, környező zöldfelületek gondozását, szépítését elősegítő virágokat, facsemetéket, növényeket, homokot, földet, kerítésalapanyagot, festéket, ecsetet kapnak a vállalt feladat elvégzéséhez. A kiválasztott közösségek által „örökbe fogadott” játszótérre, kutyafuttatóra kikerül egy évig az ezt igazoló tábla is, igény esetén a játszótér házirendjét is tartalmazó táblával együtt.

További információk a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság titkárától, Radnai Dórától kapható a 061/421-0669-es telefonszámon.

Szólj hozzá!

Címkék: játszótér kutyafuttató fogadd örökbe

Kerékpárral a Kosutiban?

2017.07.01. 15:33 Mach Péter

7a480e3e39def387dfe6937b2bf66b09--happy-kids-happy-family.jpgA pesterzsébetiek többsége nem engedné rá a Kosuti sétáló részére a kerékpárosok átmenő forgalmát. A napi rendszerességgel kerékpárral közlekedők körében persze szűk többséget kapott a javaslat, de a hétvégi, hobbi, szabadidős, piacozós kerékpárosok és gyalogosok egyaránt elutasítják a teljes megnyitását a sétálónak, alternatív útvonalakra, a keresztirányú forgalom átengedésére, becsatlakozására, a Kosuti fejlesztésére azonban szerintük is szükség van.

Egy hete kérdeztem meg a blogom olvasót, hogy beengednék-e a kerékpárosokat a Kosutiba. A kerületi ittlakunk.hu honlap és a „Pesterzsébeti szülők” illetve a „Pesterzsébet, ittlakunk.hu” Facebook csoportok aktív közreműködésének köszönhetően egy hét alatt közel háromszázan (298-an) töltötték ki a kérdőívemet.

Köszönöm, hogy megtiszteltek azzal, hogy megírták véleményüket, alternatív útvonalakat javasoltak, észrevételezték Pesterzsébet sétáló utcájának hibáit és előnyeit, tanácsokkal segítettek és megosztották jogos kritikájukat is!

Pesterzsébet Önkormányzata a Fővárosi Önkormányzattal közösen pályázatot nyert a XX. kerület kerékpáros közlekedésének fejlesztésére. Innen letölthető a VEKOP 5.3.1-15-2016-0004 kódszámú, „Fenntartható közlekedésfejlesztés Budapesten” tárgyú pályázaton belül elkészült Kerékpárforgalmi Hálózati Terv. A most elkészült Kerékpáros Hálózati Terv tartalmazza a kerületen belüli tervezési terület lehatárolását, a meglévő és tervezett kerékpárutakat és kerékpársávokat, a fejleszteni kívánt útvonalakat, valamint a fejlesztés ütemezését. Érdemes tehát bogarászni, én is fogok majd egy hosszabb írást, elemzést közzétenni a projektről.

A terv egyik fontos eleme, a Pesterzsébet fő tengelyét alkotó Kossuth Lajos utca sétálóutcai szakasza, amelyen jelenleg kerékpárral nem lehet közlekedni. A Magyar Kerékpáros Klub a Kosuti megnyitását javasolta a kerékpáros átmenő forgalom számára.

A kerületi, az egyeztetésen részt vevő és helyi ismerettel rendelkező „kerékpáros” képviselők azonban ezt ebben a formában ellenezték és az átmenő forgalom korlátlan beengedése helyett, alternatív útvonalak biztosítását és a keresztirányú közlekedés megoldását, illetve fontos épületek (ügyeletes gyógyszertár, Polgármesteri Hivatal…) megközelítésének biztosítását támogatták.

unusual-bike-shop-features-bicycle-bedecked-faade-2_vt6zz_11446_1366176587.jpgA kérdőívet ígéretem szerint pénteken lezártam és most közzéteszem az eredményeket, egyrészt hogy az azt kitöltők is megismerhessék, másrészt, hogy képviselőtársaim is bölcsen dönthessenek a kérdésben. Ráadásul a kérdőív az egyszerű igen-nem szavazásnál komplexebb kiértékeléssel segítheti a képviselők és a kerületi főépítész úr munkáját.

A felmérés a kerékpárosokat és a kerékpárt nem használókat is megszólította (a válaszadók több mint 40%-át ők adják), külön elemezhető egy nyitott játszótér közelsége miatt a szülők, nagyszülők véleménye, illetve 4% alatti a nem kerületben élők száma a kitöltők között.

A Facebookon a vitát követők számára nyilván nem meglepetés, hogy az összes megkérdezett többsége nem szeretné a Kosuti sétáló utcai részét megnyitni a kerékpáros átmenő forgalom számára.

Az arányokból és a kérdőív válaszaiból persze más következtetések is levonhatóak:

  • a leghangosabb virtuális közösség véleménye nem azonos egy teljes kerület véleményével, s a halk többség általában megfontoltabban válaszol,
  • a megkérdezettek között a gyerekek biztonsága volt az egyik kiemelt szempont,
  • a napi rendszerességgel kerékpározók jobban bíznak a szabálykövetésben, mint a kerékpárt egyáltalán nem használók,
  • a Kosutiban ma az itt élők szerint komoly feladat a tisztaság, a közbiztonság javítása. S amíg ezeket a problémákat nem kezeli a városvezetés, nem bíznak más fejlesztések sikerében sem.

Ön beengedné-e a kerékpárosokat a Kosutiba (Pesterzsébet sétálójába)?

screenshot_2017-07-01_12_20_22.png

Az egyes kérdések statisztikái pedig itt tekinthetőek meg:

Bölcs döntést kívánok képviselőtársaimnak!

Szólj hozzá!

Címkék: kerékpár kérdőív kosuti Kosuti